2018. február 11., vasárnap

Szakértő: a víz miatt törhetnek ki háborúk a közeljövőben

Vízháborúk kirobbanásának veszélyére figyelmeztet a Columbia Egyetem egy professzora; elmondása szerint a világ számos régiója áll valamilyen formában háború kirobbanása előtt, és ezekben a veszélyes helyzetekben a vízhiány katalizátor szerepet tölthet be.
“Egyelőre nem mutatkoznak annak jelei, hogy országok közti háborúhoz vezetne a vízhiány, de úgy gondolom, országokon belüli konfliktusok kirobbanhatnak a vízért folytatott versengés következtében”mondta Upmanu Lall a Szputnyik rádiónak nyilatkozva. A Columbia Egyetem professzora szerint ma még “nem kell túldramatizálni a helyzetet”, de a nem túl távoli jövőben előfordulhat, hogy a vízhiány háborúk kirobbanásának részleges okozójává válhat.
Elmondása szerint a vízkészletek elégtelensége elsősorban azokban a régiókban vezethet konfliktus kirobbanásához, melyek más okokból adódóan eleve háború kirobbanásának szélére sodródtak. Ugyanakkor, ahol valamilyen más okból kirobban a háború, ott a kiépített ivóvízellátás válik a konfliktus egyik első áldozatává.
A professzor kifejtette, hogy a közeljövőben több kontinensen is elsődleges problémává válik a korszerű vízgazdálkodás kialakítása, és a megfelelő vízellátás a háborúk megakadályozásának kulcsává válhat. Vannak olyan régiók – elsősorban afrikai országok -, ahol más esetben nem feltétlen robbanna ki a háború, de a vízért folytatott országon belüli konfliktusok könnyen határon átívelővé válhatnak.
Upmanu Lall elmondása szerint ma gyakorlatilag alig lehet találni egy-egy olyan országot, ahol kellően korszerű és a lakosság igényeinek megfelelő a vízgazdálkodás. A professzor ennek kapcsán Szingapúrt említette mint kiemelkedő példát, ahol sikerült kialakítani egy nagy energiaigényű, de fenntartható vízgazdálkodást.

http://www.hidfo.ru/2018/02/szakerto-a-viz-miatt-torhetnek-ki-haboruk-a-kozeljovoben/

2018. február 10., szombat

A Gazprom szerint gázhiány lehet Európában

Annak ellenére, hogy Oroszország a következő években 40%-ra növeli jelenlétét az európai gázpiacon, az Európai Unió gázhiányra és az árak emelkedésére kell készüljön.
Számos szakértő egy olyan forgatókönyvet vetít előre, mely szerint Európában nemsokára gázhiány állhat elő, emellett gyors növekedésnek indulhatnak az üzemanyagárak – derült ki a Reuters hírügynökség egy Gazprom-vezetővel készült interjújából. Alexandr Medvegyev szerint Európa rosszul ítélte meg a helyzetet, amikor azzal számolt, hogy elboldogulhat többlettartalékok nélkül.
“Európa rosszul ítélte meg a helyzetet, amikor azzal számolt, hogy elboldogulhat további gáztartalékok nélkül, és ha ténylegesen szüksége lesz rá, hozzájuthat Oroszországon kívüli forrásokból” – mondta.
Medvegyev szerint az amerikai gáztranzit továbbra is drága és elégtelen mennyiségű készleteket jelent, ami egyébként is főként Ázsiába irányul majd. Ettől függetlenül Oroszország ellátja Európát a szükséges mennyiségű gázzal, annak ellenére is, hogy nagy arányban fokozni fogja a Kínába irányuló exportot.
Elmondása szerint Európa haladéktalanul döntést kell hozzon; “el kell döntse, melyik ellátó fogja fedezni a 2025 után megnövekedő keresletet. Sajnos az Európai Unió és Oroszország közt jelenleg nincs párbeszéd az energiaellátásról” – mondta.
Medvegyev szerint, ha a Gazprom meg is valósítja az Északi Áramlat 2 gázprojektet, még ez sem fogja fedezni Európa gázszükségletét, és hiány állhat elő az európai gázpiacon. Elmondása szerint Európa megnövekedett gázigényét az Északi Áramlat 2 és az amerikai cseppfolyósított földgáz együtt sem fogja tudni kielégíteni.


