Ezért „távolodik a Nyugattól” Magyarország

Az uniós vezető diplomaták azzal fenyegetőznek, hogy kizárják Magyarországot az Európai Unióból, ha a magyar kormány nem hajlandó csökkenteni a fehér lakosság arányát.

Németország, Franciaország és 21 másik tagállam ultimátumot fog adni Magyarországnak és Lengyelországnak; be kell engedniük a kvótarendszeren keresztül kiosztott migránsokat, vagy el kell hagyniuk az Európai Uniót – áll a The Times beszámolójában.

A brit lap szerint a két országnak választania kell, hogy része-e az európai együttműködésnek vagy nem – és amennyiben Magyarország úgy dönt, hogy Európa részei vagyunk, el kell fogadnunk, hogy az EU vezető szervei ide afrikai és közel-keleti migráns-közösségeket akarnak betelepíteni.

A lap név nélkül idéz egy magas rangú diplomatát, aki azt mondta, többé nem megengedett az az opció, hogy „fél lábbal kint vagyunk, fél lábbal pedig bent vagyunk” Európában; ha úgy döntünk, hogy az EU tagjai akarunk maradni, be kell fogadnunk és le kell telepítenünk a kvótarendszer által évente ide kiosztott migránsokat.

A magyar kormány 2014-ben döntött arról, hogy a külgazdaságot „több lábra kell állítani”. Az akkor megkezdett folyamat azonban csak a következő években válik fontossá, amikor Magyarország demográfiai összetétele szempontjából döntő jelentőségű lesz, hogy az ország főként nyugati pénzforrásoktól és az uniós forrásoktól függésben létezik-e, vagy képes alternatív forráshoz jutni – pl. Oroszország -, amikor az EU egyszer úgy dönt, hogy csak akkor kapjuk meg az uniós forrásokat, ha a kormány engedélyezi a színesbőrű migránsok tömeges letelepítését Magyarországon.

http://www.hidfo.ru/2017/04/ezert-tavolodik-a-nyugattol-magyarorszag/

Aktivizálta magát Soros “megbízható szövetségese”

A Soros nemzetközi hálózatában megbízható személyként nyilvántartott politikus szerint be kell engedni a migránsokat Európába, utána pedig Magyarországra kell hozni őket, mert ellenkező esetben nem kapjuk meg az uniós forrásokat.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője a Kossuth Rádiónak nyilatkozva nehezményezte, hogy a magyar hatóságok nem engedik be a migránsokat az országba, a menedékkérelmük elbírálását váró ismeretlen személyeket pedig nem engedik szabadon mozogni Magyarország területén és ezáltal a schengeni övezetben. Szerinte a kormány meg kell hátráljon, hiszen a határok megnyitásával még el lehetne kerülni, hogy az Európai Unió megvonja Magyarországtól az egyébként nemzetközi szerződésben garantált fejlesztési forrásokat.

Niedermüller azt mondta, még abban az esetben sem lehetne büntetésnek nevezni a brüsszeli nyomásgyakorlást, ha az EU ténylegesen megvonja a forrásokat Magyarországtól. Ebben az esetben szerinte nem büntetésről van szó, hanem arról, hogy ha egy bizonyos ország kormánya egy bizonyos területen nem hajlandó együttműködni az Európai Unióval, akkor a közösségnek megvan az a lehetősége, hogy más területeken ő ne működjön együtt az adott tagállammal.

Bár a Demokratikus Koalíció a migránsok szétosztását folytató kvótarendszerrel kapcsolatos európai viták során mindvégig azt a hazugságot terjesztette Magyarországon, hogy „nincsenek is kvóták, a menekülteket senki nem akarja elosztani Európában”, Niedermüller a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában már azt mondta; Magyarország el kell fogadja és le kell telepítse a kvótarendszer által rá kiszabott migránsokat, hogy „ezzel szimbolikusan kimutassa hajlandóságát a közös európai menekültügyi politikában”.

Niedermüller szerint egyébként a migránsok nem jelentenek veszélyt a közbiztonságra, emiatt minden menekültet ellenőrizhető módon be kellene fogadni (majd a kvótarendszer alapján szétosztani őket) Európában.

2016 október közepén egy amerikai hackercsoport több mint 2500 fájlt hozott nyilvánosságra a DC Leaks weboldalán, melyek többek közt Soros György nevéhez köthető civil szervezetek levelezéseit, titkos dokumentumait tartalmazzák. A kiszivárogtatott belső használatú iratokból kiderült, hogy Niedermüller Péter úgynevezett „megbízható személyként” van nyilvántartva Soros György nemzetközi ügynökhálózatában.

http://www.hidfo.ru/2017/04/aktivizalta-magat-soros-megbizhato-szovetsegese/

Terrorcselekményt követhetett el egy amerikai vállalat Magyarországon

ra tervezett törvénymódosítás visszavonását.

