Narancsba borult ország

A hatalmi koncentráció eszköze lenne az újonnan létrehozandó terrorellenes állami szerv, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. Mirkóczki Ádám szerint a Fidesz mindeddig példátlan hatalomösszpontosításra készül, de ehhez se a lakosság, se az ellenzéki pártok bizalma nem áll rendelkezésre.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy az előző parlamenti ciklus során már elbukott egy ahhoz hasonló kezdeményezés, mint amit most a kormány a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozásával próbál megvalósítani.

„Hogyha a Belügyminisztérium alá tartozó összes hatóság, titkosszolgálatok adatbázisa egy az egybe átkerülne a Miniszterelnökséghez, amely egyébként a hírszerzést felügyeli, akkor létrejönne az a hatalmi bázis, hatalmi koncentráció, amit az előző ciklusban maga Kövér László torpedózott meg az elhíresült NIBEK kapcsán. Önök eljátszották a bizalmat, amelyet egyrészt elvárnak Magyarország lakosságától, és eljátszották azt a bizalmat, amit egyébként elvárnak az ellenzéki pártoktól” – mondta.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azonban ismételten kijelentette; a kormány továbbra is számít a Jobbik támogatására az új terrorellenes szerv létrehozásához. Ennek az új állami szervnek ugyan nem lenne hatásköre arra, hogy közvetlen titkos információgyűjtést folytasson, de valamennyi létező hazai – biztonsági és bűnügyi – adatbázisba betekintést nyerhetne, ezáltal valóban egyetlen központosított adatbázisból folytatna elemző-értékelő tevékenységet.

Alig néhány héttel ezelőtt Javier Solana, volt NATO-főtitkár és EU külpolitikai főmegbízott az El Pais spanyol napilapnak nyilatkozva szintén a kormány által folytatott hatalomkoncentrációra hívta fel a figyelmet: szerinte Magyarország ma már nem csatlakozhatna az Európai Unióhoz, ha most pályázná meg az uniós tagságot. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy Orbán Viktor kormánya párttagokat pozícióba ültetve szigorú médiakontrollt épít ki, ami elkezdte ellehetetleníteni a “független” (külföldi tulajdonú) sajtó működését.

Solana azt mondta, a magyar kormány az európai politikát a nemzeti identitásra leselkedő veszélyként mutatja fel, emellett szerinte fokozott aggodalomra ad okot, hogy elutasítja Brüsszel kvótarendszerét, és “erodálja a demokratikus rendszert és jogállamot, felszámolja a kontroll és a kritika minden lehetőségét”.

Ugyanakkor, a kormánypolitikusok szerint az európai terrorveszély miatt indokolt, hogy a magyar állami szervek megkapják ugyanazokat a kiterjedt jogköröket, melyek minden nyugati országnak is hosszú évek óta rendelkezésére állnak.

A nyugati országokban azonban egy olyan változás zajlik, ami a titkosszolgálatok és bűnüldöző szervek egyénhez való viszonyulását alapjaiban megváltoztatja. A korábbi gyakorlatot, az ártatlanság vélelmét felváltja a biztonsági kockázat vélelme, a tömeges megfigyelés: az ilyen kiterjedt jogkörökkel operáló országokban az egyénre többé nem érvényes az irányelv, miszerint ártatlannak kell tekinteni, ameddig a bűnössége be nem bizonyosodik. A teljes megfigyeléssel operáló országokban minden egyén potenciális terrorista, – egy lehetséges biztonsági kockázat, amiről csak a róla felhalmozott adatok kiértékelésével lehet megállapítani, hogy ténylegesen biztonsági kockázatnak tekintendő-e.

Ezzel a korlátozott szabadság korszakából a totális tömegkontroll korszakába lép Nyugat-Európa. A kormány pedig – alkalmazkodva a nemzetközi környezethez – ugyanezen jogköröket próbálja átültetni a magyarországi gyakorlatba is. Miközben ez valóban egy hatalomösszpontosítási törekvés, a nyugati trend egyben kötöttséget, kényszerpályát is jelent: a digitális forradalom korszakában, ha a magyar kormány nem is kap teljes kontrollt a magyar állampolgárok felett, a nyugati országok titkosszolgálatai ettől függetlenül már most is teljes hozzáféréssel rendelkeznek a magyar lakosság bizalmas adataihoz, amit kezdetben az állami adatbázisok digitalizálásával, majd egyénként a Facebook-on, online alkalmazások sokaságán keresztül önként szolgáltattunk ki nekik.


http://www.hidfo.ru/2016/05/narancsba-borult-orszag/

A britek nem támogatják a közös európai hadsereg létrehozását

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma tagadja azokat a vasárnapi jelentéseket, melyek szerint folyamatban van az Európai Unió saját hadseregének létrehozása.

Korábban brit sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy az Egyesült Királyság területén olyan hadgyakorlatok zajlanak, melyek az Európai Unió egységes hadserege létrehozásának egy lépcsőfokát jelentik. A védelmi minisztérium azonban tagadja, hogy ilyen előkészületek lennének folyamatban. A hivatal honlapján megjelent közleményben kijelentették, hogy a kormány nem támogatná a részvételt egy egységes európai hadseregben, és vétójogával élne, amennyiben az Európai Unió létre akarna hozni egy a tagállamok saját fegyveres erőit háttérbe szorító katonai struktúrát. A közlemény szerint egy egységes európai hadsereg létrehozása “a tagállamok nemzeti hadseregeinek aláásását” jelentené.

A védelmi minisztérium közleményében az áll, hogy “rutin gyakorlatok” zajlanak, melyeket eddig is rendszeresen megtartottak az Egyesült Királyság területén, korábban 2008-ban, 2010-ben és 2013-ban. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban márciusban javasolta, hogy az Európai Unió saját hadsereget hozzon létre, amivel az EU így önálló válaszokat tudna adni az esetleges biztonsági kihívásokra. Később Ursula von der Leyen német védelmi miniszter is kijelentette; Európa több nem hagyatkozhat másokra a saját biztonsági problémáinak megoldása terén.

http://www.hidfo.ru/2016/05/a-britek-nem-tamogatjak-a-kozos-europai-hadsereg-letrehozasat/

A tervezettnél csak kevesebb elrettentő erőt küld Washington

Az Egyesült Államok meggondolta magát, és értesíti NATO-szövetségeseit, hogy a korábban tervezettnél kisebb fegyveres erőt küld “Oroszország elrettentésére”.

A Wall Street Journal jelentése szerint Washington mindössze egy zászlóaljjal támogatja az európai NATO-erőket, a tervezett kettő helyett. A nemrég Brüsszelben lezajlott találkozón a NATO külügyminiszterei arról állapodtak meg, hogy négyezer fegyverest kell küldeni a balti országokba és Lengyelországba, “az oroszok elrettentése céljából”. A korábbi tervek szerint a NATO által a keleti határra küldött négy zászlóaljból egyet a németek, egyet a britek, kettőt az amerikaiak biztosítanának. A WSJ azonban azt írja, megváltozott az amerikai tisztviselők hozzáállása, és ma már sokan úgy gondolják, Európa “nagyobb szerepet kellene betöltsön saját védelmében”.

Május elején Ursula von der Leyen német védelmi miniszter bejelentette a német fegyveres erők kibővítésének tervezetét. 1990. óta ez az első olyan program, ami nyíltan Németország fegyveres erőinek bővítését irányozza elő. “Megváltozott a biztonsági környezet, ami az európai fegyveres erőktől gyors reagálást és nagyobb erőt követel meg. […] Többé nem támaszkodhatunk másokra a saját biztonsági problémáink megoldása terén.”

A NATO keleti jelenlétének fokozását az amerikai elnökválasztási kampány is hasonló irányba befolyásolja. Donald Trump szerint az USA nem kellene katonai segítséget nyújtson olyan országoknak, melyek képtelenek saját magukat megvédeni. Trump kampányában visszatérő elemeként hangsúlyozza, hogy Európa képtelen megvédeni saját magát: NATO-tagállamként az európai országok fegyveres erői fokozatosan leépültek, miközben ma már olyan mértékben támaszkodnak az amerikai fegyveres erőkre saját védelmük és a globális szerepvállalások során, hogy az az amerikai adófizetőknek elviselhetetlen terhet jelent.

http://www.hidfo.ru/2016/05/a-tervezettnel-csak-kevesebb-elrettento-erot-kuld-washington/

A következő évezredben csatlakozhatnak a törökök

David Cameron brit miniszterelnök szerint nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz.

Az Európai Unió és Törökország március közepén megállapodást kötött a tömeges bevándorlással kapcsolatban, miszerint az Európai Unió hajlandó befogadni legális úton minden menekültet, ha azért cserébe Törökország visszavesz ugyanannyi illegális bevándorlót. A megállapodás az embercsempészet támogatására ösztönözte Törökországot, hiszen az EU annál több bevándorlót hajlandó átvenni legálisan, minél több illegálisan érkezett migránst tud átadni Törökországnak. Hogy ez a feltétel teljesüljön, ahhoz előbb az illegális bevándorlók be kell jussanak az Európai Unió területére. Ankara azonban zsarolással érte el ezt a megállapodást, ami végül a gyakorlatban is kivitelezhetetlennek bizonyult. Emellett megállapodás született arról, hogy felgyorsítják a Törökország vízummentességével és uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokat.

Kapcsolódó: Erdogan megzsarolta az Európai Unió vezetőit: 30 milliárd eurót követelt

Cameron azonban vasárnap azt mondta, valószínűtlen, hogy Törökország a közeljövőben csatlakozna az Európai Unióhoz, mert 1987-ben pályázták meg az uniós tagságot, és az eddigi előrelépéseket tekintve a 3000. év küszöbén minden bizonnyal meg is kapják azt.

A török vízummentesség megadását az Európai Bizottság javasolta e hónap elején, miután Ankara kilátásba helyezte, hogy még nagyobb migrációs hullámokat indít el, ha Brüsszel nem teljesíti a követeléseket. Az Európai Bizottság ezt olyan módon kommunikálta le, miszerint Törökország 72 feltételnek kell megfeleljen, de természetesen “ennek többségét már teljesítette”.

http://www.hidfo.ru/2016/05/a-kovetkezo-evezredben-csatlakozhatnak-a-torokok/

Egyesült északi ország létrehozását sürgeti egy norvég milliárdos

Egy norvég milliárdos arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai integráció zsákutcába jutása miatt az északi országok egy egyesített skandináviai államot kellene létrehozzanak, ami magába foglalná a jelenlegi Norvégiát, Svédországot és Dániát. Petter Stordalen szerint az északi országok – egyesülésük esetén – Európa vezető hatalmává válhatnának.

Stordalen a Göteborgs-Posten napilapnak adott interjú során rámutatott, hogy az északi országok Európa élvonalában állnak a kutatás-fejlesztés, technológiai újítások terén, jelenleg is Európa leggazdagabb országai, miközben közös történelemmel, hasonló nyelvvel és kulturális hagyatékkal rendelkeznek – ami kiváló alapot szolgáltat arra, hogy az északi országok egyesülése létrehozzon egy új vezető hatalmat Európában.

A norvég milliárdos elgondolását az online közösségi médiában forradalmi lelkesedés övezi, mert Svédországgal és Dániával ellentétben Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, mégis számos tekintetben Európa élvonalában jár. A három ország egyesülésének gondolata így utat nyit egy olyan kezdeményezésnek, miszerint a két uniós tagállam népszavazással kellene döntsön az Európai Unióból kilépésről, valamint az új, közös államalakulat létrehozásáról.

Stordalen rámutatott, hogy a mintegy tízmilliós lakosságú Svédország, az ötmilliós Norvégia és Dánia ipari kapacitásának egyesítése vezető hatalommá tehetné Skandináviát az autóiparban és repülőgépgyártás terén, miközben kétségkívül Európa leggazdagabb, legfejlettebb és legmagasabb életszínvonalú országa jönne létre az egyesült skandináv állam megteremtésével.

Ugyanakkor, ez az elgondolás nem minden körben aratott osztatlan sikert; az Európai Egyesült Államok ideáját támogató sajtóorgánumok Donald Trump amerikai milliárdoshoz hasonlították Stordalent, aki felhalmozott vagyonát nyíltan politikai befolyássá akarja formálni.

http://www.hidfo.ru/2016/05/egyesult-eszaki-orszag-letrehozasat-surgeti-egy-norveg-milliardos/

Gazdasági realitások: megbukhat a Bundeswehr tervezett bővítése

A német védelmi minisztérium szerint a Bundeswehr nem engedheti meg magának, hogy további Leopard-2 harckocsikat és taktikai rakétavédelmi rendszereket vásároljon. Haderőbővítést terveztek az ukrán válság miatt, de anyagi okoknál fogva számos védelmi program leállításra kerülhet.

A Bild napilap birtokába került védelmi minisztériumi jelentés szerint a német fegyveres erők komoly forráshiánnyal küzdenek, és kivitelezhetetlen számukra az a haderőbővítés, amit a kormány az ukrán válság miatt előírt. Ursula von der Leyen védelmi miniszter 100 Leopard-2 harckocsi beszerzését tervezte, a lap által hivatkozott dokumentum szerint azonban ezek a tervek veszélybe kerültek, és forráshiány miatt számos más védelmi program is leállításra kerülhet, beleértve az új kibervédelmi hadsereget is. Utóbbi létesítését azt követően rendelte el a kormány, hogy hackertámadás áldozatává vált a kormánypárt, és az illetékes hivatalok nem tudták megakadályozni, hogy bizalmas adatok ismeretlen személyek kezére jussanak.

