Gránátot dobtak a rendőrsorfalra az ukrán parlament előtt

Kijevben újrakezdődtek a tüntetések a parlament előtt. A tüntetők gránátot dobtak a rendőrsorfalra, lövéseket is hallani. Helyszíni beszámolók szerint több rendőr életét vesztette.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint összecsapások kezdődtek Kijevben, miután a parlament első olvasatra elfogadta Petro Porosenko alkotmánymódosítási javaslatait az ország decentralizálására vonatkozóan. A parlament épülete előtt több lövés eldördült, majd egy robbanást lehetett hallani. A rendőrség közleménye szerint még vizsgálják a történteket, a helyszínen tartózkodók szerint azonban valakik a parlament épületét védő rendőrökre lőttek, majd egy gránát robbant közvetlen a parlament előtt.

Az ukrán belügyminiszter a Ria Novosztyinak tett nyilatkozta szerint több mint 100 sérültje van az összecsapásnak. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azonban azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy a parlament közelében több rendőr életét vesztette. A Nemzeti Gárda ugyanakkor nem erősítette meg a halálesetekről szóló értesüléseket, ehelyett számos sérültről adtak ki információkat. A belügyminisztérium közleménye szerint tíz rendőr szenvedett súlyos sérüléseket, az ő állapotuk kritikus.

Anton Gerascsenko, a belügyminiszter tanácsadója eközben arról számolt be, hogy valaki gránátot dobott a Nemzeti Gárda parlament előtt sorfalat álló tagjaira.

A belügyminisztérium már terrortámadásnak nyilvánította a történteket. Több mint 30 személyt vettek őrizetbe a parlament épülete előtt, köztük azt is, aki a gránátot dobta. A biztonsági kamerák felvételei alapján még tucatnyi személyt keresnek, a már letartóztatott személyektől pedig több gránátot, fegyvereket foglaltak le. A támadás mögött állítólag a Szvoboda párt tagjai állnak, a belügyminiszter legalábbis őket tette felelőssé. A párt azonban egy közleményt jelentetett meg, amiben követeli a belügyminiszter lemondását, és a hatóságokat okolja a kialakult helyzetért.

A Ria Novosztyi beszámolója szerint a Finance francia hírügynökség helyszíni tudósítója is megsérült az összecsapásban, őt az első lövések után kórházba szállították.

Az összecsapások közvetlen előzménye, hogy a parlament épülete előtt mintegy 200 fő gyűlt össze egy tüntetésre, akik követelték, hogy a képviselők ne fogadják el az alkotmány módosítását. Az ország decentralizálása ugyanakkor a minszki egyezmény feltétele. Megakadályozásában azok a szélsőséges soviniszta szervezetek – és szponzoraik – érdekeltek, akik már a 2014 februári puccs idején dollárban kaptak kifizetéseket a Majdan téren, majd a minszki megállapodás aláírásakor bejelentették, hogy a kormány döntései és a kezdődő békefolyamat ellenére is tovább folytatják a háborút.

http://hidfo.ru/2015/08/granatot-dobtak-a-rendorsorfalra-az-ukran-parlament-elott/

Amire már szombati tudósításunkban utaltunk: a legújabb minszki paktum Nyalókakirály politikai pozícióit ássa alá-kezd valósággá válni.

A 26-i megállapodás politika része nagyon kiverte a biztosítékot Maradék-Ukrajna legfasisztább, legnácibb Radába “bejuttatott” hordái körében. A Donbassznak adandó alkotmányos garanciákat a banderista Szvoboda-Tyahnyibokkal az élén-a Ljasko vezényelte Radikális Párt néven futó csürhe, no és persze a már Donbassz helyére az Új Izraelt vízionáló Jaros-féle Jobb Szektor Maradék-Ukrajna további fogyatkozásaként élik meg.

A barmok nem hajlandók felfogni, hogy ellenkező esetben viszont MINDEN VESZNI FOG!

Szóval a fasiszta bagázs a kijevi Rada elé szólította ma híveit. Azok meg érkeztek.

Érezhette a Valcman-Jacenyjuk-Turcsinov latortrió a probléma súlyát, hiszen reggel óta a Nemzeti Gárdájuk vette védelmi gyűrűbe a Rada épületét. Ez a feltüzelt náci hordákat nem hatotta meg egyáltalán. Gránátokat hajigáltak a “palotaőrség” közé. Nem gyakorló gránátokat ám.

Eddig legalább két halottja, és legalább ötven sérültje van a védőseregnek. Többen életveszélyes állapotban kerültek a kijevi foltozóműhelyekbe.

Az alábbi élő közvetítésen nyomon követhetőek a kijevi események:

Közben hírek szerint a “csúcs” sápadozva ülésezik, és Harmadik Majdantól retteg. A Rada és az elnöki hivatal telefonvonalai izzanak. Feltételezik, hogy Valcman azonnali katonai segítségért könyörög kitartóinál, elkerülni akarván a Janukovicsénál is cudarabb véget.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/31/kijevben-kitort-a-harmadik-majdan/

Nem segíti tovább a menekülteket a kiskunhalasi MigSzol

A jelek szerint a halasi menekültsegítők belefáradtak a szélmalomharcba: túl sok a munka, kevés az önkéntes, és nem csatalkoznak újabbak. Emellett saját raktárhelyiséget sem kaptak a kiskunhalasi állomáson. Ha a menekültsegítők kiesnek a rendszerből, tetőzhet az amúgy sem kis feszültség a kiskunhalasi gyűjtőpont közelében.

Augusztus 31-ével felfüggesztette működését a kiskunhalasi MigSzol – közölte Facebook-oldalán a MigSzol Halas.

“Ezt a munkát ezzel a létszámmal és ilyen körülmények között folytatni nem tudjuk, nem bírjuk” – írták.

Az önkéntesek a halasi állomáson segítették a migránsokat. Tevékenységüket azért függesztik fel, mert elkészült a GYODA, azaz az ideiglenes drótkerítés a határon. Emellett nem jutottak olyan raktárhelyiséghez, amit folyamatosan használhattak volna. Abbahagyják a migránsok segítését azért is, mert nem csatlakoztak hozzájuk újabb segítők és szervezetek (tolmácsok, aktivisták), és egyszerűen nem bírnak el a munkával.

Mint írták, köszönik a segítséget mindazoknak, akik adománnyal, támogatással, médiafelülettel, jó szóval biztatták őket, és segítettek céljaik elérésében.

“Talán ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy Halas egy másik arcát is megmutassa. Talán sikerült bizonyítani, hogy igenis értékes és eredményes a civil kurázsi, hogy léteznek elvek, pártok, világnézeti különbségek felett álló értékek, amelyeket NEM képviselni bűn” – írták a halasi önkéntesek vezetői.

Nagy a feszültség Kinskunhalason

Kiskunhalason, ugyanúgy, mint a többi migrációs gócponton, óriási a menekültügyi túlterheltség, amelyet az önkéntesek tevékenysége enyhített valamelyest.

Az elmúlt napokban kétszer is érkezett hír rendzavarásról a kiskunhalasi gyűjtőpontról. Pénteken még tárgyalás útján csillapították le a kedélyeket a rendőrök: a migránsok gyorsabb ügyintézést, jobb ételt akartak, és azt mondták, ha ezeket nem teljesíti a rendőrség, akkor vagy kitörnek a táborból, vagy felgyújtják. Vasárnap már könnygázt vetettek be a rendőrök, amikor tömegverekedés tört ki hetven migráns között, a hírek szerint azért, mert egy csoport nehezményezte a megítélésük szerint lassú ügyintézést, az ujjlenyomatok rögzítését, ezért egy követ dobtak az egyik távozó csoport tagjai közé.
(HVG)

Csak egy térkép?- vagy “A” TÉRKÉP!

Nagyjából három hete téma már orosz nyelvterületen egy térkép. Amely egy a Maradék-Ukrajnával, sorsával, lehetséges vagy elképzelt jövőjével kapcsolatos televízióműsorban bukkant fel.

A lengyel közszolgálati televízió, a “TVP Polonia” műsorának szakértő vendégei Maradék-Ukrajnáról szóló elmélkedései közben több alkalommal is illusztrációként lett a térkép “bevillantva”. Ha rápillantunk, megállapítható első ránézésre: mintha a kezdeti Kijevi Nagyhercegséget ábrázolná. (Ehhez képest a Bal-Rad által használt Maradék-Ukrajna megnevezés hatalmas területű birodalom.)