A tüntetés résztvevői a nemzetközi médiának címzett – angol nyelvű – transzparensekkel vonultak fel, és követelték, hogy a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemre (CEU) ne legyen érvényes a felsőoktatási törvény módosítása, amiről a kormánypártok hétfőn terveznek szavazni. Egy órával azelőtt, hogy a tüntetések megkezdődtek, az amerikai közösségi média üzemeltetői felfüggesztették a Soros-féle demonstrációkkal szemben kritikát megfogalmazó oldal működését.

A 888.hu azt írta, a történtek alátámasztják, hogy a liberalizmus a másként gondolkodók eltiprására törekszik, megpróbálja elfojtani az eltérő véleményeket.

„Ma kiderült, hogy a gondolatrendőrség nem Orwell könyvében, nem a távolba nyúló diktatúrákban létezik, hanem itt van közöttünk. Ott virít számítógépünkön, telefonjainkon. Mindenki megtapasztalhatja. A Facebook úgynevezett algoritmusai: Soros, liberálisok, és Zuckerberg maffiája dönti el mit írhatsz le, mit oszthatsz meg, mit gondolhatsz és mit nem. […]

Nem szóltak semmit, fogták magukat és ezen a szép vasárnap délutánon hirtelen elérhetetlenné tették a több mint 105 ezer kedveléssel és ugyanennyi követővel rendelkező oldalt.” – írták.

A Facebook korábban már számos alkalommal segítette a Magyarország ellen nemzetközi érdekközösségek által vívott hálózati hadviselést, ennek részeként többek közt nemzeti radikális szurkolói közösségek, később nem-liberális politikai közösségek oldalait törölték. A 2015-ös nagy bevándorlási hullám előtt – mintha csak előre tudták volna – a Facebook „nagytakarítást” hajtott végre és minden nagyobb nemzeti radikális közösség oldalát kitörölte. Később a Jobbik radikális szárnyához köthető oldalakat távolítottak el, szintén indoklás nélkül.

A 888.hu oldalának törlése azonban más esetnek tekinthető; utóbbi már nem pusztán ideológiai alapon folytatott vélemény-cenzúra, hanem szorosan összeköthető egy a magyar kormány által tervezett törvénymódosítás ügyével, ami a magyar kormányra gyakorolt nyomásnak minősülhet. Egy kormánypárti weboldal Facebook-oldalának blokkolása – ilyen kontextusban – Magyarország törvényei szerint terrorcselekmény-gyanús lépés.

A Btk. szerint terrorcselekményt követ el, aki állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

A Facebook a mai napon egy a kormánypárti oldalt törölt, egy időben azzal, hogy folyamatban voltak a kormány által tervezett törvénymódosítás elleni tüntetések, melyekkel szemben az adott oldal éles ellenvéleményt fogalmazott meg. Vitatható, hogy a Facebook részéről ez pusztán „nyomásgyakorlásnak” vagy „kényszerítésnek” minősül-e, de az tény, hogy az amerikai vállalat a magyar törvények szerint ma egy terrorcselekmény-gyanús tettet követett el, amit az érintett hatóságoknak hivatalból vizsgálniuk kellene.

http://www.hidfo.ru/2017/04/terrorcselekmenyt-kovethetett-el-egy-amerikai-vallalat-magyarorszagon/

Figyelmeztető lövés

Indoklás nélkül blokkolt majd egy napra rá újra elérhetővé tett a Facebook egy a CEU bezárása ellen tüntetőkkel szemben kritikát megfogalmazó oldalt. A blokkolás a CEU ügyével kapcsolatos tüntetés előtt egy-két órával kezdődött, a tüntetés végeztével másnapra újra elérhető volt a kormánypárti weboldal.

Újra beavatkozott a Facebook a magyarországi médiaegyensúly alakulásába egy nem-liberális politikai weboldal fiókjának blokkolásával. A kormánypárti hírportál napi rendszerességgel fogalmazott meg kritikát Soros György társadalomformáló pénzosztogatásával szemben, kritizálta a külföldről pénzelt álcivil szervezetek magyarországi tevékenységét, emellett a Soros György nemzetközi aktivista-hálózatát leleplező WikiLeaks-kiszivárogtatásokról is beszámolt. A weboldal Facebook-oldalát azt követően blokkolták, hogy Budapesten több helyszínen megkezdődött a gyülekezés a Soros György egyetemének bezárása elleni tüntetésekre.

