Végre kialakulhatott a végső megállapodás a görögökről szóló, tegnap délutántól ma reggelit tartó válságcsúcson. Abban teljes az egyetértés, hogy Görögországot az eurózónán belül kell tartani, arról viszont egész éjjel folyt a vita, hogy milyen áron.
bika

Van megállapodás a görög ügyben – írta a Twitteren Charles Michel belga miniszterelnök. Donald Tusk arról twittelt: segítik Görögországot, akik ezért komoly reformokat vállaltak. Az EU vezetői ezekben a percekben sajtótájékoztatót tartanak a tárgyalások eredményéről.
A megállapodás 37,5 milliárd eurós hitelről szól a korábbi tartozások visszafizetésére, valamint 12,5 milliárd euróról, amellyel a növekedést pörgetnék fel. Az IMF korábban 50 milliárdos kölcsönt tartott szükségesnek, a végső összeg ezzel egyezik meg.
Az ülés közel 17 órán át tartott. Kora reggel ismét megszakították a tanácskozást a görög adósságválsággal foglalkozó, előző délután kezdődött euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői.
Joseph Muscat máltal kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozta, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is.
Többször is megszakadt a csúcs
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke többször is megszakította a csúcstalálkozót, hogy külön egyeztetéseket folytasson Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.
Kora reggel ott tartottak, hogy már csak egy nyitott kérdés maradt a csúcstalálkozón, nevezetesen az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye – közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök.
Közös akarat a Grexit megakadályozására
Görögországnak az eurózónán belül kell maradnia – szögezte le Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos egy francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában hétfő reggel, miközben az utolsó, még nyitott kérdések tisztázásán dolgoztak a görög adósságválság megoldása érdekében összehívott euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői.
A francia politikus szerint “közös akarat” mutatkozik arra, hogy a csőd szélére jutott Görögország ne legyen kénytelen távozni az euróval fizető országok köréből.
Moscovici közölte: a Görögországnak nyújtandó, sorrendben immár harmadik pénzügyi mentőprogram a tervek szerint mintegy 80 milliárd euróról szólna. A segítség fejében az athéni vezetésnek reformokat kell megvalósítania az országban.
Egységkormány, új választás?
Eközben Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter a görög állami tévének nyilatkozva bírálta a Brüsszelben készülő megállapodás tartalmát. A kormánykoalíció nagyobbik politikai erejéhez, a radikálisan baloldali Szirizához tartozó politikus úgy vélekedett, hogy Görögországban még az idén újabb választásokat kell majd tartani. Szóba került egy nemzeti egységkormány gondolata is, de már volt olyan görög párt, amely jelezte, hogy a Szirizával nem hajlandó együtt dolgozni.
Kapitulált a Ciprasz-kormány
A görög kormány által ajánlott csomag egyfelől teljes kapituláció, hiszen belemegy abba, hogy 28 százalékra emeljék a társasági adót, a lehető legszélesebb körben nőjön 23 százalékra az áfa, a hitelezők által elvárt szinten erősítsék az adóbeszedés hatékonyságát, hajtsák végre a nyugdíjreformot és a privatizációs programot, illetve több ágazat liberalizálását. Másfelől hivatalosan is említi az adósságátstrukturálásra vonatkozó görög kérést, amelyet korábban a Nemzetközi Valutaalap is elengedhetetlennek ítélt az államháztartás konszolidálása szempontjából.
A megállapodást két kérdés akadályozta sokáig. Az egyik az, hogy Görögország szeretné elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.
Görög kormányzati források erre a Németország által felvetett ötletre azt mondták: egy másik bolygón él, aki ezt kitalálta. Rámutattak, hogy Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban.
Vasárnap az eurózóna pénzügyminiszterei készítették elő azt a szövegtervezetet, amely végül az állam- és kormányfők elé került. A pénzügyminiszterek abban egyetértettek, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények(Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.
A továbbra is zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét jelenleg az Európai Központi Bank tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezdene, amivel de facto kilépne az eurózónából.
(VG – MTI)