Magyarország szerencsés helyzetben van, mert a GMO-mentesség célként
jelenik meg az Alkotmányban és a pártok között ebben egyetértés van.
Miközben Európában a hangulat és a jogszabályi környezet erősen
génmódosítás-ellenes, addig a világ más részein, például Amerikában
engedélyt adtak az első étkezésre szánt GMO-állat tenyésztésére, a
gyorsan nagyra növő lazacra. Eközben Indiában kudarcot vallott a
génpiszkált gyapot, a gazdák kártérítést követelnek. Vannak azért
biztató hírek is: Oroszország lehet az ökológiailag tiszta és jó
minőségű bioélelmiszereinek legnagyobb szállítója a világon.
Figyelembe véve az ország termőföldjeit és vízkészletét, nem csak
magukat képesek ellátni jó minőségű és ökológiailag tiszta
élelmiszerekkel, hanem az egész világot. Idehaza pedig okostelefonnal
beolvasható QR-kóddal lehet ellenőrizni a pultban lévő sertéshús
származását, így igazolva azt, hogy a sertés Magyarországon született,
kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett. A GMO-mentes Magyarországért
Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását –
hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.
Magyarország jó helyzetben van, hiszen a szóján kívül minden olyan
takarmányanyag rendelkezésre áll, mely génmódosított szervezetet nem
tartalmaz. Magyarország évente 600 ezer tonna extrahált szójadarát
használ fel, ennek 90 százaléka génmódosított, és elsősorban
Dél-Amerikából származik – mondta Kulik Zoltán alelnök.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) szakemberei a
laboratóriumban vizsgálják a forgalomba hozott vetőmagokat. MTI Fotó:
Balaton József
Hozzátette: 70 ezer hektáron mintegy 140 ezer tonna szójabab terem
Magyarországon. Ennek több mint 70 százalékát külföldre adjuk el, mert
értékes, GMO-mentes, és megfizetik. Mi pedig külföldről vesszük a
génmódosított szójababot sokkal olcsóbban – magyarázta.
Zászlós Tibor elnök arról beszélt: az egyesület egyik tagja, az
Alföldi Tej jelezte, GMO-mentes jelöléssel látja el termékeit, ez már
megjelenik az áruházak polcain.
Ahhoz, hogy GMO-mentes legyen Magyarország, Ausztriához hasonlóan kis
kezdeményezéseknek kell összeforrni, egyesülni, de ilyenek már vannak
az országban.
Híradó
A hajdani élelmiszerben gazdag országnak nem szabad semmilyen, itt megtermelhető és feldolgozható , alapvető elelmiszert behozni!
VálaszTörlésMinden kincsnél értékesebb az élelmiszer, hiszen minden napi eledelünk, minden napi életünk!
Saját létbiztonságunk miatt is, de a vidéki foglalkoztatás és fejlődés miatt is meg kell újítani a falvak általános foglalkoztatását!
Háztáji" bab, borsó, zöldség félék termesztésének és felvasárkásának, helyben feldolgozásának itt az ideje.
Az egészséges, ősi élelmezési növényeket, gyógynövényeket helyben kel termelni, felvásárolni, feldolgozni.
Pl: a kukorica liszt, kása emberi fogyasztása is egészséges...
A hajdina, köles, csicseri borsó, bab, lencse és más bab- félék szinte gyógyhatásuak, mégis vagy nem lehet kapni, vagy nagyon drágák. Ezek termelési költsége nem több az átlagnál.
Az emberi fogyasztásra alkalmas terményeket pedig felejtsék el a " zöldfűlűek, mert amit meg lehet enni éhező világunkban, azt nem használhatjuk üzemanyagként, hisz az már embertelenség lenne!