Rio de Janeiro, 2025. július 6. vasárnap (MB)

Rio de Janeiróban vasárnap kétnapos csúcsértekezletre ülnek össze az emberiség 46 százalékát tömörítő BRICS együttműködési szervezet tagországainak és partnerállamainak vezetői – áll a Magyar Békekör vasárnap kiadott jelentésében.

„A globális Déli Együttműködés Erősítése a Befogadóbb és Fenntarthatóbb Kormányzásért” jelszóval tartott tanácskozás fő témája az egészségügyi, a kereskedelmi és a beruházási együttműködés, továbbá a biztonság erősítése, valamint az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia irányítása.

A csúcson 20 ország képviselői vesznek részt: a BRICS tagjai, Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Irán, Indonézia, Etiópia, Egyesült Arab Emírségek, továbbá partnerei, Bolívia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kuba, Malájzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda, Üzbegisztán, Vietnam, és a meghívottak.

A tömblogikától és hierarchiától mentes, mások ellen nem irányuló egyenjogú, szuverén együttműködés szervezetébe napjainkig 30 ország kérte a felvételét.

A BRICS előző, Kazanyban 2024. őszén megtartott csúcsértekezletén elfogadott nyilatkozatukban a tagállamok vezetői szorgalmazták az ENSZ és a Bretton Woods-i intézmények átfogó reformját, és megállapodtak abban, hogy kidolgoznak egy független, határokon átnyúló elszámolási és letétkezelő infrastruktúrát.

A BRICS-országok a mai napig számos intézményt hoztak létre az üzleti és pénzügyi szférában, így a Tőzsdeszövetséget (Exchange Alliance), az Üzleti Tanácsot (Business Council), és Szakértői Központok Tanácsát (Council of Centers of Expertise). 2011 óta szervezik meg a BRICS Üzleti Fórumot (Business Forum), amelynek célja a BRICS-tagállamok közötti kereskedelmi, üzleti, befektetési és termelési kapcsolatok erősítése. 2014-ben Sanghaj székhellyel megalakult a BRICS Új Fejlesztési Bankja (New Development Bank), amelynek alaptőkéje 100 milliárd dollár. A Bank célja a tagállamok és a fejlődő országok infrastrukturális és fenntartható fejlődési projektjeinek finanszírozása. Működésének kezdete óta 120 projektet hagyott jóvá, összesen 39 milliárd dollár értékben. A Bank a BRICS feltételes tartalék megállapodásával (Contingent Reserve Arrangement) együttműködve tevékenykedik.

A BRICS-országok jelenleg a központi bankok közötti pénzügyi információcsere létrehozásán dolgoznak. 2025-ben a tagok közös cselekvési tervben állapodtak meg azzal a céllal, hogy, elősegítsék a kis- és középvállalkozások fejlődését 2025–2030 között.

A Bloomberg szerint a BRICS-országok közötti kereskedelmi forgalom 2017 és 2022 között 56 százalékkal 422 milliárd dollárra nőtt. 2024. júliusban Makszim Reszetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a BRICS-országok közötti kereskedelem elérte az évi közel 678 milliárd dollárt.

2013 óta működik a BRICS Tudományos Tanácsa, mely 2015-ben létrehozta a hatvan egyetemet magában foglaló Hálózati Egyetemet. Az oktatási és kutatási programok főbb területei a közgazdaságtan és az energia, az informatika és az információbiztonság, az ökológia és az éghajlatváltozás, valamint a vízkészletek. Az oktatási intézmények központja a jekatyerinburgi Urál Szövetségi Egyetem. 2017 óta rendezik meg a BRICS-országok online matematikai olimpiáját, az Uchi.ru szervezésében. 2017 októberében Jekatyerinburgban megkezdte működését a BRICS Anyagtudományi és Nanotechnológiai Hálózati Központja, 2018-ban pedig a BRICS Bajkál Intézet, az Irkutszki Nemzeti Műszaki Kutató Egyetemen, amely szakembereket képez a környezetmérnöki tudományok és a tiszta energia-gazdálkodás területén, és a fenntartható innovációs gazdaságban, a nemzetközi üzleti szférában, és a digitális technológiákban.

Építik kapcsolataikat a kultúra, a sport és az egészségügy területén is. Az utóbbi érdekében 2023-ban megalakult az Orvosi és Humanitárius Fejlesztési Szövetség, melynek célja, hogy összehozza a humán tudományok tudósait és oktatóit az oroszországi és a BRICS-országok orvosi egyetemein, nem utolsó sorban azért, hogy megteremtsenek egy korai figyelmeztető rendszert a tömeges fertőzések és a biológiai fenyegetések esetére.

2021. augusztusában a BRICS űrügynökségek vezetői megállapodást írtak alá a földi távérzékelési adatok cseréjéről. A megállapodás együttműködést ír elő egy virtuális távérzékelő műholdakból álló klaszter létrehozásában és az adatok cseréjében. A Roszkoszmosz szerint Oroszország csak az elmúlt évben a Föld felszínét lefedő több mint 27 millió négyzetkilométernyi adatot osztott meg BRICS partnereivel. 2022 .óta a BRICS Űrkutatási Együttműködési Vegyes Bizottsága rendszeresen ülésezik.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint 2024-ben a BRICS-országok vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt összesített bruttó nemzeti terméke (GDP) 40,2 százalékot tett ki, szemben a Hetek Csoportjának (G7) 28,8 százalékos részesedésével. Kína a globális gazdaság 19,6 százalékát képezi, India 8,5 százalékát, Oroszország 3,4 százalékát, Indonézia és Brazília pedig egyenként 2,4 százalékát.

2025. július 4-én Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter az Új Fejlesztési Bank Kormányzótanácsának ülésén közölte: a BRICS-országok teljes pénzügyi eszközállománya meghaladja a 60 billió (60 ezer milliárd) dollárt, azaz a globális eszközállomány több mint 50 százalékát teszi ki.

A BRICS és partner országainak népessége a világnépesség 46 százalékát képezi, a 8,2 milliárd lelket számláló emberiség csaknem felét – áll a Magyar Békekör összesítésében.+++

Kiadta: Magyar Békekör