Az amerikai légierő támogatásával foglalta vissza a kurdisztáni fegyveres erők, a Pesmerga a moszuli gát jelentős részét Irakban. Korábban az ISIS (Iszlám Állam) nevű terrorszervezet ellenőrizte a térséget.
A gát stratégiai fontosságú, ezen keresztül látják el ivóvízzel (és árammal) Észak-Irakot. A Pentagon közleménye szerint összesen 14 dróntámadást hajtottak végre a térségben, főként az általuk hátrahagyott páncélozott szállítójárműveket és Humvee terepjárókat semmisítették meg (a terroristák nagyszámú amerikai fegyverzettel rendelkeznek, részben ennek köszönhető gyors előretörésük).
Annak ellenére, hogy ilyen nagymennyiségű és modern amerikai fegyverzetet nyilvánvalóan nem csak a hátrahagyott raktárakból zsákmányolással szereztek a terroristák, az amerikai külügyi tevékenység támogatja a független Kurdisztán kikiáltását. A kurdok mostanra jelentős olajüzleteket építettek ki több nagy nyugati céggel, amerikai vállalatokkal és a British Petroleummal egyaránt. Ebben valószínűleg nagy része volt annak a ténynek, hogy a terroristák amerikai fegyverekkel népirtást folytatnak a térségben, és az amerikai külügy csak akkor támogatja a terroristák megfékezését, ha abban saját érdekeinek mentén jár el. Vagyis, ha a kurdok hajlandók megállapodni az Egyesült Államokkal az olaj (és gáz) kitermeléséről, az amerikai külpolitika hajlandó megfékezni saját terroristáit. Ugyanakkor a nyugati országok Kurdisztánnal szembeni hozzáállása mentén törésvonal mutatkozik. Németország nem rendelkezik saját terroristákkal, akiket az olajért cserébe megfékezhetne.
A német külügyminiszter szerint egy önálló kurd állam létrehozása tovább gyengítené a közel-keleti térség stabilitását, ezért a terroristák megfékezésén felül elsősorban Irak területi egységét kell megőrizni. Vagyis a német külügy az amerikaiakkal és britekkel szemben nem támogatja a független Kurdisztán kikiáltását. Frank-Walter Steinmeier a Bild am Sonntag hetilapban adott interjút, melyben kifejtette, hogy a német külügynek van is egy ajánlata, ki legyen az iraki kormányban, aki mellett el tudják képzelni Irak területi egységének megőrzését. A helyzet egyedülálló: az amerikai a brit cégeknek a kurdokkal van megállapodásuk a kitermelésről, a németeknek pedig egy saját iraki emberük van, és az iraki kormánnyal állapodtak meg ugyanazon olajmezők kitermeléséről. A német külügy Haider al-Abadi síita politikust támogatná a helyzet stabilizálásában. Az interjúban ugyanakkor az is kifejtette, hogy egy független kurd állam megbontaná a régió stabilitását, új konfliktusokhoz vezetne Irak és a szomszédos államok között, amit Németország nem támogat.
Miközben az amerikaiak bombázzák a Kurdisztánban tevékenykedő terrorszervezetet és saját embereikkel szemben védik meg az újonnan nyélbe ütött olajüzletet, a britek is sikeresen megtartották kitermelési jogukat és fegyvert szállítanak a független Kurdisztánért harcoló Pesmergának.
Maszúd Barzani, a kurdisztáni autonóm tartomány elnöke szintén nyilatkozott a Bild am Sonntagnak, ahol kifejtette, hogy a kurdok a szabad világ képviseletében harcolnak a terrorizmus ellen. Barzani ugyanakkor Németországgal is szívesen kötne fegyverüzletet, érveiben első helyen említette, hogy ellenkező esetben a szunnita ellenségeik Európában is megjelenhetnek. Ugyanakkor a berlini kormány egyelőre azt tervezi, hogy lőszerrel és fegyverekkel támogatja az iraki hadsereget az ország területi egységének megőrzése érdekében.



http://www.hidfo.net/2014/08/18/valakinek-nem-jutott-az-olajbol-megtort-nyugat-egysege