A
piackutatás szerint a gazdaságilag aktív, 25-55 éves korosztály
tagjainak 61 százaléka tekinthető megtakarítónak: ők azok, akik konkrét
céllal takarékoskodnak. A megtakarítások összegét elsősorban a
jövedelmi helyzet, illetve az határozza meg, hogy az adott háztartás
rendelkezik-e valamilyen hitellel. A felmérés szerint a megtakarítók
átlagosan 20 ezer forintot tudnak félretenni, ám a megtakarítók fele
ennek legfeljebb a felét tudja havonta megtakarítani. A 90 ezer forint
alatti jövedelműeknek mindössze 31 százaléka rendelkezik
megtakarítással, esetükben a megtakarítások átlagos havi összege 5 ezer
forint körül mozog. Ugyanakkor a 300 ezer forint feletti jövedelműek
90 százaléka ennek az összegnek több mint tízszeresét, átlagosan 52
ezer forintot takarít meg.
 |
A
háztartások megtakarítóképességének másik fontos sajátossága, hogy
csupán a megkérdezetteknek mindössze negyede válaszolt úgy, hogy
(csaknem) minden hónapban képes megtakarításokat képezni. Mindez
alapvetően befolyásolja azt, hogy tartalékainak milyen megtakarítási
formát tud választani. Amennyiben egy család rendelkezik valamilyen
hitellel, a háztartás költségvetésében értelemszerűen a hitelek
visszafizetése szerepel az első helyen, és csak második helyen jön
szóba a megtakarítások képzése. Összességében a megkérdezettek
kétharmada (67%) jelezte, hogy van jelenleg valamilyen banki tartozása,
adóssága, és a törlesztő összeg minden harmadik válaszadó esetében
50-100 ezer forint összeg között mozog.
 |
Azok a
háztartások, amelyeknek költségvetését nem terhelik
törlesztő-részletek, a megtakarítások összege havonta átlagosan 30 ezer
forint körül van, ahol viszont hiteleket kell törleszteni, ott ez az
összeg átlagosan a felére, 15 ezer forintra csökken. A válaszadók
egyharmada viszont nem tud megtakarítani, elsősorban azért, mert nekik a
hiteleik visszafizetése után nem marad további tartalékuk. A
felmérésből az is kiderült, hogy gondoskodó céllal tesznek félre a
legtöbben: a megtakarítással rendelkezők ranglistájának első helyén a
gyermekek jövőjéről való gondoskodás (40%) áll, míg a második helyen a
nyugdíjas évekre való takarékoskodás (34%) szerepel. Csak ezután
következnek a tárgyi javak megszerzésére irányuló megtakarítások, mint
például az új, vagy nagyobb lakás (24%), tartós fogyasztási cikk (19%)
vásárlására való gyűjtés, utazás, nyaralás (16%) vagy akár a gépkocsi
vásárlás (12%). Az egyes megtakarítási célok azonban különböző
életszakaszokhoz, életciklusokhoz köthetők, bár ezek a megtakarítási
célok sokszor egymásra épülnek, vagy éppen váltják egymást. A 25-35
évesek körében a lakás megszerzése (40%), a 35-45 évesek esetében a
gyerek jövője (52%) a vezető megtakarítási cél, ugyanakkor a nyugdíjas
korra való takarékoskodás csak a 45-55 évesek esetében vezető
megtakarítási szempont - noha már a 25-34 éves korosztály egynegyede is
felismerte annak létjogosultságát, hiszen alapvetően minél fiatalabb
korban célszerű elindítani a nyugdíj célú megtakarítást.
A többség érzi, hogy gond lesz a nyugdíjjal
A hazai lakosság a felmérés tanúsága
szerint nagyon is tisztában van azzal, hogy idős korában nem
támaszkodhat kizárólag az állami nyugdíjrendszerre: 93 százalékuk érzi
úgy, hogy ez a nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre, ennek ellenére
jelenleg is csupán tízből négy válaszadó jelezte, hogy már megkezdte a
spórolást idősebb korára. |
|
A megtakarítási célok változása életkor szerint ( a megtakarítók százalékában) |
Arra a
kérdésre, hogy a fizetések hány százalékát kapják meg a nyugdíjasok
akkor, amikor már ők is nyugdíjas korba lépnek, a válaszok átlaga 40
százalék volt, ami igen pesszimista érték. (A legkisebb arányt a
legfiatalabb, 25-35 éves korosztály jelölte meg, az ő átlaguk mindössze
36 százalék volt.). Az állami nyugdíj kiegészítéseként 85 százalék
tervezi, hogy tovább dolgozik majd, 55 százaléknyian saját korábbi
megtakarításukra is terveznek majd támaszkodni. Míg 38 százalék a
családja akkori támogatásában bízik majd, míg szintén 38 százalék azok
aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy majd valamilyen szociális
segélyt is igénybe kell majd venniük. Összességében a válaszadóknak
mindössze 13 százaléka számít arra, hogy anyagi forrásainak szintje a
nyugdíjas korban eléri majd a nyugdíjazás előtti jövedelmeinek
összegét. A felmérés kitért a tavalyi évben bevezetett adókedvezménnyel
támogatott nyugdíjbiztosítási konstrukciókra is. A már az első évben
sikeresnek értékelt termékkörben rejlő további potenciált mutatja, hogy a
megkérdezettek 29 százaléka jelezte, hogy ilyen biztosítással is
szeretne felkészülni a nyugdíj utáni időszakra.
Hírfigyelő Szolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése