Moszkva és Belgrád közösen lép fel a nyugat terroristái ellen

Szerbia adekvát választ ad a NATO kelet-európai jelenlétének fokozására, és újabb közös hadgyakorlatot tart Oroszországgal, hogy felkészülhessen a nyugati terjeszkedés jelentette fenyegetettség fokozódására.

Szerbia Kelet-Európa független országaként máig nem tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, emiatt a NATO jelenlétének fokozódása biztonsági kockázatot jelent az ország számára. November első felében orosz deszantosok és a szerb szárazföldi csapatok közös terroristaellenes hadgyakorlatot folytatnak Szerbia területén - az Orosz Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint "A csapatok gyakorolják majd a feltételezett illegális fegyveres csoportok elfogását és megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, közös lőgyakorlatokat végeznek".

Kiemelt fontosságú történés, hogy Szerbia Oroszország segítségével készül a terrorveszély elhárítására, mivel az országra fokozott nyomás nehezedik a NATO haderő-átcsoportosításai miatt, és a szerb kormány ennek ellenére sem hajlandó Brüsszel és Washington diktátumait végrehajtani. Mivel Szerbia nem tagja se az EU-nak, se a NATO-nak, független országként két lehetőség van előtte: folytatni a tárgyalásokat a nyugati féllel és eközben időhúzásra törekedni, mígnem a geopolitikai helyzet megváltozik, - vagy nagyhatalmi segítséggel ellensúlyozni az országra nehezedő nagyhatalmi nyomásgyakorlást.

Szerbiában most fokozott kockázata van egy olyan eseménysorozatnak, amivel a nyugati hatalmak a legitim ukrán kormányt is megdöntötték idén februárban. A kijevi eseményeket megelőzően Ukrajna szintén nyomásgyakorlásnak volt kitéve a nyugati hatalmak által, éppen úgy, ahogy most Szerbia. 2013 januárjában Szergej Razumovszkij volt ukrán hírszerző tiszt szerint az Egyesült Államok több mint kétezer zsoldost vont össze Bécs környékén. Ezek a zsoldosok fokozatosan beszivárogtak az országba és bekapcsolódtak a mesterségesen felszított kormányellenes tüntetésekbe. Szerbia esetében is egyre reálisabb egy ilyen forgatókönyv, ahogy a nyugati nyomás fokozódik és az ország kormánya nem enged a követeléseknek. A Moszkva és Belgrád közti megállapodások lehetővé teszik, hogy egy ilyen nyugati felforgatás esetén az orosz különleges alakulatok is részt vegyenek a terrorista fenyegetés kezelésében.

A hadgyakorlatra az orosz fegyveres erők 2014. év nemzetközi katonai együttműködési tervének megfelelően kerül sor. Belgrádban nem lesz atlantista puccs. Szerbia minden szükséges lépést megtesz enne elhárítására.

http://www.hidfo.net/2014/11/05/moszkva-es-belgrad-kozosen-lep-fel-nyugat-terroristai-ellen

Mi vár a magyar társadalomra jövőre?

"Száz vasutat, ezeret!" (Petőfi Sándor). Száz stadiont, ezret! (Orbán Viktor)

Magyarországon a megszorítás szót miniszterelnöki szinten betiltották, és a csomagoknak különböző fantázianeveket adtak. Négy év alatt 4000 milliárd forint körüli összeget vontak el a magyar társadalomtól, de elvonták a 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári pénzt is. Nőttek ki a földből a stadionok, megszépültek a belvárosok, és lepusztultak a falvak.

A stadionokat nemcsak felépíteni kell, hanem majd fenn is kell tartani. Amennyiben a beléptetési rendszer olyan lesz, mint a Ferencváros esetében, vagyis rabosítják a szurkolókat, akkor valószínűleg kevesebb lesz a néző. A nézők előszeretettel kijártak a mérkőzésekre még a gyalázatos ötvenes években is, mert volt FOCI! Ez ma hiánycikk. Akkor a focisták szinte szerelemből rúgták a bőrt, és halmoztak győzelmet győzelemre. Ma milliárdok mennek el a javadalmazásukra, foci meg sehol. Az egyik megátalkodott szerint annyit kellene nekik megtanítani legalább, hogy annak adják át a labdát, amelyik játékoson ugyanolyan dressz van, mint őrajta. Viszik a milliárdjainkat a különböző fociakadémiák, ahonnan már valódi focisták százainak kellett volna kikerülni. Jövőre a Szeged-Csanádi megyéspüspök is stadiont épít 2,5 milliárdért Szegeden, melyben Orbán Viktor kedvence (Garancsi István) és építőipari vállalkozása lesz a segítségére. Erről bővebben ITT !

A stadioni beléptetési rendszerre visszatérve: volt egy híres eset valamikor 2002-ben, amikor az első Orbán-kormány sportminisztereként Deutsch Tamás négymilliárd forintért alkalmatlan beléptető rendszert vásárolt. A rendszerből talán 51 millió forint értékben tudtak időközben (12 év alatt) értékesíteni. Elszámoltatás és felelősségre vonás ezt az akciót sem követte. Deutsch Tamás időközben európai uniós képviselő lett. Az internetadó tervét Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én elvetette, de mégis lesz egy úgynevezett nemzeti konzultáció, amire 600 millió forintot be is terveznek kidobni az ablakon. A tervezett költségeket szeretik túllépni, tehát az egymilliárdos felhasználás biztosított. Hogy mi értelme van ennek az újabb nemzeti konzultációnak? Annyi, mint az eddigieknek, és annyi, mint a miniszterelnöki (esetenként válaszborítékos) körlevelekre kidobott kb. 10 milliárd forint elköltésének!

Sok belváros megszépült, tele vannak csobogó szökőkutakkal. Ott átsétálni, megpihenni jó dolog, de ettől nem lesz több értéket előállító, termelő munkahely, amire nagyon nagy szükség lenne. És például arra is, hogy a lepusztított, majd felszámolt élelmiszer-feldolgozókat újraindítsák és a külföldi szemét helyett végre élelmiszert fogyaszthassunk. Az élelmiszer-kereskedelmet vissza kell venni a maffiáktól, vagyis ahogy a sajtóban szerepeltetik, a feketegazdaságtól. Ebbe tönkremegy a termelő, a fogyasztó és bizonyos fokig az állam is, mert rettenetes adóbevétel esik ki. Mindezt már Amerikából is szóvá tették... A változtatás szándékának még a körvonalai sem látszanak!

A kormány által benyújtott jövő évi költségvetésben 44,2 milliárd forint van betervezve a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásra. Állítólag minden évben ennyit akarnak elkölteni erre a célra. A stadionok tovább épülnek, de most már belép a már átadott stadionok jelentős üzemeltetési költsége. A felcsúti stadion faszerkezetének lekezelése bizony sokba fog kerülni, és nagyon sok pénzt visz el a sportakadémiák fenntartása is. Igaz, nem közvetlenül teszik a magyar adófizetők nyakába, hanem közvetve, alapítványokon vagy a TAO-n keresztül. Megkezdődnek az uszodaépítések is.

A szegedi zsinagóga felújítására egyelőre egymilliárdot ad a magyar állam. A zsidó szervezetek egy darabig vitatkoztak, hogy melyikőjükhöz kerüljön a magyar adófizetők pénze, aztán megegyeztek: a Mazsihiszhez utaltatja át a pénzünket Lázár János. A zsinagóga teljes felújítása 2,2 milliárd forintba kerül a becslések szerint, amelyet a magyar állam fog állni. Hogy a Mazsihisznek utalt jelentős támogatási pénzek mire mennek el, azt nem lehet tudni, csak azt, hogy volt már néhány elszámolási vita. Legutóbb Zoltai Gusztáv volt MSZMP-s potentátot, aki nem mellesleg munkásőr is volt, menesztették a Mazsihisz éléről, mert nem stimmelt az elszámolás. Zoltai a közelmúltban Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója lett. A holokauszt emlékévhez kapcsolódó kiadások 10 milliárd forint körüli összeget emésztenek fel.

A magyar beteg várólistán várakozik évekig, mire a műtétjére sor kerülhet. A végtelen hosszú sor lerövidítésére is pontosan egymilliárd forint jut. A magyar adó- és járulékfizetők rendszeresen hátrányba kerülnek a saját hazájukban. Akad most olyan kórház is, ahol nem tudnak fűteni, akkora az adósság. A betegek fekszenek a hideg kórtermekben... De a zsinagógára jut egymilliárd forint!