A kormánypárti weboldal blokkolásával a Facebook beavatkozott a magyar médiapiaci egyensúlyba, mert a közösségi média üzemeltetői szemmel láthatóan ideológiai alapon és konkrét politikai ügyek mentén döntöttek egy-egy népesebb elérésű felhasználó blokkolásáról. Miközben a liberális nézeteket képviselő weboldalak elérését semmivel nem korlátozza a Facebook, a nem-liberális politikai közösségek/hírportálok fiókjait immár rendszeres jelleggel teszi elérhetetlenné. Korábban a jobboldali radikális csoportok közönség-elérését ritkította meg az amerikai közösségi média, a tegnapi lépéssel pedig – annak időzítése miatt – egy konkrét politikai ügy mellett, a CEU működésének fenntartása mellett köteleződött el a Mark Zuckerberg által alapított vállalat.

Valamennyi eset egyértelművé tette, hogy a liberális és a nem-liberális felhasználók nem egyenlő feltételekkel használhatják a Facebook szolgáltatását.

Korábban egy orosz geopolitikai szakértő, Andrej Koribko könyvében kifejtette, mivel magyarázhatóak az ehhez hasonló lépések: az online közösségi média térnyerésével a hálózati hadviselés mindennapossá vált, ebben az új hadviselési formában vannak jelen technikai segédeszközként a Facebook-hoz hasonló vállalatok, melyek lehetővé teszik a nem-liberális kormányok elleni gyors mozgósítást, nagy létszámú potenciális tüntető elérését.

Miközben a liberális/bevándorláspárti csoportok korlátlanul növelhetik közösség-elérésüket és használhatják a Facebook szolgáltatását tömegdemonstrációk szervezésére, a Facebook üzemeltetői minden egyes számukra kényes, mérföldkő jellegű külpolitikai vagy belpolitikai történés előtt nagytakarítást hajtanak végre.

A Facebook nem törölte az Angela Merkel Budapestre érkezésekor szimpátiatüntetést szervező csoportokat, de eközben alapos előkészület jelleggel kitörölt számos olyan felhasználót, ami Vlagyimir Putyin Budapestre érkezése előtt hajlandóságot mutatott arra, hogy szimpátiatüntetést szervezzen, és ehhez megfelelő (néhány tízezret bőven meghaladó) tömegelérése volt.

Miközben a Facebook nem törölte a bevándorláspárti csoportokat sem – annak ellenére, hogy azok bizonyítottan a terrorszervezetek terjeszkedését segítik elő -, a 2015-ös nagy migrációs hullám előtt blokkolta a legnagyobb magyar radikális jobboldali weboldalak/politikai közösségek felhasználóit, hogy ezek a csoportok ne rendelkezzenek nagy tömegeléréssel, amikor a sokszázezres migrációs hullám ideér a magyar határokhoz.

A CEU melletti nyílt kiállással a Facebook üzemeltetői figyelmeztető lövést adtak le: ti ott Magyarországon egy amerikai közösségi média szolgáltatását használjátok, tűrnötök kell, hogy esetenként az amerikai érdekcsoportok nézetei mentén a fiókjaitok törölve lesznek. Nem csak egyértelművé vált ezáltal, hogy a Facebook a hálózati hadviselés eszköze immár Magyarországon is, de utóbb megkérdőjelezhetetlenné vált, hogy a hálózati hadviselésnek ez az eszköze csak a liberális oldal számára elérhető, a veszélyes nagyságúra duzzadt politikai ellenfeleket egyik óráról a másikra is elnémíthatják.

http://www.hidfo.ru/2017/04/figyelmezteto-loves/

Az USA beavatkozna a magyar oktatásügybe

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma megfogalmazta elvárásait a magyar felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban.

„Az Egyesült Államok aggódik a magyar kormány március 28-án beterjesztett, új törvénytervezete miatt, amely új, célzott és súlyos követelmények elé állítja a külföldi egyetemeket.” – írja a HVG az amerikai külügyminisztérium weboldalán megjelent közleményre hivatkozva.

A közleményben az amerikai külügy felszólítja a magyar kormányt, hogy tartózkodjon minden olyan jogalkotói lépéstől, ami Soros György egyetemének „függetlenségét” korlátozza, vagy a működését hátráltatja.

„Nyomatékosan kérjük Magyarország kormányát, hogy tartózkodjon minden olyan jogalkotói lépéstől, amely a CEU működését és függetlenségét veszélyeztetné.” – írták.

Magyarország külügyminisztériuma egyelőre nem fogalmazott meg semmilyen elvárást vagy követelést azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen törvényeket ne hozzon az amerikai felsőoktatásra vonatkozóan.

http://www.hidfo.ru/2017/03/az-usa-beavatkozna-a-magyar-oktatasugybe/

Nagyon sokan tiltakoznak Soros György egyetemének beszántása ellen

Híres akadémikusok, és még híresebb Nobel-díjasok száját hagyták el Soros György egyetemét támogató szavak az utóbbi néhány napban.

