Az
 Európai Unió mindinkább elkötelezetté válik egy közös  európai hadsereg
 létrehozása iránt, miután az uniós haderő  létrehozásának 
legjelentősebb ellenerője, az Egyesült Királyság távozik  az EU-ból. 
Az EU 
“globális stratégiájának” tervezete ugyan nem jelenti ki  egyértelműen, 
hogy küszöbön áll az európai fegyveres erők létrehozása,  de a 
dokumentum annak építőkövét jelentheti, hiszen lefekteti annak  
előfeltételeit. Többek között előirányozza az európai védelmi ipar  
megújítását, emellett olyan jellegű biztonságpolitikai együttműködéseket
  helyez kilátásba, melyek a NATO keretén belül jelenleg nem működnek.  
Jelzés értékű, hogy ezek az együttműködések nem egy  
NATO-csúcstalálkozón, hanem egy uniós konferencián lettek elővezetve,  
ahol az Amerikai Egyesült Államok így nem fogja részét képezni az új  
együttműködésnek.
A dokumentum szerint “európaiként felelősséget kell vállalnunk saját biztonságunkért”, és “bár
  a létezik a NATO és megvédi – főként európai – tagállamait a külső  
fenyegetésektől, az európai fegyveres erők jobb felszereléssel,  
kiképzéssel, és magasabb szintű szervezettséggel kell rendelkezzenek,  
hogy hatékonyabban hozzájárulhassanak a kollektív problémamegoldáshoz,  
emellett függetlenül is cselekedni tudjanak, ha az szükséges“.
Ebben a kontextusban az autonómia
 a kulcsszó, ami  meghatározza az Európai Unió új biztonság- és védelmi 
politikáját. A  dokumentum egy bizonyos fokú “stratégiai autonómiáról” 
ír, ami  alkalmassá teszi Európát arra, hogy fenntartsa a rendet saját 
határain belül és azon kívül.  Emellett kijelenti, 
hogy az Európai Unió szisztematikusan fokozni fogja  a védelmi 
együttműködést, és megteremti az európai védelmi ipar szilárd  alapjait.
 Ez a törekvés szintén az egységes európai fegyveres erők  
létrehozásának előkészülete, hiszen az Európai Unió országai eddig – a  
NATO keretein belül – leginkább az amerikai védelmi ipar  
felvásárló-piacaként működtek. Ebben a tekintetben a “független  
cselekvés” és az “autonómia” az amerikai katonai erőtől való  
függetlenedést jelenti.
Egy dán 
napilap, a Politiken szintén észrevételezte, hogy ezek a  lépések egy 
európai hadsereg felállításának előkészületeit jelentik. A  britek 
kilépése azonban olyan tényező, amivel ennek a “projektnek” is  
számolnia kell: az Európai Unióban az Egyesült Királyság rendelkezik a  
legjelentősebb haderővel, miközben épp a kilépés előkészületeit  
folytatja. A britek távozása így nagy mértékben csökkenti annak  
lehetőségét, hogy Európa katonai téren is független cselekvőként  
jelenlen meg a globális politikában. A brit vezetők közvetlen a  
referendum előtt tagadták, hogy egy európai hadsereg létrehozásának  
előkészületei zajlanak, de az intenzív sajtófigyelem miatt azt is  
egyértelműen kijelentették, hogy amennyiben sor kerül ilyenre, abban az 
 Egyesült Királyság nem fog részt venni, illetve minden lehetséges  
fórumon megvétózza majd a létrehozását. Az EU-ból kilépéssel azonban  
kivonulnak ezekről a fórumokról, így megteremtik az egységes európai  
hadsereg létrehozásának politikai feltételeit.
A múlt 
hét folyamán Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi  bizottságának 
elnöke szintén egy pán-európai haderő felállítása mellett  érvelt. 
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője pedig a hét  folyamán
 kijelentette, hogy egy közös európai hadseregnek az Európai  Bizottság 
elnöke kell legyen a főparancsnoka.
http://www.hidfo.ru/2016/06/kuszobon-all-az-europai-hadsereg-letrehozasa/
http://www.hidfo.ru/2016/06/kuszobon-all-az-europai-hadsereg-letrehozasa/
Egyesíti tengeralattjáró-flottáját Németország és Lengyelország
Németország és Lengyelország 
közös  tengeralattjáró-parancsnokságot hoz létre, és megállapodtak a két
 ország  haditengerészetének együttes erővel történő modernizálásáról.
