2016. november 7., hétfő

Medvegyev: összeomolhat a WTO

2005-wto-konferencia-hidfo-ru
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök hétfőn annak lehetőségéről beszélt, hogy nemsokára összeomolhat a Kereskedelmi Világszervezet.
Medvegyev ma a kínai Államtanács elöljárójával folytatott megbeszélést követően azt mondta; “korábban azzal kapcsolatban voltak aggodalmaink, hogy a WTO milyen hatást fog gyakorolni országunk gazdasági helyzetére. Most azonban más jellegű félelmeink vannak: a WTO összeomolhat, és ennek eredményeként számos probléma merülhet fel a nemzetközi kereskedelem és a globális gazdaság alapvető folyamatainak szabályozásával.”
A WTO egy nemzetközi szervezet, amit abból a célból hoztak létre, hogy liberalizálja a nemzetközi kereskedelmet, valamint szabályozza a tagállamok közti kereskedelmi és politikai kapcsolatokat. Oroszország 2012 augusztusában csatlakozott a szervezethez.


http://www.hidfo.ru/2016/11/medvegyev-osszeomolhat-a-wto/

CETA: bürokraták kis csoportja ráerőszakolta saját akaratát Európára

ceta-hidfo-ru
Az Európai Unió és Kanada annak ellenére írta alá a CETA egyezményét, hogy Belgium egy régiója elutasította azt, emellett tömeges ellentüntetések zajlottak Ausztriában, Csehországban, Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Az EU az európai lakosság akarata ellenére kötötte meg ezt a szabadkereskedelmi megállapodást.
Egy cseh EP-képviselő, Jiri Mastalka szerint ez igen rossz üzenetet közvetít Brüsszelből a tagállamok lakossága felé. A politikus szerint maga a tárgyalási folyamat azt mutatja, hogy az Európai Uniót bürokraták kis csoportja irányítja, akik keresztülviszik a saját akaratukat, függetlenül attól, hogy mit gondol erről ötszáz millió európai.
“A tárgyalási folyamat megmutatta, hogy Brüsszelben a bürokraták a saját titkos boszorkánykonyhájukban senki által nem várt, de mindenki által elutasított meglepetéseket főznek ki.”
Mastalka emellett párhuzamot vont a CETA és az EU alkotmánya közt, amit 2004-ben nem ratifikált minden tagállam, ehelyett átvette a helyét a Lisszaboni Szerződés. Brüsszel akkor ugyanazzal a módszerrel vitte keresztül akaratát, mint amit most, a CETA esetében is láthattunk. Az uniós alkotmányt ugyanis elutasították a franciák és a hollandok. A Lisszaboni Szerződést pedig elutasították az írek, majd egy második népszavazáson mégis megszavazták, miután Brüsszel rendkívüli jogosultságokat ígért nekik. Mastalka szerint ugyanez mutatkozott meg a CETA esetében: Belgium egy régiója elutasította a szerződést, majd mégis elfogadta, miután Brüsszel külön megállapodást kötött velük az emberek háta mögött.
A képviselő elmondása szerint, bár az egyezmény addig nem lép életbe, míg az Európai Parlament jóvá nem hagyja, az Európai Parlamentnek a gyakorlatban nincs beleszólása ebbe, hiszen nem tudja nyomon követni a tárgyalási folyamatot.
Az EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a választópolgárok által közvetlen megválasztott képviselők nem vehettek részt a tárgyalási folyamatban, de nem engedték a tárgyalások közelébe a szakszervezeteket, és a médiát sem. A multinacionális cégek azonban részt vettek a tárgyalásokon.
Ezáltal a CETA egy olyan egyezmény lett, ami a multinacionális cégek és egy nemzetközi elit érdekeit képviseli, az alkalmazottak érdekeit azonban nem védelmezi. Emellett az úgynevezett “demokráciát” is teljes mértékben megkerülték a szerződés megalkotásakor, hiszen a nyilvánosságnak semmilyen beleszólási lehetősége nem volt a tárgyalási folyamatba.


http://www.hidfo.ru/2016/11/ceta-burokratak-kis-csoportja-raeroszakolta-sajat-akaratat-europara/