A német hadsereg nemrég kezdte el az új IT-struktúra kiépítését, ez a projekt azonban szintén leállításra kerülhet, mielőtt még megkezdte volna működését. A dokumentum szerint Németország emellett nem fog megfelelni a NATO elvárásainak sem; az észak-atlanti katonai tömb 2014-es walesi csúcstalálkozóján határozott arról, hogy a GDP 2%-ára kell növelni a katonai kiadásokat, ami – mint kiderült – a gazdasági realitások alapján szintén kivitelezhetetlen Németország számára.

A lap azt írja, 2018-ra arra kényszerülhet Németország, hogy a 2014-es szintre csökkentse a GDP-arányos védelmi költségvetést. Ugyanakkor, már a 2017-es védelmi költségvetésben 7 milliárd euró hiány mutatkozik, miközben további 3,6 milliárd euróra lenne szükségük a következő évre tervezett reformok megkezdéséhez. Ursula von der Leyen korábban elnyerte a kormány támogatását a védelmi költségvetés 39,2 milliárd euróra emeléséhez (2020-ig), ehhez azonban ismét a Bundestag hozzájárulására lesz szükség.


http://www.hidfo.ru/2016/05/gazdasagi-realitasok-megbukhat-a-bundeswehr-tervezett-bovitese/

Paranoia: kizárnák a külföldi diákokat az egyetemek kutatási programjaiból

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma javasolta egy új törvény bevezetését, ami lekorlátozná az USA területén kutatási munkákban résztvevő külföldi diákok számát – elmondásuk szerint azért, mert a külföldi diákok veszélyt jelenthetnek az állambiztonságra.

Az amerikai egyetemek mindeddig rutinszerűen folytattak olyan kutatási tevékenységeket, többek között a védelmi ipar, műhold-technológia és atomenergetika terén, melyeket gyakran a legnagyobb amerikai biztonságpolitikai cégek finanszíroztak. Az amerikai védelmi ipar kutatási potenciáljának egyik támaszát jelentette az “agyelszívás”, vagyis a fejletlenebb országok tehetséges fiataljainak bevonása a kutatási programokba. Ennek a gyakorlatnak azonban nemsokára vége szakadhat, mert a külügyminisztérium szerint ma potencionális biztonsági kockázatot jelentenek a külföldi fiatalok.

Tekintve, hogy ezekben a kutatási programokban “érzékeny információk” is bevonásra kerülnek, az USA vélhetően még Obama elnökségének vége előtt elfogadja az új törvényt, ami maximális keretet határozna meg a külföldi diákok amerikai kutatási programokban részvételére vonatkozóan, mert a külügyminisztérium szerint igen magas annak kockázata annak, hogy a külföldi diákok titkosított információkat adnak ki rivális országok kormányainak.

Számos egyetem tiltakozik az új törvényjavaslat ellen, ami állításuk szerint diszkriminációnak minősül, és korlátozza az egyetemek szabadságát. Steve Eisner, a Stanford Egyetem export igazgatója szerint egy ilyen törvény éppen azokat a programokat lehetetlenítené el, melyek az egyetem jó hírnevét megalapozták.

“Nem fogjuk azt mondani a kínai diákjainknak, hogy a kormány döntése miatt nem vehetnek részt egy programban”.

A kínai kormány szintén tiltakozik az új törvény ellen. Hong Lei kínai külügyminiszter közleményében kijelentette, hogy “Kína tudományos és technológiai fejlődésének eredményeit a kínai nép kemény munkával érte el.”

Az Obama-adminisztráció ezáltal olyan lépésekkel próbálja védeni a nemzetbiztonságot, ami már-már eltúlzott, paranoid reakciónak tekinthető. Obama elnöksége idején az amerikai kormány nemcsak a korábbinál jóval távolságtartóbb volt a sajtóval szemben, de fokozott erőfeszítéseket tett olyan személyek üldöztetésére, akik a kormány jogellenes gyakorlatairól információkat szivárogtatnak ki nemzetközi sajtóorgánumoknak. Egy ilyen “kiszivárogtató”, John Kiriakou amiatt került börtönbe, mert részleteket hozott nyilvánosságra a CIA által folytatott kínvallatásokról. A külföldi diákok egyetemi kutatóprogramokba bevonásának korlátozásával azonban az amerikai technológiai fejlődés is lassulhat; eddig olyan vállalatok támaszkodtak az egyetemek kutatási kapacitására, mint a Boeing, vagy a Lockheed Martin.


http://www.hidfo.ru/2016/05/paranoia-kizarnak-a-kulfoldi-diakokat-az-egyetemek-kutatasi-programjaibol/