A hatalom és egyre népesebb holdudvarának eltartási kötelezettsége (csak államtitkárból 54 darab van, de van több mint száz államtitkár-helyettes is, ötször annyian vannak legalább, mint az indokolt lenne!), a romák segélyezése, a zsidó igények kielégítése is azoknak a feladata, akik jövedelemhez alig jutnak. Egyetlen megszorítás sem érintette eddig a hatalmat és a kedvenc gazdagjait, és úgy néz ki, ezután sem fogja, sokkal inkább nekik kedvez az egykulcsos adó és a rezsiharc is! Az egykulcsos adónak és a családi adókedvezménynek köszönhetően nem, vagy alig adózik a havi egymilliós jövedelmű, értéket soha elő nem állítók egyre népesebb csapata.

Érdekes módon pártunk és kormányunk az egykulcsos adót alkotmányos védelem alá helyezte, de nem helyezte alkotmányos védelem alá a magyar társadalom számára legfontosabb négy alaptételt: a magyar termőföldet, a vízbázist, a társadalombiztosítást és a nyugdíjat. Mivel a járulékokat adóként szedik be, azt arra fordítják, amire akarják! Ezért fordulhat az elő, hogy a kórházak úsznak az adósságban, és egyre gyengébb lábakon áll az egészségügy és a nyugdíjrendszer. A nyugdíjasoknak beszólt Balog miniszter, hogy jövőre 2,2 százalékos emelést kapnak, majd másnap beszólt Varga Mihály is: 1,8 százalékos lesz az emelés. Legalább egyeztetnének időnként a háttérben, akkor talán kevesebb lenne az összevissza beszéd! Elképesztő ötletekkel álltak elő például az internetadó fontosságát magyarázandó kérdéskörben a miniszterek és a képviselők.

Ami talán az egyik legbosszantóbb tétel: új tv-csatornákat indít az MTVA. Az idei költségvetésük emiatt jövőre három milliárd forinttal, immár 80 milliárd forint fölé emelkedik! A nézettség elég gyatra a sok ismétlés és a gyenge színvonal miatt. A híradásaik tele vannak lózungokkal arról, hogy milyen jól él az egyre szegényedő magyar társadalom. Az Eurostat szerint 3,3 millió szegény van már Magyarországon, és ami nagyon szomorú, egyre több az éhező gyermek. A devizahitelesek többsége is még mindig az út szélén várakozik...

Békéscsaba, 2014. november 4.
Anton

Emlékeztető: "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." (Bethlen Gábor erdélyi fejedelem)
sokkaljobb.hu

Örményországban az ellenzék is támogatja az eurázsiai csatlakozást

Örményországban az ellenzéki erők is támogatják a vámuniós csatlakozást és a belépést a Moszkva által alapított Eurázsiai Unióba. Stepan Margarian, a Virágzó Örményország Párt frakcióvezető-helyettese bejelentette, hogy a megállapodásról szóló értesülések nem alaptalanok, az ellenzék támogatja az Eurázsiai Unióhoz csatlakozást. A helyettes elmondása szerint a VÖP bármely integrációs kezdeményezést támogat, mert az ország izolált környezetben van, ami igen veszélyes helyzet. A párt állásfoglalása az eurázsiai csatlakozás kapcsán változatlan marad, mert nem magát a csatlakozás tényét tartják vitatandónak, hanem, hogy a kormányerő azt mire használja fel, és mindez hogyan hat majd az ország helyzetére.

A Virágzó Örményország Párt a legnagyobb ellenzéki erő Örményországban, amely a szavazatok 30,12%-át szerezte meg a 2012-es választásokon.

Örményország korábban az Európai Unió "keleti partnerségének" célpontja volt, és 2013 novemberében írta volna alá a szabadkereskedelmi megállapodást az EU-val. Az ország azonban a fokozott nyomásgyakorlás ellenére is kicsúszott a nyugat markából, és az "utolsó pillanatban" bejelentette csatlakozási szándékát az eurázsiai vámunióhoz, majd az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Azt követően a kormány és az ellenzéki pártok érdekegyeztető tárgyalássorozatot folytattak, melynek során az ellenzéki erők is változtattak álláspontjukon.

