A NATO egysége: a lengyelek közreműködésével leépítették a bolgár légierőt

A NATO arra kényszerítette Bulgáriát, hogy ne az eredeti gyártójával, hanem egy licensszel nem rendelkező NATO-országgal javíttassa a légierő gépeit. Bulgária emiatt most arra kényszerül, hogy amerikai cégektől vegyen új vadászgépeket.

A NATO-együttműködés keretén belül Lengyelországra hárult volna a feladat, hogy felújítsa Bulgária orosz gyártmányú MiG-29-es flottáját. Lengyelország gyárai azonban nem rendelkeznek a MiG-29-es javításához szükséges licensszel és technikai dokumentációval, amit 1991-ben az ukrán gyárak használtak, ezért a gyártó hivatalosan is tiltakozását fejezte ki, hiszen Lengyelország legális módon nem végezheti el a kért munkálatokat. Bulgária emiatt most le kell selejtezze a légierő teljes MiG-29-es állományát, és helyette amerikai cégek termékeit kell megvegye.

Az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy további F-15-ös gépeket helyeztek át Bulgáriába, hogy részt vegyenek az ország légterének védelmében. Szeptember 9-től 16-ig a NATO járőrök fogják védeni Bulgária légterét. Az amerikaiak azonban korábban, már az ukrán válságra hivatkozva több alkalommal is helyeztek át F-15-ösöket Bulgáriába, ezzel a helyszínre áthelyezve a vevőre később ráerőltetni szándékozott terméket.

Az ilyenkor megszokott amerikai gyakorlat szerint a gépek működési forrásait az adott ország kormánya biztosítja, majd az amerikaiak tesznek egy ajánlatot, hogy a már ott állomásozó és bevált technikát a befogadó-ország megveheti. Bulgáriában is ez történt: a közös légtérvédelem költségeit a bolgár adófizetők pénzéből fedezi a kormány. Június elején pedig a Bloomberg hírügynökség beszámolt arról, hogy az amerikaiak előálltak a szokásos ajánlattal, és Bulgária 1,3 milliárd dollár értékben fog amerikai vadászgépeket venni, hogy behelyettesítse a kényszerűségből leselejtezett orosz gépeket.

A vevő – a bolgár légierő – részéről azonban kizárólag azért merült fel igény újabb vadászgépek vásárlására, mert a NATO politikai döntések mentén arra ösztönzi Bulgária kormányát, hogy “függetlenítse magát Oroszországtól”. A NATO-tagság miatt Bulgária a NATO riválisaival nem javíttathatja a gépeket, illetve ugyan emiatt az alkatrész-utánpótlás sem megoldott. Lengyelország esetében azonban a legális javítás nem megoldott, hiszen a gyártó nem engedi, hogy egy amerikai csatlósállam csináljon üzletet az általuk gyártott gépek javításából.

Bulgária emiatt olyan helyzetbe került, hogy nem tudja tovább biztosítani az orosz gyártmányú gépek használatát, ehelyett olyan gépeket kell vegyen, aminek fenntartása a NATO-szövetség részeként is zökkenőmentes. A NATO keretén belül pedig ez alatt amerikai gyártmányt kell érteni.


http://www.hidfo.ru/2016/09/a-nato-egysege-a-lengyelek-kozremukodesevel-leepitettek-a-bolgar-legierot/

Törökország megmondja a német kormánynak, hogy viselkedjen jól

Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter szerint a német politikusok ellátogathatnak az Incirlik légibázisra, ha jól viselkednek, és a parlament döntése ellenére nem ismerik el az örmény genocídiumot.

Júniusban a török kormány megtiltotta, hogy egy német delegáció belépjen a létesítmény területére, ahol a Bundeswehr alakulatai állomásoznak, miután a német parlament elfogadott egy határozatot, melyben népirtásnak nyilvánította az Oszmán Birodalom örmények ellen folytatott tömeges gyilkosságait. A tiltás ellenére a német kormány úgy döntött, hogy szeptember közepén újabb delegációt küld az Incirlik létesítménybe.

Cavosoglu a Die Welt német lapnak nyilatkozva nemrég azt mondta, “ha Németország továbbra is úgy viselkedik, mint most”, Törökország fontolóra veheti a látogatások engedélyezését. Ezt a kijelentést válaszként adta arra, hogy a német kormány szóvivője, Steffen Seibert nemrég azt mondta; az örmény genocídium elismeréséről hozott határozat jogilag nem kötelező érvényű a kormányra nézve.

Augusztus 29-én Cavosoglu azt mondta, a német politikusok esetleg mégis ellátogathatnak a létesítménybe, mert a német kormány hajlandóságot mutatott arra, hogy elhatárolja magát a Bundestag döntésétől. Az Incirlik létesítményben jelenleg a német légierő Tornado gépei, emellett a szaúdi, katari, brit és amerikai légierő gépei állomásoznak.


http://www.hidfo.ru/2016/09/torokorszag-megmondja-a-nemet-kormanynak-hogy-viselkedjen-jol/

Szerb szakértő: Európa példát vehetne Magyarországról

Egy szerb politikai elemző szerint Magyarország az uniós tagság ellenére is sikeresen megvédte saját érdekeit a migrációs válság idején, és a magyar modell Szerbia számára követendő példává vált.

Magyarország képes volt arra, hogy az Európai Unió nyomásgyakorlása ellenére is megvédje saját határait a migránsoktól, és egyfajta pragmatikus megközelítést képvisel saját érdekeinek védelme terén, emiatt a magyar modell követendő példaként áll Szerbia előtt – mondta Dragomir Andjelkovic szerb politológus, a Szputnyik hírügynökségnek adott interjú során. Andjelkovic Orbán Viktor szerbiai látogatását kiemelt fontosságú eseménynek nevezte, és annak szükségességéről beszélt, hogy Szerbia is egy a magyar-szerb határon épített kerítéshez hasonló határzárral védje meg magát a közel-keleti migránsok törvénytelen bevonulásától.

“Magyarország sikeresen megvédte nemzeti érdekeit, annak ellenére is, hogy az Európai Unió tagja. Nem akar a neo-kolonialista mátrix része lenni, ahol arra kényszerülne, hogy felszámolja saját magát mások érdekvédelmének részeként. Magyarország határozottan saját érdekeit védelmezi a migrációs válság során […] úgy gondolom, eljött annak az ideje, hogy Szerbia is alkalmazza a magyar gyakorlatot, és megvédje saját határait a közel-keleti migránsoktól.” – mondta.

A szakértő szerint a magyar kormány nem csak fizikai határzárat épített, hanem egy pszichológiai falat emelt az ország körül, ami arra ösztönzi a migránsokat, hogy lehetőségeik szerint próbálják elkerülni Magyarországot. Andjelkovic emellett azt mondta, Magyarország kezdeményező szerepet vett fel az Európai Unió országai közt, és idővel más európai országok is elkezdhetik alkalmazni a magyar modellt a migráció kezelésére vonatkozóan. A szakértő szerint Szerbia is egy ilyen határzárat kell építsen, hiszen ma már nem számolhat azzal, hogy a migránsok Magyarországon át továbbutaznak Európába.

Andjelkovic emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány nem egy önző álláspontot képvisel a migránsok kizárásával, hiszen azáltal, hogy megépült a határzár, a magyar hatóságok nem hárítják Szerbiára a problémát: Magyarország segítséget ajánl más térségi országoknak határaik megvédésében – ezt a segítséget pedig el kellene fogadniuk.

“A magyar tapasztalatok és a nekünk felajánlott segítség kifejezetten hasznos számunkra ebben a helyzetben. Magyarország segítséget nyújthat nekünk abban, hogy megvédjük Szerbiát az európai hatalmi központokkal szemben, melyek egyre élesebben ellenzik Belgrád bevándorlás-politikáját.”

