Német politikus: a sajtót függetleníteni kell az amerikai befolyástól

Willy Wimmer, a Kereszténydemokrata Unió tagja elismerte; a német lakosság többsége azt akarja, hogy a hazai média függetlenedjen az amerikai befolyástól.

A politikus az ICM Research közvélemény-kutatásának eredményét kommentálta, amit most kedden hoztak nyilvánosságra, és kiderült belőle, hogy az európai és az amerikai lakosság több mint 60%-a a globális események értelmezésekor előnyben részesíti az alternatív médiaforrásokat, mert a fővonalú médiát egyáltalán nem tartja hitelesnek. Wimmer kijelentette;

“A németek többsége azt akarja, hogy a német média, legyen szó akár újságról, rádió- vagy TV-csatornáról, olyan objektív módon közvetítsen, mint ahogyan évtizedekkel ezelőtt tették, nem pedig a NATO sajtóhivatalaként és az amerikai központú információs hálózatok részeként.”

A politikus hangsúlyozta, hogy mostanra általános elégedetlenség mutatkozik az amerikai és brit médiamonopóliummal szemben, a német lakosság tekintélyes része az orosz sajtóorgánumok hírmagyarázatait részesíti előnyben a globális események bemutatásakor. Az ICM Research felmérése szerint a németországi lakosság 55%-a alternatív hírforrásokból is tájékozódik, mert nem elégszik meg a fővonalú médiával. A felmérés alapján ez az arány az utóbbi évek során emelkedett meg jelentősen, miután a nyugati sajtóorgánumok látványosan elhallgatták az Ukrajnában zajló jelentősebb eseményeket, és egyoldalú tájékoztatást adtak a nyugati lakosságnak, miközben propagandaszerűen erőltetik Oroszország a konfliktusban való érintettségét, annak ellenére, hogy arra máig nem mutattak fel bizonyítékot, és már több nyugati államfő (pl. Merkel, Hollande) is hírszerzési információkra hivatkozva cáfolta, hogy Oroszország érintett lenne az ukrán háborúban.

A nyugati sajtóorgánumok már a kijevi puccs kezdete óta teljes hírzárlatot tartottak a jelentősebb események esetében; többek között, már a kijevi felforgatás legelején nem számoltak be arról, hogy ugyanaz a mesterlövész lőtte a rendőröket, aki a civil tüntetőket is. Hallgattak arról, hogy ismeretlen fegyveresek 2014 februárjában elfoglalták a rivnei atomerőművet, és hónapokon át nem lehetett tudni, hogy az atomerőmű kinek az ellenőrzése alatt van. Később vérlázító módon az Odesszában történteket is elhallgatták, emellett mindvégig nem beszéltek arról, hogy Ukrajnában amerikai magán katonai vállalatok működnek, és már a konfliktus kezdetén a tüntetők elfogtak olyan ukrán rendőröket, akik ukránul nem beszéltek, csak angolul. Hallgattak arról is, hogy a nyugatbarát kormányt a hazai szélsőjobboldal felfegyverzésével sikerült hatalomra juttatni. A nyugati sajtóorgánumok gyakorlatilag a konfliktus kiváltó okainak és főbb eseményeinek nagy többségét elhallgatták vagy egyoldalúan félremagyarázták, a lakosság tekintélyes része emiatt mostanra nem tartja megbízható forrásnak a fővonalú médiát.


http://hidfo.ru/2015/05/nemet-politikus-a-sajtot-fuggetleniteni-kell-az-amerikai-befolyastol/

Soros György a dollár után is egypólusú világrendet akar

Soros György amerikai milliárdos szerint az Egyesült Államok politikai reformok megkövetelésére kellene felhasználja az IMF reformját, és ki kellene használnia ezt az utolsó lehetőséget, hogy megakadályozza Kína szövetségre lépését Oroszországgal.

A Marketwatch szerint Soros javasolja, hogy az Egyesült Államok engedélyezze a kínai fizetőeszköz felvételét az IMF tartalékdevizái közé, és ezért cserébe kellene valamiféle követelményeket megfogalmazzon Kínával szemben, ami természetesen a nyugati liberális demokrácia elvárásainak megfelelés kell legyen. Soros szerint a jüan kereskedésének piaci alapúvá tétele és az IMF tartalékvalutái közé felvétele azt eredményezné, hogy a kínai pénz elsődleges globális tartalékvalutává válik – pontosabban, egy olyan helyzetet akar előidézni, amiben azzá válik.

Soros ajánlása ugyanakkor rávilágít, hogy a globális gazdaságban gyakorlatilag már nem a dollár és más nagyhatalmak fizetőeszközei közti konfliktus zajlik, hanem a konfliktus mostanra átlényegült az egypólusú világrend és a multipolaritás támogató közti ellentétté. Az amerikai milliárdos ugyanis lényegében azt javasolja, hogy a dollár helyett tegyenek meg globális tartalékvalutává egy másik pénznemet, ami ugyanúgy monopolhelyzetben lenne, ahogy korábban a dollár – vagyis az egypólusú világrend egypólusú jellege nem változna meg, mindössze a központja tevődne át másik országba. Az amerikai hatalmi elit egy része már a dollár összeomlását is támogatná, csak hogy magát a globális hegemóniára épülő világrend fennmaradását bebiztosítsa.

Ezzel szemben Soros György javaslatának nem sok alapja van; a keleti hatalmak felemelkedésének kulcsa nem abban rejlik, hogy egy újabb királyt akarnának ültetni ugyanarra a trónra. A jelenleg zajló globális átrendeződés éppen hogy abba az irányba mutat, hogy nem lesz egyetlen tartalékvaluta, hanem több, egyenértékű tartalékvaluta lesz, vagy egy sem. A konfliktus lényege, hogy fennmaradjon-e az a rendszer, miszerint egyetlen nemzetállamnak – legyen az bármelyik – joga van uralmat gyakorolni az összes többi fölött. Sorosék láthatóan a hegemónia fenntartását támogatják, és a legkevésbé sem érdekli őket, hogy ebben a hegemóniában melyik ország nyomja el a többit, a lényeg, hogy maga a struktúra megmaradjon. Kína külpolitikája ugyanakkor éppen abba az irányba mutat, hogy az ország elköteleződött a multipolaritás mellett – a kínai elit nem átvenni akarja az amerikaiak vezető helyzetét, hanem megdönteni azt.

http://hidfo.ru/2015/05/soros-gyorgy-a-dollar-utan-is-egypolusu-vilagrendet-akar/

A magyar származású milliárdos befektető Soros György kertelés nélkül kijelentette, hogy aggódik egy újabb világháború kirobbanásának lehetősége miatt.

A Világbank Bretton Woodsban tartott konferenciáján Soros azt mondta, hogy sok múlik a kínai gazdaság teljesítményén, illetve, hogy sikerül-e az ázsiai országnak a jelenlegi exportorientált modellről egy belső kereslet által hajtott rendszerre átállnia. Ennek hiányában elképzelhető, hogy a kínai vezetés külső konfliktusokat fog kirobbantani az ország egyben tartása és a hatalom megtartása érdekében.

„Amennyiben Kína és az Egyesült Államok egyik szövetségese, például Japán között konfliktus robbanna ki, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy egy világháború küszöbére sodródnánk,” mondta Soros.

Arról is beszélt, hogy a katonai kiadások Oroszországban és Kínában egyaránt emelkednek.

Úgy gondolja, hogy egy ilyen forgatókönyvet csak úgy lehet elkerülni, ha az Egyesült Államok „komoly engedményeket” tesz Kína felé, lehetővé téve, hogy a jüan is bekerüljön az IMF devizakosarába, bár ezzel a lépéssel a kínai valutát még inkább olyan helyzetbe hoznák, hogy átvehesse a globális tartalékvaluta szerepét a dollártól.

Cserébe Kínának is engedményeket kellene tennie, illetve megreformálnia gazdaságát, például azzal, hogy az jogi alapokon működjön.

A jüan piaci alapú devizává és egyben globális tartalékvalutává alakításával erős kapcsolatot alakítanának ki a két rendszer között.

Soros úgy gondolja, hogy egy ilyen megállapodás létrehozása nehéz feladat, de ennek elmulasztása még rosszabb alternatívát jelent.

„Ennek hiányában valós a veszély, hogy Kína Oroszország mellé áll politikailag és katonailag, és ezzel a harmadik világháború lehetősége olyan komoly realitássá válik, hogy megéri próbálkozni a megállapodással.”

Forrás: marketwatch.com

Időkjelei: Tudva, hogy az elitnek a közeljövőre vonatkozó terveiben fontos helyen áll az Egyesült Államok meggyengítése, vajon Soros mit akar tulajdonképpen? Kirobbantani vagy elkerülni a háborút?

Iránba áramlik a nyugati tőke

Az Empresa Exterior spanyol napilap szerint ha júniusban visszavonják az Irán elleni nyugati szankciókat, Irán “nagyon jövedelmező piaccá válik a befektetőknek és nyugati magánvállalatoknak”.

A lap kifejti, hogy Irán a Közel-Kelet legnagyobb gazdasági lehetőségekkel rendelkező országa, és más közel-keleti országokkal összehasonlítva elsőszámú energiaexportőr, ezen felül a világ legnagyobb földgáztartalékával, és a világ negyedik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik. A lap szerint a szankciók visszavonása esetén a nyugati országok számos energetikai megállapodást kötnének Iránnal, de nem csak az energetika terén születnének együttműködések, hanem a mezőgazdaság terén is, és ennek részeként jelentős nyugati tőke érkezne az országba.

A lap szerint a szankciók feloldásának egyetlen akadálya, hogy Irán azok azonnali visszavonást követeli, miközben a nyugati országok fokozatosan, több lépcsőben vonnák vissza a szankciókat. Irán ugyanis bár hajlandó a kompromisszumra, egyelőre a lehető legkisebb mértékű kompromittálódással akarna megszabadulni az embargótól. Az Empresa Exterior szerint a tárgyalásokon bebizonyosodott, hogy Irán hajlandó elfogadni a nyugati országok feltételeit, ha az a szankciók azonnali visszavonását vonja maga után. A nyugati országok ugyanakkor a szankciók több lépcsőben történő visszavonását akarják kierőltetni. Ez ugyanis lehetővé tenné számukra, hogy ne egy meghatározott feltétel ellenében legyenek elengedve a szankciók, hanem minden egyes újabb szakaszban újabb és súlyosabb feltételeket szabhassanak. Irán így abban az esetben szabadulhatna meg a gazdasági szankcióktól, ha hajlandó teljes mértékben együttműködni a nyugati országokkal.

Amennyiben vissza akarnák fordítani ezt a káros folyamatot, az olyan radikális intézkedések meghozatalát igényelné, amire az iráni vezetés már Ahmadinedzsád idején sem volt hajlandó. A nyugati országoktól függetlenség fenntartása esetén ugyanis teljes mértékben el kellene hagyniuk a dollár használatát, és a megállapodás kezdőfeltételéül szabni, hogy az Európai Unió nem fizethet dollárban és euróban az Iránból vett földgázért. Egy ilyen feltételt azonban olyan biztonságpolitikai intézkedések kellene megelőzzenek, amire Irán nem lesz hajlandó. A kelet-eurázsiai hatalmakkal fokozott együttműködés ugyanis már önmagában kiválthat a nyugati országok részéről egy destabilizációs tevékenységet, és ebben az esetben könnyen véglegessé válna, hogy a szankciókat sem oldják fel, ami Teheránt hosszú távon megfosztaná a nyugati országok részéről várható befektetésektől.

A nyugati befektetőket pedig láthatóan tárt karokkal fogadják Teheránban. 2015 május első hetében amerikai olajipari vállalatok vezetőiből álló delegáció érkezett Teheránba, ahol megbeszéléseket folytattak az olajügyi minisztérium illetékeseivel a kitermelési engedélyek megszerzéséről. Abbasz Seri Mokadam, Irán helyettes olajügyi minisztere az amerikai delegáció látogatása után kijelentette, hogy a nyugati országok feloldhatják a szankciókat, és a közeljövőben megjelennek Iránban a főbb amerikai olaj- és gázipari cégek. A találkozóról akkor a Mehr hírügynökség számolt be. Ezzel körvonalazódik egy olyan együttműködés, melynek részeként az iráni olajat és földgázt amerikai vállalatok fogják kitermelni, cserébe piacot biztosítanak az iráni földgáz számára az Európai Unióban. Április utolsó hetében iráni vezetők megbeszéléseket folytattak Bulgáriában a Nabucco projekt újrakezdéséről, többek között emiatt került sor Szijjártó Péter teheráni látogatására.

