Nickelsdorf, 2015. szeptember 27. Migránsok egy sátorfolyosóban a magyar-osztrák határátkelõhely kamionparkolójában kialakított gyûjtõponton az ausztriai Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 27-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Útban Németország felé – Nickelsdorf, 2015. szeptember 27. – MTI Fotó: Krizsán Csaba

Ne szaporodjon már a számuk, a délről beáramló tömegekkel

1. Eszkalálódik migráns-válság Németországban is?

– Német államfő: Németország befogadóképessége korlátozott –
Németország menekültügyi befogadóképessége nem végtelen, akkor sem, ha most még nem tudni, hogy hol vannak a határai – mondta a német szövetségi elnök egy vasárnapi beszédében.
Joachim Gauck a mainzi katolikus székesegyházban a társadalmi integráció kérdéseivel foglalkozó, Interkulturális hét (IKW) nevű rendezvénysorozatot megnyitó beszédében kiemelte: “már bízunk magunkban annyira, hogy nyíltan beszéljünk ezeknek a napoknak az alapvető dilemmájáról: segíteni akarunk és a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek”.
A menedékjognak ugyan a nemzetiszocializmus korszaka miatt kiemelkedő jelentősége van Németországban, és a védelemre szorulók befogadása “hosszú viták és nehéz tanulási folyamat révén beépült hazánk politikai DNS-ébe”, de a kapacitások korlátozottsága miatt “alapos elemzésre és széles körű társadalmi vitára van szükség arról, hogy miként lehet biztosítani a jövőben is a humánus befogadási politikát és a társadalom befogadási készségét” – mondta a német államfő.
Hozzátette: a mostani menekültválság olyan feladat elé állítja Németországot, amelynek megoldásához nincsen követhető minta, máshonnan átvehető megoldás, de “az a nyugalom és kreatív tetterő, amellyel a lakosság túlnyomó többsége reagált erre a krízisre” felér egy “érettségi bizonyítvánnyal”, azt jelzi, hogy a németek az eljövendő vizsgákon is megfelelnek majd.
Nehézségek egész biztosan lesznek, például a lakásépítésben nemigen lehet lépést tartani a menekültek számának növekedésével, ezért elkerülhetetlennek tűnik a verseny a megfizethető bérlakásokért – mondta.
Joachim Gauck az államfői hivatal honlapján közölt beszédében kiemelte: a menekültek között sokan lesznek, akik a beilleszkedésre törekednek, de lesznek olyanok is, akik majd “bírálják a szekularizmust (állam és egyház szétválasztását) és a modernséget, és ragaszkodnak származási régiójuk szokásaihoz és joghagyományához”, némelyek pedig vélhetően radikalizálódnak, és a német törvényekkel szembeszegülő ideológiákat követnek.
“Nekik azt üzenem, hogy mi ebben az országban nem akarunk vallási fanatizmust, (…) a jogállam nem tűri el az erőszakot” – húzta alá a német szövetségi elnök. Rámutatott: ugyanez érvényes a “jobboldali radikális gyújtogatókra és uszítókra”.
Amíg vannak háborúk a világon, addig országok is kellenek, ahová el lehet menekülni, Németországnak pedig ilyen országnak kell lennie és maradnia. Ehhez az kell, hogy “egy olyan államszövetség, mint az Európai Unió, megvédje külső határait”, mert az államok csak így tudják biztosítani területükön a rendet és a nyugalmat, ami előfeltétele annak, hogy képesek legyenek nagy számú menekült befogadására – mondta a német államfő.
Az IKW a Németországban legnagyobb keresztény egyházak közös, országos rendezvénysorozata a társadalmi integrációról, 1975 óta rendezik meg évente. Kezdetben csak egy napig tartott, és az volt a neve, hogy A külföldi polgártársak napja.
Nickelsdorf, 2015. szeptember 27. Migránsok a magyar-osztrák határátkelõhely kamionparkolójában kialakított gyûjtõponton az ausztriai Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 27-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Útban Németország felé – Nickelsdorf, 2015. szeptember 27. – MTI Fotó: Krizsán Csaba

2.  Na, már ilyen is van: Téli kitoloncolási moratórium

– Brüsszel bírálja Berlint a kitoloncolások végrehajtásának elmaradása miatt –
Az Európai Bizottság (EB) bírálja Németországot, amiért nem gondoskodik az elutasított menedékkérők távozásáról rendelkező határozatok következetes végrehajtásáról – írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.
A FAS a bizottságnak a berlini vezetéshez megküldött úgynevezett adminisztratív leveleire hivatkozva azt írta, hogy Brüsszel magyarázatot vár arra, miként történhetett az, hogy 2014-ben 128 ezer ember volt Németországban tartózkodási jogcím nélkül, a hatóságok azonban közülük csupán 34 ezret szólítottak fel a távozásra, és ennek mindössze 22 ezren tettek eleget.
Egy másik levélben a bizottság azt kifogásolta, hogy a német bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) az idén július végéig beadott 218 ezer menedékjogi kérelem közül csak 156 ezer ügy adatait töltötték fel az EU központi nyilvántartási rendszerébe.
Az EB kifogásai rávilágítanak arra, hogy a menekülthullám rendkívüli mértékben megterheli a német hatóságokat.
Ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy az ország elhagyását előíró hatósági határozatok végrehajtásáért felelős tartományi kormányok csekély következetességgel szereznek érvényt ezeknek a döntéseknek, mert a kitoloncolások körüli társadalmi, politikai viták révén megcsappant a hajlandóságuk erre.
A szövetségi kormány mindkét területen gyors javulást szeretne elérni. A BAMF-nál egyebek között létrehoznak több ezer állást és fejlesztik az informatikai rendszert, hogy csökkentsék a menekültügyi eljárások jelenleg átlagosan 5,4 hónapos átfutási idejét, és a kabinet keddi ülésén elfogadni tervezett menekültügyi reformcsomag több eleme a kitoloncolások gyorsabb, hatékonyabb végrehajtását szolgálja.
A részletesen még nem ismert jogszabálytervezetekben a várakozások szerint szerepel majd, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés – például a téli kitoloncolási moratórium miatti – felfüggesztésének maximális időtartamát, és nem közlik előre az intézkedés időpontját, hogy az illető ne tudjon eltűnni.
A belügyminisztérium szombaton cáfolta a Der Spiegel című hírmagazin értesülését, miszerint a BAMF tehermentesítését szolgáló javaslatok között felmerült, hogy a szíriai menedékkérőket mind “kiveszik” a menekültügyi eljárásból, és külön vizsgálat nélkül három évre szóló tartózkodási engedélyt adnak nekik.
A FAS szerint Thomas de Maiziere belügyminiszter éppen azt hangsúlyozta a napokban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) belügyi bizottságában tartott meghallgatásán, hogy a lehető legalaposabban kell vizsgálni a szíriai menedékkérők ügyeit, mert az eddigi tapasztalatok alapján nagyjából 30 százalékuk más országból származik, és csak betanult néhány arab kifejezést vagy pár sort a szír himnuszból.
A FAS szerint a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrségénél azt tapasztalják, hogy a szíriainak mondott iratok nagyjából 10 százaléka hamisítvány. (Meg amennyivel több… – a szerk.)
Menedékkérők azért próbálják megtéveszteni a német hatóságokat, mert a BAMF a szír állampolgárságú menedékkérőket – a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján – egyelőre nem küldi vissza abba az uniós tagállamba, ahol elérték az EU területét, azaz ahol a főszabály szerint le kellene folytatni a menekültügyi eljárást.
(Ám, ha kiderül az okirat hamisítás ténye, – elkezdődik a kitoloncolás, moratórium ide, moratórium oda – a szerk.)
MTI- SzRTI