http://www.hidfo.ru/2018/02/a-gazprom-szerint-gazhiany-lehet-europaban/

2018. február 9., péntek

Le Monde: több rendőrt küldene a no-go zónákba a francia belügyminiszter

A francia belügyminiszter közlése szerint országszerte megerősítik a rendőri jelenlétet a “problémás kerületekben”. A köznyelvben csak no-go zónaként ismert területekre több mint ezer rendőrt küldenek.
Franciaország új rendfenntartási irányelveket kezd alkalmazni az ország 30 “problémás” negyedében, ami többek közt létszámbővítést is jelent – mondta Gerard Collomb francia belügyminiszter a Le Monde napilapnak adott interjú során.
Az új projektet augusztusban javasolta a francia kormány, majd Emmanuel Macron elnök szintén úgy beszélt róla, hogy ez azt jelenti, több rendőrt küldenek majd az ország “leginkább instabil” területeire.
“Első körben 2018 szeptembertől 2019 januárjáig 30 kerületben fog további forrásokhoz jutni a rendőrség. Azokról a területekről van szó, ahol a bűnözés nagy mértékben fokozódott, és ahol a helyi lakosok gyakran félnek elhagyni otthonaikat, vagy felszállni egy buszra”mondta a belügyminiszter, arra a kérdésre válaszként, hogy melyik területeken fogják erősíteni a rendőri jelenlétet.
Az új projekt részeként többek közt Trappes, Párizs, Toulouse és Strasbourg no-go zónáiban fogják erősíteni a rendfenntartást.
A miniszter kifejtette, hogy ezekben a régiókban a rendőrök új technikákat fognak alkalmazni, a kulturális sajátosságok miatt megpróbálják majd erősíteni a rendőrség és a helyi lakosság közti mindennapi kapcsolatot.
A bővítés részeként mintegy 1300 fővel fokozzák a rendőri jelenlétet a no-go zónákban. Mint kiderült, Franciaországban a belügyminiszter szerint legalább 60 olyan terület van, ami “fokozottan instabilnak” nevezhető, és amelyben a helyi lakosok gyakran nem mernek kimenni az utcára.

http://www.hidfo.ru/2018/02/le-monde-tobb-rendort-kuldene-a-no-go-zonakba-a-francia-belugyminiszter/

2018. február 8., csütörtök

“Őrület-drogot” terjesztett egy thaiföldi férfi

Egy dél-koreai bíróság kábítószercsempészet és – terjesztés miatt három év hat hónap szabadságvesztésre ítélt egy thaiföldi férfit, miután az illegális stimuláns drogot próbált bevinni az országba.
A 38 éves férfit mintegy 68 ezer dollár pénzbírságra is ítélték a Thaiföldön és más ázsiai országokban széleskörben elterjedt drogok használata miatt. A “Yaba”, vagy “őrület-drog” néven ismert szer számos különböző stimuláns egyvelegéből áll. A dél-koreai hatóságok 2520 tablettát foglaltak le, mintegy százezer dollár értékben – áll a Yonhap hírügyökség beszámolójában.
A lap szerint a thaiföldi férfi kibelezett halakba rejtve próbálta becsempészni az országba az illegális anyagot.
Mivel a csempészet célja a terjesztés volt, és korábban már nagy mennyiségben értékesítette az illegális szert Dél-Koreában, a bíró szerint szigorúbb büntetést érdemelt volna a thaiföldi férfi, ám a bíróság végül azt is figyelembe vette, hogy a terjesztés során viszonylag alacsony profitot ért el, amit enyhítő körülménynek (!) vettek.
A bíróság emellett két másik személyt is elítélt hat hónap börtönbüntetésre, amiért használták a csempésztől megvett illegális anyagot.

http://www.hidfo.ru/2018/02/orulet-drogot-terjesztett-egy-thaifoldi-ferfi/

Külügyminisztérium: amerikai támogatással rejtőzködnek a terroristák Szíriában

Az amerikai katonai jelenlét Szíriában komoly kihívást jelent a békefolyamat és az ország területi egységének megvédése szempontjából – áll az orosz külügyminisztérium csütörtöki közleményében.
“Az Egyesült Államok által az al-Tanf katonai létesítményük körül egyoldalúan létrehozott 55 kilométeres biztonsági zónát a Daes terroristái használják”mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki tájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy az extrémisták az amerikai ellenőrzés alatt álló területeken tudnak elrejtőzni a kormányerők elől és tudnak erőt gyűjteni az újabb rajtaütésekhez.
Az orosz külügyminisztérium szerint az amerikai katonai jelentlét komoly kihívást jelent Szíriában, ami veszélyezteti a békefolyamatot és az ország területi egységét.
Szíria külügyminisztériuma korábban számos alkalommal felszólította az Egyesült Államokat katonai erőinek kivonására Szíria területéről, de ez mindeddig nem történt meg, a legitim kormány emiatt megszállássá nyilvánította az amerikai fegyveresek jelenlétét.