A megállapodás hosszú távon bebiztosítaná az Egyesült Államok fennhatóságát Európa felett, és lehetővé tenné, hogy Washington az európai országokat felhasználja Oroszország sakkban tartására; utóbbinak ugyanis mindössze annyi akadálya van, hogy az Európai Unió jelenleg fokozott függésben van az orosz energiahordozóktól, így Washington nem tud közvetlen konfrontációt kikényszeríteni Európa és Oroszország közt.


http://hidfo.ru/2015/05/iranba-aramlik-a-nyugati-toke/

Egy kis kísérlet a mindennapi fasizmusra. Kezdje szokni a nép a RENDSZERT! Hogy a kiterjesztés bevezetésekor minden gördülékeny lehessen.

Elkülönítik az izraeli buszokon a palesztinokat a zsidóktól

A kísérleti szabály értelmében az Izraelben dolgozó ciszjordániai palesztinoknak ugyanazon a határátkelőn kell visszautazniuk Ciszjordániába, amelyen beléptek. Összesen négy határátkelőt használhatnak, és nem utazhatnak ugyanazokon a buszokon, mint az izraeli telepesek.

Az izraeli hatóságok elkülönítik egymástól a ciszjordániai buszjáratokon közlekedő zsidókat és palesztinokat egy kísérletinek tekinthető, három hónapra szóló szabály értelmében.

A Móse Jaalon védelmi miniszter által jegyzett utazási rendet kedden léptették életbe – írja a Háárec című izraeli lap.

Az újság szerint mostantól az Izraelben dolgozó ciszjordániai palesztinoknak ugyanazon a határátkelőn kell visszautazniuk Ciszjordániába, amelyen beléptek a zsidó állam területére. Összesen négy határátkelőt használhatnak, és nem utazhatnak ugyanazokon a buszokon, mint amelyeken az izraeli telepesek utaznak.

Az új utazási szabályzat miatt egyes palesztin ingázók esetében akár két órával is meghosszabbodhat a munkába járás ideje – írja a Háárec.
(MTI)

Szijjártó, fél lábbal Gyurcsány Nabucco projektjében

Hasszán Rohani, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke hétfőn személyesen fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Teheránban a két ország közti gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről kezdődtek tárgyalások; a Javad Zarif iráni külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően négy területet említettek, ahol a két ország további megállapodásokat köthetne. Ugyanakkor a külügyminisztérium közleményéből valószínűsíthető, hogy mindössze egyetlen területen van realitása az együttműködés fokozásának, de azt sem Budapesten gondolták ki.

Az iráni elnök szerint a Magyarország és az iszlám köztársaság közti gazdasági együttműködés hidat képezhet az Európai Unió és a Közel-Kelet közt; hangsúlyozta, hogy az ország atomprogramja nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és amennyiben feloldják a nyugati szankciókat, hajlandók a nyugati országokba olajat és földgázt szállítani.

Ahogy korábban, a Törökországban zajló kormányellenes megmozdulásokból valószínűsíteni lehetett; valaki újra komolyan gondolja a Nabucco projektet. Ugyan nem említették név szerint a programot (akár más nevet is adhatnak neki), mégis egyértelmű; a magyar külügy alternatívákat keres a Török Áramlat megépítésének ellehetetlenítése esetére. Szijjártó szerint a szankciók feloldását követően azonnal megindulna az energetikai együttműködés Európa és Irán közt – ez pedig Nabuccot jelent, legyen szó akár B-tervről, akár elsődleges elképzelésről. A külügyminisztérium újra törekszik arra, hogy Washingtonnal a minimális szinten sem kelljen konfrontálódni.

Önmagában az a tény, hogy a külügynek van egy ilyen nyitási iránya (iráni gázimport), azt mutatja, hogy a külügyminisztérium tényként kezeli a Török Áramlat ellehetetlenítését. Washington felforgatást folytat Macedóniában, ami azon a napon kezdődött, hogy Törökország és Oroszország megállapodott a Török Áramlat építésének megkezdéséről, és kijelölték annak időpontját. Még aznap 8 rendőr vesztette életét Macedóniában, és több mint 30 rendőr megsérült egy radikalizált kormányellenes tüntetés kordában tartásakor.

Macedónia kormánya ultimátumot kapott; vagy elállnak a Török Áramlat projekt megvalósításától, vagy számolniuk kell a hatalom elvesztésével. Magyarország külügyminisztériuma pedig értette ezt az ultimátumot, és kész tényként kezeli a projekt ellehetetlenítését, ezért alternatívákat keres. Eközben az is sokat nyom a latban, hogy amennyiben Macedónia ellenáll, ők lesznek a következő, és újra megkezdődnek a “sok százezren valamiért” típusú megmozdulások Budapesten.

Április 26-án Bulgária miniszterelnöke személyes megbeszélést tartott az iráni nagykövettel annak kapcsán, hogy Irán visszatérne a Nabucco projektbe, melynek részeként az Európai Unió egyik legnagyobb földgáz-értékesítőjévé válhatna. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon Tomiszlav Doncsev kormányfő-helyettes, Bulgária EU-források elosztásáért felelős vezetője, Daniel Mitov külügyminiszter és Temenujka Petkov energetikai miniszter is részt vett. Az akkor körvonalazott terv szerint Irán Bulgárián keresztül kezdene földgázt exportálni az Európai Unió területére.

Ez az esemény a magyarországi külügy Irán felé tett lépései közvetlen előzményének tekinthető. Szijjártó Péter “üdvözölte a Nyugat megváltozott hozzáállását az iráni nukleáris programhoz”. A gyakorlatban azonban nem a Nyugat hozzáállása változott meg; a Nyugatnak eddig is szüksége volt az iráni gázra, most is szüksége van. Az egyetlen, ami megváltozott ebben a tekintetben, az Irán hozzáállása. A nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalásoknak meglett az eredménye; Irán külpolitikájában már nyomokban sem mutatkozik Ahmadinedzsád megalkuvást nem tűrő, egyenes politikája; az új elnök meghajolt a nyugati nyomásgyakorlás előtt, és a szankciók hatására hajlandóvá vált a nyugati országokkal folytatott együttműködésre. Az előző parlamenti ciklusban az Egyesült Államok és az Európai Unió még mint a cionisták bábja jelent meg az iráni kommunikációban – most nyoma nincs már ehhez hasonló fenntartásoknak; a pénznek nincsen szaga, Irán hajlandóvá vált kiárusítani természeti kincseit a korábban még ellenségképnek felmutatott nyugati rendszernek.

Tehát, a felszínes diplomácia mögött ott van a ki nem mondott tény, hogy Iránnak nagyon is szüksége van “a cionisták” pénzére, az Európai Uniónak pedig az iráni gázra. A kettő közti katalizátor a nyugati szankció volt, ami megtörte Irán hajdan még egyenes tartását.

Magyarország részéről ez az új együttműködés szintén a konfliktuskerülésre vezethető vissza. A külügy nem hajlandó szembe menni Washington akaratával. Értették a jelzést, amit a macedóniai felforgatás jelent; azok a kormányok, melyek támogatják a Török Áramlatot, el lesznek távolítva. Civil tüntetések, kiszivárogtatási botrány – teljesen mindegy, az eredménye ugyanaz, vagyis, hogy Washington a neki megfelelő gázprojektet akarja ráerőltetni Európára. A kormány fél a hatalom elvesztésétől, ezért nekik nem számít, kell-e katonákat küldeni a földgázellátás biztosítására vagy nem, kell-e amerikai segítség független országok betöréséhez vagy nem, – a lényeg, hogy ne kelljen számolniuk több tízezres álcivil megmozdulásokkal, és zavartalanul menjen az üzlet. Magyarország – akárcsak Irán – egy ilyen üzlettel enged a nyugati nyomásgyakorlásnak, és ezzel a egypólusú világrend haldoklását nyújtja el.

Törvényszerű, hogy a liberális sajtónak egy ilyen helyzetben nincs problémája Szijjártó Péter luxusvillájával.

http://hidfo.ru/2015/05/szijjarto-fel-labbal-gyurcsany-nabucco/

“Ésszerűsítik” a Puskás stadion terveit

A tervek túlságosan kockázatosak voltak, ezért egyszerűsítik, ésszerűsítik az új Puskás Ferenc stadion terveit – számolt be a Népszabadság.

