Április végén arról érkezett hír, hogy minden Magyarországnak járó uniós forrást befagyasztott Brüsszel.

A Miniszterelnökség és az Európai Bizottság is azt közölte akkor, hogy nem függesztették fel a Magyarországnak járó uniós támogatások kifizetését. A magyar kormány időközben viszont egyetlenegy számlát sem küldött el Brüsszelnek április óta. Az EB továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki.

A magyar kormány egyetlen számlát sem küldött el Brüsszelnek április óta. Ez azért probléma, mivel így a a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi, viszont ha nem jön meg ennek ellenértéke Brüsszelből, akkor az hiányként jelenik majd meg a költségvetésben.

Márpedig semmi garancia nincs arra, hogy a bizottság elfogadja az új magyar pénzosztási rendszert, ugyanis már áprilisban – amikor először érkezett hír a brüsszeli pénzek folyásának leállásáról – is kétségei voltak az Európai BIzottságnak (EB) a magyar uniós pénzosztó rendszer átszervezésével. Ha az EB nem fogadja el a rendszer átalakítását, akkor jöhet a “korrekció”, vagyis a büntetés, amikor a számlák egy bizonyos százalékát nem fizetik ki.

A hivatalos brüsszeli álláspont ugyanaz, mint május elején volt: a magyar fél ha akar, akkor küldhet ki számlát, és a bizottságnak 60 napja lesz eldönteni, hogy kiegyenlítik-e ezeket. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani állás szerint nem egyenlítenék ki. Erre onnan lehet következtetni, hogy a magyar kormány már kiküldte volna a második negyedév számláit – ezt július közepéig kellett volna megtennie –, ha nem félnének a visszautasítástól. Felfüggesztés a szó EU-jogi értelmében továbbra sincs, azonban éppen az a helyzet, hogy nem jön pénz az EU-tól.

Idén legalább ezer milliárd forintot kellene lehívni a hazánknak rendelkezésre álló uniós pénzekből, hogy maradéktalanul le tudjuk hívni a 2007-2013-as keret forrásait. Ez kérdéses, hogy a mostani csúszással tartható lesz-e.
(HVG)

A kormány csökkenti saját mozgásterét

Április végi sajtóértesülések szerint Brüsszel minden, Magyarországnak járó uniós forrást befagyasztott. Akkor a kormány és az Európai Bizottság is nyilatkozatot adott ki, miszerint nem függesztették fel az uniós támogatások kifizetését. Ugyanakkor az Európai Bizottság továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát az eszközölt fejlesztésekről, akkor azt ne fizesse ki, miközben figyelemmel kísérik a pályázati pénzek elosztását. Mint kiderült, a kormány április óta egyetlenegy számlát nem küldött be az Európai Bizottságnak, a korábban megkezdett beruházásokat a költségvetésből fedezi. Ha nem nyújtják be a számlát, az Európai Bizottság sem osztja le az uniós forrásokat, így a kormány gyakorlatilag saját anyagi mozgásterét csökkenti azzal, hogy a magyar költségvetésből fizeti, amit uniós támogatásokból is lehetne.

A dolog érdekes fejleménye, hogy egy liberális média szellőztette meg az információt, miszerint a kormány már április óta nem küld számlákat az Európai Bizottságnak. Így a vonatkozó dokumentumok vagy eltűnnek félúton, hogy az Európai Bizottságnak legyen jogi alapja visszautasítani a kormány keresetét, vagy a kormány saját anyagi mozgásterét csökkenti egy előre meghatározott terv szerint. Semmi logika nincs ugyanis abban, hogy amiatt nem küldenek számlát, mert biztosra veszik, hogy az EB azt elutasítja. Abból a szempontból is logikátlan egy ilyen lépés, hogy a kormány korábban igen nagy erőket fektetett a Brüsszel-ellenes propagandába, amivel saját magát akarta hitelesíteni az alapvetően nyugatellenessé váló magyar választók előtt.

Van azonban egy sokkal egyszerűbb magyarázat a kormány tétlenségére. Az Orbán-adminisztráció nem is akarja, hogy az Európai Bizottság kifizesse az előre elköltött pénzeket. Ez ugyanis többnyire abban az esetben történik meg, ha a kormány nagy vonalakban arra költötte a pénzt, amiről a számlát beadta, és az kapta az uniós forrásokat, aki Brüsszel pályázati követelményeinek megfelel.

Valószínűleg se nem arra költötték, se nem az kapta a pénzt, mint ami a brüsszeli szabályozás szerint is megfelelő lenne. Ebben az esetben viszont Brüsszel konkrét pályázatokat lenne köteles megvizsgálni a konkrét kifizetések miatt, így arról is információk kerülnének elő, hogy a kormány kinek folyósította az EB által utólag el nem fogadott pályázatok pénzeit. Brüsszelnek meg kell indokolnia, miért nem fizet, és a kormány ezt az indokot nem akarja a sajtóban látni. Mivel inkább be se adják a számlát, feltehetőleg az "EB nem fizet" retorika mellőzésénél jóval nagyobb politikai veszteséget jelent, ha ki tudódik, kik kapták azokat a pénzeket, amiket végül nem fizettetnek vissza Brüsszellel.

Marad a végső következtetés, hogy a kormány lenyúlta a költségvetési forrásokat, amit csak azért nem lopnak el mégegyszer uniós pénz formájában is, mert a korábbi pályázati rendszer sikkasztási stratégiája már nem működik. Mi lehet az, ami egyes nyugati civil szervezetek támogatásainak megvonásánál, és az állami költségvetés sógoroknak leosztásánál is nagyobb politikai veszteséget okozhat a Fidesznek?

http://www.hidfo.net/2014/07/22/kormany-csokkenti-sajat-mozgasteret