Két új reaktorral bővítik a Busehrben már működő, orosz technológiával épített és felszerelt atomerőművet, amelyhez a jövőben még két további blokkot építhetnek. A maradék négy atomerőműblokkot más, egyelőre még nem kijelölt helyszínen építik meg. Az atomenergia békés célú felhasználásáról szóló, 1992-es orosz-iráni kormányközi megállapodáshoz fűzött jegyzőkönyvet Szergej Kirijenko, Oroszország atomenergia ügynökségének (Roszatom) vezérigazgatója és Ali Akbár Szálehi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetője írta alá Moszkvában. Az új reaktorok szállításáról szóló konkrét szerződést pedig a Roszatom leányvállalata, a busehri atomerőművet felépítő Atomsztrojekszport és az erőművet működtető iráni vállalat (NPPD) kötötte meg. A jegyzőkönyv értelmében az új reaktorok működéséhez szükséges nukleáris fűtőanyagot az orosz fél állítja le, és a kiégett fűtőelemeket visszaszállítják újrahasznosításra és tárolásra. Mindazonáltal a felek tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy a jövőben Iránban állítsák elő a fűtőanyag bizonyos elemeit. Oroszország tavaly szeptemberben adta át az irániaknak az ezer megawatt teljesítményű atomerőművet a Perzsa-öböl parti Busehr városban. Teherán már akkor közölte, hogy a létesítmény bővítését tervezi Moszkva segítségével.




A Nyugat és Izrael azt gyanítja, hogy polgári célú programjának örvén Irán valójában atomfegyver kifejlesztésén dolgozik. Teherán ezt mindig tagadta.
A világ negyedik legnagyobb olaj- és második legnagyobb földgázkészletével rendelkező Irán több mint egy éve tárgyal vitatott atomprogramjával a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából és Németországból álló csoporttal. A hatoknak és Iránnak november 24-ig kellene dűlőre jutniuk az iráni atomprogram körüli kételyeket eloszlató, az ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodásról.

Más.

Oroszország 27,3 millió karát nyersgyémántot exportált a szeptember végével záródott kilenc hónapban, ami 4,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Eközben az értékesített nyersgyémánt értéke 6,7 százalékkal, 3,5 milliárd dollárra emelkedett. Az orosz nyersgyémánt legnagyobb eladója az állami tulajdonban lévő Alrosa, amely a világ első számú gyémánttermelője. A cég kilenc hónap alatt 25,7 millió karát nyersgyémántot bányászott, ami 5 százalékos csökkenés tavalyhoz képest. Az Alrosa tavaly 36,9 millió karát gyémántot bányászott, a cég az idei évre 36 millió karát gyémánt kitermelésével számol. A gyémánt világpiaci ára mintegy hét százalékkal emelkedett az év eleje óta. Az Alrosa adja a világ gyémánttermelésének negyedét, már csak a második legnagyobb cég az iparágban az Anglo American bányaipari vállalat.


Gölöncsér Miklós összeállítása