Szakjogász: “A Kúria sem dönthet az EU jogszabályaival szemben. – A Svájci Nemzeti Bank Elnöke még 2004-ben figyelmeztette az MNB Elnökét, – az ilyen hitelek tömeges bedőlésének veszélyéről, mivel a magyar állampolgárok nem rendelkeztek devizával. – Ezt a levelet Auth Henrik, az MNB akkori alelnöke körlevélben ismertette a bankokkal. Mint látjuk, hogy a figyelmeztetés milyen eredménnyel járt…

A 2oo8. évben kb. 3o Milliárd EUR kölcsönt vett fel az állam az IMF-től. A szerződésben szerepel egy olyan feltétel, hogy; “Ha a devizaalapú hitelek törlesztőrészlete az eredeti kiinduló összeghez képest plusz 25%-al megemelkedik, akkor az állam az afeletti rész 8o%-át az adóstól átvállalja…

Az IMF szerződés még azt is tartalmazza, hogy amennyiben az adós saját hibáján kívül elveszti a munkáját és emiatt törlesztési nehézsége támad, az állam a munkanélküliség időtartamára átvállalja a törlesztést azért, hogy az adós ingatlana ne legyen elárverezve… (!!!)

A bankok tovább “tartják” a markukat, – az adósokat pedig kizárólag terheli a forintosítás következménye…”

Álláspontom szerint; – a médiában devizahiteles ügyekben megszólaló, szakértőnek bemutatott szereplők, – az esetek jó részében nem a valódi lényegről beszélnek, – de lehet, hogy csak tájékozatlanok.

1. A Kúria döntésére hívatkozás

A Kúria sem dönthet az EU jogszabályaival szemben.
Az EU 93/13 Irányelve, – mint a tagállamra is kötelező jogszabály azt mondja ki, hogy a bíróság nem nyúlhat bele úgy a szerződésbe, hogy annak feltételeit átalakítva módosítja azt.
Csak kihagyhat belőle egyes részeket. Ha a szerződés fennmaradó része így teljesíthető, akkor a szerződés a kivett tartalom nélkül tovább él. Ha a kivett tartalom olyan súlyos, hogy az az egész szerződésre kihatással van, akkor a szerződést teljes egészében semmissé kell nyilvánítani!
Semmisség esetén az eredeti állapotot kell visszaállítani, amely a szerződés eredeti feltételei szerinti elszámolást jelenti és mivel a bank volt a szerződés szerkesztője, – ez esetben még kártérítéssel is tartozik, amelynek az is lehet a következménye, hogy az egy összegben felvett hitelt, – havi részletekben kell visszafizetni.
A Kúria a fentiekkel szemben úgy nyúlt bele a szerződésbe, hogy azt részben átalakította, – árfolyamrés és utólagos kamatemelés. Más kérdés, hogy ennek hatása a törlesztőrészletre minimális 5-7% azaz kb havi 5-lo.ooo.-Ft. (és nem 25-3o%).
A Kúria nem nyilvánította érvénytelenné-az árfolyamréshez hasonlóan törvényileg az utólagos árfolyamemelést, amely a probléma 9o-95%-án ak okozója. – Ez azért érdekes, mert ennek adósokra hátrányos trendjét a bankok hivatalból ismerték, a nálunk meglévő írásos bizonyítékok alapján.
Ha az EU szabályokat is figyelembe vette volna, – mint tisztességtelen feltételt az erről szóló tájékoztatás elmaradása miatt, úgy ma nem lenne miről beszélni, mert minden utólagos emelés érvénytelenné lett volna nyilvánítva – és az adósok fizethetnék az eredeti feltételek szerint a havi törlesztőrészletet beszámítva a tartozásba a túlfizetést.
Tehát nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az érintett három szereplő nagyjából egyformán felelős a kialakult helyzetért, mert a bank felelőssége kiemelkedő, hisz ő a szakember, neki kell szakmailag a szereplők közül a legtöbbet tudni az ügyletről és neki kell tisztességes tájékoztatást adni.
Megjegyzendő, hogy a Svájci Nemzeti Bank Elnöke még 2004-ben figyelmeztette az MNB Elnökét, – az ilyen hitelek tömeges bedőlésének veszélyéről, mivel a magyar állampolgárok nem rendelkeztek devizával. – Ezt a levelet Auth Henrik, az MNB akkori alelnöke körlevélben ismertette a bankokkal. Mint látjuk, hogy a figyelmeztetés milyen eredménnyel járt.
Hozzá kell tenni, hogy a bankok voltak azok akik a devizahiteleket az adósokra tukmálták.
Ezt elősegítette két körülmény:
A forinthitel kamatokat ekkor az MNB véletlenül a duplájára emelte, ezzel terelte a devizaalapú hitelek felé az igénylőket.
Másrészt a 2oo8. év elején eltörölték az árfolyamingadozás maximumát a +- 15%-ot. – Így 2oo8. októberében az árfolyamok elszabadultak.

