Küszöbön áll Líbia lerohanása: vége az afrikai menekülthullámnak?

Megérkeztek a nyugati különleges egységek és készen vannak már az európai és amerikai tervek is a megrendült állam megszállására. A nyugati katonai lépések időzítése összefügg a közelgő tavasszal, hiszen több százezer migránst és menekültet kell eltéríteni attól, hogy Európa felé útra keljenek.

Moammer Kadhafi néhai líbiai vezető egy 2011 márciusában készült interjúban azt állította: ő finanszírozta Nicolas Sarkozy előző francia államfő 2007-es kampányát. Ez nem biztos, hogy egy szerencsés beismerés volt, mert Sarkozy irányításával aztán 2013-ban Franciaország vállalt vezető szerepet a líbiai katonai akcióban és elsőként mértek légicsapásokat líbiai célpontokra.

Az egységes líbiai állam azóta darabjaira hullott, sőt egész Kelet-Afrika destabilizálódott. Líbia sorsában még külügyminiszterként kulcsszerepet játszó Hillary Clinton mindenesetre hétfőn egy kampány-rendezvényen újonnan kiállt az akkori beavatkozás mellett – igaz, tőle nem is vártunk mást. A széthasadt országban az egyik líbiai kormány és az iszlamisták irányítása alatt álló ’Általános Nemzeti Kongresszus’ Tripoliban székel.

A Nyugat pedig azt a 2014-es választásokat megnyert parlamentet ismerte el, amely Tobrukban székel. Míg Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek Tobruk mellé álltak, addig Törökország, Katar és Szudán Tripolit támogatják.

Az Iszlám Állam (IS) szintén megvetette a lábát az észak-afrikai olajállamban. Sirte városának környezetében és onnan folytatja regionális destabilizációs műveleteit. A múlt héten a tunéziai biztonsági erők 28 Líbiából jött IS harcossal végeztek Ben Guerdane városánál, miután tűzharc alakult ki egy katonai bázisnál és egy rendőrörsnél. Három hete egy amerikai légicsapás semmisített meg 50 IS harcost Sabratha városánál, a tunéziai határ közelében.

Európai tervek egy baráti kormány megalakítására

Az EU január 29-én kelt titkos katonai beavatkozási terveit a Wikilieaks hozta nemrég nyilvánosságra. Az Enrico Credendino admirális által jegyzett terv hivatalos célja, hogy megállítsák az embercsempészetet a Földközi tengeren át. Az admirális felszólítja az EU intézményeit és tagállamait, hogy segítsék elő egy „megbízható”, EU-barát kormány megalakítását.

Bár Washinton és európai szövetségeseinek hivatalos véleménye az, hogy a katonai műveletekkel meg kell várni a líbiai egységkormány megalakulását, az utóbbi hetekben több száz amerikai, brit, olasz és francia katona érkezett az országba a különleges egységektől, hogy előkészítse a terepet egy nagyobb hadművelet számára. A katonák részt vesznek a nyugati Miszrata és a keleti Bengázi városában a helyi milicisták kiképzésében.

Múlt héten az Corriere della Sera napilap értesülései szerint az olasz fegyveres erők ötven fős speciális felderítő egysége indult el. Ezek munkáját az olasz titkosszolgálatnak a külbiztonságért felelős hivatala (Aise) vezeti. Bevetésükről az olasz kormányfő döntött, akinek az olasz törvények értelmében rendkívüli és sürgős külföldi válsághelyzetekben nem kell a parlament felhatalmazását kérni. A következő lépés háromezer olasz katona Líbiába küldése lesz.

Készek a részletes amerikai tervek is

Ashton Carter amerikai védelmi miniszter múlt kedden nyújtotta át a Fehér Háznak részletes katonai hadműveleti terveit, amelyet közösen dolgozott ki a Pentagon Afrikai Főparancsnoksága és a Közös Különleges Műveletek Parancsnoksága (JSOC). A terv 30-40 IS célpont elleni légicsapás-sorozattal számol, amely magában foglal kiképző bázisokat, parancsnoki állásokat és lőszer-raktárakat.

A nyugati katonai lépések időzítése összefügg a közelgő tavasszal, hiszen több százezer migránst és menekültet kell eltéríteni attól, hogy Európa felé útra keljenek. Mindezt összhangban az Égei-tenger körül folytatott diplomáciai és katonai műveletekkel, ahol az elmúlt napokban az EU és a NATO próbálja megakadályozni a múlt évi menekülthullám megismétlődését.
(privatbankar Káncz Csaba jegyzete)

A NATO az atomháború szélére sodorja Európát

A NATO véglegesen felhagy a nukleáris leszereléssel, és azt tervezi, hogy a non-proliferációs egyezmények nyílt sértésével atomfegyvereket telepít Kelet-Európába. A nyugati katonai tömb agresszív lépése Oroszországot ennek megfelelő válaszlépésekre kényszeríti.

A Kommerszant napilapnak adott interjút egy vezető orosz diplomata, aki arról nyilatkozott, hogy a NATO atomfegyverek elhelyezésére készül Európában, ami Oroszországot adekvát válaszlépésre kényszeríti. Korábban erre utalt az a tény, hogy a NATO-légierő nukleáris fegyverek hordozására képes gépeket összpontosított Kelet-Európában, különösen a balti országokban. A NATO szeptemberben az “Atlanti Megoldás” nevű hadgyakorlatra hivatkozva küldött atombomba hordozására alkalmas repülőgépeket közvetlen az orosz határ mellé, a balti országokba. A nyugati országok akkor orosz propagandának nevezték azt az információt, miszerint a NATO atomfegyvereket akar elhelyezni Kelet-Európában. Vezetőik kijelentéséről azonban hónapokon belül egyértelművé vált, hogy hazugság volt: az utóbbi hetek folyamán a NATO már hivatalos szinten is elismerte, hogy újabb – amerikai – B61-12 atombombákat helyez el Európában. Ennek okán az is egyértelmű, hogy az atombomba hordozására alkalmas gépeket már ennek előzetes lépéseként küldték a balti országokba, a nyilvánosságnak pedig egyszerűen hazudtak a tervezett lépés kapcsán.

Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium non-proliferációs és fegyverkontrollért felelős hivatalának igazgatója pénteken a Kommerszantnak nyilatkozva azt mondta, a NATO agresszív lépése ennek megfelelő választ követel meg Oroszországtól. “A katonai szférában általános törvényszerűség, hogy minden lépés válaszlépést kényszerít ki. Biztos vagyok benne, hogy Oroszország adekvát választ ad az amerikai atombombák Európában elhelyezésére, és ennek részletei a körülmények alapos vizsgálata mentén kerülhetnek megállapításra.”

A NATO jelenleg azt tervezi, hogy a Németországban, Belgiumban, Olaszországban és Törökországban elhelyezett összesen 180 darab B61-es atombombát a 2020-as évek elejére B61-12 változattal helyettesítse. Arról azonban nincsenek elérhető információk, hogy a “korszerűtlen” atombombákat hatástalanítanák, így valószínűsíthető, hogy azok a szövetség más országaiba lesznek áthelyezve. Tekintve, hogy a NATO az utóbbi egy év folyamán agresszív haderő-összpontosítást folytatott a balti országokban, és – az amerikai légierő és páncélos haderő mellett – több tízezer amerikai katona jelent meg Kelet-Európában, ez 180 atomtöltet megjelenését vetíti előre a balti országokban és Nyugat-Ukrajnában.

Uljanov kijelentette; ezzel a NATO egyértelműen kinyilvánította, hogy szándékosan és hosszú távon sérti a nukleáris leszerelés kapcsán érvényben lévő nemzetközi egyezményeket. A nyugati katonai tömb újra atomfegyverek felhalmozásával akarja biztosítani a világpolitikában az elmúlt évtizedek során szerzett domináns szerepét. Ez nemcsak globális szinten újraindítja a nukleáris fegyverkezést, hanem haszontalanná tesz minden, a nukleáris leszerelés terén eddig elért eredményt.

Amennyiben a NATO elkötelezett marad az atomfegyverekkel folytatott erőfitogtatás irányába, Oroszország számára nyitott a lehetőőség, hogy ennek megfelelő választ adjon az újonnan jelentkező fenyegetésre. A NATO nukleáris fegyverkezésére adott szimmetrikus válaszként Oroszországnak lehetősége van arra, hogy számos atomfegyvert állomásoztasson mélyen az Európai Unió határain belül. A Kalinyingrád enklávé Oroszország része, délről Lengyelországgal, északkeletről Litvániával határos, nyugatról a Balti-tenger határolja. Amennyiben a NATO nukleáris csapásmérő erőt épít a balti országokban és Kelet-Európában (az orosz határ mentén), egy a nyugati katonai tömb által kezdett expanzív háború esetén Moszkvának lehetősége van arra, hogy közvetlen a lengyel határ mellől indítson nukleáris csapást az agresszor ellen. Olyan módon, hogy ahhoz nem kell atomfegyvert állomásoztatnia az orosz határon kívül. Ennek okán, a NATO-országok jelenlegi biztonságpolitikája nem csak értelmetlen, de egyben öngyilkos jellegű is, amivel az atomháború szélére sodorják Európát.

Egy ilyen nagyhatalmak közti összecsapás elsősorban az Amerikai Egyesült Államok érdeke, hiszen maga a konfliktus az amerikai határtól tízezer kilométerre történne, ezáltal az USA területén nem jelentene közvetlen katonai fenyegetést. Érdekeltek-e a térségi országok vezetői egy olyan biztonságpolitika fenntartásában, amiben Közép- és Kelet-Európa csak mint járulékos veszteség szerepel?


http://www.hidfo.ru/2016/03/a-nato-az-atomhaboru-szelere-sodorja-europat/

A szélsőjobb kormányközelbe jutásától tart Angela Merkel

Angela Merkel német kancellár attól tart, hogy kormányközelbe juthat a szélsőjobboldal, és a választásokon legtöbb szavazatot szerző párt részéről felmerülne az Alternatíva Németországnak (AfD) párttal koalícióra lépés lehetősége.

Merkel csütörtökön kizárta annak lehetőségét, hogy egy ilyen helyzetben koalícióra lépjen a szélsőjobboldallal; a kancellár pártja a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetén is inkább választaná a kisebbségi kormányzást. A hét folyamán végzett felmérésekből kiderült, hogy az AfD több regionális választáson is robbanásszerű előretörést érhet el – Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Szász-Anhalt tartományokban 10-17% közé mérik a pártot, amelynek támogatottságában a migrációs válság miatt növekvő trend mutatkozik.

Az “euroszkeptikus” párt migrációellenes alapon folytatott kampányt, amivel átütő sikereket ért el. Ennek hatására a fősodort képviselő pártok javasolták, hogy az AfD kerüljön kizárásra a televíziós vitákból. Angela Merkel eközben törekszik azon látszat fenntartására, hogy a párt előretörése nem veszélyezteti a politikai fősodor által képviselt politikát, ennek okán az MDR hírszolgáltatónak adott interjú során kijelentette, hogy támogatja az AfD-vel folytatott televíziós vitákat, de a párttal folytatott bármilyen fajta együttműködés lehetőségét kizártnak tartja. Merkel az interjú során annak lehetőségéről beszélt, hogy amennyiben a választásokon nem sikerül megszerezniük a relatív többséget, abban az esetben sem lépne koalícióra a szélsőjobboldallal.

A februári közvélemény-kutatások már rendre azt mutatták, hogy Angela Merkel pártja és a szocialisták egyaránt veszítettek támogatottságukból, és szavazóik a szélsőjobboldalhoz vándorolnak át. A felmérések szerint a koalíciós partnerek a vasárnapra esedékes három regionális választásból kettő esetében elveszíthetik a többséget. Merkel a tavalyi migrációs hullámot megelőzően töretlen népszerűségnek örvendett – politikájában a német választók a bevándorlás engedélyezését tartották olyan mértékben elfogadhatatlannak, hogy amiatt inkább a szélsőjobboldalra szavaznak.

http://www.hidfo.ru/2016/03/a-szelsojobb-kormanykozelbe-jutasatol-tart-angela-merkel/

Veszélyes társadalmi kísérlet zajlik Kelet-Európában

Az Amerikai Egyesült Államok egy veszélyes társadalmi kísérletet folytat Európában: Ukrajnában puccsal eltávolítottak egy demokratikusan választott kormányt, és idegen állampolgárokat állítanak a helyére. Ha Kelet-Európa némán tűri a külföldi politikusok kormányra juttatását, nemsokára más országok is sorra kerülhetnek.

Újabb szakaszába jut a szomszédságunkban zavartalanul folytatott gyarmatosítás: nemsokára egy amerikai állampolgár, Natalia Jaresko lesz Ukrajna miniszterelnöke. A Ron Paul Institute for Peace and Prosperity geopolitikai elemzője, Daniel McAdams szerint veszélyes kísérlet zajlik Európában; az amerikai stratégák jelenleg azt tesztelik, hogy a kelet-európai országok fellázadnak-e, ha nyíltan idegen állampolgárokon keresztül irányítják őket. A térségi országokban már több külföldi állampolgárt is vezető pozícióba juttattak, egy demokratikusan választott kormány megdöntését követően. Hiába tiltakoztak az ukránok, a tüntetés és tiltakozás ehhez kevés: a kijevi puccsot követően idegen állampolgárok irányítása alá került Ukrajna.

Petro Porosenko 2014. december 2.-án határozott arról, hogy idegen állampolgárokat von be az ország irányításába. Napokon belül a pénzügyminisztérium élére Natalia Jareskot nevezték ki, aki amerikai állampolgár. Gazdasági fejlesztési miniszternek a litván Aivaras Abromaviciust nevezték ki, egészségügyi miniszternek pedig a grúziai Alexander Kvitasvilit. Odessza kormányzójaként egy másik grúziai politikust kölcsönöztek, akit saját népe már elzavart korrupciós bűncselekmények és hatalommal való visszaélés miatt, és azóta körözés alatt áll. Mihail Szaakasvili előkészítette Grúzia NATO-csatlakozását és közeledését az Európai Unióhoz. Megbuktatását követően néhány hónapot az Egyesült Államokban tartózkodott (a publikus magyarázat szerint egyetemi oktatóként), majd problémamentesen áthelyezték egy másik országba, amit épp most vonnak be a NATO-ba és Európai Unióba: kinevezték Odessza kormányzójának.

Miközben az ország élére idegen politikusokat állítanak, az is teljesen nyilvánvaló, hogy az állampolgárságot saját politikai funkcionáriusaiknak feltétel nélkül osztogatják. Szaakasvili május 29-én kapta meg az ukrán állampolgárságot, hogy legálisan betölthesse a kormányzói szerepet. Natalia Jareskoról azt szokás említeni, hogy félig ukrán, de az igazság az, hogy ukrán állampolgárságot csak 2014. decemberében kapott, azt követően, hogy kinevezték az ukrán pénzügyminisztérium élére. Az Egyesült Államokban nevelkedett, Ukrajnába politikai funkcionáriusként érkezett, és személyének kiválasztásában vélhetően közre játszott, hogy olyan embert kellett egy ukrán minisztérium élére állítani, akinek legalább látszólagosan köze van az adott országhoz.

McAdams ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet; az első dolog, amit Jaresko pénzügyminiszterként megtett, hogy levelet írt John McCain amerikai szenátornak, amiben kijelentette, hogy több fegyverre lesz szükségük. “Jaresko képviseli a legrosszabb fajta, korrupt amerikai politikus típusát, akiket ezekbe az országokba küldenek – kizárólag azzal a céllal, hogy megmutassák, milyen gazdag lehetsz, ha együttműködsz egy idegen hatalommal.” Jaresko hozzáférést kapott a USAID több mint 150 millió dolláros alapjához, aminek “az lett volna a feladata, hogy megmutassa a helyieknek, milyen szép a kapitalizmus és demokrácia. Ehelyett saját vállalatainak fizetett ki milliókat.”

Ugyanakkor, nem Jaresko személye maga a probléma. A nagyobb veszélyt az jelenti, hogy a XXI. század Kelet-Európájában egy idegen hatalom erőszakos úton eltávolította egy ország választott kormányát, a helyére idegen állampolgárokat ültetett, és mindkettő problémamentesnek bizonyult. A kijevi puccs három hónap leforgása alatt jutott el a civil tüntetésektől a fegyveres puccsig és a kormány megdöntéséig. Az ukránok talán azt gondolták, hogy ez egy belföldi eredetű forradalom volt, de

• éppen a mai helyzet bizonyítja, hogy egy idegen ország szervezőereje nélkül önmagában a tüntetésekből nem következik a kormányváltás. Az USA által kinevezett idegen állampolgárokat már nem tudják eltávolítani, pedig Kijev központjában másfél éve egymást érik a tömegdemonstrációk.

Az Európai Unió vezető politikusai – sőt, gyakran ellenzéki pártok is – szótlanul tűrik, hogy egy európai ország élére idegen országok politikusait ültessék. A radikális atlantisták részéről érthető ez a hallgatás: az az irányvonal, amit Magyarországon a Gyurcsány Ferenc féle Demokratikus Koalíció képvisel, a független európai államok felszámolását hirdeti, amelyek helyére egy Európai Egyesült Államokat állítanának. Ebben a koncepcióban minden európai országot külföldiek irányítanának, hiszen az ő számukra nem fontos a nemzeti hovatartozás, nekik annyi a lényeg, hogy az adott politikus atlantista legyen.

Ukrajnában készül az európai nemzetállamok végső megsemmisítésének hatástanulmánya.

Ha a nép nem lázad fel a mesterségesen kormányra juttatott idegen urak ellen, más kelet-európai országokban is megismétlődhet az ukrán példa – és itt elsősorban az európai integráció tovább mélyítése szempontjából “problémás” országokra kell gondolni, mint amilyen hazánk is.

Fokozott aggodalomra ad okot, hogy nem Ukrajna az egyetlen ország, ahol a közvetlen szomszédságunkban külföldieket neveznek ki az ország irányítására. Horvátország új miniszterelnöke, Tihomir Oreskovic kanadai állampolgár, és alig beszél horvátul. A radikális atlantisták azzal próbálják legitimálni a külföldiek kinevezését, hogy a politikai tapasztalat hiányával szemben előnyként tüntetik fel az üzleti tapasztalatot, amit a gazdasági növekedés zálogként kommunikálnak. Egész nemzetek önbecsülését tiporják sárba ezzel a gyakorlattal: azt juttatják kifejezésre, hogy 40 millió ukrán, 14-15 millió magyar közül egyetlen ember sincs, aki alkalmas lenne vezető pozíció betöltésére. Valójában annyi történik, hogy a gyarmatosító hatalmak már egyre kevésbé foglalkoznak a látszattal. Nem éri meg nekik több tucatnyi politikust hosszú éveken át kitaníttatni egy kelet-európai országból, ha a gyarmatok lakossága már nem lázad fel a külföldi vezetők ellen.


http://www.hidfo.ru/2016/03/veszelyes-tarsadalmi-kiserlet-zajlik-kelet-europaban/

Már csak az űrállomás hiányzik Felcsútról – Milliárdok ömlenek Orbán Patyomkin-falujába

A New York Times szerint az Orbán-rendszer szimbóluma a felcsúti Puskás-stadion, Felcsút pedig az „Orbán Rt.”, vagyis a kormány és a kormány közeli cégérdekek jól menő szövetségének központi eleme. Van itt minden, ami szem szájnak ingere, és ami bizonyosan feltétlenül szükséges egy 1800 fős település mindennapi életéhez: úgymint egy 3500 fő befogadására képes stadion, amely 3,8 milliárdból épült, egy új kazánház a focipályákhoz 3,1 milliárdból, egy új sportcsarnok 1,3 milliárdból, kisvasút 8 milliárdból, de ha minden igaz, lesz itt új bicikliút, sőt, még repülőtér is.

Már tényleg csak egy űrállomás hiányzik! Talán szerencsénk is van, hogy a miniszterelnökünk hobbija a foci, nem pedig az űrkutatás. Igaz, így is jól megjárják a magyar adófizetők: évek óta milliárdos nagyságrendben kapja a tao-pénzeket ((ami igenis közpénz) a felcsúti fociakadémia, s ez idén sem lesz másként a friss adatok alapján. Összesen már több mint 11 milliárd forintot kapott a felcsúti focicsapat.

„Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig…”

Egymilliárd helyett majdnem nyolcmilliárdból jön az újabb, a Felcsút-környéki kisvasút. Egészen pontosan Etyek és Bicske között fog elindulni az újabb beruházás. A projektirányító bizottság egyhangúlag támogatta az etyeki kisvasút megépítésének egy olyan változatát, amely ugyan nem biztosítja a fővárosból a település gyors elérését, hiszen Bicskére vezet, viszont éppen ezért össze lehet kötni a már meglévő felcsúti kisvasúttal.

A Speciálterv által készített megvalósíthatósági tanulmány szerint a Felcsút-felé menő új, etyeki kisvasút évi 28,6 milliós veszteséget termel majd. De talán nem is ez a legnagyobb baj az új megalomán projekttel: az Etyekről Bicskére vezetendő, majd onnan a már meglévő felcsúti kisvasúttal is összekötni tervezett vasút Etyek külterületén, illetve szélén több magántelken is áthaladna. A helyiek már tiltakozásba is kezdtek, sőt, még levelet is írtak a miniszterelnöknek. A felháborodásuk teljesen érthető: van, akinek a házától néhány méterre robognának el a szerelvények, és van olyan is, akinek egyenesen az udvarában vezetnék a síneket.

A kormány azonban valószínűleg megtalálta már a „megoldást”: a Magyar Narancs információi szerint kiemelt beruházássá minősítik a kisvasút építését, ami azzal jár, hogy az állam kisajátíthatja azokat a magáningatlanokat, vagy azok egy részét, ahol a kisvasút áthalad. Ha már népszavazást sem lehet tartani ebben az országban, akkor legalább egy nemzeti helyett „etyeki” konzultációt lehetett volna tartani, hogy a helyiek kérnek-e a vezér legújabb tervéből.

Mi mindent kap még Felcsút?

Ha a stadion és a kisvasút nem lenne elég, más „nevezetességgel” is büszkélkedhet Orbán szeme fénye: többek között nem is olyan rég egy kézilabdameccsek lebonyolítására is alkalmas sportcsarnok megépítésesét hagyták jóvá a településen. A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) határozata értelmében a projekt 1,36 milliárd forint társasági adókedvezményből származó forrásból valósul meg. Az épületben lesz futópálya, több előadóterem és kiszolgáló helységek. Ezen kívül egy olyan bicikliutat is kap a térség, amely Bicskéről indul, majd a Felcsút-Alcsútdoboz-Vértesacsa-Lovasberény-Vereb-Pázmánd vonalon halad át. Ha mindez nem lenne elég, Felcsút már korábban megszerezte az engedélyeket egy repülőtér kialakításához.

Az is érzékelteti a térség fontosságát Orbán számára, hogy nem is olyan régen egyenesen miniszterelnöki biztost kapott Felcsút térsége Tessely Zoltán személyében, akinek a tevékenységét egyenesen a miniszterelnök irányítja. Jó dolog, hogy Orbán ennyire fontosnak tartja pont ennek a térségnek a fejlesztését, és ezért külön létre is hozott egy ilyen pozíciót: az egyetlen baj, hogy ezt abban az országban csinálta, ahol se az oktatásügynek, se az egészségügynek nincs önálló minisztériuma.

Foci-tao

A Népszabadság számítása szerint az idén eléri a 300 milliárd forintot a sportszervezeteknek a tao-rendszeren keresztül kifizetett közvetett állami támogatás összege. Eddig összesen 286,2 milliárd forintról adtak ki támogatási igazolást. Az egyeduralkodó továbbra is a 11,1 milliárdot gyűjtő, Orbán Viktor alapította, Mészáros Lőrinc vezette felcsúti akadémia.

A sportkomplexum hamarosan már új kazánházzal is büszkélkedhet majd, amely Puskás Akadémia két edzőpályájának a talaját fogja majd fűteni. Az egész rendszer kivitelezése potom 3,1 millárd forintba kerül sajtóhírek szerint, amelyhez az Akadémia 2,55 milliárd forintos tao-támogatást kért és kapott is. Csak érdekességképpen: a gyöngyöstarjáni általános iskolában napokig nem volt fűtés, ugyanis nem sikerült kifizetniük a gázszámlákat.