Andjelkovic szerint emellett Szerbia sokat tanulhatna Magyarországtól a külkereskedelem terén is; elsősorban azzal kapcsolatban, hogyan lehet úgy kiváló kapcsolatokat ápolni nem-európai országokkal, hogy aközben az Európai Unió megpróbálja módszeresen megakadályozni ezeket a kapcsolatépítéseket.

“A magyarok kiválóan működő modellt dolgoztak ki a mezőgazdasági export tekintetében, és jól szervezett módon vonulnak be az orosz piacra, amiből Szerbia is sokat tanulhatna.” – mondta. “Mi gyakran a rossz kapukon döngetünk, és saját rossz tapasztalatainkból tanulunk. Ezúttal másként kell működnünk: Magyarország tapasztalatait kell figyelembe venni, hiszen ellenszélben sikeresen képviseli saját érdekeit.”

Orbán Viktor tegnap találkozott Aleksandar Vucic szerb kormányfővel, ahol megállapodtak a migrációs válság kezelésében való együttműködésről. A szerb politológus mérföldkő jellegű eseménynek nevezte a találkozót.


http://www.hidfo.ru/2016/09/szerb-szakerto-europa-peldat-vehetne-magyarorszagrol/

Játék, vagy fejlett kémszoftver a Pokémon Go?

Július 6-án jelent meg a Pokemon Go nevű játék; az első olyan, okostelefonra írt applikáció, ami vegyíti a valós és virtuális világot. Az aranyos külső mögött azonban a világ egyik legmodernebb katonai alkalmazása rejtőzhet.

A játék indulását éles sajtóvisszhang követte, hiszen ez az első, ilyen széles körben használt applikáció, ami egyszerre zajlik valós és virtuális térben: a felhasználó meghatározott helyekre kell menjen telefonnal a kezében ahhoz, hogy virtuális szörnyeket gyűjtögessen, illetve különböző virtuális juttatásokban részesüljön.

Júliusi indulását követően a Pokémon Go nem csak a felhasználók, hanem a sajtó és a politika figyelmének középpontjába is került. Hamar kiderült, hogy bizonyos országok hatóságai nem látják szívesen ezt a játékot: számos, a nyugati világ által diktatúraként ismert ország azonnal betiltotta az alkalmazást. A játék betiltása különböző országokban más és más indokokkal lett alátámasztva: Malajziában vallási alapon tiltották be az alkalmazást, Japánban balesetveszély miatt tiltották ki a játékot bizonyos helyekről. Oroszországban a sajtó szintén szokatlan aktivitást mutatott a telefonos applikációval kapcsolatban – napi rendszerességgel próbálták az embereket eltántorítani a játék használatától, elsősorban szintén annak okán, hogy a figyelmetlen játékossal a hétköznapi életben különféle bajok történhetnek; balesetek, halálesetek okozója lehet a Pokemon Go. Gyermekek számára fokozottan veszélyes, ha méhkaptár közelébe mennek – Szerbiában pedig háborús időszakból hátramaradt aknamezőben jelzett begyűjthető virtuális szörnyeket az applikáció.

A játék indulását követő első hetekben különböző listák, ajánlások terjedtek az orosz sajtóban azzal kapcsolatban, hol nem ajánlott a Pokemon Go alkalmazás használata; többek között templomban, rendőrhivatalban, kórházban, magánterületen, építési területen, határátlépési pontnál, szavazóhelyiségben, bankok közelében és a Kreml környékén – gyakorlatilag sehol nem ajánlott a játék használata, ahol az országban döntéshozatal zajlik, vagy a közrendet és az ország gazdasági vérkeringését biztosító csomópontnak tekinthető.

A játék népszerűsége okán azonban – több mint 21 millió felhasználó – hamar egyenes beszédet kezdtek a politikusok, hiszen az emberek nem értették meg ennek a játéknak a valós természetét. Nyikolaj Nikoforov orosz kommunikációs miniszter egyértelműen kijelentette; azt gyanítja ezzel a játékkal kapcsolatban, hogy

bizonyos titkosszolgálatok segítségével készült, akik a világ számos országában képi- és video-információt gyűjtenek.

Nikoforov kijelentését a nyugati sajtó szabályosan nevetség tárgyává tette; amerikai sajtóorgánumok “legabszurdabb kijelentésekről” készült listáin szerepelt az orosz miniszter kijelentése. Augusztus elején azonban már egyértelműen látható volt, hogy a játéknak “valami köze van” a hadsereghez és hírszerzéshez: az amerikai védelmi minisztérium megtiltotta, hogy alkalmazottai az általuk használt munkatelefonon, valamint hivatali környezetben gyűjtögessenek virtuális szörnyeket. Egy július 19-i körüzenetben a Pentagon értesítette az alkalmazottakat, hogy ne használják a Pokemon Go alkalmazást, mert az lehetővé teszi titkos létesítmények helyzetének meghatározását, és alkalmas arra, hogy külföldi hírszerző szolgálatok beazonosítsák a könnyen beszervezhető személyeket.

Augusztus 11-én már a New York Times is azzal foglalkozott, hogy a Pokemon Go alkalmas a külföldi hírszerző szolgálatok munkájának megkönnyítésére, és az applikáción keresztül külföldi kémek könnyebben férhetnek hozzá bizalmas információkhoz. Indonézia szintén betiltotta minden hatósági személy számára a játék használatát, arra hivatkozva, hogy annak technológiai adottságai alkalmasak kémtevékenységre.

Milyen technológiai adottságok?

Az egyszerű felhasználó okkal gondolhatja, hogy ez egy játék, nincs miért tartani tőle. A probléma nem is a játék külsőségeivel van – hanem, hogy az aranyos külső mögött egy globális hírszerző infrastruktúra rejlik.

Edward Snowden, az amerikai National Security Agency volt alkalmazottja 2013-ban kezdett információkat nyilvánosságra hozni az amerikai titkosszolgálat globális megfigyelési programjáról. A kiszivárogtatások során többek között kiderült, hogy az amerikai gyártmányú okostelefonok gyárilag úgy készülnek, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok távolról aktiválni tudják rajta a hangrögzítést, valamint képi- és videoanyagot készíthessenek a készülék segítségével – a felhasználó tudja nélkül. Bármelyik iPhone hangrögzítése aktiválható, és akár kikapcsolt állapotban is, a nap 24 órájában folytathat hangrögzítést, emellett méter pontossággal jelzi a felhasználó pontos tartózkodási helyét.

A Snowden fájlok után igencsak aggasztó képet mutat a Pokémon Go: ha lehámozzuk róla az aranyos külsőségeket, és pusztán a technikai adottságokat tartjuk szem előtt, a következőket látjuk: ez egy olyan program, ami

21 millió képi- és hangrögzítésre, helymeghatározásra alkalmas eszközt mozgat a világban, általa meghatározott pontokra, emberi közreműködéssel.

A kommerciális külsőségek figyelembe vétele nélkül a Pokémon Go inkább tűnik egy globális kémkedésre kifejlesztett mesterséges intelligenciának, mint játékprogramnak.

Az Európai Unió ötszáz millió állampolgára többségének – még a szegényebbeknek is – van okostelefonja, és ‘Snowden óta tudható’, hogy ezekkel a készülékekkel az amerikai titkosszolgálat képi és hangrögzítést tud végezni. Az amerikai titkosszolgálatok részéről eddig is történelmi mutatvány volt, hogy minden egyes európai állampolgárt elláttak egy potenciális lehallgató-készülékkel, amit önként magánál hord.

A Pokémon Go ebben annyi változást hoz, hogy ráveszi az európai állampolgárt, hogy ezt a lehallgató-készüléket egy meghatározott helyre elvigye.