2. A forintosítással ki jár jól? – A “szakértők” szerint egyik fél sem

Ez valótlan állítás.
Mert az un. kényszertartalék törvény szerint a bank kb. 10-szer annyi “hitelt” nyújthat, mint a hozzá elhelyezett banki betétek értéke. Ebből következően a devizaalapú szerződésekben foglalt kölcsönösszegek 9o%-a mögött nincs tényleges pénz, mert a hitel 9o%-a fikció.- A “hitel” azzal keletkezik, hogy a bank beírja szerződésben a hitel összegét, amelyből a valódi hitel csak annak kb. 10-%-a. (AZ USA-ban az 1996. évben volt egy ilyen tartalmú precedens per, amely emiatt semmissé tette a bank ingatlan zálogkövetelését).
A fentiekből következően a banknak, ha a “hitel” bedől addig amíg a tartozás nem éri el a hitelezett és EREDETI ÖSSZEG kb. 9o%-át semmilyen vesztesége nincs, – mert a betétesek pénze, mint valóságos pénz csak kb. 10%-ban van érintve! – A bank így nemhogy nem veszít még jelentős összeget, – hanem még nyer is, mert még a legrosszabb adós is a felvett összeg több mint 10%-át már rég kifizette.

3. Az állam felelőssége

Úgymond fordítva ülünk a lovon: A parlamentnek nem a Kúriától kell “engedélyt” kérni, hogy milyen törvényt hozhat, hanem mint a hatalom legfőbb gyakorlója, saját szuverén joga bármilyen törvény megalkotása.
A 2oo8. évben kb. 3o Milliárd EUR kölcsönt vett fel az állam az IMF-től. A szerződésben szerepel egy olyan feltétel, hogy; “Ha a devizaalapú hitelek törlesztőrészlete az eredeti kiinduló összeghez képest plusz 25%-al megemelkedik, akkor az állam az afeletti rész 8o%-át az adóstól átvállalja.”
Ez egy 160HUF/CHF esetében levezetve azt jelenti, hogy annak 25%-a 4o.-HUF összesen 200.-HUF/CHF. – A jelenlegi 256 HUF/CHF-es árfolyamon számolva az afeletti rész 8o%-a 44.8.-HUF/CHF, amelyet az államnak át kellett volna vállalnia.
Ez azt is jelenti, hogy ha az árfolyam amikor elérte a 256.-HUF- 44.8.-HUF-ot= 211.2.-HUF/CHF-ot az azon felüli többletet a példa szerint 44.8.-HUF/CHFaz államnak kellett volna átvállalni az IMF szerződés feltételei alapján. (A szerződés rendelkezésre áll).
Az IMF szerződés még azt is tartalmazza, hogy amennyiben az adós saját hibáján kívül elveszti a munkáját és emiatt törlesztési nehézsége támad, az állam a munkanélküliség időtartamára átvállalja a törlesztést azért, hogy az adós ingatlana ne legyen elárverezve. (!!!)
A kb. 3o Milliárd EUR kölcsön zömét, a bankok szanálására fordították. – Mint ismeretes; az a nyugdíjalapból véglegesen vissza lett törlesztve, a bankok helyett.
Ennek ellenére a bankok tovább “tartják” a markukat, – az adósokat pedig kizárólag terheli a forintosítás következménye.
A “szakértők” pedig félrevezetik a nyilvánosságot. – (Az egyik eredetileg hitelközvetítő, – amely nevének megváltoztatásával lett adós “segítő”, – a másik cég pedig több millió Ft-os pályázatot nyert egy MNB által kiírt pályázaton. Igy függetlenségük megkérdőjelezhető).
Dr Czirmes György