De vissza még egy picit Felcsúthoz, illetve a labdarúgáshoz. A téli átigazolások után Harmadával, egész pontosan 33,9 százalékkal, 600 millió forinttal nőtt a felcsúti focicsapat játékosállományának összértéke – számolta össze a Bors. A csapat így a transfermarkt.de adatai szerint jelenleg az NB I harmadik legértékesebb kerete. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felcsúti akadémia megalakításának egyik legfőbb célja – fiatal, saját nevelésű játékosoknak helyet adni az élvonalban – gyakorlatilag teljesen elbukott. Ezt jól példázza, hogy a hétvégi forduló a Puskás Akadémia NB I-es csapatában egyetlen saját nevelésű akadémista lépett pályára, azonban még őt is gyorsan lecserélték.

Nem csak a település ilyen szerencsés

Minden sikeres település mögött egy sikeres polgármester áll, tarthatná a közmondás, ha létezne ilyen. Orbán Viktor jó barátjaként ismert felcsúti polgármester egyszerű gázszerelőből néhány év alatt felküzdötte magát az ország száz leggazdagabb embere közé. A polgármester két cégéből összesen 817 millió forint osztalékot vett ki tavaly – ez naponta több mint 2,2 millió forint. Mészárosnak emellett 524 milliós pénzkövetelése van, illetve feleségével vettek egy horvátországi ingatlant Vir szigetén.

A földvásárlások során is igencsak „szerencsésnek” mondhatta magát: a decemberi földárveréseken Mészáros 400 hektárnyi földet vásárolt meg (506 millióért), ami jóval túlmegy a törvényi kereteken, hiszen egy személy legfeljebb 300 hektárt nyerhet az állami földekből. De nyert testvére, Mészáros János is, aki 207 hektárt vihetett haza 246 millióért, felesége pedig 296 hektárral lett gazdagabb 406 millióért. Lányai sem úszták meg a termőföldesőt, ketten összesen 485 hektárt nyertek az árveréseken 743 millióért. A család összesen 1391 hektárral lett gazdagabb, amelyre 1941 millió forintot költöttek.
(tenytar)

Szíria

Az elmúlt napok legádázabb harcai zajlanak a szíriai ősi romváros Palmüra közelében. Az ISIS terrorbanda, amely tavaly májusában foglalta el Palmürát, hihetetlen latoregyedveszteségeket szenved a szír hadsereg csapásaitól. Várható, hogy Palmüra latorjai a mai napon végképp ki lesznek pusztítva.

Az északnyugati országrészben Latakia és Hama tartományokban az an-Nuszra Front hírhedettjeit és egyéb dzsihadita bűnbandákat irtja nagy buzgalommal és nem kis szakértelemmel a kormányhadsereg. Tegnap este viszont a terroristák nemkis szerencséjére, Latakia hegyvidéki részeire komoly köd ereszkedett. Úgyhogy a térségben mára virradóan teljes a fegyverszünet.

Aleppo városában szorul a hurok a városban rekedt latrok nyaka körül. A vesztüket érző fenevadak már a maguk barkácsolta “ördögágyúkkal” próbálkoznak. A kormányerőknek kárt nem igazán tudnak ezekkel a rájuk nézve is igencsak veszélyes tákolmányokkal okozni, ám a helyi civeleket eléggé meggyötrik.

Aleppotól délkeletre Banes falunál is komoly latorirtást vitt véghez a szír kormányhadsereg. Cirka százötven “Dzshebhat an-Nusra” férget haraptattak fűbe. A jószerével már csak kézifegyverekkel rendelkező bűnbandát az utolsó egyedig megsemmisítették.

A Damaszkusz környéki Kelet-Gutában és a “szent városban” Raqqában a tezsvírháború és a kormányhadsereg ritkítja a martalócállományt. Ráadásul Raqqában ISIS latorvezért, Mahmoud Ahmed al-Kaleezi martalócparancsnokot vágták hidegre. Nem tudni kik.

A kurd milíciák tegnap elfoglalták Al Huvayshah, Shalyaliya, Malihat Tara, Barak településeket, és a gazdag olajmezői miatt fontos Abu Hashabat. Az olajmezővel együtt. Ez sokkal jobban fáj az IÁ-nak, mint a közel háromszáz latoregyed pusztulása.

http://www.balrad.com/2016/03/10/sziria-79/

Fogolycserét javasolt szerdán az ukrán elnök Moszkvának, hogy elérje Nagyija Szavcsenko ukrán katonai pilótanő kiszabadulását, akit börtönbüntetés fenyeget Oroszországban.

Petro Porosenko ezt egy sajtótájékoztatón vetette fel Ankarában. Ha engem kérdeznek, hogy lehetséges-e a csere, azt mondanám, hogy igen, és erre alkotmányos jogom van – mondta, hozzátéve, hogy eddig semmiféle elfogadható kezdeményezés nem volt az ügyben.

Szavcsenkót azzal vádolják Oroszországban, hogy bűnrészes egy Luhanszk megyei aknatámadással megölt két orosz tévés halálában, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet.

Szavcsenko az “éhségsztrájkja” csúcsán. Mióta éhségsztájkol-mert éhségsztrájkol-hat kilót hízott…mióta letartóztatták.

A pilótanő akkor szabadságon volt a légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba.

A moszkvai hatóságok azt állítják, hogy a pilótanőt orosz területen fogták el. Szavcsenko viszont az oroszbarát lázadókat vádolja azzal, hogy ők fogták el Kelet-Ukrajnában, s azután kiszolgáltatták Oroszországnak.
(MTI)

Bal-Rad komm: Szavcsenko-aki közben “népképviselővé választatott” Gázos Julcsa Batykivscsina nevű Rada-társulatába-miatt vannak az utóbbi napokban Kijevben a tüntetések az orosz nagykövetségnél, de volt demonstráció tegnap Szentpéterváron és Berlinben is.

Strasbourgban is akciózgattak, a Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen hozandó nemzetközi szankciókat követelve! Érdekes, hogy ezenközben viszont Szavcsenko tettét senki nem vitatja, viszont kifogásolják, hogy orosz állampolgárok meggyilkolásában való közreműködéséért Oroszország területén vonják felelősségre. Szavcsenko elrablásával és “orosz kézre adásával” vádolják az LNR-t, miközben az ukrán határőrizeti szervek regiszteréből világosan kitűnt, hogy az akciót követően, ugyanazon a napon, Szavcsenko egyedül lépte át a Harkov-régió határátkelőjén az ukrán-orosz határt, és váltott másnap vonatjegyet Voronyezs pályaudvarán Moszkvába. Az időközben elrendelt körözése alapján ott ismerték fel, és tartóztatták le.

Hazugság tehát az az állítás, hogy elrabolták és Oroszország területére hurcolták, kvázi az orosz igazságszolgáltatás kezére adták. Ám ha így is történt volna?-NEM LENNE PÉLDA NÉLKÜLI A DOLOG A VILÁGBAN!

A tegnapi Valcman-bejelentés érdekessége sem a Szavcsenko körüli felhajtás. Hanem sokkal inkább a helyzín az érdekes. Ankara!

A két maffiaállam a legmagasabb szinteken, rendszeresen tanácskozik, szövetkezik, egyeztet-a közös legfőbb ellenség-Oroszország ellen! Nem túlzás kijelenteni, hogy katonai szövetséget koholnak. A nyolcvanmilliós NATO-tag Törökország, és a negyvenmilliós Maradék-Ukrajna katonai szövetsége és HÁBORÚS AKCIÓEGYSÉGE KOVÁCSOLÓDIK már egy jó ideje. A “fő a mennyiség!”-jelszóval. A nagyjából mennyiségileg hasonló orosz hadsereg legyőzéséről való közös ábrándozás jegyében. A minőséget mellőzve. (Miközben a háttérben a NATO is hideglelős aggodalommal figyeli a nagy barátkozást a két latorállam között, amelynek már komoly-kézzel fogható- fejleményei láthatók a Krím és Donbassz határain. Törökországból importált iszlamista terrorbandák formájában.)

Valcman tegnap jól be lehetett ismét nyakalva Ankarában, amikor ezt a “fogolycserés” baromságot brunnyogta.

Ugyanakkor Oleg Ljasko kijevi “bandagazda” egy méltányolható csereajánlatot fogalmazott meg Oroszország felé. Eszerint ők boldogan belemennének, ha Oroszország szabadon bocsájtaná Szavcsenkot Valcman Petroért cserébe.