A két ország vezetői által aláírt 
memorandum közös operatív irányító  központot hoz létre Németországban, 
Glücksburgban. A lengyel  haditengerészet csatlakoztatja 
tengeralattjáró-flottáját a német  irányító központhoz, emellett két 
lengyel haditengerészeti tiszt fog  állomásozni állandó jelleggel a 
német városban.
A német haditengerészet szóvivője 
történelmi jelentőségű lépésnek  nevezte az egyezményt. A közös 
parancsnokság alatt összesen 11 – német  részről 6 U-212A osztályú, 
lengyel részről 5 – tengeralattjáró működik  majd.
A szóvivő egyértelműen kijelentette, 
hogy ez egy új integrációs  folyamat kezdetét jelenti, és idővel 
számítanak arra, hogy más országok  is csatlakoznak a közös hatósághoz. 
Norvégia már megkapta az erre  vonatkozó ajánlásokat, és tekintve a 
három ország közti kapcsolatok  alakulását, valószínű, hogy nemsokára 
Norvégia is csatlakozik. A lengyel  haditengerészet korábban négy 
tengeralattjáróját szerezte be  Norvégiától, és a német haditengerészet 
szintén az északi országtól fog  további hatot vásárolni egy új 
fegyverüzlet keretében.
A közlemény szerint Németország azt is 
tervezi, hogy egy új műveleti  központot létesít Rostock területén, a 
Balti-tenger nyugati sarkában. A  szóvivő azt mondta, ez a NATO egy 
parancsnoki központjaként is  funkcionál majd, és a lengyelekkel közös 
parancsnoki központot is a NATO  számára alkalmazható új modellként 
kívánják előterjeszteni. A Rostock  központban elméletileg a Batikum 
valamennyi NATO-országának küldöttei  jelen lesznek.
Ez a NATO terjeszkedésének újabb fázisát
 jelenti az orosz határ  mentén. Az atlanti katonai tömb évek óta 
fokozza jelenlétét Oroszország  határai mentén, ennek részeként – 
gyakran átmeneti jelenlétnek  nyilvánítva és hadgyakorlatok ürügyén – 
amerikai páncélos haderő,  illetve légierő jelent meg Oroszország 
Finnországgal, Észtországgal,  Lettországgal, Litvániával, 
Lengyelországgal (Kalinyingrád térsége)  közös határain, miközben az 
amerikai haditengerészet fokozta jelenlétét  Oroszország tengeri határai
 mentén a Fekete-tengeren, valamint  kiterjesztette együttműködését 
Grúziával és Azerbajdzsánnal (szintén az  orosz határ mentén). Emellett 
2018-ban újabb Aegis rakétarendszerek  kezdik meg működésüket 
Lengyelországban.
Moszkva számos alkalommal egyértelművé 
tette, hogy a NATO ilyen  mértékű haderő-építését az orosz határ mentén 
nem csak háborús  készülődésnek, de egyenesen provokációnak tekinti. A 
NATO ugyanis nem  csak Kelet-Európában fokozza jelenlétét Oroszország 
határain (bár  hazánkat és a térségi országokat főként ez érinti), de 
ugyanezen  tevékenységet folytatja Norvégia és Oroszország határvizein, 
valamint a  Csendes-óceán északi részén, ahol az amerikai haderő 
Japánban szintén  közvetlen Oroszország határain állomásozik.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 
kedden kijelentette, hogy az  Oroszország nyugati határain előállt 
helyzetet továbbra is instabilnak  tekinti, mivel a NATO elsősorban a 
határ menti országokban fokozza  jelenlétét. A védelmi miniszter 
egyértelművé tette, hogy a NATO ezen  tevékenysége nem csak aláássa 
Európa biztonságának stabilitását, de  megtorló intézkedések 
meghozatalára kényszeríti Oroszországot.
http://www.hidfo.ru/2016/07/egyesiti-tengeralattjaro-flottajat-nemetorszag-es-lengyelorszag/
http://www.hidfo.ru/2016/07/egyesiti-tengeralattjaro-flottajat-nemetorszag-es-lengyelorszag/
 

















 David Lammy és Barack Obama
David Lammy és Barack Obama





 Európai Bizottság – olyan kormányt akartak az EU élére állítani, amit nem választottak meg az európaiak.
Európai Bizottság – olyan kormányt akartak az EU élére állítani, amit nem választottak meg az európaiak. 



