Oliver Letwin, a brit Konzervatív Párt (kormánypárt) minisztere egy a Daily Telegraphnak adott interjú során kijelentette, egyáltalán nem biztos, hogy el tudják érni az Európai Unióban a britek által követelt reformokat, és ebben az esetben Nagy-Britannia jobban teszi, ha az EU-t végleg elhagyja. Letwin szerint ez a lehetőség sokkal valószínűbb, mint hogy betagozódjanak az Európai Egyesült Államokba.
Brüsszel Washington nyomására akarja az Európai Uniót egy az Amerikai Egyesült Államok mintájára kialakított, egyetlen országgá, föderális állammá formálni. Ennek a folyamatnak része az Európai Unió határai mentén, vagyis Észak-Afrikában, a Közel-Keleten (tengeri határok) és Ukrajnában (szárazföldi határ) zajló felforgatás, amivel a NATO protektorátusokat akarna létrehozni a közeljövőben kialakított Európai Egyesült Államok számára.
A jelenlegi európai politikai trend annak megfelelően alakul, hogy egyes pártok elutasítják ezt a törekvést, mások pedig támogatják. A két irányvonal közt pedig törésvonal jött létre. Azok a pártok, amelyek az Európai Egyesült Államok megalapítását támogatják, radikális atlantistának nevezhetőek. Az összes többi párt, ami Brüsszel központosítási törekvéseit ellenzi, de az Európai Unióból és NATO-ból kilépés mellett sem foglal határozottan állást, a "mérsékelt atlantista" jelzővel illethető. Ez a kifejezés utal arra, hogy ezek a pártok ugyan a nyugati érdeket - atlantizmust - képviselik, de azt csak annyiban hajlandók felvállalni, amennyiben nem jár a nemzetállam névleges felszámolásával.
Hídfő.net.ru | David CameronDavid Cameron - távoli időpontokat és feltételeket szab az EU-ból kilépésre
Az Európában zajló általános politikai trend alapján ma a mérsékelt atlantista pártok elkezdenek Moszkva felé közeledni és Oroszországgal szorosabb kapcsolatokat kiépíteni annak okán, hogy így ellensúlyozzák Brüsszel központosítási törekvéseit. Nagy-Britanniában éppen ez figyelhető meg: a kormánypárt egyensúlyi politikát folytat. Elutasítják Brüsszel központosítási törekvéseit, de az Európai Unióból kilépés mellett sem foglalnak határozottan állást. Annyiban törekszenek a választók akaratának megjelenítésére, hogy a nemzetállamot felszámolni nem hagyják. Azonban, miközben látszólag EU-ellenes retorikát folytatnak, az Európai Unióból kilépésre mind távolabbi és távolabbi időpontokat tűznek ki, vagy pedig olyan feltételeket szabnak, melyeket utólag érdekeik szerint magyarázhatnak félre.
Pontosan nem tudni, hogy a brit miniszterelnök számára hol van a határ, amin belül még az EU-ban maradás mellett foglalna határozottan állást - ahogyan azt sem tudni, hogy hol van az a határ, ahol egyértelműen állást foglalna a kilépés mellett. Azért nem tudni, mert nincsenek ilyen egyértelmű határok. Egy mérsékelt atlantista párt ugyan ellenzi a központosítási törekvést, de soha nem foglalna egyértelműen állást az azonnali kilépés mellett. Ilyen mérsékelt atlantista pártok egyre nagyobb arányban jutnak a hatalomhoz Európa-szerte. Az Orbán-kormány szintén ebbe a kategóriába sorolható - nem véletlen, hogy a brit és magyar külképviseletek olyannyira egymásra találtak a Brüsszel elleni "ellenállásban".
Kilép-e Nagy-Britannia az Európai Unióból? Ez csak abban az időszakban fog kiderülni, amikor az Európai Egyesült Államok hivatalosan is létrejön. Mérsékelt atlantistának lenni annyit jelent, hogy jobban ragaszkodnak a saját hatalom megtartásához, mint a nyugati érdek kiszolgálásához.


http://www.hidfo.net.ru/2014/11/20/nagy-britannia-nem-lesz-az-europai-egyesult-allamok-resze