Az
elmúlt hetekben megint Görögországról szólt az egyik legfontosabb vita
az Európai Unión belül. Sokan az eurózóna jövőjét féltik a holnapi,
előre hozott parlamenti választásoktól. Jelen pillanatban a baloldali
Sziriza a legesélyesebb Athén elfoglalására - aminek beláthatatlanok
lehetnek a következményei.
A 2008-as globális válság legnagyobb vesztese kétség kívül a technikai államcsődöt is megjárt Görögország. Egyetlen, beszédes adat: a válság kirobbanásától 2013-ig összesen 25 százaléknyit zuhant vissza a GDP, mára pedig éppen hogy elérték a gazdaság kibocsátásának 2001-es színvonalát. A 2012-es euróválság során Athén hitelezői jelentős mennyiségű görög államadósságot voltak kénytelenek veszteségként leírni - a lépés leginkább Németországot érintette érzékenyen, miként az EU eurómilliárdokat jelentő mentőövét is legnagyobb részt Berlin dobta össze.
Az akkori segítség egyik feltétele az extrém szigorú monetáris politika volt. Ennek hatására hihetetlen szintre ugrott a munkanélküliség, csökkentek a fizetések - a brutális megszorítások hatására az egész országban radikális elégedetlenségi hullám söpört végig. Az állandó kormányválsággal terhelt időszak a mai napig nem zárult le, ennek "köszönhető" a holnapi, előrehozott választás.
A legutolsó felmérések szerint a 300 fős görög törvényhozás legtöbb - de a többséghez egyedül kevés - helyét a radikális baloldali gyűjtőpárt, a Sziriza szerezeti meg, szemben a regnáló, konzervatív, Antonisz Szamarasz vezette Új Demokrácia kormánnyal. E két tömbön kívül még akár hat másik párti is képviselőt delegálhat a parlamentbe, köztük a Görög Kommunista Párt is.
A győzelemre esélyes Sziriza kampányában azt ígérte, hogy újabb adósság-csökkentést harcol ki a Görögországot pénzügyi lélegeztető gépen tartó EU/IMF tandemtől, valamint a fennmaradó adósság törlesztési időpontját is kijjebb tolnák - így pumpálva plusz forrásokat a vergődő gazdaságba. A bankszektorhoz is hozzányúlnának, ami az eurozóna tagjaként nem egyszerű kérdés. A baloldaliak azt szeretnék elérni, hogy a görög polgárok betéteit az Európai Központi Bank védje meg a válság bármely hatása ellen. Kifejezetten populista ígéretek számít egy új adórendszer bevezetése, melyben az adott évben megkeresett első 12 ezer eurót adómentessé tennék, míg a minimálbért 580 euróról 751 euróra növelnék minden dolgozó számára. Helyreállítanák a kollektív munkaszerződéseket, szabályoznák a tömeges elbocsátásokat és 300 ezer álláshelyet hoznának létre a magán és az állami szektorban. A szegények és alacsony nyugdíjjal rendelkezőket számára pedig azonnal bevezetnének egy segélyprogramot, amely ingyen áramellátást, ételutalványokat, egészségügyi ellátást, utazási- és fűtésre vonatkozó adókedvezményeket biztosítana.
Velük szemben az uralkodó Új Demokrácia jelentősen visszafogottabb ígéretekkel kecsegteti a szavazókat. Bár a hitelállományhoz ők is hozzányúlnának, de csak a visszafizetési határidőt módosítanák és kamatcsökkentést kérnének.
Természetesen a hitelezők és nemzetközi befektetők és a pénzpiacok számára a Sziriza-program radikalizmusa taszító, míg a kormánypárti ígéreteket jóval megfontoltabbnak és támogathatónak gondolják. Azonban holnap a görög polgárok járulnak az urnákhoz, akik az elmúlt évek válságkezelésének legnagyobb vesztesei - így minden jel arra mutat, hogy az őj, baloldali irányt támogatják majd.
Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter szerint "szóba sem jöhet" a görög adósság leírásának lehetősége. Schaeuble azt üzente a görög politikusaknak, ne nagyon ígérjenek többet annál a választóiknak, mint amennyit valójában véghez tudnak vinni. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy Görögország se nem fog kilépni az eurózónából, se nem fogják kirúgni onnan.
Ugyanakkor hozzátette, bárki is alakít új kormányt, be kell tartaniuk a korábbi kormányok által tett ígéreteket. Ezzel Angela Merkel német kancellár is egyetért, aki egyébként a Ciprasz-kormány együttműködésére számít. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos szerint bárhogy is választanak a görög állampolgárok, az EU-nak mindenre van válasza. Úgy látja, Görögország eurózónából való kilépéséről szó sincs, nincs ilyen veszély. Ugyanakkor hozzátette: a megállapodásokat teljesíteni kell.
