Titokzatos halálesetek Hillary Clinton körül

 

2016. november 8-án az új elnök vagy elnök asszony megválasztásával befejeződik az amerikai választási kampány. Az összes eddigi elnökhöz hasonlóan Hillary Clinton és DonaldTrump is lágykezűnek mutatkozik be a választók előtt és mindketten világbékét ígérnek. Hogy ez nem feltétlenül felel meg a valóságnak, azt láthatjuk Clinton előéletéből. Mert, hogy ő volt az, aki az ifjabb Georg Bush elnöksége idején nagy igyekezettel támogatta az iraki háborút. Mikor Hillary Barack Obama külügyminisztere lett, akkor is kulcsszerepet játszott a Líbiára mért NATO-támadásoknál. Ezen kívül Irán ősellenségeként adta ki magát és ezt mondta 2008-ban: „Ha elnökségre jutok, megtámadom Iránt!” Az biztos, hogy hamar ki fog derülni, hogy mit értenek Clinton és Trump a világbéke alatt. Következzen egy kis „ízelítő” 2016 júniusa óta szaporodnak a halálesetek Hillary Clinton körül. Hat, olyan az alábbiakban megnevezett férfi halt meg, akik mind megpróbálták Clintonék bűntettnek minősülő mesterkedéseit világosságra hozni: ● John Ashe, az egyesült nemzetek gyűlésének 2013 és 2014 közötti egykori elnökének, tanúként kellett volna bíróság előtt vallania,egy kínai üzletember Seng több nagy, illegális pénzszállításáról a Demokrata Nemzeti Bizottság számára, az akkori elnök Bill Clinton elnöklése alatt. Erre nem került sor. Június 22-én az UNO szerint szívinfarktusban halt meg, amit viszont a helyi rendőrök később kétségbe vontak. ● Mike Flynn, tényfeltáró újságíró, június 23-án tisztázatlan módon meghalt. Halála napján jelentették meg a számtalan telephellyel - többek között Hongkongban is - rendelkező Clinton –Alapítványról szóló cikkét. Állítólag gazdag kínai üzletemberek, sőt még a pekingi kormány is támogatta anyagilag Clintonék alapítványát politikai szívességekért cserében. ● Seth Rich a DNC választási csalással foglalkozott, amelynek során a Demokrata Nemzeti Bizottság az előválasztások során, csaló és bűnöző eszközökkel manipulált Hillary Clinton javára. Június 10-én eddig tisztázatlan okokból meggyilkolták. ● Joe Montano, a Demokrata Párt Országos Bizottságának egykori elnöke, július 25-én 47 éves korában állítólag szívinfarktusban hunyt el. Halála közvetlenül azután következett be, hogy a WikiLeaks bejelentette, hogy további információkat fog leközölni a DNC választási csalással kapcsolatban. Bennfentesek szerint Montano valószínűleg túl sokat tudhatott a DNC-botrányról. ● Victor Thorn könyveket írt Bill Clinton szexuális túlkapásairól és a Hillary Clinton környezetében egyre szaporodó halálesetek nyomairól. Augusztus 1-jén állítólag agyonlőtte magát. ● Shawn Lucas augusztus 2-án eddig ismeretlen okokból elhalálozott. Azt állította, hogy az elnökségért folyó versenyfutás egy csalás. A fent említett halálesetek, kedves nézőink, az egyik, a tragikus oldala a dolgoknak. Az viszont, hogy a nagy nyugati médiák alig számoltak be ezekről, az pedig a másik oldala. És pont emiatt vetődik fel a kérdés, hogy csupán tragikus véletlenekről van-e szó, vagy pedig egy egész világot átölelő, megcáfolhatatlan összeesküvésről?

 

Csúnyán elszálltak Tokióban az olimpiára szánt eredeti költségek – Nálunk vajon mi lenne?

Több mint négyszer annyit költene Tokió az olimpiájára, mint amennyit eredetileg tervezett. Ha mindez nem lenne elég, a legfrissebb számítások szerint Rió legalább 10 milliárd dolláros veszteséget termelt az olimpia miatt. Ezek mellett elmélkedjünk egy esetleges budapesti olimpiára rendezéséről, illetve azokról a kormánypárti tervekről, melyek szerint a sportesemény bevételeiből tennék helyre a magyar egészségügyet.

A múltkori, egy esetleges budapesti olimpiával foglalkozó bejegyzésünkben már jeleztük, hogy az olimpia megrendezésével leginkább csak a fideszes oligarchiák járnának jól. A népet megkérdezni nem fogják, hogy kell-e az egész cirkusz, ugyanis a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) lesöpörte az asztalról a civilek által benyújtott népszavazási kérelmet. Ez azért rendkívül visszás, mert Orbán ellenzékben még arról beszélt, hogy az emberektől elvehetetlen jog, hogy bizonyos kérdésekben közvetlenül mondják meg, hogy mit akarnak, és mit nem akarnak. Igaz, nemcsak a budapesti olimpia, hanem Paks II. és a Városliget ügyében sem kíváncsiak az emberek véleményére.