A műsor szakértői megállapodtak abban, hogy a térképen a vörös színnel ábrázolt Novorosszija Oroszország részét fogja képezni, egészen Moldova határáig. A Kijev-régió egy része, Harkov, Luganszk, Donyeck, Dnyepropetrovszk, Zaporozzsja, Mikolajev és Odessza régiók által alkotott Novorosszija-Újoroszország.

A “megállapodás” szerint a kárpátoki Csernyovci-régió Romániához, a galiciai rész pedig (Voliny, Lemberg, Ivano-Frankovszk, Ternopol régiók) Lengyelországhoz pártolnak, míg a Csehszlovákia Trianontól ajándékba kapott majd “elörökölt” soknemzetiségű Kárpátalja “kérdőjeles” hovatartozású. A “megelőlegezett bizalom” jeleként Kárpátalja Magyarországhoz van “odaszínezve”!

Számos hasonló térkép forog mindenféle internetes oldalakon, amelyek többé-kevésbé megegyeznek ezzel a térképpel. Ám mint önjelölt politológusok fejében megálmodott lehetséges variánsok. Pontosan ezért talán nem is különösebben érdemes foglalkozni AZOKKAL a térképekkel.

EZZEL a térképpel viszont már illő kellő komolysággal bánni. Pontosan azért, mert a lengyel közszolgálati televízió főcsatornájának műsorában bukkant fel. Főműsoridőben. Lengyelország pedig európai középhatalomként “tündököl” az utóbbi egy-másfél esztendőben. Mint amely középhatalom nem kis részt vállalt a tavaly februári puccs kirobbantásában, és mint ilyen, “elévülhetetlen érdemeket” szerzett magának Ukrajna szétzüllesztésében.

Ugyanez a Lengyelország viszont már kezdi bánni-no nem a Donbassz elleni kegyelenkedéseket!-hogy kiszabadította a palackból az ukrán nacionalizmus és fasizmust, amely az utóbbi időkben meglehetősen sok borsot tört Lengyelország orra alá.

Szóval a TÉRKÉP!

Magyar szempontból nézve akár azt is mondhatnánk rá, hogy szép. Dacára annak, hogy sok odaszagolnivalónk sincs az ügyek terén.

Viszont nagy kérdés az, hogy a Lengyelországon, Magyarországon, Románián és Maradék-Ukrajnán kivüli ÖTÖDIK ÉRINTETT (aki sorrendben talán inkább ELSŐ) OROSZORSZÁG politikai és állami vezetése látta-e már? És ha látta, mit szól hozzá?

Tekintettel arra, hogy a TÉRKÉP ott és olyan alkalommal bukkant fel ahol és amikor!-alighanem tudnak Oroszországban is a létezéséről.

Mert azért Lengyelország mégiscsak CSAK EGY európai középhatalmacska! Olyan harmad-negyedhegedűs. Amelynek fölöslegesen fantáziálgatnia azért nagyon nem illik! Kiváltképp nem főműsoridőben, és kiváltképp nem a központi állami televízióban.

Mi azért mások vagyunk. Mi fantáziálgathatunk.

Abba meg könnyen belefér, hogy alig kétszáz kilométerre LENNE Oroszország határa Tiszabecstől nyugati irányba. A TÉRKÉP szerint.

(Mi az a száz kilométer? Tankkal is alig három-négy óra.)


https://balrad.wordpress.com/2015/08/31/csak-egy-terkep-vagy-a-terkep/

Ausztria de facto felfüggesztette a schengeni egyezményt Magyarországgal szemben

…”Értesülések szerint a Nemzetbiztonsági Kabinet múlt heti ülésén felvetődött a hadköteles korúak összeírása. A hírt hivatalos forrásból nem erősítették meg és nem is cáfolták”

Bécs-Budapest, 2015. augusztus 31. hétfő (MSZF)

Ausztria hétfőn de facto felfüggesztette a schengeni egyezményt Magyarországgal szemben, és határellenőrzést léptetett életbe – tudatta a Magyar Szociális Fórum.

Az intézkedést a Magyarországról érkező menekültáradattal indokolták. Az osztrák belügyi szervek parancsot kaptak arra, hogy akár személy szerinti ellenőrzésnek vessék alá a magyar határon átkelőket, elsősorban a kamionosokat, és a különböző méretű buszokat.

Nyugati szomszédunk intézkedése következtében hétfőn reggel 10-20 km-es autósor keletkezett az M1-en, Hegyeshalom előtt, délelőttre pedig 30 km-esre nőtt a dugó.

Szigorították az ellenőrzést a vasúti átkelőhelyeken is. Emiatt a Budapestről késéssel érkezhetnek a vonatok Bécsbe.

Az osztrák kormány lépésével egyidejűleg a magyar belügyminisztérium, az EU szabályaira hivatkozva vasárnap elrendelte, hogy nem utazhatnak tovább Magyarországról Nyugatra azok, akik nem rendelkeznek személyazonosságukat igazoló okmánnyal, és nem regisztráltatják magukat a magyar hatóságnál. Az erről szóló intézkedést Magyarország Kormányának belügyminisztériumi honlapján tették közzé vasárnap délután. Eszerint a menedékkérő csak úti okmány és érvényes vízum birtokában utazhat tovább Magyarországról Németország területére.

Nem tudni, mi történik azokkal, akik nem rendelkeznek ilyen okmányokkal, de nem akarnak Magyarországon maradni, mert Nyugat-Európába tartanak – jegyezte meg az MSZF.

A magyar kormány új törvényeket készül hozni, felhatalmazva a hadsereget a délről érkező tömeges bevándorlás elleni államhatár-védelemre, és „bűnténynek” akarja nyilvánítani a bevándorlók illegális határátlépését – tudatta a Magyar Szociális Fórum vasárnap a nemzetközi sajtónak kiadott angol nyelvű tájékoztató anyagában. Az intézkedések egyidejűleg születnének egy négy méter magas védőrendszer felépítésével, a Szerbiával közös határ mentén, 164 km hosszúságban. A jobboldal uralta magyar országgyűlés várhatóan több mint kétharmados többséggel fogja megszavazni az új törvényeket.

Értesülések szerint a Nemzetbiztonsági Kabinet múlt heti ülésén felvetődött a hadköteles korúak összeírása. A hírt hivatalos forrásból nem erősítették meg és nem is cáfolták – írta az MSZF.

Kiadta: MSZF SZK +36 30 5927371

mszfszk.hu

Egyiptom partjai mentén találták meg a Föld egyik legnagyobb gázkészletét

Olaszország legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, az Eni bejelentése szerint találtak egy új gázmezőt Egyiptom partjai mentén, ami valószínűleg a Föld egyik legnagyobb ismert gázkészlete lehet.

A vállalat közleménye szerint az újonnan feltárt gázmező Egyiptom egészének földgázfelhasználását fedezni tudja a következő néhány évtizedre. Az eddig ismert adatok alapján a gázmező mintegy 850 milliárd köbméter készletet jelent, és a Földközi-tenger mélyén, Egyiptom partjai mentén 1450 méteres mélységben, mintegy 100 négyzetkilométer területen helyezkedik el. Az Eni bejelentése szerint ez az eddigi legnagyobb ismert gázmező Egyiptom és a Földközi-tenger területén, de lehetséges, hogy a Föld legnagyobb gázkészletei közé sorolható.

Könnyen lehet azonban, hogy az olasz vállalat mérési eredményei már korábban ismertek voltak. Vlagyimir Putyin orosz államfő szerdán személyes megbeszélést tartott Abdel Fattah El-Szisszi egyiptomi államfővel, ahol véglegesítették az új szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó megállapodást. Egyiptom várhatóan még 2016 során csatlakozik az Eurázsiai Gazdasági Unió szabadkereskedelmi zónájához. Ennek lehetősége először februárban, Vlagyimir Putyin Kairóban tett látogatásakor került megvitatásra, miután az ország tavaly év végén benyújtotta a csatlakozási kérelmet. Mohamed Elbadri, Egyiptom oroszországi nagykövete akkor közölte, hogy megkezdődött a tárgyalási folyamat, de a feltételek következő egy év során még nagy mértékben módosulhatnak.

