Forrósodik a helyzet a Balkánon – A liberális álmodozás helyett, a józan ész politikájára van szükség

1. A gazdasági bevándorlók a sínekre feküdtek a macedón-görög határon

Több mint kétezer gazdasági bevándorló feküdt a sínekre a macedón-görög határon, ugyanis az ellen tiltakoznak, hogy nem kaptak engedélyt arra, hogy áthaladjanak Macedónia területén, írja a macedón média.

A bevándorlók azt mondják, készek éhségsztrájkba kezdeni, amennyiben a macedón hatóságok nem engedik, hogy áthaladjanak az országon, írja a Plusinfo honlap.

A bevándorlók a nemzetközi vasútvonal sínjeire is lefeküdtek, a számuk pedig egyre csak nő, mivel a görög hatóságok mindenkinek megengedik, hogy folytassa útját Macedónia felé, – írja a macedón média.

A legtöbb gazdasági bevándorló Bangladesből, Iránból, Szomáliából, Srí Lankából, Marokkóból, Kongóból, Libanonból és egyéb olyan országból érkezik, ahol nincsenek katonai összecsapások.

Macedónia hivatalosan csak a szíriai, iraki és afganisztáni állampolgárokat fogadja. Ezt az intézkedést azután vezették be, hogy Horvátország és Szerbia ugyanígy cselekedett.

2. Magyarország segítséget nyújt Macedóniának

Kerítés építéséhez szükséges anyagot és egyéb eszközöket ad  Magyarország Macedóniának – derül ki a szombati Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányhatározatból.

Az Európában és a Nyugat-Balkán országaiban kialakult tömeges bevándorlás okozta helyzetre tekintettel megszületett kormánydöntés értelmében Magyarország ingyenes tulajdonba ad a Macedón Köztársaság kormányának 25 kilométer 450-600 mm-es körsugarú és 75 kilométer 900-1000 mm-es körsugarú pengésdrótot, védőkesztyűket, egy oszlopverőgépet, 10 ujjnyomolvasót, valamint ugyanennyi számítógépet és digitális fényképezőgépet.

A kabinet a belügyminiszter feladatává tette, hogy a segítségnyújtás keretében biztosítson a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal személyi állományából az illegális migrációval összefüggő szakkérdésekben történő közreműködéshez szakértőket.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken sajtótájékoztatón azt közölte: a macedón miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen arról biztosította Nikola Gruevszkit, hogy Magyarország minden segítséget megad a határvédelemhez, legyen szó technikai, pénzügyi segítségről vagy humán erőforrásról.

Csütörtökön szemtanúkra hivatkozva media.mk című macedón hírportál azt írta, a macedón-görög határon, Gyevgyelija közelében megkezdődött egy kerítés építése, a macedón hadsereg szóvivője viszont azt mondta, nem kerítést építenek, csak előkészítik a terepet, ha esetleg ilyen döntés születne Szkopjéban.

3. Ha Magyarország, Szlovénia és Horvátország nem fogad gazdasági bevándorlókat, akkor Szerbia sem fog

Szerbia meg fogja védeni saját érdekeit, és ha Magyarország, Szlovénia és Horvátország nem fogad gazdasági bevándorlókat, akkor Szerbia sem fog – jelentette ki szombaton Belgrádban Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, miután megbeszéléseket folytatott Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, aki uniós pénzügyi támogatást ígért az országnak.

Aleksandar Vucic kiemelte, hogy országa tisztában van a migránsválság megoldása irányában teendő kötelességekkel, de ha az említett országok nem fogadnak gazdasági bevándorlókat, akkor azt Szerbia sem teheti meg, hiszen akkor minden terhet magára kellene, hogy vállaljon.

“Szerbia nem emelt kerítést, és nem is fog” – szögezte le ismét. (Helyette ott a hadsereg – a szerk.) Hozzátette, hogy folyamatosan tárgyalnak Macedóniával, hogy megoldást találjanak. “Egyértelmű, hogy egyesek nem úgy végezték a munkájukat, ahogy kellett volna” – mondta, majd úgy folytatta: Szerbia kész segíteni szomszédainak is.

Donald Tusk elmondta, hogy látogatásának elsődleges célja a menekültválság, hiszen óriási számokról van szó, emberek ezrei lépik át a határt minden nap. Kiemelte, hogy bizonyos események megerősítették abbéli meggyőződését, hogy a határok ellenőrzése elengedhetetlen feltétele az előrelépésnek. “Az EU külső határainak nem megfelelő ellenőrzése miatt néhány ország szigorít saját határellenőrzésén, és ezért nem is ítélhetjük el őket” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Hozzáfűzte, hogy ez a kihívás Belgrád és Brüsszel szoros együttműködését igényli, Szerbia pedig továbbra is számíthat az EU folyamatos támogatására.

Közölte, az EU azon dolgozik, hogy megerősítse a külső uniós határokat Görögországban, valamint hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex a görög-macedón határon regisztrálja és ellenőrizze a migránsokat.

4. Seehofer: a józan ész politikájára van szükség a migrációs válság kezeléséhez

A szíveslátás politikája helyett a józan ész politikáját kell alkalmazni a migrációs válság kezeléséhez – jelentette ki Horst Seehofer bajor kormányfő, a konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke szombaton pártja müncheni kongresszusán.

Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet a képességeit meghaladó teljesítményre kötelezni, ezért a a CSU-nak “Németország utolsó bástyájaként” küzdenie kell a menekültek beáramlásának korlátozásáért. Ez a törekvés nem ellentétes a keresztény világnézettel, a CSU politikájának alapjával – tette hozzá.

Kiemelte, hogy szeptember eleje óta több mint 500 ezer menedékkérő lépett be Bajorországba.

A CSU nem akar szakítani az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárttal, a CDU-val, hanem meg akarja győzni arról, hogy a józan ész politikája a legjobb válasz a menekültválságra, a jobboldali radikálisok térnyerése elleni legjobb recept pedig az embereket nyomasztó gondok megoldása – húzta alá Horst Seehofer. (Ám elképzelhető, hogy ez mégis csak a jobboldalnak fog sikerülni, mivel a németországi demokrácia nem tud átlépni a saját árnyékán… – a szerk.)

Angela Merkel “első osztályú kancellár” és “kiemelkedő munkát végez”, de ez nem változtat azon, hogy a menekültek bevándorlásának korlátozása ügyében egyelőre nincs egyetértés – mondta a pártelnök.

A CSU szerint a menekültválság kezelését három elvre kell építeni. Az első az emberséges bánásmód valamennyi menedékkérővel. A második a védelemre szoruló, menekültként, oltalmazottként elismert emberek integrációja. Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer kiemelte, hogy Bajorország a sikeres integráció mintapéldája. A tartomány lakossága az utóbbi 25 évben nagyjából kétmillióval – csaknem 13 millióra – emelkedett, és a bevándorlók között egymillió külföldi is van, de Bajorországban ennek ellenére nincsenek “gettók” és “párhuzamos társadalmak” – fejtette ki a pártelnök-kormányfő.

A harmadik alapelv az emberáradat korlátozása – tette hozzá Horst Seehofer, aláhúzva, hogy Bajorország támogatja Angela Merkel minden olyan törekvését, amely a korlátozást szolgálja. Így például a tárgyalásokat Törökországgal. Az együttműködés Ankarával “reálpolitika, és pénzügyi forrásokat is igénybe vesz majd, de kevesebbet, mint ha a saját országunkban próbálnánk megoldani a menekültválságot” – fogalmazott Horst Seehofer.

Hangsúlyozta egyebek között, hogy együtt kell működni Oroszországgal is, és bejelentette, hogy jövőre hivatalos látogatást tesz Moszkvában, ahol tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A párizsi terrortámadásokról szólva hangoztatta, hogy nem “kultúrák háborújáról” van szó, hanem a “barbárság elleni” küzdelemről. Kifejtette, hogy a menekültválság miatt szeptemberben visszaállított határellenőrzést kiterjesztették, megerősítették, a szövetségi rendőrség nagyobb erőkkel ellenőrzi a határt, a bajor rendőrség pedig a lehető legnagyobb szintre emelte a határ mentén 30 kilométer széles övezetben végzett úgynevezett mélységi ellenőrzés intenzitását. Elmondta, hogy amíg nem garantált az uniós külső határok hatékony ellenőrzése, addig fenn kell tartani az ellenőrzést a német határon.

A kétnapos tisztújító kongresszus szombati, befejező napján tartották az elnökválasztást. A tisztségre a CSU-t 2008 óta vezető Horst Seehofer volt az egyetlen jelölt. A szavazatok 87,2 százalékát szerezte meg, ami az eddigi legrosszabb eredménye.

A kongresszus első napján köszöntőt mondott Angela Merkel, aki beszédében ismét elutasította a testvérpártnak a befogadható menekültek száma felső határának megjelölésére irányuló követelését. A kancellár hangsúlyozta, hogy nem lehet egyoldalúan, “nemzeti” szinten megállapított felső határ bevezetésével megbirkózni a válsággal.

Kiemelte, hogy csökkenteni kell a menekültek számát, de szerinte ezt csak azzal lehet elérni, ha egyszerre három szinten, nemzetállami, európai uniós és nemzetközi szinten tesznek érte.

Angela Merkel beszéde után Horst Seehofer felment hozzá a színpadra, átvette tőle a szót és több mint tíz percen keresztül szónokolt, miközben a kancellár kényszeredetten álldogált mellette. Seehofer a testvérpárt elnökének jelenlétében leszögezte, hogy a CSU továbbra is ragaszkodik a felső határ kijelöléséhez.

A német sajtó élesen bírálta a bajor politikust ezért a gesztusért, a szombati kommentárok szerint Seehofer megalázta Merkelt. A Süddeutsche Zeitung egyenesen azt írta, hogy a CSU elnöke “faragatlan” volt a testvérpárt vezetőjével szemben.

A kongresszuson határozatot fogadtak el arról, hogy korlátozni kell a menekülthullámot, és Németországnak ki kell jelölnie egy felső határt, előre közölnie kell, hogy jövőre mennyi menekültet fogad be. Határozatot hoztak egyebek mellett arról is, hogy a CSU-nak kezdeményeznie kell a szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag) az egész testet elfedő muzulmán női öltözékek – a burka és a nikáb – nyilvános viselésének megtiltását.

Források: The Washington Post -Vajdaság.ma – ABC News – MTI

SzRTI