Tucatnyi ellenzéki képviselőt tartóztattak le Törökországban

A török hatóságok pénteken letartóztatták a Kurd Népi Demokrata Párt több tucat képviselőjét. Az őrizetbe vett személyeket terrorcselekményekkel kapcsolatban kihallgatják.
Aznap egy török nagyvárosban újabb terrortámadás történt, melynek során kilenc ember életét veszítette, és több százan megsebesültek. A kormány a Kurdisztáni Munkáspártot vádolja a terrorcselekménnyel, melynek elkövetését később az Iszlám Állam nevű terrorszervezet magára vállalta. A robbantást követően a hatóságok azonnal letartóztatták a Kurd Népi Demokrata Párt számos képviselőjét, akiket most azzal vádolnak, hogy segítik a Kurdisztáni Munkáspártot az államellenes szervezkedésben.
Washington, Brüsszel és az ENSZ illetékes szervei egyaránt elítélték az ellenzéki politikusok letartóztatását.
Törökországban az elmúlt hónapok során több mint százezer embert bocsátottak el állami hivatalokból, illetve tartóztatták le őket, hiszen a tömeges intézkedés a júliusi, bukott puccskísérlet után kezdődött.
A puccskísérletet követően a hadseregben, a bíróságokon, állami hivatalokban és az oktatásban történt tömeges elbocsátás ill. bebörtönzés. A pénteken őrizetbe vett képviselők mellett baloldali aktivistákat, újságírókat, akadémikusokat, kurd politikai aktivistákat tartóztattak le nagy számban.


http://www.hidfo.ru/2016/11/tucatnyi-ellenzeki-kepviselot-tartoztattak-le-torokorszagban/

2016. november 5., szombat

A kalózpárt menedéket adna Edward Snowdennek

kalozpart
Az izlandi Kalózpárt készen áll arra, hogy menedéket adjon Edward Snowdennek, ha arra esetleg szüksége van és állampolgárságot igényelne Izlandon.
A párt tagja, Sunna Aevarsdottir a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva megismételte, hogy pártja, ahogy közvetlen a kiszivárogtatásokat követően, most is készen állna megadni a menedékjogot az NSA volt alkalmazottjának, aki lerántotta a leplet az amerikai titkosszolgálatok által folytatott tömeges megfigyelési programról.
“Mint azt korábban is mondtuk; ha Snowden esetleg érdekeltté válik abban, hogy ide jöjjön, és állampolgárságot kapjon, mi mindent megtennénk annak érdekében, hogy az ő számára menedéket adjunk.”
A politikus ugyanakkor hozzátette, hogy az NSA volt alkalmazottja jelenleg nagyobb biztonságban van Oroszországban.
Snowden 2013-ban kapott átmeneti menedékjogot Oroszországban, miután információkat hozott nyilvánosságra az NSA tömeges megfigyelési programjáról. Az izlandi Kalózpárt felemelkedése is ehhez az eseményhez köthető; a kiszivárogtatások hatására Izlandon tömeges tüntetések kezdődtek, és részben ezt a tiltakozási hullámot kihasználva tudott jelentős politikai erővé válni a Kalózpárt.
Máig nem ismert, hogy Snowden mennyi információt tudott magával vinni az NSA adatbázisaiból, de azóta számos kiszivárogtatáshoz köthető globális botrány történt, amiért amerikai politikusok áttételesen Oroszországot tették felelőssé.
Miután elhagyta az USA területét, Snowden azonban nem csak Oroszországban, hanem Kínában is tett egy rövid látogatást. Így elképzelhető, hogy amennyiben az amerikai titkosszolgálatok elfogják az NSA volt munkatársát, a kiszivárogtatások Snowden bíróság elé állítása után új lendületet vehetnek.

http://www.hidfo.ru/2016/11/a-kalozpart-menedeket-adna-edward-snowdennek/

Összefognak a hagyományos pártok a radikálisok hatalomra jutása ellen

A francia Republikánusok egy képviselője szerint a párt össze kell fogjon a centrista Demokrata Mozgalommal a következő választásokon, hogy megakadályozzák Marine Le Pen hatalomra jutását.
Jacques Myard szerint minden nézeteltérésen és érdekellentéten felül kell emelkedni, pusztán amiatt, hogy a Nemzeti Front vezetőjének hatalomra jutását hátráltatni tudják.
A Republikánusok csütörtöki vitáján a párt képviselője – és volt miniszterelnök – Alain Juppe szintén azt mondta; ha pártja nem hajlandó szövetséget kötni a centrista Francois Bayrouval (a Demokrata Mozgalom vezetőjével), ez Marine Le Pen hatalomra jutásának esélyét növelné.
Myard szerint egyértelmű, hogy egy ilyen szövetségre szükség van, ám annak gyakorlati megvalósítása akadályokba ütközik, mert “ma a francia politikában a hűség nyomokban sem mutatkozik”; a pártok hamarabb szúrják hátba egymást, mint hogy egy ilyen koalíció kitartson a választásokig.
A francia választásokat 2017 áprilisban és májusban tartják. A friss közvélemény-kutatások szerint Marine Le Pen 26-30%-nyi szavazatot kaphat az elnökválasztás első fordulójában. Az egyetlen jelölt, aki esetleg nála néhány százalékkal több szavazatot kaphat, a volt miniszterelnök Alain Juppe, ez az arány azonban bármikor megváltozhat a választásokat megelőző kampány során.

http://www.hidfo.ru/2016/11/osszefognak-a-hagyomanyos-partok-a-radikalisok-hatalomra-jutasa-ellen/

2016. november 4., péntek

A német belügyminiszter megvonná a külföldre utazó terroristák állampolgárságát

A német Zeit napilap beszámolója szerint folyamatban van egy új törvény megalkotása, amely lehetővé tenné, hogy megvonják a német állampolgárságot azoktól a kettős állampolgároktól, akik külföldre utaznak és terrorszervezet működésében vesznek részt.
Thomas de Maiziere személyesen fogalmazza meg az új törvényt, ami azt hivatott mutatni, hogy a német hatóságok keményen fellépnek a terrorizmus ellen.
A szövetségi rendőrhivatal adatai szerint 870 német állampolgár harcol Irakban és Szíriában az “Iszlám Állam” oldalán, ám ezeknek csak elenyésző százaléka kettős állampolgár. Többségük olyan német állampolgár, aki muszlim országból érkező bevándorlók leszármazottja, és fiatalon hagyta el az országot, hogy elődjei földjén fegyveres harcot vívjon.
A kezdeményezést elsőként júliusban jelentette be a miniszter, azt követően, hogy terrortámadás történt Bajorországban.
A német hatóságok végletes tehetetlenségét azonban jól példázza, hogy még ez az új törvény – ha elfogadják egyáltalán – sem vonatkoztatható olyan személyekre, akik belföldön vesznek részt terrorszervezet működtetésében, vagy külföldön harcolnak ugyan, de német állampolgárságon felül mással nem rendelkeznek. A német állampolgárság kettős állampolgár esetében is csak akkor lesz megvonható, ha a sokadik generációs migráns nem Németországban követ el terrorcselekményt, hanem külföldre utazik, és ott együttműködik a terroristákkal.


http://www.hidfo.ru/2016/11/a-nemet-belugyminiszter-megvonna-a-kulfoldre-utazo-terroristak-allampolgarsagat/



Willkommenskultur:
nem kell több migráns Németországnak

A német belügyminisztérium azt tervezi, hogy azonnal visszaküldi Afrikába azokat a migránsokat, akik a Földközi-tengeren át érkeznek és partot érnek Európában.
A Die Welt jelentése szerint a belügyminisztérium azzal számol, hogy ennek elrettentő hatása lesz, és az Afrikában élők megértik, hogy “nem érhetik el Európa partjait”.
A Welt am Sonntag később arról számolt be, hogy a belügyminisztérium döntéseinek egyéb, gazdasági okai is vannak. Az eddigi tapasztalatok alapján az Európába érkező afrikai migránsoknak semmilyen pozitív kilátása nincs a jövőre vonatkozóan. Az útjuk során szervezett bűnözői csoportok és szervkereskedők áldozatává válnak, és akik meg is érkeznek Németországba, azokra is csak további bizonytalanság vár.
A belügyminisztérium tervei szerint a Líbiából, Tunéziából, Egyiptomból és más afrikai országokból érkező migránsok csak akkor kaphatnak majd menedékjogot Európában, ha azt egy észak-afrikai országban kérvényezik. Ellenkező esetben a Földközi-tenger európai partjainak elérését követően azonnal visszaküldenék őket egy észak-afrikai országba.

http://www.hidfo.ru/2016/11/willkommenskultur-nem-kell-tobb-migrans-nemetorszagnak/



