Nagyságrendekkel több metán-hidráttal van ellátva a Földünk, mint hagyományos és nem-hagyományos gázzal, a termelési technológia viszont még nincs teljesen kidolgozva. Amint sikerül egy gazdaságos és biztonságos eljárást kitalálni, a metán-hidrátok jobban átrendezhetik a világpiacot, mint a szárazföldi nem-konvencionálisak. Világszerte egyre több kutatás és fejlesztés irányul a metán-hidrátok felé, amelyek gyakorlatilag jégbe zárt földgázmolekulák. Ezek termelésének globálissá válása még a pala-, márga- és hasonló, szárazföldi nem-hagyományos gázok forradalmi hatását is felülmúlhatja, írja a Natural Gas Europe online lap.



A metán-hidrátok egy jellemző, alacsony hőmérsékleten és magas nyomáson keletkeznek, főleg a sarkkörökön és kontinentális lemezek találkozásánál, 500 méteres mélységben. Durva becslések szerint a Földön legalább 3, de akár 140 billiárd köbméter metán-hidrát található, amelyhez képest eltörpül a hagyományos és nem-konvencionális készletek összessége, ami 640 ezer milliárd köbméter. A termelési technológia azonban még gyerekcipőben jár, a lehetséges kockázatokat pedig még nem sikerült kiszűrni. A kutatás-fejlesztésben többek között Japán, Dél-Korea, India, Kína, Norvégia, az USA, és az Egyesült Királyság, Oroszország, Németország jár az élen. Olyan országok is elindultak tehát ezen az úton, amelyek hagyományosan nagy mértékben szorulnak energiaimportra. A nagy lendület ellenére szakértők szerint a piaci termelés nem indulhat el 10-15 éven belül, Japán viszont állítja kifejleszti a helyes technológiát 2018-ig. Az USA geológiai kutatóintézete szerint megfelelő politikai akarattal ott is lehetne 2025-től nagyobb mennyiségben metán-hidrátokból hasznosítható gázt nyerni. Bár lényegesen drágább a termelése a hagyományos eljáráséhoz képest, a nem-konvencionális gázok felhozatalánál nem költségesebb, ezért is reméli a szakma az alszektor felvirágzását. Az elmúlt időszakban folytatott felmérések alapján elmondható, hogy Japán rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal. A partjainál lévő mezők kiaknázása a magas költségek ellenére jó lehetőséget jelent a szigetországnak, mivel nagyban függ a gázimporttól. 2011-es, 123 milliárd köbméteres felhasználásából 117 milliárd köbméter külföldről származott. A távol-keleti országok esetében megjegyzendő, hogy sok esetben vitatott fennhatóságú vizeken indulna a termelés, a források kiaknázásáért kialakuló küzdelem pedig felélesztheti a határvitákat.





Az iparág kifejlődésével kapcsolatban még sok kérdés merül fel, de annyi már most látszik, hogy Japán, kifejlett technológiájának köszönhetően a régió vezető metán-hidrát termelőjévé válhat. De mint szoltunk már róla, sajnos Japán amerikai bábkormánnyal működik, tehát az USA termelését, (geo)politikai fölényeskedéseit és bankszámláját gyarapítja majd ez is közvetve.


Hírfigyelő Szolgálat