Feloszlathatóvá válnak a migrációt segítő szervezetek (S mennyi farkas van a Fidesz nevezetű háttérhatalmi pártban? Aki tudja, olvassa Nostredamust)

Menedék Migránsokat Segítő Egyesület.

A kormány egy új törvénnyel lehetővé tenné, hogy az ügyészség illegális tevékenység miatt feloszlasson külföldről pénzelt civil szervezeteket. A kormánypárt szerint minden szükséges akadályt le kell tenni a migrációt segítő szervezetek elé.

Egy új törvényjavaslat – elfogadása esetén – a bevándorlás illegális szervezése esetén lehetővé tenné külföldről pénzelt mozgalmak feloszlatását – derült ki az Index.hu beszámolójából. A migrációpárti hírportál kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, a Stop Soros törvénycsomag elfogadása esetén akár a külföldi ügynökszervezetek feloszlatása is lehetővé válna.

A törvénycsomag a civil szervezetek számára a belügyminisztérium engedélyéhez kötné a bevándorlás szervezését. A tervezet szerint ehhez az engedélyhez az után juthatnak hozzá, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok átvizsgálják az adott szervezet működését.

“Ha egy érintett szervezet engedély kérése nélkül folytatja tevékenységét, az ügyészség felhívja annak abbahagyására, egyben intézkedik az adószám törléséhez, mondta Völner. Amennyiben ezt követően sem fejezi be működését, az ügyészség pénzbírságot szabhat ki, amelynek összege 1 millió 800 ezer forint lehet. Ha ezek után is folytatja a tevékenységét, akkor következő lépésként az ügyész bírósághoz fordulva kérheti a törlését” – írták.

A kormány által javasolt új törvények emellett arra köteleznék a külföldről finanszírozott szervezeteket, hogy támogatásaik egy részét befizessék az államkasszába; ezzel is kevesebb forrásuk maradjon a migráció szervezésére, az államnak pedig több pénze maradjon a káros tevékenységük elleni védekezésre.

Külföldi pénz nélkül nincs külföldről pénzelt tüntetés

Puskás Imre, a Fidesz szóvivője vasárnap újságíróknak nyilatkozva kijelentette; minden akadályt le kell tenni a bevándorlást támogatók és az azt finanszírozók elé.

A törvénycsomag elfogadásához a jobboldali ellenzék támogatására is szükség van.

http://www.hidfo.ru/2018/02/feloszlathatova-valnak-a-migraciot-segito-szervezetek/

Amerikai oligarcha pénzén kritizálják a magyar országgyűlés munkáját

Majtényi László, a külföldi ügynökhálózat államfőjelöltje.

Az Eötvös Károly Intézet elemzése szerint alkotmányellenes lehet a kormánypártok által javasolt “Stop Soros” törvénycsomag – írja a 24.hu. A külföldről finanszírozott szervezet kritikája várható volt, hiszen 145 millió forintot kaptak erre a célra.

“A jogvédő szervezet szerint a „Stop Soros” kifejezés önmagában ellentmond annak, hogy a törvények megkülönböztetés nélkül mindenkire vonatkoznak, általánosan kötelező szabályokat írnak elő. A javaslat visszaélés a jogalkotói hatalommal és sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét. A korábbi tervezettel ellentétben már leplezni sem próbálja, hogy nem illegális tevékenységet, hanem jogszerű magatartásokat büntet” – írták.

A szervezet ugyanakkor nem vitte túlzásba a törvényjavaslat kritizálását; mint kiderült, G. Soros alapítványa mintegy 145 millió forinttal támogatta őket, ebből sikerült összehozni egy az országgyűlés munkáját kritizáló írományt.

Korábban az Origo.hu járt utána a külföldről finanszírozott csoport kétes pénzügyeinek, ekkor az oknyomozó újságírók kutakodásának hatására fokozatosan egyre nagyobb anyagi támogatásokat vallott be a szervezet. Végül hivatalosan is elismerték, hogy 2009 és 2015 közt az Open Society Institute egymagában is több mint százmillió forintot küldött nekik.

Az amerikai oligarcha által alapított szervezet most elsősorban a Stop Soros törvénynek azon vonatkozását kritizálja, ami megakadályozná, hogy a külföldről finanszírozott ügynökök külföldre utazzanak kiképzésre, összekötőik pedig Magyarországra utazzanak az illegális pénzekkel.