Fürjes Balázs, aki budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként idén márciusban vette át a projektet, az újság szerdai cikke szerint elmondta: méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható épülettervvel találkozott, amelynél rendkívül kockázatosnak tűnt az átadási határidő és a költségkeret betartása, ezért az épület ésszerűsítése mellett döntöttek. A kormánybiztos szerint a korábbi számításokban szereplő 100 milliárd forint legfeljebb a létesítmény kétharmadára lett volna elég.

Az egyszerűsítés nem érinti Skardelli György építész “stadion a stadionban” koncepcióját. Ennek értelmében úgy lesz korszerű, 21. századi stadion, hogy egy új épül a régi köré, megőrizve az előző karakteres építészeti elemeit. Csupán a funkciók között szelektálnak, a korábbi tervekben még húsz sportágat kiszolgáló multifunkcionális létesítményről javarészt lehámozzák a focin kívüli elemeket. A korábbi tervek szerint egyebek mellett 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, üzletek, éttermek, rendőrőrs is helyet kapott volna az épületben.

A stadionnak 2018-ra el kell készülnie. A nyílt közbeszerzési eljárást várhatóan ősszel hirdetik meg, ezzel párhuzamosan még az idén lebonyolítják a bontási tendert, hogy megkezdődhessen a munka, a kivitelezési határidő ugyanis legalább két és fél-három év.
(MTI)

Donbassz

Donbassz szabadságharcának “látványos” jeleneteit-jelesül a harci tevékenységet-az utóbbi napokban a kevésbé látványos, ám a harcoknál talán meghatározóbb jelentőségű diplomáciai “frontesemények” váltották fel. Ettől még persze Donbassz csendje nem az igazi, és valójában CSAK CSENDESEBB a vidék, mint volt mondjuk a “Győzelem Napja” előtt.

Nagy a jövés-menés a frontvonal mindkét oldalán. Az úgynevezett forró pontokon persze továbbra is állandóak a zömmel tüzérségi összecsapások, bár ez inkább a valcmanista martalóctüzérség támadásaira korlátozódik.

Állandó forró pontoknak számítanak a Sztanyica Luhanszka, Szcsasztyje, Bahmutka, Gorlovka, Donyeck, Peszki, Szpartak, Sirokino.

Az Opitnojéban, az Avgyejevkánál megmaradt, és a Vodjanovoban fészkelő latortüzérség még ha visszafogottabban is, de továbbra is támadta már virradóan a “célterületét”!

Gorlovkát utoljára tegnap késő este lőtték a latrok, de a donyecki repteret egész éjjel.

Peszkiben éjszakára csendesedtek a napközben igencsak heves harcok.

Majorszknál egy latorposztot támadott az éjszaka a népköztársaságiak miliciája, nem minden eredmény nélkül. Innen 13 lator jelentkezhet be a dnyepropetrovszki emlékhelyre.

Zolotoje és Katyerinovka térségében is kellemetlen éjszakájuk volt Nyalókakirály pribékjeinek. Legalább féltucatnyi martalóc adta ki a páráját ma reggelig.

Szvetlodarszkból Debalcsevo környékét lőtte mára virradóan a latortüzérség. (Debalcsevo egyik óvodája ma reggel már nem is tudja fogadni a csemetéket.)

Amely latortüzérség tegnap délután új célterületeket is talált magának. Vasútvonalakat.
Folyamatosan lövik a Szentjanovka-Sipilovo, az Avgyejevka-Ocseretina, és a Juzsnodonbasszkaja-Jelenovka vasútvonalak általuk elérhető szakaszait. Ezek a vasútvonalak egyébkét Donbassz és Maradék-Ukrajna közötti vasúti összeköttetést biztosították! Eddig.

Sirokino környékén tovább tart a viszonylagos csend. Itt mos a népköztársaságiak arra panaszkodnak, hogy kémtevékenységen kapták az EBESZ-t. Éppen műszaki felderítő eszközöket telepítgettek.

https://balrad.wordpress.com/2015/05/20/donbassz-14/