Az amerikai nagykövetség, az amerikai külügyminisztérium és több hazai egyetemi tanszék is ellenzi Soros György egyetemének bezárását. Az Index.hu emellett közzé tette a CEU mellett kiálló Nobel-díjasok immár 15 fősre duzzadt listáját (Barack Obama nincs rajta). Kiderült; „a világ legnagyobb élő közgazdászai” is kiállnak Soros mellett (a holtak nem, bár ezt a liberálisoknál soha nem tudni).

„A levelet több mint 150 közgazdász írta a világ vezető egyetemeiről, többek között a Harvardról, a Yale-ről, a Columbia-ról, az MIT-ről vagy a London School of Economicsról. A levélben azt írják, elismerésüket és csodálatukat szeretnék kifejezni a CEU iránt, amely a régió egyik vezető egyeteme.” – írták.

A CEU-t támogató külföldi érdekközösségek mellett azonban – a hazai támogatás látszatát fenntartandó – tüntetést is szerveznek vasárnap, melynek célja, hogy az ott készült fotókat a Nyugat Legnagyobb Élő Újságírói mind címlapon hozzák.

A kormány válasz-közleménye szerint “Magyarország kormánya meglepetten tapasztalta, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma ténybeli tévedéseken alapuló sajtóközleményt tett közzé”. Emellett hangsúlyozta; Magyarország szuverén ország, amely “külkapcsolatait a kölcsönös tisztelet, a jószándék és a megegyezésre törekvés jegyében alakítja”.

http://www.hidfo.ru/2017/04/nagyon-sokan-tiltakoznak-soros-gyorgy-egyetemenek-beszantasa-ellen/

Hamis fény: Álhírrel toborzott tüntetőket az Index.hu

Álhírrel manipulálta a közvéleményt tüntetések provokálása céljából az Index.hu. A liberális hírportállal kapcsolatban korábban kormánypolitikusok is elismerték, hogy alkalmazottai külföldi titkosszolgálatokkal folytathatnak együttműködést.

Álhírek terjesztésével toborzott kormányellenes tüntetőket az Index.hu, köztudottan amerikai titkosszolgálati szálakkal rendelkező hírportál. Az Index a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem fiktív közleményét vette át, miszerint az Oktatási Hivatal számukra küldött állásfoglalásában elismerte, hogy az egyetem törvényesen működik.

A CEU weboldalán megjelent bejegyzésben az állt: „az Oktatási Hivatal állásfoglalása megerősíti, a CEU törvényesen működik Magyarországon a miniszterelnök és más politikusok állításaival szemben”. Az Oktatási Hivatal azonban nem adott ki ilyen közleményt; az Index az álhír terjesztésével megtévesztette olvasóit, és azt a látszatot keltette a Budapesten gyülekező tüntetőkben, hogy egy törvényesen működő egyetemet támogatnak.

A CEU honlapján az eredeti közlemény helyett azóta egy pontosítás olvasható, amelyben konkrétan kijelentik, hogy az egyetem működési engedélyének felülvizsgálata még folyamatban van, vagyis a működés törvényes voltát még semmilyen hivatal nem ismerte el.

Az eredetileg megjelent fiktív közlemény – amit az Index leközölt, és amely szerint a CEU törvényesen működik – azonban a liberális sajtóorgánumnak köszönhetően legkevesebb másfél millió emberhez eljutott, és többek közt ennek okán több ezer ember tüntetett vasárnap Soros György egyeteme mellett. A tüntetők az Indexen megjelent álhírnek köszönhetően azt gondolhatták, hogy egy törvényesen működő oktatási intézmény mellett állnak ki.

Az Index.hu pénteken este közölte az álhírt, ekkor és a következő napon valamennyi, Soros György pénzéhez kötődő sajtóorgánum aktívan folytatta a tüntetés népszerűsítését, így az Index által leközölt álhír is bejárta a magyar sajtót.

Péntek este azonban az Oktatási Hivatal közölte: nem adtak ki olyan közleményt, amelyben a CEU működésének törvényes voltát elismerték volna. Az OH weboldalán megjelentekben az állt; a hivatal „a CEU közleményére hivatkozva egyes portálokon megjelent híresztelésekkel ellentétben nem adott ki semmiféle állásfoglalást arról, hogy a CEU törvényesen működik”.

Az álhír hatását azonban nem tompította ez a rövid közlemény; két nappal később több ezren tüntettek Soros György egyetemének betiltása ellen. A liberálisok álhírek terjesztésével végre utcára tudtak vinni pár ezer embert, abban reménykedve, hogy az álhírek terjesztéséért majd nem kell vállalniuk a felelősséget – de ha valaki mégis vállalja a felelősséget, a CEU egy vezetője fogja állni a sarat, hiszen „nekik már úgyis mindegy”. Az Index alkalmazottja csak átvette ezt a fiktív közleményt, az azt megjelentető személyt pedig vélhetően nem fogja kiadni az Egyesült Államok.

Korábban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, és az amerikai külügyminisztérium is határozott elvárásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Magyarország kormánya milyen törvényt hozzon vagy ne hozzon a felsőoktatás terén. Nem meglepő, hogy az Index.hu álhírekkel támogatja ezeket a követeléseket – korábban már több kormánypolitikus is elismerte, hogy a liberális sajtóorgánum együttműködik külföldi titkosszolgálatokkal.

2014 szeptemberében Semjén Zsolt kormányfő-helyettes azt nyilatkozta, hogy az Index.hu átvette a külföldi titkosszolgálatok dezinformációs anyagait, és közreműködik az ukrán titkosszolgálatok által a kettős állampolgárság lejáratására indított információs kampányban. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig hetekkel ezelőtt azt mondta: “Az Indexen rendszeresen és sorozatosan nemzetbiztonságot érintő cikkek jelennek meg, ott titkosszolgálatokkal kapcsolatos információk látnak napvilágot. Ez nem véletlen. Néhány indexes újságíró tollából rendszeresen ilyen anyagok jelennek meg, amelyek koncepciózusak. Jó lenne végre tisztázni, milyen titkosszolgálati szála van az Indexnek.”

http://www.hidfo.ru/2017/04/hamis-feny-alhirrel-toborzott-tuntetoket-az-index-hu/

Nemzetbiztonsági szempontok mentén dönthetnek Soros György egyeteméről

Gyorsított eljárásban tárgyalják a felsőoktatás törvény tervezett módosítását, így akár már holnap is döntés születhet a CEU ügyében. Soros György egyetemének megregulázására az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazott nemmel.

A Fidesz-KDNP igennel, az MSZP-Jobbik-LMP tömb pedig nemmel szavazott a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításának gyorsított eljárásban tárgyalására. A „115” igen, 49 „nem” szavazattal elfogadott beadványt követően kivételes eljárásban döntenek a törvénymódosításról, amit így akár már holnap megszavazhatnak.

A törvénymódosítás – indoklása szerint – szigorúan külpolitikai és nemzetbiztonsági érdekeknek rendeli alá a Magyarországon működő külföldi oktatási intézményeket.

„Az Nftv. vonatkozó rendelkezéseinek biztosítania kell a nemzetközi felsőoktatási együttműködés […] működtetésével járó hallgatói, oktatói mozgás, beutazás során az időszerű nemzetbiztonsági szempontok érvényesülését.” – áll a tervezet indoklásában.

A törvénymódosítás kimondaná, hogy Magyarország területén csak akkor működhet külföldi oktatási intézmény, ha a származási ország és Magyarország kormánya egyaránt támogatását fejezi ki a működésére vonatkozóan. Ennek értelmében a külföldi egyetemek a továbbiakban államközi szerződés keretén belül működhetnének Magyarországon.

Magyar nemzetbiztonsági érdek

A törvénytervezet ennek okán kapott az utóbbi napokban látott mértékű médiavisszhangot: Soros György támogatói egy olyan jövőképet dédelgetnek, mely szerint a nemzetállamok helyét átveszi egy globális civil társadalom, ahol nincsenek többé nemzetállamok, így határok sincsenek. A kormány által javasolt tervezet amiatt fájó pont Soros követőinek, mert előírná, hogy a működésükhöz mindenféleképpen nemzetállami szereplőket kell bevonni. Ez egy igen kínos pont azoknak a külföldi milliárdosoknak, akik a nemzet-államiság megkerülésére – majd felszámolására – törekszenek, és oktatóikat is ennek szellemében válogatják össze.

Az új törvénymódosítást követően egy külföldi vagyonos személy csak akkor kezdhet egyetemet szervezni Magyarországra, ha ahhoz legalább két nemzetállam – a származási ország és Magyarország – támogatását is meg tudja szerezni.

Európai érdek

A felsőoktatási törvény módosításába ráadásul bekerülne (ezt a liberális sajtó érthető módon nem hangsúlyozza), hogy EU-tagállamok esetében nem szükséges ilyen államközi szerződést kötni. A tervezet ezek szerint nem akadályozná a tudás áramlását Európában – ugyanakkor megakadályozná, hogy nem-európai országok vagyonos állampolgárai a törvények kijátszásával működtessenek egyetemet Magyarországon. Az Amerikai Egyesült Államokra, közel-keleti országokra érvényes ez a korlátozás, de az európai nemzetköziséget aligha érinti.

A felsőoktatási törvény tervezett módosítása tehát az oktatás terén a transzatlanti – amerikai-európai – együttműködés elé állít bizonyos korlátokat, ami helyett inkább a tisztán európai együttműködésre fekteti a hangsúlyt.

Furcsa együttállás

Annak a törvénymódosításnak gyorsított eljárásban tárgyalására, ami elkerülhetetlenné teszi a nemzetállami szereplők bevonását a nemzetközi oktatási együttműködésbe, nemet mondott minden ellenzéki párt. A tervezett módosítás előrehozását 115-49 szavazati arányban fogadták el. Nemmel az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazott. A Demokratikus Koalíció már egy ideje nem képviseli szavazóit a parlamentben, ők már korábban kifejezésre juttatták, hogy úgy ahogy van, az egész oktatást kivennék nemzetállami jogkörből és Brüsszel kezébe adnák.

http://www.hidfo.ru/2017/04/nemzetbiztonsagi-szempontok-menten-donthetnek-soros-gyorgy-egyetemerol/

Áprilisban kezdi munkáját a német kibervédelmi parancsnokság

A német védelmi minisztérium áprilisban indítja el az új kiber- és információvédelmi parancsnokságot, ami át fogja venni a hadsereg teljes kibervédelmi arzenálját.

A DPA hírügynökség szerint az új parancsnokság 13500 katonai és civil alkalmazottat foglalkoztat majd, akiknek az lesz a feladata, hogy megvédjék a katonai hálózatokat és a digitális vezérlésű fegyvereket a hackertámadásoktól. Utóbbi egy igen kényes kérdés Németország számára; a szíriai török beavatkozást megelőzően a NATO Patriot rendszerei felett ismeretlen hackerek vették át az ellenőrzést és számos nem-kívánt rakétaindítás történt. A történtek után többek közt a német Patriot rendszereket elkezdték kivonni Törökország területéről.

A NATO nem tudja ellenőrzés alatt tartani saját fegyvereit

"Ismeretlen hackerek" zavarják ki a németeket Törökországból?

A Bundeswehr elleni hackertámadások száma az utóbbi egy évben ugrott meg jelentősen, mióta Németország állandó diplomáciai konfliktusban áll a török kormánnyal. Az utóbbi kilenc hét során a védelmi minisztérium több mint 280000 betörési kísérletet észlelt a német katonai hálózatokba.

Hetekkel ezelőtt a Szövetségi Információbiztonsági Hivatal is közölte, hogy teljes készültségben várják a 2017-es parlamenti választásokat, ugyanis feltételezik, hogy külföldi hackerek megpróbálják majd befolyásolni a választások kimenetelét.

A múlt hét folyamán magas rangú német és holland vezetők Twitter-fiókjait érte támadás, miután tovább bonyolódott a Németország, Hollandia és Törökország közti diplomáciai botrány. Német kormányhivatalok weboldalai ellen is támadásokat hajtottak végre olyan hackercsoportok, melyek nyíltan támogatják a török kormányt. A támadásokat követően horogkeresztes képeket tettek közzé, emellett „náci Németország” és „náci Hollandia” hashtag-ekkel közöltek le tartalmakat, köztük a török államfő, Recep Tayyip Erdogan beszédeit is.

A szeptember 24-i választások előtt orosz hackertámadásokra is számítanak a német hatóságok. Bár Moszkva minden ezzel kapcsolatos vádat tagad, a német hatóságok továbbra is azt állítják, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni a német belügyekbe.

http://www.hidfo.ru/2017/03/aprilisban-kezdi-munkajat-a-nemet-kibervedelmi-parancsnoksag/

Fotelforradalmárokkal korszerűsít a német hadsereg

Újabb fegyvernemmel bővül a német hadsereg; év végéig több mint tízezer olyan embert toboroznak, akik kényelmesen elhelyezkedve, laptoppal a kezükben harcolnak a hazáért.

Bonnban megkezdte működését a német hadsereg új kibervédelmi parancsnoksága, ami azt hivatott biztosítani, hogy Németország infrastruktúrája kifogástalanul üzemeljen, és a választási eredményeket ne írja át egy külső hatalom. A német sajtó szerint az új kibervédelmi egység eddig mindössze 260 főből áll, de a védelmi minisztérium tervei szerint még idén összesen 13500 embert toboroznak majd, hogy a választások idejére már teljes kapacitáson üzemeljen a gépezet.

A védelmi minisztérium jelentései szerint az év első kilenc hetében több mint 280000 beavatkozási kísérlet érte a katonai hálózatokat. A német sajtó azonban inkább humorral kezeli a kérdést, nem igazán veszik komolyan a kiberharcosokat mint új „fegyvernemet”. Az újságírók egy része olyan véleményeket jelentetett meg, miszerint csak papíron akarják növelni a hadsereg létszámát, és olyan katonákat toboroznak, akik aztán soha nem fognak fegyvert fogni. Elhangzottak olyan kijelentések is, miszerint a német katonák fiatal generációja már nem harcolni fog a hazáért, hanem ülni fog érte (laptoppal az ölében).

A védelmi miniszter azonban személyesen felügyeli az új fegyvernem kialakítását. Ursula von der Leyen a bonni központ megnyitásakor emlékeztetett, hogy a közelmúltban magas rangú német politikusok postafiókjait, ill. közösségi média fiókjait érte támadás, és a szabadon tevékenykedő hackercsoportokat felbátorította, hogy gyakran nem ütköznek semmilyen ellenállásba.

A közelmúltban a török-német diplomáciai botrány elmélyülését is német katonai hálózatok elleni hackertámadások kísérték, a titkosszolgálatok emellett azzal számolnak, hogy a 2017-es parlamenti választások idején még nagyobb szükség lesz a kibervédelmi erőkre; többek között orosz és török hackercsoportok beavatkozási kísérleteire számítanak, ami főként kompromittáló információk nyilvánosságra hozását célozná a kampányidőszakban.

http://www.hidfo.ru/2017/04/fotelforradalmarokkal-korszerusit-a-nemet-hadsereg/

Orosz statisztákat keresnek a NATO hadgyakorlataira

Oroszul beszélő statisztákat keresnek a NATO hadgyakorlataira, akik a békés polgári lakosság szerepét kell eljátsszák, hogy a nyugati katonák minél élethűbb környezetben készülhessenek a háborúra.

Németország olyan előadókat keres, akik statisztaként részt vennének az amerikai hadgyakorlatokban – a hirdetés szerint a jelöltek jó orosz nyelvtudással kell rendelkezzenek, és képesek kell legyenek arra, hogy többek között vidéki gazdák, áruházi eladók szerepét eljátsszák.

A hirdetés – mely a német főváros hivatalos weboldalán jelent meg – szövege alapján a jelentkezők a gyakorlatozó katonák által használt nyugati nyelveket kell ismerjék, emellett előnyt jelent, ha a NATO számára Oroszország felé útba eső valamelyik kelet-európai ország nyelvét is beszélik. Ennek megfelelően az angol vagy német – és orosz – nyelv ismeretét várják el, emellett „nagy előnyt jelent” a cseh és lengyel nyelvismeret.

A jelentkezőkből kiválogatott statiszták április 26-án kezdhetnek. A hirdetés szerint „a konfliktus-zóna civiljenek szerepét kell majd eljátszaniuk, ami segít valós környezetben kiképezni, optimális környezetben felkészíteni a katonákat a külföldi missziókra.”

NATO-bázisok Oroszország körül

Az orosz nyelvterületen zajló NATO-hadmozdulatok szimulálása Nürnberg és Regensburg közt zajlik majd, ahol tíz falut építenek fel erre a célra, falvanként 30 házzal.

„Az előadók kisebb szerepeket kell eljátsszanak, pl. helyi állattenyésztőt, bolti eladót kell alakítsanak.” – írták.

A hirdetés utalást tesz arra is, hogy Afganisztánról lehet szó a „külföldi misszió” kapcsán, bár ennek ellenére a cseh és lengyel nyelvtudással jelentkezők is civileket kell eljátsszanak. Ez arra utal, hogy a NATO nem egy újabb afganisztáni misszióra, hanem kelet-európai hadmozdulatokra készül, ami terveik szerint Oroszország határain belül folytatódna.

http://www.hidfo.ru/2017/03/orosz-statisztakat-keresnek-a-nato-hadgyakorlataira/

Német alezredes: a NATO Oroszország elleni háborúra készül

A Bundeswehr nyugállományú alezredese, Jürgen Rose szerint a NATO azért keres orosz nyelvismerettel rendelkező civil-imitátorokat a hadgyakorlataira, mert kelet-európai konfrontálódásra készül Oroszországgal.

Az álláshirdetés napi 88-120 eurót ajánlott olyan személyeknek, akik megfelelő orosz nyelvtudással rendelkeznek és hajlandók helyi gazdák, bolttulajdonosok szerepét eljátszani, illetve egyéb improvizált helyzetekben eljátszani a civil lakosság szerepét a NATO hadgyakorlatain.

A hadgyakorlat, amin a nyugati katonák orosz civilek közt készülnek a háborús helyzetre, április 28-án kezdődik Németországban. A nyugállományú német alezredes a történtek kapcsán a Szputnyik hírügynökség németországi oldalának nyilatkozott, mert szerinte ez már egyértelmű előkészületeket jelent egy kelet-európai háborúra: a NATO azt tervezi, hogy orosz civilek közt fog háborút vívni – ez egyértelműen kelet-európai hadszínteret, vagy egyenesen Oroszország területén vívott háborút jelent.