A kémelhárítás vizsgálja a külföldről pénzelt csoportok magyarországi tevékenységét

“A miniszter bármely magyar állampolgárt kitilthat úgy a nyolc kilométeres határsávból, hogy döntését bíróság sem vizsgálhatja felül” – írták, utalva arra, hogy a külföldi ügynökhálózat legalaposabban kiképzett kulcsfigurái ezáltal a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől is távoltarthatóak.

Az Eötvös Károly Intézet “elemzéséből” emellett kiderül: szerintük belefér az egyesülés és gyülekezés szabadságába, hogy egy ideológia megvalósítása érdekében egy külföldi oligarcha szervezetenként százmilliós támogatásokkal működtessen kiterjedt mozgalmi hálózatot Magyarországon.

Az Eötvös Károly Intézet külföldről finanszírozott politikai tevékenysége korábban a titkosszolgálatok figyelmét is felkeltette; 2016. júniusában a szervezet azt állította, hogy lehallgató készüléket talált egy irodájában, és valószínűleg valamelyik hazai titkosszolgálat figyeli a tevékenységüket.

http://www.hidfo.ru/2018/02/amerikai-oligarcha-penzen-kritizaljak-a-magyar-orszaggyules-munkajat/

A földgáz miatt fordult egymás ellen két NATO-tagállam

A görög külügyminisztérium azzal vádolja Törökországot, hogy sérti a nemzetközi jogot és Ciprus szuverén jogait egy gázmezőn a kitermelési munkálatok megakadályozásával.

A török haditengerészet nemrég megakadályozta, hogy ciprusi energiahordozók kitermelésére szerződött nyugati cégek földgáz után kutassanak egy területen, ami a török fél szerint Törökország felségterületéhez tartozik. A NATO-tagállamok közt annak kapcsán alakult ki konfliktus, hogy több NATO-tagállam is érdekelt a régió gázmezőinek feltérképezésében és kitermelésében, Törökország azonban saját felségterületeként kezeli a vitatott hovatartozású területeket.

A görög külügyminisztérium szerint a török fél “sérti a nemzetközi jogot és Ciprus szuverén jogait”, amikor megakadályozza a térségben kutatási munkálatok végzését.

“Felszólítottuk Törökországot, hogy a továbbiakban tartózkodjon az illegális cselekményektől és a nemzetközi jognak megfelelően tarsa be kötelezettségeit” – áll a külügyminisztérium közleményében.

Korábban Ciprus elnöke, Nikosz Anasztasziedisz szintén azt mondta; “meg fogja tenni a szükséges lépéseket”, miután Törökország nem engedte be a kutatóhajókat a kérdéses területekre.

A ciprusi elnök ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy el fognak kerülni minden olyan lehetséges lépést, ami a helyzet eszkalálódásához vezetne.

A február elején történt incidens során az Eni olasz energetikai cég fúróhajóját állította meg a török haditengerészet, mintegy 50 kilométerre a tervezett céltól, amit a térségben zajló katonai tevékenységgel indokoltak.

http://www.hidfo.ru/2018/02/a-foldgaz-miatt-fordult-egymas-ellen-ket-nato-tagallam/

Újabb török-görög incidens az Égei-tengeren

A görög hatóságok azt állítják, hogy a török parti őrség megrongálta a görög parti őrség egy hajóját egy vitatott hovatartozású területen. Az incidens azt követően történt, hogy Törökország megfenyegette a görög védelmi minisztert.

Hétfőn éjjel újabb incidens történt az Égei-tenger egy vitatott hovatartozású területén; az incidens során a török partiőrség egy hajója ütközött egy török járőrhajóval, egy olyan helyen, ami szerintük Törökország felségterületéhez tartozik, a görögök szerint azonban Görögország része.

Az incidens során személyi sérülés nem történt, de a görög hajó megrongálódott – derült ki a Ekathimerini.com beszámolójából.

Törökországnak és Görögországnak régóta területi követelései vannak egymással szemben, de a katonai szövetség nem avatkozik be a két tagállam közt kibontakozó konfliktusba.

Törökország saját területeihez sorolja az Imia (török nevén Kardak) szigetet, és az utóbbi hét folyamán a török elnök tanácsadója azt mondta, “eltörik a kezét és lábát annak a görög politikusnak, aki be meri tenni a lábát erre a szigetre.”

A fenyegetés Yigit Bulut, Erdogan főtanácsadója részéről hangzott el, azt követően, hogy a görög védelmi miniszter megkísérelt látogatást tenni a vitatott hovatartozású területeken.

Korábban a török haditengerészet nyugati cégek földgázkitermelését is megakadályozta Ciprus közelében. A török államfő kedden a történtek kapcsán azt mondta, hogy Görögország, Ciprus és bármely nemzetközi vállalat Törökország felségvizeire való belépés nélkül kell folytassa korábbi tevékenységét, ellenkező esetben a török fegyveres erők készen állnak újra megakadályozni ezeket a kísérleteket.

http://www.hidfo.ru/2018/02/ujabb-torok-gorog-incidens-az-egei-tengeren/

Németország inkább nem vesz részt az EU és a NATO tengeri misszióiban

A Bundestag védelmi biztosa, Hans-Peter Bartels szerint Németország a jövőben nem feltétlen tud részt venni a közös EU- és NATO-missziókban, mert a haditengerészet leamortizálódott, kezd kifogyni az erre a célra használható hajókból.

A szociáldemokrata tisztviselő a Bild német lapnak nyilatkozva azt mondta, a NATO, az EU és az ENSZ ne indítson újabb tengeri missziókat, mert ezekben a német haditengerészet már nem feltétlen tud részt venni.

“A haditengerészet nemsokára kifogy a bevethető hajókból” – mondta.

A tisztviselő szerint a jelenlegi helyzet a bürokrácia és kormányzati hibák miatt állt elő, a hazai eszközellátás szintén kiszámíthatatlanná vált, emiatt az EU- és NATO-missziókra küldhető hajók hosszabb időszakokra kell kikötőben maradjanak. Bartels szerint a javítási munkálatokért felelős cégek teljesítménye is kiszámíthatatlan, emiatt az esetleges jövőbéli missziókra már nem garantált a német részvétel.

A német haditengerészet korábban részt vett többek közt a Földközi-tengeren folytatott uniós misszióban is, melynek részeként több százezer migránst “mentettek ki” embercsempész civil szervezetek hajóiról és hoztak partra az európai kontinensen.

A német hajók emellett az Égei-tengeren is hasonló feladatot töltenek be, és világszerte kritikus fontosságú logisztikai feladatokat látnak el az EU- és NATO-missziókban.

http://www.hidfo.ru/2018/02/nemetorszag-inkabb-nem-vesz-reszt-az-eu-es-a-nato-tengeri-misszioiban/

Már a német páncélosokra sem számíthat a NATO

Jövőre Németország vezető szerepet töltene be a NATO gyorsreagálású erőiben, de az utóbbi hetek során több olyan jelentés is nyilvánosságra jutott, miszerint a Bundeswehr ellátottsága hiányos, ezért egyre inkább nem tudnak résztvenni a NATO tevékenységében.

A Bundeswehr nem tud eleget tenni a NATO-val szemben tett vállalásainak – azután, hogy a tengeri missziókban részvétel is kérdésessé vált, kiderült, hogy szárazföldön sem számíthat Németországra a katonai szövetség. A Die Welt jelentése szerint a Münsterben állomásozó páncéloshadosztály jövőre nem lehet része a NATO gyorsreagálású erőinek, mert a szükséges 44 Leopard-2 harcjárműből mindössze 9 bizonyult üzemképesnek.

A Die Welt egy a védelmi minisztériumtól kiszivárgott titkos jelentésre hivatkozva írja mindezt, nem sokkal azután, hogy kiderült; Németország a NATO tengeri misszióiban sem fog tudni részt venni.

A lap szerint 2019 elejétől a Bundeswehr töltene be vezető szerepet a NATO gyorsreagálású erőiben, és az észak-atlanti szövetség többek közt a Münsterben állomásozó páncéloshadosztály segítségével akarta elrettenteni az oroszokat a katonai agressziótól.

Kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Németországot, hogy tegyen eleget korábbi vállalásainak, és a GDP 2%-át költse katonai célokra.

http://www.hidfo.ru/2018/02/mar-a-nemet-pancelosokra-sem-szamithat-a-nato/

Veszélybe került a magyar bíróságok befolyásmentessége

A magyar igazságszolgáltatásnak nemcsak a kormányzattól kell függetlennek lennie, hanem idegen országoktól és a külföldről finanszírozott szervezetek befolyásától is. Amennyiben a bíróságok külföldi befolyás alá kerülnek, ez Magyarország szuverenitását veszélyeztetheti.

A magyar igazságszolgáltatásnak nemcsak a kormányzattól kell függetlennek lennie, hanem a külföldről finanszírozott szervezetek befolyásától is – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Időknek nyilatkozva. Az igazságügyi vezető szerint ostrom alatt áll a bírói hatalom, egy külföldi ügynökhálózat megpróbálja irányítás alá vonni a magyarországi igazságszolgáltatást.

“A bírói ágnak nemcsak a törvényhozástól és a kormányzattól kell függetlennek lennie, de az ítélkezésre más külső tényezők sem helyezhetnek nyomást. Az igazságszolgáltatás munkáját nem próbálhatják meg befolyásolni, eltéríteni magukat civilnek nevező, valójában külföldi érdekeket szolgáló szervezetek” – mondta.

Völner Pál elmondása szerint az igazságszolgáltatásban rendszeressé váltak a külföldi befolyásolási kísérletek, aminek legnyilvánvalóbb formája a külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységében tettenérhető.

“Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy idegen szempontokat képviselő szereplők kísérletet tettek arra, hogy ilyen vagy olyan módon beavatkozzanak a magyar ítélkezésbe.”

A miniszterhelyettes a lapnak nyilatkozva példaként említette, hogy civil látszatú szervezetek százmilliós támogatásokat kapnak egy amerikai milliárdostól a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül, majd ezek a szervezetek a bíróknak szakmai képzéseket tartanak. Bár ez a tevékenység első ránézésre ártalmatlannak tűnhet, az úgynevezett szakmai képzések során a külföldi ügynökhálózat tagjai személyes kapcsolatot tudnak kiépíteni azokkal az emberekkel, akik később büntetőügyekben ítéletet hoznak.

Hálózatépítési tevékenységük pedig nyomásgyakorlással is kiegészül; a miniszterhelyettes szerint “az amerikai spekulánshoz köthető szervezet „bíróságfigyelő rendszert” működtetett, így megfigyelték a bírákat is.”

Völner elmondása szerint a közeljövőben ki kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan külső beavatkozások, amelyek veszélyeztetik a független bírói munkát, mert a fentiek során felmerül annak lehetősége, hogy veszélybe került a magyar bíróságok befolyásmentes működése. Mint mondta; a leghelyesebb az lenne, ha az ilyen elemzést a bírói szervezet maga végezné el.

http://www.hidfo.ru/2018/02/veszelybe-kerult-a-magyar-birosagok-befolyasmentessege/

Beismerte: meg akarta változtatni a népszavazás eredményét

Tavaly június óta George Soros több mint 400000 fontot küldött brit civil szervezeteknek arra a célra, hogy megváltoztassák a britek véleményét az Európai Unióból kilépéssel kapcsolatban.

George Soros, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója egy brit lapnak nyilatkozva beismerte, hogy több mint 400000 font támogatást küldött az Egyesült Királyságban működő civil szervezeteknek abból a célból, hogy megváltoztassa az emberek véleményét az Európai Unióból kilépéssel kapcsolatban. Soros a Daily Mailnek nyilatkozva vasárnap nyíltan megvédte azon álláspontját, hogy szerinte az EU-ból kilépés rossz döntés a tagállam számára, és emiatt vissza akarja fordítani ezt a folyamatot.

“Ez a folyamat barátból ellenséggé változtatja Nagy-Britanniát és Európát, legalábbis az átmeneti időszakban minden bizonnyal. A népszavazás előtt Nagy-Britannia gazdaságilag jobb helyzetben volt, mint Európa többi része. De ez most megváltozott, a kontinentális hatalmak megerősödnek, Nagy-Britannia pedig lemarad” – mondta.

A múlt hét folyamán Mark Malloch-Brown, a Best for Britain kampánycsoport elnöke kjelentette, hogy a Soros-alapítványok jelentős összeggel támogatták az EU-tagság megtartását népszerűsítő tevékenységüket. Elmondása szerint az amerikai milliárdos 400000 fonttal (több mint 140 millió forint) támogatta az EU-párti véleményformálást.

Soros nemrég a Davosban tartott világgazdasági fórumon is nyíltan kijelentette, hogy támogatja a brit EU-tagság megtartását. Elmondása szerint ő azt akarja, hogy az Egyesült Királyság a Európai Unió tagállama maradjon, vagy később újra csatlakozzon.

Az Egyesült Királyság 2016 júniusában tartott népszavazást az Európai Unióból kilépésről. A szavazás során a brit választópolgárok 52%-a a kilépés mellett döntött.

http://www.hidfo.ru/2018/02/beismerte-meg-akarta-valtoztatni-a-nepszavazas-eredmenyet/

Szakértő: a víz miatt törhetnek ki háborúk a közeljövőben

Vízháborúk kirobbanásának veszélyére figyelmeztet a Columbia Egyetem egy professzora; elmondása szerint a világ számos régiója áll valamilyen formában háború kirobbanása előtt, és ezekben a veszélyes helyzetekben a vízhiány katalizátor szerepet tölthet be.

“Egyelőre nem mutatkoznak annak jelei, hogy országok közti háborúhoz vezetne a vízhiány, de úgy gondolom, országokon belüli konfliktusok kirobbanhatnak a vízért folytatott versengés következtében” – mondta Upmanu Lall a Szputnyik rádiónak nyilatkozva. A Columbia Egyetem professzora szerint ma még “nem kell túldramatizálni a helyzetet”, de a nem túl távoli jövőben előfordulhat, hogy a vízhiány háborúk kirobbanásának részleges okozójává válhat.

Elmondása szerint a vízkészletek elégtelensége elsősorban azokban a régiókban vezethet konfliktus kirobbanásához, melyek más okokból adódóan eleve háború kirobbanásának szélére sodródtak. Ugyanakkor, ahol valamilyen más okból kirobban a háború, ott a kiépített ivóvízellátás válik a konfliktus egyik első áldozatává.

A professzor kifejtette, hogy a közeljövőben több kontinensen is elsődleges problémává válik a korszerű vízgazdálkodás kialakítása, és a megfelelő vízellátás a háborúk megakadályozásának kulcsává válhat. Vannak olyan régiók – elsősorban afrikai országok -, ahol más esetben nem feltétlen robbanna ki a háború, de a vízért folytatott országon belüli konfliktusok könnyen határon átívelővé válhatnak.

Upmanu Lall elmondása szerint ma gyakorlatilag alig lehet találni egy-egy olyan országot, ahol kellően korszerű és a lakosság igényeinek megfelelő a vízgazdálkodás. A professzor ennek kapcsán Szingapúrt említette mint kiemelkedő példát, ahol sikerült kialakítani egy nagy energiaigényű, de fenntartható vízgazdálkodást.

http://www.hidfo.ru/2018/02/szakerto-a-viz-miatt-torhetnek-ki-haboruk-a-kozeljovoben/

A Gazprom szerint gázhiány lehet Európában

Annak ellenére, hogy Oroszország a következő években 40%-ra növeli jelenlétét az európai gázpiacon, az Európai Unió gázhiányra és az árak emelkedésére kell készüljön.

Számos szakértő egy olyan forgatókönyvet vetít előre, mely szerint Európában nemsokára gázhiány állhat elő, emellett gyors növekedésnek indulhatnak az üzemanyagárak – derült ki a Reuters hírügynökség egy Gazprom-vezetővel készült interjújából. Alexandr Medvegyev szerint Európa rosszul ítélte meg a helyzetet, amikor azzal számolt, hogy elboldogulhat többlettartalékok nélkül.

“Európa rosszul ítélte meg a helyzetet, amikor azzal számolt, hogy elboldogulhat további gáztartalékok nélkül, és ha ténylegesen szüksége lesz rá, hozzájuthat Oroszországon kívüli forrásokból” – mondta.

Medvegyev szerint az amerikai gáztranzit továbbra is drága és elégtelen mennyiségű készleteket jelent, ami egyébként is főként Ázsiába irányul majd. Ettől függetlenül Oroszország ellátja Európát a szükséges mennyiségű gázzal, annak ellenére is, hogy nagy arányban fokozni fogja a Kínába irányuló exportot.

Elmondása szerint Európa haladéktalanul döntést kell hozzon; “el kell döntse, melyik ellátó fogja fedezni a 2025 után megnövekedő keresletet. Sajnos az Európai Unió és Oroszország közt jelenleg nincs párbeszéd az energiaellátásról” – mondta.

Medvegyev szerint, ha a Gazprom meg is valósítja az Északi Áramlat 2 gázprojektet, még ez sem fogja fedezni Európa gázszükségletét, és hiány állhat elő az európai gázpiacon. Elmondása szerint Európa megnövekedett gázigényét az Északi Áramlat 2 és az amerikai cseppfolyósított földgáz együtt sem fogja tudni kielégíteni.


http://www.hidfo.ru/2018/02/a-gazprom-szerint-gazhiany-lehet-europaban/