Az Európai Unió nem az egyetlen alternatíva. Magyarország és Kelet-Európa más országai a közeljövőben szintén lehetőséget kaphatnak a Moszkva által alapított Eurázsiai Unióhoz csatlakozásra, ha képesek lerázni magukról az elmúlt 25 év atlantista politikáját. Az új szövetségi rendszer 2015 január 1-jén kezdi meg működését. Ha kilépünk az Európai Unióból, hazánk nem szigetelődik el, épp ellenkezőleg: lehetőséget kapunk egy olyan szövetséghez csatlakozásra, mely az Európai Uniónál jóval nagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik, védelmezi az európai tradicionális értékeket, és nagyhatalomként lép elő a nyugattal szemben.

http://www.hidfo.net/2014/11/05/ormenyorszagban-az-ellenzek-tamogatja-az-eurazsiai-csatlakozast

Ukrajna hitelből kifizette a gázszámlát

A Gazprom megerősítette, hogy megkapta Ukrajnától a fennálló tartozás első részletét, összesen 1,45 milliárd dollárt, - az orosz energiavállalat szóvivője, Szergej Kuprijanov szerint az ukrán Naftogaz kedden fizetette be az összeget.

A múlt hét folyamán Alekszej Miller, a Gazprom vezetője engedményt tett Ukrajnának és kijelentette, hogy a gázszállítás 48 órán belül folytatódhat, ha az ukrán fél befizeti az első részletet. Az ukrán atlantista kormánynak ebbe nem sok beleszólása volt, Oroszország és az Európai Bizottság október 31-én megállapította az orosz gáztranzit folytatásának feltételeit, ekkor rendelkeztek a pontos összegről, amit az ukrán vállalatnak be kell fizetnie előlegben. Az Európai Bizottságnak sem volt sok választása, a tél kezdete előtt mindenkinek érdeke, hogy az Európába irányuló orosz gázszállítás zavartalan legyen. Emiatt a két fél megállapodása szerint Oroszország szünet nélkül folytatja a gázszállítást Európába 2015 március 31-ig, cserébe Ukrajna befizeti a fennálló tartozás egy részét.

Idén februárban fegyveres hatalomátvétel zajlott le Kijevben, melynek eredményeként egy atlantista kormány jutott hatalomra, melynek feladata Ukrajna bevonása a nyugati érdekszférába. A tüntetések tavaly novemberben kezdődtek kormányellenes és EU-párti tüntetések formájában, amiből egyértelművé vált, hogy a nyugati fél felforgató műveletet kezdett Ukrajnában. Kijev emiatt tavaly novembertől már nem fizetett a Gazpromnak, így több mint fél éves tartozást halmozott föl (a Gazprom júliusban állította le a gázszállítást Ukrajnába). Miután a Gazprom több mint fél éven keresztül úgy szállította a gázt Ukrajnába, hogy az nem fizetett a kiszállított és elfogyasztott gázmennyiségért, a gáztranzitot nyáron leállították, és Ukrajna számára előrefizetéses rendszer lépett életbe, ennek feltételéül az orosz vállalat pedig az addig fennálló tartozás törlesztését szabta meg.

Ugyan Kijev nemzetközi bíróságra a tartozás ügyét (nem akarják kifizetni a teljes összeget), a nyugati országok az ígéretekkel ellentétben sem tudták megoldani Ukrajna gázellátását. Ukrajnában nincs a télre elegendő földgáz, emiatt a kormány korlátozta a melegvíz-használatot és felmerült a lehetősége annak, hogy a távfűtéses lakásokban idén nem tudják biztosítani a fűtést. Korábban ukrán parlamenti képviselők arra szólították fel a lakosságot, hogy szerezzenek be egész télre elegendő tüzifát. Ennek köszönhetően a tüzifa ára is közel négyszeresére emelkedett Ukrajnában. Emellett Ukrajnának mindössze 5-6 napra elegendő széntartaléka maradt, így a széntüzelésű erőművek leállításával télen az áramellátás is megszűnhet.