Stop
A 2008-as globális válság legnagyobb vesztese kétség kívül a technikai államcsődöt is megjárt Görögország. Egyetlen, beszédes adat: a válság kirobbanásától 2013-ig összesen 25 százaléknyit zuhant vissza a GDP, mára pedig éppen hogy elérték a gazdaság kibocsátásának 2001-es színvonalát. A 2012-es euróválság során Athén hitelezői jelentős mennyiségű görög államadósságot voltak kénytelenek veszteségként leírni - a lépés leginkább Németországot érintette érzékenyen, miként az EU eurómilliárdokat jelentő mentőövét is legnagyobb részt Berlin dobta össze.
Az akkori segítség egyik feltétele az extrém szigorú monetáris politika volt. Ennek hatására hihetetlen szintre ugrott a munkanélküliség, csökkentek a fizetések - a brutális megszorítások hatására az egész országban radikális elégedetlenségi hullám söpört végig. Az állandó kormányválsággal terhelt időszak a mai napig nem zárult le, ennek "köszönhető" a holnapi, előrehozott választás.
A legutolsó felmérések szerint a 300 fős görög törvényhozás legtöbb - de a többséghez egyedül kevés - helyét a radikális baloldali gyűjtőpárt, a Sziriza szerezeti meg, szemben a regnáló, konzervatív, Antonisz Szamarasz vezette Új Demokrácia kormánnyal. E két tömbön kívül még akár hat másik párti is képviselőt delegálhat a parlamentbe, köztük a Görög Kommunista Párt is.
A győzelemre esélyes Sziriza kampányában azt ígérte, hogy újabb adósság-csökkentést harcol ki a Görögországot pénzügyi lélegeztető gépen tartó EU/IMF tandemtől, valamint a fennmaradó adósság törlesztési időpontját is kijjebb tolnák - így pumpálva plusz forrásokat a vergődő gazdaságba. A bankszektorhoz is hozzányúlnának, ami az eurozóna tagjaként nem egyszerű kérdés. A baloldaliak azt szeretnék elérni, hogy a görög polgárok betéteit az Európai Központi Bank védje meg a válság bármely hatása ellen. Kifejezetten populista ígéretek számít egy új adórendszer bevezetése, melyben az adott évben megkeresett első 12 ezer eurót adómentessé tennék, míg a minimálbért 580 euróról 751 euróra növelnék minden dolgozó számára. Helyreállítanák a kollektív munkaszerződéseket, szabályoznák a tömeges elbocsátásokat és 300 ezer álláshelyet hoznának létre a magán és az állami szektorban. A szegények és alacsony nyugdíjjal rendelkezőket számára pedig azonnal bevezetnének egy segélyprogramot, amely ingyen áramellátást, ételutalványokat, egészségügyi ellátást, utazási- és fűtésre vonatkozó adókedvezményeket biztosítana.
Velük szemben az uralkodó Új Demokrácia jelentősen visszafogottabb ígéretekkel kecsegteti a szavazókat. Bár a hitelállományhoz ők is hozzányúlnának, de csak a visszafizetési határidőt módosítanák és kamatcsökkentést kérnének.
Természetesen a hitelezők és nemzetközi befektetők és a pénzpiacok számára a Sziriza-program radikalizmusa taszító, míg a kormánypárti ígéreteket jóval megfontoltabbnak és támogathatónak gondolják. Azonban holnap a görög polgárok járulnak az urnákhoz, akik az elmúlt évek válságkezelésének legnagyobb vesztesei - így minden jel arra mutat, hogy az őj, baloldali irányt támogatják majd.
Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter szerint "szóba sem jöhet" a görög adósság leírásának lehetősége. Schaeuble azt üzente a görög politikusaknak, ne nagyon ígérjenek többet annál a választóiknak, mint amennyit valójában véghez tudnak vinni. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy Görögország se nem fog kilépni az eurózónából, se nem fogják kirúgni onnan.
Ugyanakkor hozzátette, bárki is alakít új kormányt, be kell tartaniuk a korábbi kormányok által tett ígéreteket. Ezzel Angela Merkel német kancellár is egyetért, aki egyébként a Ciprasz-kormány együttműködésére számít. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos szerint bárhogy is választanak a görög állampolgárok, az EU-nak mindenre van válasza. Úgy látja, Görögország eurózónából való kilépéséről szó sincs, nincs ilyen veszély. Ugyanakkor hozzátette: a megállapodásokat teljesíteni kell.
Stop
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése