Április 30-án véget ér az ATO

Április végén befejeződik a Donyec-medencei terrorellenes művelet (ATO), s ezzel egy időben új struktúra veszi át az irányítást a régióban az Egyesített Erők vezetésével – jelentette be Sztepan Poltorak védelmi miniszter a BBC-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda idéz.

„Április 30-án befejezzük a terrorellenes műveletet és áttérünk az Egyesített Erők által végrehajtott műveletre a parancsnok és az Egyesített Vezérkar irányítása alatt” – közölte.

Poltorak hozzátette, a Védelmi Minisztérium már felkészítette „a katonai kormányzás szerveit, amelyek Donyeck és Luhanszk megyékben látják el feladataikat”.

Az új műveletet az Egyesített Erők főparancsnoka irányítja majd. Poltorak jelezte, a tisztségre kinevezett Szerhij Najev feladata valamennyi védelmi erő – az Ukrán Fegyveres Erők mellett az SZBU, a rendőrség, a nemzeti gárda és a határőrség – felkészítése és irányítása. Fő feladata „felszabadítani a területet a megszállás alól és megvédeni Ukrajna területi egységét”.

Poltorak nem tudta megnevezni az ukrán erők létszámát a Donyec-medencében, mondván, minden a helyzettől függ.

„Ha az első szakaszban a művelet célja a helyzet stabilizálása lesz, véleményem szerint elégséges a jelenlegi létszám is. Ha romlik a helyzet, vagy határozat születik a terület felszabadításáról, akkor természetesen a személyi állományt is növelni kell majd” – jelentette ki a védelmi miniszter.

Előrejelzése szerint az átalakítás következtében javulni fog a polgári lakosság élete a konfliktusövezetben.

„Világos lesz számukra, kitől függnek a döntések, tisztában lesznek vele, hogy e területek irányításának létezik egy vertikuma, és úgy gondolom, könnyebb lesz az életük ezeknek az embereknek” – fogalmazott Poltorak.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a Legfelső Tanács január 18-án elfogadta a Donyec-medence reintegrációjáról szóló törvényt. A jogszabályt február 20-án aláírta az elnök, majd február 26-án életbe lépett.

Forrás: www.karpataljalap.net

“Egy kereskedelmi háborúban nincsenek győztesek”

Margarete Schramböck digitális és gazdasági ügyekért felelős osztrák miniszter szerint szakítani kell a kiújuló protekcionizmus gyakorlatával, Ausztria híd szerepet kellene betöltsön az Európai Unió és Kína közt.

A miniszter kifejtette, hogy Ausztria megpróbálja kihasználni az amerikai protekcionizusból adódó lehetőségeket, vagyis nyitottabbá tennék az osztrák piacot olyan kínai termékek számára, melyekre Washington importkorlátozást vagy nagyobb vámokat vetett ki.

Schramböck szerint Ausztria általánosságban véve fokozni kívánja kereskedelmi kapcsolatait Ázsiával, megpróbál további befektetéseket vonzani a térségbe, különösen az e-kereskedelem és elektromos autók vonatkozásában.

“Legalább kétszerezni vagy háromszorozni akarjuk a kínai befektetéseket Ausztriában” – mondta a Global Times-nak adott interjú során. Elmondása szerint Ausztriában a kínai befektetői tevékenység még gyerekcipőben jár, a jelenlegi helyzetnél “sokkal többet tehetnének”.

Schramböck elmondása szerint Ausztria kiváló kapcsolatokat ápol a kelet-európai gazdaságokkal, Kína pedig kaput jelenthet más ázsiai piacok irányába.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

A miniszter élesen elítélte az Egyesült Államok Kínával szemben folytatott protekcionista politikáját. “Kereskedelmi háborút senki soha nem nyerhet meg, akkor sem, ha egyik fél átmenetileg úgy gondolja, hogy számára ez lehetséges” – mondta.

A kormánytisztviselő szintén része volt ebben a hónapban annak a delegációnak, mely a tárgyalássorozat eredményeként több mint 1,5 milliárd euró értékben 30 üzleti megállapodást tudott megalapozni kínai és osztrák vállalatok közt.

http://www.hidfo.ru/2018/04/egy-kereskedelmi-haboruban-nincsenek-gyoztesek/

Távozik Magyarországról a Soros-alapítvány, Budapesti központ Berlinbe települ át

Távozik Magyarországról és Berlinbe helyezi át központját Soros György donorszervezete, az Open Society Institutions. Ez az a szervezet, amin keresztül az amerikai oligarcha minden európai országban finanszírozza a társadalomellenes eszmék terjesztését.

A Die Presse információi szerint Patrick Gaspard, az Open Society Foundations (OSF) vezetője csütörtökön bejelentette a szervezet budapesti központjának bezárását, miután a választási eredmények miatt egyértelművé vált, hogy a kormány keresztül tudja vinni a Stop-Soros törvénycsomagot. Az új szabályozás szerint átláthatóvá válna a külföldről finanszírozott szervezetek működése, adót kellene fizessenek a külföldi támogatások után, tiltottá válna a bevándorlás szervezése, emellett az ügynökeik külföldre utazgatását is megnehezítené a kormány.

Az Open Society Foundations-nek több mint 40 központja van világszerte. A budapesti központ Berlinbe költöztetése azonban jelzés értékű: Angela Merkel korábban maga is szó szerint említette, hogy a német kormány a “nyílt társadalom” ideológiáját képviseli. Emellett számos olyan hír jelent meg a sajtóban, miszerint a német rendőrség letartóztat olyan kommentelőket, akik a Facebook-on vagy máshol az interneten kritizálják Soros ideológiáját.

A „nyílt társadalom” védelmében: kommentelőket tartóztat le a német rendőrség

Miután kiderült, hogy a német rendőrök az éjszaka közepén rúgják rá az ajtót a kormány migrácós politikáját kritizáló kommentelőkre, a szövetségi rendőrhivatal szintén azt nyilatkozta, hogy ez a fajta véleménynyilvánítás “egy nyílt társadalomban megengedhetetlen.” Ebbe a közegbe költözik el Soros alapítványa, ahol a rendőrség az ő érdekeiket védelmezi, emellett az antifasiszta mozgalmak is állandó jelleggel terrorizálják a kormány bevándorláspolitikája ellen tüntető civileket.

http://www.hidfo.ru/2018/04/tavozik-magyarorszagrol-a-soros-alapitvany/

A németek azt akarják, a kormány védje meg őket a globalizációtól

A Bertelsmann-Stiftung által végzett kutatás eredményeiből kiderült, hogy a németek többsége szerint a kormány aktívabban kell folytassa a hazai vállalkozások védelmét a külföldi érdekekkel és a globalizáció káros hatásaival szemben.

A németek szerint komoly gondot okoznak a globalizáció hosszú távú hatásai, és azt akarják, hogy a kormány hatékonyabban védelmezze a német érdekeket – derült ki a Bertelsmann-Stiftung által végzett közvélemény-kutatásból.

A kutatási eredmények szerint a német társadalom 57%-a gondolja úgy: az állam erős szereplőként fel kell lépjen a hazai vállalkozások védelmében, hogy ellensúlyozza a globalizáció káros hatásait. A felmérés szerint a német lakosság több mint fele határozottan elégtelennek tartja a kormány ilyen irányú törekvéseit.

A kutatási eredményekről beszámoló Deutsche Welle napilap szerint az alapítvány vezetője, Aart De Geus azt mondta, a németek támogatják ugyan a globalizációt, de csak abban az esetben, ha “biztonsági övet” is kapnak hozzá. Nem támogatják a protekcionizmust, mégis a társadalmi többség úgy gondolja, hogy a globalizáció komoly problémává vált a német munkavállalók számára.

A kutatás szerint ugyanakkor a németek 70%-a pozitívumként tekint arra, hogy Németország és a világ más országai közt élénkülnek a kereskedelmi kapcsolatok, 61%-uk pedig úgy gondolja, hogy a globalizáció és a gazdasági növekedés közt összefüggés van.

A felmérés során azonban kiderült; a németek mindössze 23%-a gondolja úgy, hogy a globalizáció pozitív hatással volt a bérek alakulására. A társadalom közel kétharmada (63%) támogatja a külföldi befektetők jelenlétét, de eközben elvárja, hogy a kormány intézkedéseket tegyen a külföldi cégek túlzott befolyásával szemben.

http://www.hidfo.ru/2018/04/a-nemetek-az-akarjak-a-kormany-vedje-meg-oket-a-globalizaciotol/

A terroristák egyre könnyebben jutnak fegyverhez Európában

Fegyverkezési verseny tört ki az európai szervezett bűnözői csoportok közt, ami nagy mértékben megkönnyítheti a potenciális terroristák fegyverhez jutását – írja a Guardian brit napilap.

A The Guardian beszámolója arra figyelmeztet, hogy ledőltek azok a korlátok, melyek eddig megakadályozták, hogy az európai feketepiacon könnyedén fegyverhez lehessen jutni. Elmondásuk szerint a tömeges bevándorlás hatására a fegyverkereskedelem is felélénkült, a szervezett bűnözői csoportok kiterjedt, határokon átívelő csempésztevékenységet folytatnak. A lap ráadásul az Európai Bizottság jelentésére hivatkozva azt írja, a terroristák könnyedén háborús fegyverekhez is hozzájuthatnak Európában, vagy magukkal hozhatnak ilyen fegyvereket.