A nyugati országok csődöt mondtak, ígéretet tettek egy országnak, hogy az ígéretekkel becsalogassák azt a nyugati szövetségi rendszerbe. Ezeket az ígéreteket azonban megszegték, a nyugat nem tudta megoldani Ukrajna energiaellátását. A puccsal hatalomra jutott atlantista kormány szintén csődöt mondott, alkalmatlannak bizonyult az ország gondjainak megoldására. A nyugati országok a nyáron még tartható "keménykedéssel" szemben a tél beállta előtt annyit tudtak tenni, hogy több tucatnyi hitelt biztosítottak Ukrajnának a legkülönbözőbb ürügyekkel. Ezeknek a hiteleknek azonban az volt a lényege, hogy Kijev még a tél beállta előtt be tudja fizetni a gázszámlát és a Gazprom újraindítsa a gáztranzitot. Itt a tél, a nyugati országok erőfitogtatásának vége. Majd tavasszal újrakezdik, amikor már nem lesz szükség fűtésre. Mindez azonban rámutatott, hogy a nyugati szövetségi rendszer erőfitogtatása mögött semmiféle erő nincsen.

http://www.hidfo.net/2014/11/05/ukrajna-hitelbol-kifizette-gazszamlat

Nyírlugoson megcsapolják a közmunkabért?

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros közmunkásai azt mondják, sorozatosan kevesebb pénz van a fizetési borítékban, mint amennyit aláíratnak velük a bérpapíron. Esőben és hőségben is dolgoztatják őket, a munkavezetőik pedig hajcsárok. A helyi polgármester cáfol.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros közmunkásai panaszaikkal megkeresték a Hír24-et. Azt mondják, sorozatosan kevesebb pénz van a fizetési borítékban, mint amennyit aláíratnak velük a bérpapíron. Esőben és hőségben is dolgoztatják őket, a munkavezetőik pedig hajcsárok. Panaszaikkal nemrég a Magyar Államkincstár (MÁK) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetét is megkeresték. Küzmösné Jónás Erzsébetet kérték meg, hogy képviselje ügyüket. A háromgyerekes asszony kötegnyi nyilatkozatot gyűjtött össze, amelyekben az emberek részletesen leírták problémáikat.

Küzmösnével jártuk végig a település egy részét, felkeresve több érintettet. Néhányan leírhatatlan nyomorban élnek. Egy asszony üres házába – miután kiderült, őt is meglátogatjuk – előző nap a menye vitette át a szekrénysorát, hogy ne csak három ágy árválkodjon a szobában. Egy másik helyen a szomszéd adott kölcsön takarót az ágyra, egy beteg nőhöz a fia tolta át a vaskályháját.

Kevesebb a pénz, rossz munkakörülmények, goromba munkavezetők

Többen névvel, mások név nélkül, de ugyanazt mondták: fizetéskor mindig kevesebb pénzt találnak a borítékban, mint amennyit a hivatalban aláíratnak velük. Ha szóvá teszik, rájuk szólnak, haladjanak tovább, ne tartsák fel a sort, vagy azt ígérik, a következő havi borítékban több lesz, de ilyen még nem volt. Hiába kérik, hogy inkább bankszámlára utalják a fizetésüket, azt a választ kapják, hogy nem lehet.

Az egyik asszony, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 6 évig volt közmunkán, elmondta: rendszeresen hiányzott pénz a borítékjából. Esőben is dolgoztatták őket, még azt sem engedték meg, hogy hazamenjenek átöltözni, száraz ruhába. Hiába volt hőségriadó az egész országban, nekik akkor is menniük kellett.

Más azt mesélte, hogy egyszer 38 ezer forintot írt alá, de csak hatezret kapott. Egy másik azt mondta: 49 ezerből mindig csupán 20-30 ezret kapott kézhez. Egy harmadik hiába írt alá 49, 50, 52 ezer forintról, sosem kapott 30 ezernél többet. Egy középkorú hölgy elpanaszolta, hogy neki havonta 7-8-10 ezer forint hiányzott a borítékból. Másfél évig volt közmunkás, de egyszer sem fordult elő, hogy megegyezett volna az összeg a bérjegyzéken szereplővel. Olyan is volt, hogy egy nap szabadságért 10 ezer forintot vontak le tőle, azt ígérve, hogy a következő hónapban megkapja. De nem így történt.

Egy 51 éves asszonyt – állítása szerint – egészségügyi vizsgálat nélkül küldtek ki az uborkaföldre dolgozni. A stroke-os nő rosszul is lett a munkahelyén, mentő vitte el. Kérte, adjanak neki könnyebb munkát, de azt a választ kapta, nincs. Végül közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát. Azóta semmilyen ellátást nem kap. Elismerte, hogy el sem olvasta, mit ír alá, így fordulhatott elő, hogy még a munkaügyi központ nyilvántartásából is törölték azzal az indokkal, hogy a számára felajánlott, megfelelő munkát nem fogadta el.

Többen elmondták, hogy a munkavezetők gorombák, úgy beszélnek velük, mint a kutyával. Ráadásul kulccsal rájuk is zárják az ajtót, úgy érzik magukat a munkahelyükön, mint a börtönben.
A polgármester cáfol

Nyírlugoson 81 százalékos szavazati aránnyal októberben újra Hovánszki Györgyöt (Fidesz-KDNP) választották meg polgármesternek. A közmunkások problémáira az újraválasztott településvezetővel, két kolléganőjével és a település jegyzőjével kerestük a válaszokat. Igyekeztek valamennyi panaszt a rendelkezésükre álló iratokból, aktákból cáfolni.

Szerintük például nagyon jól tudják a dolgozók, miért nem az az összeg van a borítékban, ami a bérjegyzéken szerepel. Fizetéskor ugyanis, mint kiderült, kapnak egy másik papírt is, amely tartalmazza, hogy az adott hónapban mennyi a ténylegesen részükre járó munkabér. Mint a polgármester elmondta: erre azért van szükség, mert a Magyar Államkincstár az elszámolásokat már jóval a hónap lezárása előtt elkészíti, így abban nem szerepelnek az esetleges későbbi hiányzások (betegszabadság, állásidő, igazolatlan hiányzás).

Hovánszki György hozzátette, ezt már többször is igyekezett tisztázni az emberekkel, olyankor mindig úgy tűnt, hogy megértették. „Lehet, azt mondták, mégse értették” – fogalmazott.

A polgármester szerint nyáron mindenki névre szóló levelet kapott, melyben tájékoztatták, hogy bár eddig lehetett eltérés a bérjegyzékben szereplő és a tényleges összeg között, 2014 augusztusától ez megváltozik, és mindenki ugyanannyit fog kapni, mint amennyi a papíron szerepel. (A hozzánk eljuttatott, szeptemberi keltezésű nyilatkozatokban, panaszokban azonban nyoma sincs annak, hogy a bérezési mód megváltozott volna.)

A jelenléti ív kapcsán Hovánszki elmondta: a későbbi viták elkerülése érdekében vezették be korábban, hogy naponta két jelenléti ívet íratnak alá a dolgozókkal, egyet munkakezdéskor, egyet a befejezésekor. Mert lehet, hogy ők úgy emlékeznek, hogy esőben és hőségben is dolgoztak, a bizonyíték azonban a jelenléti ív. „Saját aláírásával bizonyítja mindenki, hogy állásidőn volt. Biztos vagyok benne, hogy odafigyelnek arra, mit írnak alá” – így a polgármester.

(Többen viszont arra panaszkodtak, hogy olyan papírt írattak velük alá, amelyen ki volt pontozva az összeg helye, amit a béréből utólag levontak, és nem egyszer trükköztek a jelenléti ívvel is.)

Azt is elmondta, nincs lehetőség arra, hogy folyószámlára utalják a fizetést, mert a közfoglalkoztatási szerződés aláírásakor az érintettek készpénzfizetést kértek. „Nem az a célunk, hogy ne dolgozzanak, épp az a cél, hogy dolgozzanak” – fogalmazott. Nyírlugos egymilliárd forintos költségvetéséből mintegy 300 millió forintot tesz ki a közmunkaprogram.

„Tavaly írásban megkérdeztem az emberektől: akarnak-e dolgozni idén is. A 90 százalékuk azt válaszolta, igen. Aki nem írta alá, utána sírva jött, hogy a többiek félrevezették. (…) Szigorúak a munkavezetők, de kézben is kell tartani a dolgokat, itt ültetni, kapálni kell a növényeket. Van, aki nem panaszkodik. Én azt nem hiszem, hogy egy perc késés miatt igazolatlan hiányzást írnak be. De ha valaki egy órát késik a munkahelyéről, az már egészen más kérdés.”

Nyírlugoson a rászorulók részére nagyon fontos a közfoglalkoztatás. A rendszeres jövedelemszerzés ilyen formája több mint 100 család létfenntartásának egyetlen lehetősége, emiatt nagyon fontos ennek a jövőbeni fenntartása.

„Ha néhány elégedetlen ember miatt a későbbiekben ettől a többség elesik, akkor ez Nyírlugosnak jelentős hátrányt fog okozni ezért szeretném, ha közfoglalkoztatási programunk vitatott eseményei tényszerű bemutatást kapnának” – zárta a beszélgetést a polgármester.

Úgy tudjuk, az ügyben hamarosan rendőrségi feljelentést tesznek.
(Cservenyák Katalin)

Az EU – “értékel” – Újoroszország pedig működni kezd!

November 17 – én az EU – külügyes fejesei Brüsszelbe fognak csődülni, hogy kitárgyalják az Oroszország elleni szankciók hatását. Tekintettel arra, hogy igen sűrűn rendezik ezeket a kitárgyalásokat, komoly gondjaik lehetnek már az eredmények miatt.

Amelyek szankciók egyre inkább rájuk kenődnek! Az oroszok köszönik! – jól meg vannak. Tegnap megkapták a Kijev részére összedobott gáztartozást, aztán most törik a fejüket, hogy mi a francot csináljanak a kapott dollárral.

Donyeckben és Luhanszkban tegnap beiktatási ceremóniák zajlottak.
Luhanszkban Igor Plotnyickijt, Donyeckben Alekszander Zaharcsenkot iktatták be mint államfőket.

A kijevi udvar meglehetősen rezignáltan vette tudomásul a dolgokat. Nagyon nem örül Nyalókakirály és udvartartása Donbassz elveszejtésének, de hát kénytelenek belenyugodni. Örömre legfeljebb az adhat nekik okot, hogy egyelőre CSAK ezt a veszteséget kénytelenek benyelni. Ráadásul nyakukon a hideg tél, és se szén, se elegendő gáz!

Így aztán a közeli – ám mégis oly távoli Donbasszhoz fordulnak egy kis szenecskéért. Abban reménykednek, hogy a két Népköztársaság megkönyörül rajtuk.
Állítólag már ezen a héten könyörgő delegációt menesztenének Donbasszba.

http://balrad.wordpress.com/2014/11/05/az-eu-ertekel-ujoroszorszag-pedig-mukodni-kezd/

Kiújuló harcok, tankcsata Luganszk mellett

November harmadikán éjszaka heves tankütközet bontakozott ki az Luganszk közelében lévő Emlékezés Domb környékén. Ukrán harckocsi egységek állást próbáltak foglalni a magaslaton. Az ütközet hajnalban kezdődött. Ezzel párhuzamosan a milícia tovább folytatja az ellenőrzőpontok felszámolását a Luganszk és Szeverodonyeck közötti útszakaszon. Ezen a területen az ukrán hadsereg nemrégiben egy jelentős támadó konvojt vesztett el, majd a DNK harcosai ellentámadásba kezdtek az ellenőrzőpontok ellen, valamint észak felé folytattak támadásokat ukrán állások ellen, ahonnan Luganszkot lövik tüzérséggel. Több ellenőrzőpont is próbált kitartani, és a milícia felszólítása ellenére sem vonultak el. Negyedikén reggelre már újorosz zászló lengett az ellenőrzőpontok felett.

Újoroszország zászlaja

A DNK területén több helyen vannak még katlanba szorult ukrán egységek. Ezek közül két helyen még kitartanak, de a milícia jelentése szerint napok kérdése a felszámolásuk, mivel az egységek már teljesen elszakadtak egymástól. Sem stratégiával, sem a legkisebb fokú szervezettséggel sem bírnak már, voltaképpen darabokra szakadt kis egységek próbálnak valamilyen szinten ellenállni. Ezek a két hónappal ezelőtt összeomlott ukrán offenzíva utolsó beszorult maradékai. Az egyik ilyen egység Djakovo mellett harcol, mélyen a frontvonalak mögött, az orosz határ közelében. A másik a Debalcevoból indított offenzíva maradéka nagyjából 40 kilométerre Debalcevotól. Mindkét egységet légi úton látták el utánpótlással. A katonai térképek eddig fehér zónának jelölték az ukrán zsákokat, mára a fehér jelzés megszűnt, csak a harcokat jelölik.

Ezen kívül Luganszk környéki falvakat lőttek tüzérséggel és rakétás egységekkel, habár nem olyan intenzíven, mint az elmúlt napokban. Így is több épület dőlt össze, és többen megsérültek.

Donyeck városa körül folyamatosan folyik a tüzérségi harc. Mivel a város környezetéből mindenhonnan kiverték az ukránokat, a harc az egyetlen olyan területre szorult, ahol még elszórva, de vannak ukrán egységek, ez a donyecki reptér. Észak-Nyugat felől ismételten páncélozott járművekkel próbáltak a repülőtér irányába betörni. A támadást tankok indították meg, amelyeket páncélozott csapatszállítók követtek. Több páncélos és egyéb harcjármű elvesztése után azonban a támadást leállították és visszavonultak.

Donyeck körül mindenhol roncsok hevernek (a fotó a várostól északkeletre készült)

Debalcevoból kiindulva azonban folytatják az ukránok a lassú területszerző manővereket. Rakétás egységeik településeket lőnek, eközben magaslati pontokat igyekeznek megszerezni. Újabb ilyen jellegű manővert hajtottak végre, amelyben megszerezték Petropavlovka északi felén lévő magaslatot. Azonban a Debalcevoból kiinduló sikerek hamar katasztrófába torkolhatnak, mert a milícia nem itt fog ellentámadást indítani, hanem messze Debalcevotól nyugatra katlanba zárja az egész települést és az ukránok által elfoglalt területeket. Erre számítanak az ukránok is, éppen ezért a városban nagy mennyiségű ellátmányt halmoztak fel. Többen Donyeck környékén számítanak a legádázabb harcokra, de mások szerint Debalcevo lesz a harcok központja.

Eközben nagy mennyiségű ellátmány érkezett Oroszországból, melyet többen felvettek kamerával. A hírek szerint azonban kizárólag humanitárius segítség érkezett élelmiszerek, meleg ruhák, takarók, tábori ágyak és hasonlók formájában azoknak, akiknek az ukránok szétlőtték a házát és közösségi szállásokra kényszerülnek.

Mariupolban katonai konvoj haladt a város keleti oldala felé, több nehézfegyvert és légvédelmi gépágyút vontattak teherautók.

http://www.hidfo.net/2014/11/05/kiujulo-harcok-tankcsata-luganszk-mellett

Donyecket ma folyamatosan bombázta Nyalókakirály tüzérsége. Három civil meghalt, hatan súlyosan megsebesültek.

A repülőteret lövik a valcmanista latortüzérek minden rendelkezésükre álló szerszámmal.

Volnovahából azt jelentették, hogy azokat akik részt vettek a hétvégi választásokon, a zsoldosok összefogdossák és Dnyepropetrovszkba internálják.

Csjernuhinonál délután a milicia a zsoldostüzérség állásait támadja folyamatosan.

A 31. latorposzt környékén bekerített kijevő erőket a milicia három irányból kezte lőni délután három órától.

Bahmutkánál és Frunzénál nagyon keserves délutánja van ismét a őribékhordának. A milicia önjáró lövegekből lövi az állásaikat, és rohamcsapatok is kísérik a lövegeket.

Szeverszk irányából a népköztársaságiak önjáró lövegekből ma déltől lövik a Karacsun – hegyet.

Krasznyij Limanyban pánikolnak a latrok, de Kramatorszkban is nyugtalankodnak.

Szahankéban – ahol köztársasági erők soha nem voltak – a valcmanista latortüzérség a falut lőtte. Kilenc helyi lakos halt meg a brutális támadásban, és rengeteg a sebesült

http://balrad.wordpress.com/2014/11/05/heves-harcok-donbasszban-2/