Putyin most újból megerősítette: Egyiptom csatlakozik az eurázsiai szabadkereskedelmi övezethez. Oroszország a közeljövőben fokozza a gabonaexportot Egyiptomba, ami már most is az egyiptomi felhasználás mintegy 40%-t teszi ki. Oroszország emellett részt vesz majd az egyiptomi élelmiszeripar modernizálásában. A két ország most megállapodott egy közös terrorellenes front létrehozásáról, ami Szíriával és más térségi államokat közös erővel lép majd fel az “Iszlám Állam” nevű terrorszervezet ellen. Februárban megállapodást írtak alá az ország első atomerőművének megépítéséről is, ami további energetikai együttműködések megalapozását jelenti. Az új földgázmező kitermelésében így jóval nagyobb eséllyel vehetnek részt az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamainak energetikai cégei. Az eurázsiai szabadkereskedelmi zónán belül ugyanis a tranzit nagyságrendekkel olcsóbb, miközben Európa csak újabb akadályokat emel az orosz gázprojektek elé.

http://hidfo.ru/2015/08/egyiptom-partjai-menten-talaltak-meg-a-fold-egyik-legnagyobb-gazkeszletet/

Horvát államfő: Együtt kell működni Moszkvával a biztonságpolitikában

A horvát államfő szerint az európai országok együtt kell működjenek Oroszországgal a szíriai helyzet rendezésében és más biztonságpolitikai kérdésekben, mert ez a migrációs válság megoldását is elősegíti.

Kolinda Grabar-Kitarović az Alpbachi Európai Fórumon kifejtette, hogy Oroszország elsődleges szerepet kell játsszon a válsághelyzetek kezelésében, és az európai országok csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a regionális válságok kezelése terén, ha ennek megfelelően cselekszenek. Az államfő emlékeztetett, hogy Szíria a migrációs hullám egyik kiindulópontja, Oroszország pedig jelentős erőfeszítéseket tesz a helyzet stabilizálására.

“Együtt kell működnünk Oroszországgal a szíriai válság megoldásában, és számos más biztonságpolitikai kérdésben.”

Grabar-Kitarović szerint a jelenlegi migrációs válság csak a kezdet; nemsokára közel-keleti és afrikai bevándorlók milliói jöhetnek Európába, és fel kell készülnünk a válsághelyzet fokozódására. Az államfő szerint Brüsszel nem határozhatja meg a bevándorlási kvótákat, mert bizonyos országok kevésbé érintettek a migrációs válságban, így annak velejáróiról sem alkothatnak valós képet. Ehelyett az európai országok maguk kell meghatározzák az általuk befogadottak számát, és ha egy tagállam nem hajlandó több bevándorlót befogadni, azt Brüsszel el kell fogadja.

http://hidfo.ru/2015/08/horvat-allamfo-egyutt-kell-mukodni-moszkvaval-a-biztonsagpolitikaban/

Belügyminiszter: London megtelt, nem kell több munkanélküli

A brit belügyminiszter szerint csak azokat fogadja be az Egyesült Királyság, akik már munkaszerződéssel érkeznek az országba – munkanélküli bevándorlókra nincs szükségük.

Theresa May vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Királyság saját határait kell lezárja, mivel az Európai Uniónak gyakorlatilag nincsenek határai. A belügyminiszter szerint “meg kell hozni néhány nehéz döntést”, mivel a bevándorlást néhány tízezer főre akarják lekorlátozni, hogy az irányítható maradjon. A nemzeti statisztikai hivatal szerint azonban egy év alatt 330 ezer fő érkezett Londonba, és a migránsok száma exponenciálisan növekszik. A bevándorlók többsége érkezése után akar munkát keresni, és hónapokon át segélyből él, emiatt a gazdaság egészét megroppantaná az országba érkező sokmillió afrikai és arab munkanélküli.

“A munkaerő szabad áramlása az Európai Unión belüli szabad munkavállalást jelenti, az európaiak számára – nem azt, hogy bárki szabadon beléphet az unió területére munkát keresni, vagy segélyt igényelni.”

May szerint a schengeni övezet végét jelenti, hogy a külső határellenőrzés gyakorlatilag nem létezik. Ennek okán a tagállamok helyre fogják állítani az Európai Unió belső határait, és az európaiak számára is korlátozottá válik a munkavállalás uniós tagállamokban. A szociális háló ugyanis nem bír el ennyi munkanélkülit, és ameddig teljes határzárat nem építünk a schengeni övezet teljes külső határán, a nem-európai bevándorlók az európaiakat kiszorítják a segélyrendszerből.

David Cameron brit kormányfő ígérete szerint 2017-ben népszavazást ír ki az Európai Unióból kilépésről. Ennek egyik elsődleges oka, hogy az Európai Unió nem teszi lehetővé a nemzeti határok őrizetét, de eközben az unió határait sem őrzi senki.


http://hidfo.ru/2015/08/belugyminiszter-london-megtelt-nem-kell-tobb-munkanelkuli/