http://www.hidfo.ru/2018/02/kulugyminiszterium-amerikai-tamogatassal-rejtozkodnek-a-terroristak-sziriaban/

2018. február 7., szerda

Állandó megfigyelés alá helyeznék a muszlim bevándorlókat

Az amerikai Department of Homeland Security állandó megfigyelés alá helyezne muszlim bevándorlókat, hogy ezzel csökkentse a terrortámadás veszélyét.
A Foreign Policy magazinban hétfőn megjelent tervezet szerint az Egyesült Államok állandó megfigyelés alá vonna nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szunnita muszlim bevándorlókat, hogy ezáltal csökkentse a terrorfenyegetést.
A tervezet sorra vette a 2001 októberétől 2017 decemberig az Egyesült Államokban történt terrortámadásokat, és arra a megállapításra jutott, hogy a korábban beengedett, kockázatosnak minősülő szunnitákat állandó megfigyelés alá kell vonni.
A dokumentum nem sokkal azt követően jutott nyilvánosságra, hogy január 16-án egy kormányjelentés szintén kijelentette; a 2001 és 2016 közt terrorcselekmény miatt elítélt személyek háromnegyede külföldi születésű volt. A jelentést Donald Trump amerikai elnök is megosztotta, illetve több alkalommal kommentálta a Twitteren, hangsúlyozva, hogy “biztonságossá kell tenni Amerikát.”
Amennyiben az új megfigyelési irányelvek érvénybe lépnek, ez lehetővé teszi a Donald Trump által képviselt irányelvek szigorítását, ami egyébként is megpróbálja megakadályozni a bevándorlást a muszlim többségű országokból; Trump tavaly rendelt el beutazási tilalmat nyolc országra, ebből hat ország muszlim többségi lakosságú. A múlt hét folyamán a kormány közölte, hogy engedélyezni fogják a bevándorlást, de szigorított feltételek mellett, és a politikai extrémisták kiszűrése érdekében állandó megfigyelést fognak alkalmazni.

http://www.hidfo.ru/2018/02/allando-megfigyeles-ala-helyeznek-a-muszlim-bevandorlokat/

A németek nem tárgyalnak tovább Törökország EU-csatlakozásáról

A formálódó új német kormánykoalíció megállapodásában az is benne foglaltatik, hogy addig nem folytatódhatnak a tárgyalások Törökország EU-csatlakozásáról, ameddig az országban nem állítják helyre a demokratikus elveket és emberi jogokat.
A szociáldemokraták és Angela Merkel pártja közti koalíciós tárgyalások során arról is megállapodás született, hogy az új német kormánykoalíció nem fogja megengedni Törökország EU-csatlakozási folyamatának tovább folytatását, ameddig az országban nem áll helyre a demokrácia és az emberi jogok – áll a Rheinische Post keddi beszámolójában.
“A demokrácia helyzete, a jog uralma és az emberi jogok tisztelete régóta sérült Törökországban. Ezért nem akarunk újabb fejezetet nyitni a csatlakozási tárgyalásokban. A vízumliberalizáció és a vámunió akkor válik elérhetővé, ha Törökország megfelel az elvásároknak” – áll a tervezetben.
Törökország 1997 óta várakozik az Európai Unióba való belépésre. A csatlakozási tárgyalásokat 2005-ben kezdték meg. Augusztusban azonban Angela Merkel bejelentette, hogy megvétózza a vámunió kiterjesztését.
Törökország a csatlakozási tárgyalások kezdete óta újabb bevándorlási hullámokkal és a Németországban élő több millió török bevándorló körében tüntetések szervezésével próbál nyomást gyakorolni az Európai Unióra. Korábban felmerült, hogy a török titkosszolgálatok európai szélsőjobboldali szervezeteket is befolyás alá vonhattak.

http://www.hidfo.ru/2018/02/a-nemetek-nem-targyalnak-tovabb-torokorszag-eu-csatlakozasarol/