Az ötszáz millió potenciális lehallgató-készülék eddig egyéni mozgásprofilhoz kötött volt: nem jutott el olyan helyekre, ahová egyébként a telefon birtokosa nem menne el. A Pokémon Go által meghatározott helyekre küldött 21 millió készülék azonban már “önként” elmegy ezen a zónán kívülre is, tehát függetleníthető az egyén megszokott napi rutinjától. ‘Snowden óta tudható’; kizárólag az amerikai kezelőkön múlik, hogy ott akarnak-e vele rögzíteni, vagy nem. Ha egy eldugott helyen olyan esemény történik, ami az amerikai szolgálatokat érdekelheti, van némi esély arra, hogy ott nagyon ritka pokémonok jelennek meg. Ezáltal a játékos erősebb motivációt érez arra, hogy a készüléket a program által megjelölt helyre vigye, hogy ott elláthassa -a felhasználó számára ismeretlen – feladatát.

Játék, vagy kémszoftver? Annyi biztos: ha a mai világban egy program képi- és hangrögzítésre alkalmas eszközök tízmillióit mozgatja valós időben, teljesen normális reakció a hatóságok részéről, ha ezt a programot nem játékként, hanem kémkedés céljából kifejlesztett mesterséges intelligenciaként, és nemzetbiztonsági kockázatként kezelik.



http://www.hidfo.ru/2016/09/jatek-vagy-fejlett-kemszoftver-a-pokemon-go/

Nincs kizárva, hogy újabb referendumot tartanak a britek

Skócia volt miniszterelnöke, Henry McLeish azt mondta, a britek megszavazták az Európai Unióból való kilépést, de nem tudják, a döntésüknek mi lesz a következménye. Szerinte nincs kizárva, hogy nemsokára újabb népszavazást tartanak.

Nincs kizárva, hogy az Egyesült Királyság nemsokára újabb népszavazást tart, mert az uniós tagság kérdésében “mélyen megosztott” az ország – mondta Henry McLeish, Skócia volt miniszterelnöke.

A brit parlament nemrég vitát kezdett egy petícióval kapcsolatban, amit több mint ötmillióan írtak alá, és követelte, hogy írjanak ki újabb népszavazást az EU-tagságról. McLeish azt mondta, a Brexit-tábor szerint a nép kinyilvánította véleményét a kilépési referendummal, és ez a demokrácia lényege, de a Brexit-tábor képviselői nem engedik, hogy az emberek beleszóljanak abba, mi történik majd a kilépést követően.

A politikus szerint egy újabb népszavazásra lesz szükség, amikor lezárultak a kilépési tárgyalások, hiszen az emberek egyelőre nem tudják, milyen változások történnek majd a referendumon hozott döntés következtében; az is lehet, hogy azok, akik a kilépést kezdetben támogatták, a konkrét letárgyalt feltételek láttán már nem támogatnák az Európai Unió elhagyását.

McLeish szerint az ország mélyen megosztott ebben a tekintetben, és június 23-án a britek úgy hoztak döntést a kilépésről, hogy még nem ismerték annak várható következményeit. A tényeket csak a kilépési tárgyalások végeztével fogják ismerni, ezek ismeretében azonban nem biztos, hogy a kilépést megszavazó 17,4 millió ember újra az elszakadás mellett döntene. Az Egyesült Királyság nemsokára megkezdi a Lisszaboni Egyezményben foglaltak szerint a formális kilépési folyamatot, azt követően kezdődnek a tárgyalások, amin az Egyesült Királyság és az Európai Unió közti kapcsolatok új formájáról határoznak.


http://www.hidfo.ru/2016/09/nincs-kizarva-hogy-ujabb-referendumot-tartanak-a-britek/

Clinton szerint Oroszország beavatkozik az amerikai elnökválasztásba

Hillary Cinton szerint Oroszország akar elnököt választani az Amerikai Egyesült Államokban, és megkíséreli a választások kimenetelének befolyásolását. Érdekes vádak egy olyan amerikai politikustól, aki egyébként maga is megmondaná, ki legyen Oroszország elnöke.

Hétfőn a demokrata elnökjelölt azzal vádolta Oroszországot, hogy beavatkozik az amerikai elnökválasztás menetébe, hogy elősegítse Donald Trump megválasztását. Clinton emellett “megbízható jelentésekre” hivatkozva azt állította, Moszkva áll a Wikileaks általi kiszivárogtatások mögött.

“Komoly aggodalmaink vannak. Soha nem voltunk még olyan helyzetben, hogy külföldi hatalom érintetté vált volna az amerikai választási folyamatban. Soha nem volt még olyan jelöltünk, aki arra biztatott orosz hackereket, hogy támadjanak más jelöltekre.”

Annak ellenére, hogy Hillary Clinton tényként kezeli az orosz beavatkozást, az amerikai hatóságok egyelőre semmilyen bizonyítékot nem tudtak felmutatni arra vonatkozóan, hogy Oroszország beavatkozna a választási folyamatba.

Donald Trump kampányának sikerességét korábban arra vezették vissza a politikai szakértők, hogy az elnökjelölt megragad minden lehetséges alkalmat arra, hogy a közfigyelem középpontjába kerüljön. Azáltal, hogy Trump azt mondta, az orosz hackerek tovább kellene kutakodjanak Clinton levelezésében, a republikánus elnökjelölt bebiztosította, hogy politikai ellenfelének kiszivárogtatott levelei tartósan meghatározott közéleti téma maradjanak.

Hillary Clinton népszerűsége az utóbbi hetek során mélypontra jutott; a frissebb közvélemény-kutatások szerint Trumpot legalább annyian támogatják, mint a demokrata jelöltet, vagy már le is előzte Clintont az elnöki székért vívott népszerűségharcban.


http://www.hidfo.ru/2016/09/clinton-szerint-oroszorszag-beavatkozik-az-amerikai-elnokvalasztasba/

Putyin: Erdély hovatartozását is felül kellene vizsgálni

Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint egyebek mellett Magyarország és Románia határait is felül kellene vizsgálni, ha a nyugati politikusok vitát akarnak folytatni a második világháború után meghúzott határokról.

Hosszadalmas interjút adott a Bloomberg hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz államfő. A beszélgetés során arról kérdezték az orosz vezetőt, hogy hajlandó lenne-e a Kuril-szigetek egyikét átadni Japánnak, annak érdekében, hogy ezáltal a két ország politikai kompromisszumra jusson, ám Vlagyimir Putyin határozottan kijelentette, hogy Oroszország nem fog területek átadásával üzletelni. Amikor az újságíró arról kérdezte, hajlandó lenne-e arra Oroszország, hogy tárgyalásokat kezdjen a Kalinyingrád régió szuverenitásáról, az orosz államfő azt mondta, ezzel “kinyitnák Pandóra szelencéjét”;

“ha valaki felül akarja bírálni a második világháború eredményeit, vitassuk meg – de akkor nem csak Kalinyingrád, hanem kelet-Németország kérdését is meg kellene vitatnunk, valamint Lvov hovatartozását, ami Lengyelország része volt. Emellett Magyarország és Románia is szerepel a listán.” – mondta.

2015 áprilisában a Jurnalul National román lapban megjelent egy publicisztika, miszerint Erdély rövid időn belül függetlenedni fog Romániától, és a kormány nem tehet mást, mint hogy ezt tétlenül végignézi. A szerző, Ilie Șerbănescu szerint a nagyhatalmak közt folyamatban vannak a tárgyalások Erdély függetlenedéséről, és ezt Románia nem csak tétlenül végignézi, de gyakorlatilag semmit nem tehet ellene. Șerbănescu értékelése szerint a közeljövőben Erdély el fog szakadni Romániától, és erre utaló jel lehet, hogy a Romániába érkező német befektetések nem jutnak tovább a Kárpátok vonalánál; többnyire Erdély területére összpontosulnak, ami az elszakadást hivatott előkészíteni.


http://www.hidfo.ru/2016/09/putyin-erdely-hovatartozasat-is-felul-kellene-vizsgalni/