A
németek uniós szintre emelnék a deportálást

A német belügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy valóban a Földközi-tengeren át érkező migránsok azonnali visszaszállítását tervezik. A minisztérium tervei szerint uniós szinten zajlana a deportálás, és a továbbiakban nem fogadják be azokat a migránsokat, akik a Földközi-tengeren át behajóznak Európába.
Vasárnap a Welt am Sonntag német lapnak nyilatkozva mondta a belügyminisztérium szóvivője, hogy minden olyan migránst, aki a Földközi-tengeren át érkezve az európai kontinensen partot ér, azonnal vissza kell szállítani az afrikai országba. Később a belügyminisztérium szóvivője a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette; valóban a tengeren át érkező migránsok azonnali visszaszállítását tervezik, és uniós szinten akarják megvitatni ezt a kérdést, hogy a tagállamok támogatásával végül minden déli tagállamba érkező migránst visszafordíthasson az Európai Unió, amint elérték a kontinens határait.
A belügyminisztérium szerint amiatt akarnak minden migránst visszaküldeni, hogy ezzel akadályt állítsanak az embercsempészek tevékenysége útjába. A német hatóságok ezúttal azt akarják elérni, hogy az afrikai migránsok el se induljanak az észak-afrikai partkról, és egyértelművé váljon számukra, hogy amennyiben a csempészek hajóival megérkeznek Európába, az európai hatóságok azonnal visszaszállítják őket Észak-Afrikába.
A szóvivő elmondta, hogy egyelőre nincsenek kész javaslatok arra, pontosan milyen egyezmény és hogyan szabályozza a migránsok visszaszállítását. Ugyanakkor kijelentette, hogy a cél a migránsok azonnali visszafordítása kell legyen, és a közeljövőben a tagállamok le kell fektessék az ezt szabályozó egyezmények alapjait.
A liberális németországi sajtó mostanra már támadás alá vette a belügyminisztert, akit ezúttal azzal vádolnak, hogy fel akarja számolni a korábbi német menekültpolitikát, és ehelyett egy olyan modellt akar bevezetni Európában, amit Ausztrália alkalmazott: illegális bevándorlókat nem engednek be, a migránsok ehelyett az országon kívül működtetett központokban nyújthatják be a menedékkérelmeket.

http://www.hidfo.ru/2016/11/a-nemetek-unios-szintre-emelnek-a-deportalast/

Több ezer amerikai katona érkezik az ukrán front közelébe

Az amerikai hadsereg több ezer katonát küld Ukrajnába egy hadgyakorlatra hivatkozva, napokkal azután, hogy Kelet-Ukrajnában kiújultak a fegyveres harcok.
Az amerikai hadsereg csütörtökön kiadott közleménye szerint az Ukrajna-központú Atlantic Resolve Műveletre érkeznek újabb alakulatok, hogy “támogassák az európai erőket”. A bővítés részeként a tél folyamán összesen 5750 amerikai katona érkezik az ukrajnai hadgyakorlatra.
Az Európába érkező idegen erőket először Németországban és Lengyelországban szállásolják el, később onnan haladnak tovább az ukrán front irányába.
Bár az USA hivatalosan nem vesz részt az ukrán konfliktusban, jelenleg is több ezer amerikai katona, valamint tucatnyi NATO-tagállam fegyveres erői állomásoznak Ukrajnában, különböző hadgyakorlatokra és kiképzési feladatokra hivatkozva, valamint kormányközi megállapodások részeként.
Az ukrán válság békés rendezését garantáló minszki egyezmény szerint minden külföldi fegyveres el kell hagyja Ukrajna területét.


http://www.hidfo.ru/2016/11/tobb-ezer-amerikai-katona-erkezik-az-ukran-front-kozelebe/



Három éve kezdődött Ukrajna demokratizálása

euromajdan-hidfo-ru
Három éve ilyenkor, november elején váltak tömeges méretűvé a Kijevben zajló álcivil tüntetések.
A külföldről finanszírozott civil szervezetek tömegdemonstrációira Lengyelországban kiképzett jobboldali paramilitáris szervezetek tagjait kapcsolták rá, hogy legyen, aki erőszakos összeütközést vállal a rendvédelmi erőkkel.
Az utcai harcok során több mint száz civil és rendőr veszítette életét. Az első halálesetek alig néhány héttel a tömegdemonstrációk kezdete után, decemberben történtek.

http://www.hidfo.ru/2016/11/harom-eve-kezdodott-ukrajna-demokratizalasa/