„Nem ez az első alkalom, hogy ilyen gyakorlatokat folytatnak. A múltban láthattunk már olyan esetet, hogy a NATO hadgyakorlatain résztvevő statisztákra hosszú palástot, turbánt adtak, mert akkor nagy valószínűséggel megtörténhetett egy olyan forgatókönyv, hogy a NATO ilyen környezetben kell beavatkozzon. Emiatt egyértelmű, mi történik most. A NATO keleti határain kirobbanó háborúra készülnek fel.”

Az Optronic HR-cég által feladott – a német főváros hivatalos weboldalán is megjelenő – hirdetés szerint a kezdődő hadgyakorlatokra az angol és német nyelvek ismeretén felül orosz, lengyel és cseh nyelvtudással keresnek embereket, akik alkalmi munkaként civilek szerepét kell eljátsszák.

Rose elmondása szerint ilyen hirdetések megjelenése miatt már senki nem tagadhatja, hogy a NATO ellenségként kezeli Oroszországot, és fegyveres konfrontációra készül Kelet-Európában.

A NATO 2014 óta fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában és a Fekete-tengeren, miután Ukrajnában hatalomra juttatott egy a NATO-csatlakozás iránt elkötelezett kormányt. Az ukrán háború kirobbanásáért később Oroszországot okolták a nyugati tömb tagjai.

http://www.hidfo.ru/2017/04/nemet-alezredes-a-nato-oroszorszag-elleni-haborura-keszul/

Lesújtana a muszlim fundamentalistákra Francois Fillon

A francia republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon csütörtökön javaslatot tett arra, hogy az iszlám fundamentalizmus elleni harc előmozdítása érdekében szigorú ellenőrzés alá kell vonni a muszlim kulturális központokat.

A republikánus jelölt közlése szerint nem szabad megengedni, hogy az országban tartózkodjanak azok a külföldi személyek, akik Franciaország ellen gyűlöletet szítanak. A radikalizálódó, francia állampolgárságú muszlimok esetében pedig különböző szankciókat helyezett kilátásba.

Fillon az RTL hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, szigorú állami szabályozás nélkül nem lehet megakadályozni azoknak a muszlim fundamentalista csoportoknak a terjeszkedését, melyek nem engedik a békés együttélés érdekében bizonyos vallási előírások megváltoztatását.

Ezzel az elgondolással nincs egyedül az elnökválasztási kampányban: Francois Fillonhoz hasonlóan a Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen is a muszlim közösségek szigorú állami kontroll alá vonását szorgalmazta.

http://www.hidfo.ru/2017/03/lesujtana-a-muszlim-fundamentalistakra-francois-fillon/

Kirúgják a németeket az Incirlik légibázisról

A Törökországgal tovább bonyolódó diplomáciai botrány miatt a német kormány alternatív helyszíneket keres, ami a közel-keleti műveletek kiindulópontja lehet, miután ki kell vonulniuk az Incirlik bázisról.

A német kormány közlése szerint eddig nyolc lehetséges alternatívát találtak. Többek között Kuvait, Jordánia és Ciprus jöhet szóba, miután el kell hagyniuk Törökországot. A közlemény szerint jelenleg vizsgálják a lehetséges helyszíneket, de még egyik országgal sem folytattak tárgyalásokat a német katonák ott állomásoztatásának igényével kapcsolatban. Az ügy lassú előrehaladta ráadásul felvetette annak lehetőségét, hogy a kormány egyáltalán nem is akar más országot találni a bázis működtetésére, ehelyett üres reményeket táplál arra vonatkozóan, hogy hátha Törökországban megváltozik a politikai helyzet.

Jan van Aken, a Die Linke külügyi szóvivője a Die Welt német lapnak nyilatkozva azt mondta, a kormánynak nyilvánvalóan nem áll érdekében a bázis áttelepítése más országba, mert ha így lenne, már tárgyalásokat folytattak volna a német katonák beengedéséről. Ehelyett üres reményeket táplálnak arra vonatkozóan, hogy hátha megváltozik az egyre csak tovább romló viszony Törökországgal.

A német kormány azt követően kezdett alternatív helyszíneket keresni az Incirlik bázison működő missziónak, hogy a török államfő kijelentette, szerinte „ami ma Németországban zajlik, az a náci korszakhoz hasonlatos”. Az Incirlik bázis bezárásának lehetősége azonban már korábban is felmerült török részről: Ankara a NATO-hoz hű katonai körök által elkövetett puccskísérletet követően vette fontolóra a bázis bezárását.

http://www.hidfo.ru/2017/03/kirugjak-a-nemeteket-az-incirlik-legibazisrol/