Erőteljes nyomást gyakorolnak a román hatóságok a csángó katolikusokra annak érdekében, hogy ne tanuljanak magyarul, és ne igényeljék a magyar állam nyújtotta oktatási-nevelési támogatást. Csángó illetékesek a Norvég Alap finanszírozásával beindított moldvai projektet sejtik a háttérben.

A csángó magyarok iskolai és fakultatív anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítésére törekszenek önkormányzati tisztségviselők Romániában, ráadásul a magyarellenes hadjárathoz a Norvég Alap támogatását is felhasználják. Dragos Benea, a kelet-romániai Bákó megye közgyűlésének elnöke nemrég arra figyelmeztette a csángóföldi gyermekek egy csoportját, hogy sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelven tanuló diákoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás. A Magyar Nemzetnek több forrásból is megerősítették, hogy a megyei képviselő-testület szociáldemokrata vezetője október 23-án a bákói Történelmi Múzeumba beszélgetett a helyi Szent József Katolikus Főgimnázium számos diákjával. Benea a találkozón közölte, hogy a megyében megszüntetik a magyar nyelv oktatását, elküldik a magyar pedagógusokat, és ehelyett bevezetik az olasz oktatását az iskolákban.
A történtekről Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató számolt be egy közösségi oldalon, felháborodásának adva hangot a gyerekek megfélemlítése miatt, akik közül többen magyar állampolgársággal is rendelkeznek. „Hogy jön ahhoz a megyei tanácselnök, hogy rusnyának, haszontalannak nevezze a csángó nyelvet? Amelyről ráadásul nem is mondta ki, hogy magyar, hiszen az tabunak számít Moldvában, viszont a magyar állam támogatását megalázónak nevezte a románok szempontjából” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a magyar nyelvű misézésért kitartó küzdelmet folytató pusztinai Szent István Egyesület elnöke, aki az egyik diák édesanyjától szerzett tudomást a tanácselnök megnyilvánulásáról.
Márton Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által zajló moldvai magyar oktatási program koordinátora és Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke a lap érdeklődésére közölték, ők is értesültek az incidensről, de mivel a megbeszélésen csak gyerekek voltak jelen, nehéz kideríteni, pontosan mi hangzott el. Duma András kifejtette, három olyan csángó diákról is tud, aki korábbi érdeklődése ellenére végül elállt a bákói magyarórák látogatásától, és az elnök mindezt a hatósági fellépéssel magyarázta. Jelenleg 29 csángó településen több mint kétezer gyerek tanul magyarul.
A csángó közösség képviselői szerint a megyei tanácselnök fellépése azzal a kísérleti programmal állhat összefüggésben, amelyet a román és a norvég kormány képviselői nemrég indítottak Bákóban. A helyi közösségek társadalmi felzárkóztatását célzó projektben a moldvai megye 85 településén nyújtanak szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatást 54 ezer hátrányos helyzetben élő gyermek számára. A Victor Ponta román kormányfő és Tove Bruvik Westberg, Norvégia bukaresti nagykövete részvételével rendezett október 10-ei projektismertetőn kiderült, a Norvég Alap 3,3 millió, a UNICEF pedig kétmillió euróval támogatja az országban egyedül Bákó megyében útjára indított programot.
Egyébként a projektért felelős megyei önkormányzat néhány hónappal ezelőtt olyan programot is elindított csángó falvakban, amely bevallottan a magyar oktatást kívánja ellensúlyozni. A képviselő-testület és a csángók román eredetét valló-propagáló Dumitru Martinas Katolikus Egyesület társulása nyomán idén tavasszal fiataloknak szánt képzési központokat létesítettek a csángók lakta Forrófalván, Lábnyikban, Magyarfaluban és Klézsén, ahol egyebek között angol nyelvtanfolyamot biztosítanak mintegy 160 diáknak.
Gheorghe Bejan megyei tanácsos, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke a közgyűlés jegyzőkönyve szerint a program elindításáról döntő februári ülésen kijelentette: szerinte semmi hasznukra nem válik a csángó diákoknak a magyaroktatás.
Pogár Lászlótól, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnökétől, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bákó megyei vezetőjétől a lap megtudta, ő is értesült arról, hogy Dragos Benea „lehordta” a csángó gyerekeket, viszont az államfő-választási kampány miatt még nem tudott magyarázatot kérni az RMDSZ bukaresti koalíciós partnerét képviselő tanácselnöktől. Lapunk szintén állásfoglalásra kérte az önkormányzati vezetőt, aki titkárnője ígérete ellenére nem hívta vissza munkatársunkat.

MNO