Washington, Moszkva, 2025. február 16. vasárnap (MB)
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton telefonon felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rendszeres kapcsolattartásban állapodott meg vele a legfontosabb nemzetközi konfliktusok rendezése, és az amerikai-orosz elnöki találkozó előkészítése érdekében – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
Megbeszélésük annak az elnöki telefonbeszélgetésnek az első konkrét eredménye, amelyen Trump és Putyin között egyetértés született arról, hogy eljött az ideje a közös munkának.
Alapvető kétoldalú kérdések is szóba kerültek az ukrajnai és a közel-keleti, köztük Palesztina helyzetének rendezésen kívül. Így Oroszország Egyesült Államokbeli diplomáciai és konzuli képviseletei tevékenységének normalizálása, hiszen a korábbi amerikai adminisztrációk orosz diplomatákat utasítottak ki tömegesen, és elkoboztak egy sor orosz tulajdonú épületet, amire Moszkva ellenintézkedésekkel válaszolt. Rubio és Lavrov megállapodott abban, hogy rövidesen szakértői tanácskozáson hárítják el az akadályt a diplomáciai missziók normális tevékenységének útjából.
Hosszú évek óta először történt meg, hogy az amerikai elnök és külügyminisztere tisztelettudóan beszélgetett orosz partnerével, és kereste vele a közös nevezőt – hívta fel rá a figyelmet tudósítónk.
A Kreml nyomban üdvözölte a hangváltást, és szóvivője útján közölte: Az orosz és az amerikai elnök február 12-i telefonbeszélgetése azt jelenti, hogy Moszkva és Washington mostantól a békére összpontosít.
“Erőteljes üzenet ez, mostantól megpróbáljuk párbeszéd útján megoldani a problémákat, és békéről fogunk beszélni, nem háborúról” – mondta Dmitrij Peszkov az orosz TV-nek adott nyilatkozatában.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament elnöke a Telegram csatornán annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unió és nemzetközi intézményei, köztük parlamentjei komoly változás előtt állnak. Vologyin abból jutott erre a következtetésre – írta tudósítónk -, hogy Vance amerikai alelnök a héten lezajlott müncheni biztonsági konferencián mondott egyenes beszédében rendkívül élesen bírálta az EU, és egyes államainak demokrácia felfogását, és azt mondta, hogy Európát nem orosz és kínai részről fenyegeti a legnagyobb veszély, sem más külső forrásból, hanem belülről, azzal, hogy felhagy alapvető demokratikus értékekkel. Példaként idézte demokratikus választási eredmények felülbírálását, mint amilyen Romániában történt, s melyet az EU egyik főbiztosa igazolt. „Most valami nagyon hasonló dolog történhet Németországban is” – figyelmeztetett rá, tekintettel olyan politikai erők előretörésére, amelyeket a regnáló hatalom nem hajlandó elfogadni. „Amikor azt látjuk, hogy az európai bíróságok eltörlik a választásokat, és magas rangú tisztviselők azzal fenyegetőznek, hogy másokat félresöpörnek, fel kell tennünk a kérdést, vajon kellő színvonalon állunk-e” – mondta megrökönyödött európai hallgatóságának, majd az EU cenzúra politikáját ostorozta, mellyel akadályozzák az alternatív vélemény, így az Ukrajnával kapcsolatos vélemény szabad kinyilvánítását, s teszik ezt a „demokrácia nevében”.
Bírálta az EU bevándorlási politikáját, majd méltatlannak nevezte a brit demokráciára nézve, hogy megbüntessenek egy embert, aki egy kórháznál csendesen imádkozott egy gyermekért, akinek életét abortusszal kioltották.
„Gondoljunk csak arra a harcra, amely cenzúrázta a másként gondolkodókat, bezárta a templomokat és eltörölte a választásokat” – mondta, majd feltette a kérdést: őket tekintenénk követendő példának?
Vologyin szerint az amerikai alelnök pontos értékelést adott az európai országok helyzetéről a müncheni konferencián. Bár az európaiak nem támogatták, mert – mint mondta – „nem álltak készen arra, hogy meghallják az igazságot magukról.”+++
Kiadta: Magyar Békekör
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése