Grúzia reformokra készül a NATO-csatlakozás érdekében

Levan Izoria grúz védelmi miniszter azt mondta, országa készen áll reformokat végrehajtani annak érdekében, hogy még inkább kompatibilissé váljon a NATO standardjaival.

A Grúziában tervezett katonai reformok célja, hogy lehetővé tegyék a szorosabb NATO-integrációt. „Ambiciózus céljaink vannak, melyeket még idén végre fogunk hajtani. A legmagasabb lehetséges összeget fogjuk a katonai és képzési struktúra fejlesztésére fordítani. A Védelmi Minisztériumban kivitelezett reformok célja, hogy stratégiai partnerünk – az USA – támogatásával NATO-kompatibilissé váljunk.” – mondta.

A védelmi miniszter kijelentése szerint ennek jegyében Tbiliszi mellett a közös értékelő-fejlesztő központ (JTEC) fejlesztése az egyik legfontosabb prioritás.

Grúzia azóta törekszik a NATO-tagság megszerzésére, hogy 1994-ben megkezdődött hivatalos együttműködése az észak-atlanti szövetséggel és a partnerségi program részévé vált. A tagállamok államfői és kormányai 2008 áprilisában a NATO bukaresti csúcstalálkozóján határoztak arról, hogy Grúzia a jövőben NATO-taggá válhat.

http://www.hidfo.ru/2017/01/gruzia-reformokra-keszul-a-nato-csatlakozas-erdekeben/

Hivatalos választ várnak Berlintől a NATO-barát neonácik kapcsán

A nyugati politikában vannak „jó nácik” és „rossz nácik”. Az orosz parlament felsőházának tagja, Alekszej Puskov arra kéri a német hatóságokat, hogy állásfoglalásukkal szüntessék meg ezt a furcsa kettős mércét.

A nagy politikai pártok egész Európában mindenhol neonácinak nevezik a szélsőjobboldali paramilitáris mozgalmakat, de furcsa módon nem lehetett hallani ezt a megnevezést, amikor ugyanilyen szervezetek nyugati érdeket szolgáltak, és egy másik országban segítettek megdönteni a kormányt, ami nem akarta aláírni a társulási egyezményt az Európai Unióval.

A nyugati politika gond nélkül elnézte a Jobb Szektornak, hogy felgyújtottak néhány zsinagógát – eközben a balliberális sajtó mindössze a “kormányellenes tüntetők” megnevezéssel illette őket. Annak okán, hogy ha belföldön gyújtanának fel zsinagógát, minden bizonnyal nem kormányellenes tüntetőknek neveznék őket, kiderült, hogy a nyugati politikai korrektség számára vannak „jó nácik”, és „rossz nácik”. Ukrajna megindult a nyugati integráció göröngyös útján, így az egyébként szorgalmasan nácizó nyugati kormányok mindvégig nem tiltakoztak a zsinagógagyújtogatások ellen.

Alekszej Puskov, az orosz parlament felsőházának tagja hétfőn felszólította a német hatóságokat; adjanak hivatalos reakciót arra, hogy Sztepan Bandera követői fáklyás felvonulást tartottak Kijevben, egy a nemzetiszocialista párttal együttműködő ukrán vezető emlékére. Vasárnap egy ukrán nacionalista párt, a Szvoboda – és számos más szervezet – tagjai tartottak fáklyás felvonulást a fővárosban Bandera születésnapjának emlékére. A belföldi neonácikat tűzzel-vassal üldözők ingerküszöbét nem haladta meg a dolog, elvégre itt az ő embereik vonultak.

Ukrán terroristák szimbólumait használja a liberális sajtó

Puskov azonban arra kéri a német hatóságokat, hogy fogalmazzanak meg egyértelmű állásfoglalást ezzel kapcsolatban: elítélik-e, hogy Adolf Hitler egy szövetségesét ünneplik fáklyás felvonulással egy olyan országban, ami az uniós tagság várományosa?

„Várjuk a német hatóságok reakcióját a Bandera tiszteletére rendezett felvonulással kapcsolatban. Tudják-e ott Berlinben, hogy Bandera Adolf Hitler szövetségese volt? A hallgatás beleegyezés.”

– mondta.

A német hatóságok válasza ennek kapcsán különösen fontos. Amennyiben Berlin válasz nélkül hagyja a történteket, az annyit jelent, hogy Európa nem ítéli el a zsinagógák felgyújtását, ha a másik fél cserébe aláír néhány papírt az uniós diplomatáknak.

Az uniós hatóságok hallgatása szintén értelmet nyer: a cirkusz a választóknak szól, de a gyakorlatban nincs különösebb problémájuk se a „szélsőséges eszmékkel”, se „antiszemitizmussal”, se „kisebbségek elleni gyűlöletkeltéssel”, ha valaki az ő érdekeik képviseletében csinálja mindezt egy másik országban. A zsinagógára hajított Molotov-koktél szintén nem fontos nekik, elvégre aláírták a társulási egyezményt. Az „oroszbarát neonáciktól” rettegni kell, de a nyilvánvalóan kriminalizálódott, nyugatbarát neonáci hirtelen jófiú lett az erőszakos kormánydöntés során, amit támogatóik végül a „méltóság forradalmának” neveztek el.

http://www.hidfo.ru/2017/01/hivatalos-valaszt-varnak-berlintol-a-nato-barat-neonacik-kapcsan/

Mégis elmenekülnek a migránsok Németországból

Németországban a migránsoknak sokáig nem volt szimpatikus az a lehetőség, hogy önkéntesen elhagyják az országot. Ma már fizetnek nekik a távozásért, így sokan mégis továbbmenekülnek egy másik európai országba.

A Süddeutsche Zeitung jelentése szerint az utóbbi 16 év adatait tekintve rekordot döntött azoknak a migránsoknak a száma, akik önkéntesen elhagyják Németországot. Tavaly a német hatóságok mintegy 25000 deportálást hajtottak végre, de az országba érkezett migránsok millióinak semmilyen motivációja nem volt arra, hogy önkéntesen távozzanak. Az önkéntes visszahonosítási programban sikeresen résztvevők száma elenyésző volt.

Mindez azonnal megváltozott, miután a szövetségi kormány több mint 55 ezer migránsnak ítélt meg támogatást ahhoz, hogy távozzon Németországból. Az intézkedést követően arról számolt be a Deutsche Welle, hogy 55 ezer migráns önkéntesen elhagyja az országot.

A támogatottak közt van több mint 15 ezer albán, hatezer szerb, és ötezer koszovói állampolgár, emellett több mint ötezer iraki és háromezer afgán. A Neue Osnabrücker Zeitung szerint a balkáni országokból érkezőket számos esetben már nem engedik át a határon, és azokat is megpróbálják rábírni a távozásra, akik a magas segélyek miatt eddig Németországban tartózkodtak.

http://www.hidfo.ru/2017/01/megis-elmenekulnek-a-migransok-nemetorszagbol/

Freudi elvétés? Ukrán megszállásról beszélt Porosenko

Mariupolban tartott beszédet Petro Porosenko, ahol sokak megütközésére az ukrán katonák előtt felszólalva kijelentette, hogy „az ukrán megszállás csak átmeneti”.

„Tisztelt honfitársaim! Az ukrán megszállás átmeneti. Újra egyesülni fogunk. Ukrajna egy és oszthatatlan. Dicsőség Ukrajnának!” – mondta Petro Porosenko, a Donyeck és Luganszk területek lakosaihoz szólva.

A beszédről készült felvételt nyilvánosságra hozták az elnöki hivatal Facebook-oldalán, ahol az emberek arról kezdtek vitát, hogy az ukrán megszállásra vonatkozó rész (19:36-nál) csak technikai hiba, vagy freudi elvétés volt Porosenko részéről. Utóbbi esetben az elszólás arra utalhat; maga is tudja, milyen destruktív szerepet tölt be a konfliktusban, és, hogy egyes régiókban a többségi orosz lakosság megszállókként tekint az ukrán fegyveresekre.

A Donbassz régióban 2014 áprilisában robbant ki fegyveres konfliktus, miután a nyugati országok hibrid háborús puccsal megdöntötték az ukrán kormányt, majd hatalomra juttattak Kijevben egy olyan csoportot, ami hajlandó volt aláírni a társulási egyezményt az Európai Unióval, és megkezdeni a NATO-csatlakozást. Az orosz többségi lakosságú megyék nem fogadták el a puccsal hatalomra jutott nyugatbarát kormányt, ehelyett népszavazást tartottak az Ukrajnától elszakadásról, és saját országgyűlési választásokat írtak ki. Ukrajna fegyveres erővel próbálja ismét ellenőrzés alá vonni az orosz lakosságú területeket.

http://www.hidfo.ru/2017/01/freudi-elvetes-ukran-megszallasrol-beszelt-porosenko/

Trump: semmilyen számítógép nem biztonságos

Az Amerikai Egyesült Államok újonnan választott elnöke, Donald Trump újév alkalmából arra figyelmeztette az embereket, hogy semmilyen számítógép nem biztonságos, és ha valaki egy információt igazán fontosnak tart, azt számítógép érintése nélkül kell kezelje.

Trump az újévi ünnepségen annak kapcsán beszélt a számítógépek biztonságáról, hogy orosz hackerek állítólag feltörték az amerikai választási rendszert. A leendő amerikai elnök ennek kapcsán azt mondta, semmilyen számítógép nem védett a hackerekkel szemben, és az Oroszországra vonatkozó vádakkal kapcsolatban fontos bejelentést fog tenni a következő napokban.

„Tudjátok, ha valami igazán fontos, azt írjátok le, küldjétek futárral, a régi hagyományos módon. Megmondom, miért: egyetlen számítógép sem biztonságos.”

Az AP hírügynökség – mely elsőként beszámolt Trump kijelentéséről – ennek kapcsán azt írta, annak ellenére, hogy Donald Trump gyakran küld Twitter-üzenetet, valójában csak nagyon ritkán használ számítógépet.

A leendő amerikai elnök azt mondta, egy ilyen eseményt – a választási rendszer feltörését – lehetetlen lenne bizonyítani, emiatt „bárki más is lehetett”. Trump kijelentette; ő olyan információk birtokában van az ügy kapcsán, amit az emberek nem tudnak, és ennek tudatában mondja, hogy nem feltétlen Oroszországot kell okolni az állítólagos hacker-támadásokért. Elmondása szerint ezeket az információkat „kedden, vagy szerdán” nyilvánosságra hozza.

Trump kijelentéseit megelőzően az FBI igazgatója, James Comey szintén azt mondta; ha valaki nem takarja le a laptopján a webkamerát, az annak a megfelelője, mintha nem zárná be a kocsi ajtaját – bárki, aki tudatában van a fizikai védelem hiányának, kihasználhatja azt. Comey az újságíróknak nyilatkozva akkor elismerte, hogy ő is egy ragasztószalaggal letakarva tartja a laptop kameráját.

http://www.hidfo.ru/2017/01/trump-semmilyen-szamitogep-nem-biztonsagos/

Zuckerberg tagadja, hogy liberális cenzúrát vezet be a Facebook

A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg rengeteg reklamációt kapott annak kapcsán, hogy a közösségi háló liberális szervezeteken keresztül fogja megállapítani a hírek valóságtartalmát. Az álhírek elleni harc miatt sokan politikai alapú cenzúrától tartanak.

A Facebook a hét folyamán hivatalosan is bejelentette, hogy készen állnak együttműködni „harmadik féllel” a hírek valóságtartalmának ellenőrzése terén. Az intézkedés célja, hogy megállítsák a nagy hírügynökségek által terjesztett információval az adatfolyamban egyenrangú módon megjelenő álhírek terjedését.

Az amerikai elnökválasztás során a Clinton-stáb kampányának részét képezte, hogy a politikai ellenfél sikereit álhírek terjedésének tulajdonították. Ez a tényező kínos kérdéseket vet fel a fővonalú média hitelességével kapcsolatban; a kampány során az emberek állítólag nagyobb arányban osztottak meg a közösségi médiában „hamis híreket”, mint a szakmai alapon álló, ellenőrzött médiatermékek által terjesztett anyagokat. Hillary Clinton támogatói végül az álhírek terjedésének tulajdonították a választási vereséget, és a demokrata elnök mandátumának utolsó napjaiban még megpróbálnak létrehozni olyan garanciákat, ami helyreállítaná a balliberális média monopóliumát az információáramlásban. Ennek részeként a Facebook civil szervezeteket vonna be a hírek hitelességének ellenőrzésébe. Igaznak azt nyilvánítják majd, ami a balliberális médiában is megjelenik, álhírnek nyilvánítva pedig a balliberális média által le nem közölt tartalmak lesznek.

A Media Research Center vezetője, Brent Bozell közleménye szerint kifejezte tiltakozását a Facebook új intézkedésével szemben, melynek részeként a közösségi háló liberális szervezetek bevonásával döntené el egy-egy gyorsan terjedő híranyagról, hogy igaz vagy nem. A „harmadik félként” bevont liberális szervezetek jelzései alapján ugyanis a Facebook törölni fog olyan tartalmakat, amelyek a partnerszervezetek állításai szerint álhírek. Bozell azt mondta, Zuckerberg válaszában biztosította őt arról, hogy ez nem egy aprólékos cenzúra bevezetését jelenti, hanem elsősorban olyan anyagokat távolítana el a közösségi hálóról, amelyek „nyilvánvalóan nem igazak”. Erre példaként egy olyan álhírt említett, miszerint a pápa nyíltan kifejezte támogatását Donald Trump irányába az elnökválasztási kampány során.

A Facebook által kiválasztott „hitelesség-ellenőrző” partnerek neve azonban sokat elárul: többek között George Soros amerikai zsidó milliárdos fogja ellenőrizni a hírek hitelességét, emellett számos olyan civil szervezet, melyek nyíltan az elnökválasztáson megalázó vereséget szenvedett Hillary Clintont támogatják. Általánosságban elmondható, hogy

a Facebook által kiválasztott „partnerek” baloldali és liberális politikai alapállást képviselnek, így az álhírek kiszűrése eszközzé válhat az ő kezükben a jobboldali tartalmak megcsonkítására.

Az ilyen szervezetek hitelességéről mindent elmond, hogy a liberális baloldalra legalább annyira jellemző az álhírek terjesztése, mint az úgynevezett populista jobboldalra. Magyarországon is épp folyamatban van egy ilyen botrány, miután az egyik ellenőrzött módon működő, „megbízható” sajtóorgánum meghamisította a miniszterelnökkel készült interjút, és egyszerűen olyan mondatokat írtak bele a híranyagba, amit a miniszterelnök nem mondott. Az ő külföldi elvtársaik kezébe adná a cenzúra jogát a világ egyik legnagyobb online közösségi médiafelülete, ami akárhogy is nézzük, nem a hitelesség garanciája.

Mark Hemingway, a The Weekly Standard munkatársa szerint ezek a szervezetek egyáltalán nem megbízhatóak, és a konzervatív erők meg kell akadályozzák egy ilyen nyilvánvaló cenzúra bevezetését. A The Federalist munkatársa, Sean Davis szerint pedig a Facebook nem csak feketelistára helyezte a jobboldali konzervatív híranyagokat, de most a demokratákat felhatalmazná arra, hogy ők helyezzenek feketelistára konzervatív tartalmakat. Teszik ezt, miközben maga a cenzúra bevezetésének „szükségessége” is azt mutatja, hogy az emberek már nem bíznak eléggé a balliberális sajtóorgánumokban ahhoz, hogy igazságként fogadják el, ami ott megjelenik. Ma már a felhasználók számára egy „szakmai alapon”, hivatásos újságírókkal működtetett sajtóorgánum által közölt híranyag gyakran kevésbé hiteles, mint egy nyilvánvaló álhír – de önámítás lenne azt gondolni, hogy ez az álhírek hibája.

http://www.hidfo.ru/2017/01/zuckerberg-tagadja-hogy-liberalis-cenzurat-vezet-be-a-facebook/

Az észak-atlanti kötelék fellazulásáról szólt 2016

A katonai szakértők úgy fognak tekinteni a 2016-os évre, mint arra az időszakra, amikor megkezdődött a NATO Európa feletti fennhatóságának meggyengülése. Az utóbbi egy év folyamán létrejöttek annak a katonai struktúrának a kezdeményei, mellyel Európa képessé válik a NATO-tól független döntéshozatalra.

Az Európai Unió több évtizednyi gazdasági és politikai integrációt követően idén lépéseket tett a katonai integráció előmozdítására; megkezdődött azoknak az intézményi kereteknek a létrehozása, mellyel az európai országok képessé válnak arra, hogy szükség esetén a NATO-tól független, de egységes fellépést tudjanak mutatni a főbb biztonsági fenyegetésekkel szemben.

Az amerikai elnökválasztást megelőző kampány adta meg ennek kezdőlöketét; Donald Trump a választási kampány során egyértelművé tette, hogy az Amerikai Egyesült Államok a továbbiakban nem fogja garantálni az önmagát meg nem védő Európa biztonságát, legalábbis nem olyan formában, ahogy azt eddig tette. Trump a kampány során több alkalommal kijelentette, hogy amennyiben az európai országok nem tudnak jelentősen nagyobb arányban hozzájárulni az észak-atlanti tömb katonai költségvetéséhez, idővel akár a NATO feloszlatására is sor kerülhet.

Trump tízezer ember előtt beszélt a NATO feloszlatásáról

A republikánus jelölt a választási kampány során élesen felszólalt az Egyesült Államok „világcsendőri” szerepe ellen, egy márciusi rendezvényen pedig elavult, idejétmúlt gépezetnek nevezte a NATO szervezetét. Trump kampány során tett kijelentései alapjaiban meghatározták az európai politika tematikáját, amely a migrációs válság, terrorizmus és a nemzetállami szuverenitás megítélése mint fő törésvonalak mellett a NATO-hoz fűződő viszonnyal is kiemelten kellett foglalkozzon – bár ez a tagállamok belpolitikájában nem kapott olyan jelentős súlyt, mint amilyen alapvető kérdést Európa számára jelentett. Az idei év Európa számára a NATO-tól független cselekvés megalapozásáról is szólt, amiben katalizátor szerepet töltött be az amerikai elnökválasztási kampány, majd a választás alakulása.

A NATO feloszlatását követeli a német baloldal

Az EU tagállamok külügyminiszterei novemberben bejelentették az uniós harccsoportok bevonásával működő közös gyorsreagálású erő létrehozását, ami a NATO-együttműködés európai megerősítését jelentette, ám saját parancsnoki központokkal rendelkezik, és nem sokkal az új struktúra létrehozása után a tagállamok döntést hoztak az Európai Védelmi Alap létrehozásáról, ami az EU-tagok közös katonai képességeinek fejlesztését hivatott anyagi alappal ellátni. A projekt részeként olyan programokat támogatnak az Európai Unióban, amely az EU független katonai tömbbé válásának megalapozását jelenti; közös alapból jutnak minden eddiginél nagyobb forrásokhoz olyan innovatív technológiák, mint a robotika, a kibervédelmi programok, vagy az európai dróngyártás.

Az az elgondolás, miszerint az Európai Unió egy független katonai tömbbé kell formálódjon, támaszra lelt a britek Európai Unióból való kilépésében is: korábban az EU vezetői közül leginkább a brit döntéshozók hátráltatták az európai hadsereg létrehozását, de a Brexittel ez az akadály elhárult. Col Richard Kemp, a brit fegyveres erők volt főparancsnoka szerint az európai hadsereg létrehozása meggyengíti a NATO szervezetét egy olyan kritikus időszakban, amikor Európa „fokozódó fenyegetéssel kell szembenézzen Oroszország irányából, a Közel-Keletről és a radikális iszlám által.” A volt főparancsnok májusban a Telegraphnak nyilatkozva azt mondta, az európai hadsereg létrehozása végül a NATO felbomlásához vezethet, ám ennek lefutása hosszú távú folyamat, és ebben az időszakban egy újabb olyan tényezővé válik, ami az európai vezetők közt megosztottságot szít.

A NATO-tól független hadmozdulatokra készül Európa?

December 6-án Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szintén arról beszélt, hogy az európai hadsereg akár fenyegetést is jelenthet az észak-atlanti tömb egységére nézve. Elmondása szerint a kezdeményezés csak annyiban támogatható, amennyiben az európai katonai struktúra a NATO-nak alárendelve, és nem attól függetlenül működik. Szerinte az USA által uralt NATO-struktúrát kell megerősíteni, és ugyanezt a nézetet hangoztatták a NATO Oroszországgal határos tagállamai is, melynek vezetői katasztrófaként élték meg Donald Trump megválasztását.

Alárendelt helyzetben tartaná Európát a NATO főtitkára

Stoltenberg akkori beszédében a NATO és az Európai Unió közti együttműködés erősítésének fontosságáról beszélt. Ugyanakkor, önmagában az a tény, hogy a két szervezet közti együttműködéssel mint problémával külön kellett foglalkozzon, szintén azt mutatja, hogy az európai döntéshozatalban a NATO és az EU közti viszony jelenleg egy olyan kérdés, aminek megítélésére nincs egységes válasz Európában.

Kérdésessé vált, hogy az Európai Unió hosszú távon milyen viszonyban áll az észak-atlanti szövetséggel: bár rövidtávon egyértelmű a két szervezet közti átfedés, évtizedes távlatban valószínűsíthető az európai katonai struktúrák előtérbe hozatala, az amerikai szerepvállalás háttérbe szorulása, és a független európai katonai döntéshozatal megerősödése. Ennek nyitányát 2016 jelentette, amikor az európai vezetők megalapozták a független katonai döntéshozatalhoz szükséges intézményi kereteket. A 2017-es évben várhatóan fokozottan előtérbe kerül majd a NATO és az Európai Unió közti viszony kérdése az európai politikában. Brüsszel jelenleg az EU politikai központja és a NATO egyik katonai döntésközpontja – a következő év során azonban meginoghat ez a mindeddig egyértelmű elosztás, ahogy Brüsszel idővel az európai katonai tervezés központjává is válik.

http://www.hidfo.ru/2016/12/az-eszak-atlanti-kotelek-fellazulasarol-szolt-2016/