A jelentés szerint az utóbbi évek terrortámadásait amiatt főleg nem lőfegyverrel követték el, mert az európai hatóságok meg tudták nehezíteni a terroristák lőfegyverhez jutását. Ehelyett történt gépjárművel tömegbe hajtás, késelések, emellett házilag készített robbanóanyaggal elkövetett terrorcselekmények is ismertté váltak Európában.

A brit lap azt írja, ezzel szemben mostanra könnyebbé vált az automata fegyverek beszerzése a feketepiacon, ami a korábbiaknál több halálos áldozattal járó terrortámadásokhoz vezethet. Az utóbbi években Európában legnagyobb számú halálos áldozattal járó terrortámadás a Párizsban történt 2015-ös mészárlás volt, melynek során 130 ember veszítette életét. Ennek során az elköveteők szintén lőfegyvereket használtak, a brit lap szerint az ilyen típusú terrortámadások válhatnak gyakoribbá.

http://www.hidfo.ru/2018/04/a-terroristak-egyre-konnyebben-jutnak-fegyverhez-europaban/

Ez az amerikai cég profitot csinál a Szíria elleni agresszióból

Az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország közös, Szíria elleni rakétatámadása során az amerikaiak azt a JASSM-ER megnövelt hatótávolságú rakétát használták, melynek megvételét az USA nagy mennyiségben tervezi a következő évek során.

A rakéta gyártója a Szíria elleni agressziót követően egy közleményt adott ki, mely szerint, ha termékük megtetszett az agresszor országoknak, készen állnak azt nagy mennyiségben is értékesíteni.

“Bár a művelet körülményeit nem kommentáljuk, készen állunk segédkezni vásárlóinknak globális törekvéseik során. A Lockheed Martin büszke a védelmi minisztériummal kötött megállapodásra, melynek keretén belül ellátja azt fejlett fegyverrendszerekkel – mint a JASSM – a katonai műveletek hatékonyabbá tétele érdekében” – áll a Lockheed Martin szóvivője által tett nyilatkozatban.

A fegyvergyártó cég szóvivője azt mondta, folyamatban vannak tárgyalások a légierővel azzal kapcsolatban, hogy a korábban tervezettnél nagyobb tételben vásároljanak. A Military.com azt írta, a Lockheed Martin eddig 2,200 JASSM-ER rakétát adott el az amerikai légierőnek, de a műveleti szükséglet 4900 rakéta lenne, amiben növekedést hozhat a korábbinál kiterjedtebb közel-keleti érintettség.

Persze, a Lockheed Martin a gyakorlatban akkor juthat még több megrendeléshez és nagyobb profithoz, ha az amerikai haderő elhasználja mindazt a készletet, amit eddig megvásároltak, s így utánpótlásra lesz szükség. A fegyvergyártó cég ezáltal érdekelt abban, hogy különféle indokból szuverén országok ellen intézzenek rakétacsapást a “szövetséges országok”.

http://www.hidfo.ru/2018/04/ez-az-amerikai-ceg-profitot-csinal-a-sziria-elleni-agressziobol/

A liberális sajtó a Lockheed Martinnak lobbizik Magyarországon

A menekültek 90%-a három év után is munkanélküli

2017-ben a Hollandiában három évvel korábban menedékjogot szerző migránsok csak mindössze 11%-a rendelkezett valamilyen munkaviszonnyal – derült ki az állami statisztikai hivatal összesítéséből.

Az állami statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint a menedékjog megszerzését követő másfél évben mindössze a migránsok 4%-a tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ez a szám növekedett később 11%-ra.

“Másfél évvel a menedékjog megszerzése után, 2014-ben a 18 és 64 év közti menedékkérők 4%-a volt foglalkoztatott. Egy évvel később ez 11%-ra emelkedett” – írták.

A CBS szerint a menekültjoggal rendelkezők közel háromnegyede Szíriából és Eritreából érkezett. A szíriai menekültek körében a foglalkoztatottsági ráta 10,5 százalék, az eritreaiaknak azonban csak 6%-át sikerült foglalkoztatni. A legnagyobb arányban az afgánok vállalnak munkát, az ő esetükben ez 29,7%-os arányt jelent.

A hivatal adatai szerint a foglalkoztatott menekültek 36%-a a vendéglátóiparban tudott munkát vállalni, további 24%-uk pedig alkalmi munkákat vállal.

A CBS adatai szerint a menekültek többsége még nem végezte el azt az integrációs vizsgát, amit a menedékjog megszerzését követően három éven belül el kellene végezniük. 2016 októberében mindössze a menekültek 6%-a tudott átmenni a teszteken, melyek gyakorlatilag csak azt vizsgálják, képesek-e együttélni az európai társadalom tagjaival.

http://www.hidfo.ru/2018/04/a-menekultek-90-a-harom-ev-utan-is-munkanelkuli/