(Forrás: rtl.hu)

Elkészültek azok az számítások, hogy „tokkal-vonóval” mennyibe is került végül a riói olimpia. A Világgazdaság ismertette a bostoni Smith College számításait, amely szerint a most augusztusban megrendezett sportesemény szervezési költségei elérhették a 15 milliárd dollárt (kb.: 4200 milliárd forintot). Azon felül, hogy ez az összeg 4 milliárd dollárral több mint amennyit egy évvel ezelőtt becsültek, a bevételek rendkívüli módon elmaradtak az előzetesen vártaktól. A jegyeladásokból, a szponzorációból, a játékokhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi forgalomból és a televíziós közvetítésekből csupán 3,5-4 milliárd folyt be: mindez azt jelenti tehát, hogy mintegy 10 milliárd dolláros veszteséget kell elkönyvelnie a szervezőknek.

Ez a hatalmas deficit nem meglepő annak fényében, hogy 1960 óta az olimpiák döntő része gazdaságilag veszteséges vállalkozás volt. A következő olimpia Tokióban lesz, és ott is azzal a problémával szembesültek a rendezők, hogy az költségek rendkívüli módon elszálltak. Eredetileg Japán 6 millió euró szervezési költséggel számolt, jelenleg viszont már úgy taksálják, hogy a végső összeg akár elérheti a 26 milliárd eurót is (kb.: 8000 milliárd forint)

Összehasonlításul: a budapesti olimpiai projekt hivatalos, a Pricewaterhouse Coopers (PwC) tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmánya szerint a magyar olimpia teljes költsége 774 milliárd forint lenne. Ez az összeg azonban igen messze lehet a valós költségektől, hiszen ebben még nincsen benne egy sor egyéb, például infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos kiadás. Az mindenesetre látszik, hogy jóval kevesebb pénzből készülünk megrendezni egy világeseményt, ami egyrészt lehet dicséretes (mégsem annyi pénzt dobunk ki az ablakon költünk), viszont kérdéses, hogy akkor, milyen színvonalat sikerül majd produkálni a korábbi olimpiákhoz képest. Ha esetleg nem nyernénk el a rendezés jogát, akkor sem lehet azt mondani hogy legalább nem vesztettünk semmit: csak maga a nevezés a megrendezésért 19 milliárd forintba kerül.

Már most lopnak vele

Ahhoz képest, hogy a pályázatról csak jövő szeptemberben döntenek, a magyar szervezők, elég gyanús körülmények közepette, már elköltöttek legalább hétmilliárd forintot.  Korábban már összegyűjtöttük (pl.: itt) mindazokat a korrupciógyanús ügyleteket, amelyek a budapesti olimpia körül vannak.

Forrás: rtl.hu

A legújabban a Magyar Nemzet szúrt ki egy újabb igen komoly tételt: a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. hirdetménye szerint a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért kommunikációs kampány 2017. évi stratégiájának kialakításáért, rendezvények megvalósításáért, kommunikációs kampány megtervezéséért és lebonyolításáért lehet pályázni. Ugyanezt a közbeszerzést egyszer már kiírta a szervezet az idei évre is. A pályázatot augusztusban nyerte el két cég, a Media Insight Médiaügynökség Kft. és a Ferencváros labdarúgócsapata vezérigazgatójának, Orosz Pálnak a cége, a Humán Telex Reklám Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Akkor 900 millió forint keretösszegről szólt a szerződés, négy és fél hónapra. Ugyanez a pályázat tizenkét hónapra számolva jövőre akár 2,5 milliárd forint is lehet.

Megkérdezni erről az embereket esetleg?

Pár héttel azelőtt, hogy Róma is kiszállt a 2024-es olimpia megrendezéséért vívott versenyből, Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottságnak. Az NVB többsége végül úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mert az részben az országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdéseket érint, valamint nem felel meg a választópolgári egyértelműségnek, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, megakadályozná az olimpia rendezését.

Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy a szélesebb közvélemény nem nyilváníthat véleményt a magyar költségvetés következő évtizedét meghatározó projektről. A 444.hu hívta fel rá a figyelmet, hogy a helyzet erősen hasonlít ahhoz, amikor Magyarország bevállalta a világkiállítás megrendezését 25 éve. (Ami ugye jóval kevesebb anyagi ráfordítást igényelt, mint egy esetleges olimpia megrendezése). Akkor Orbán Viktor felállt a parlamentben és Kornai Jánosra hivatkozva azt mondta:

Azok a kormányzati tisztségviselők, bizottsági tagok, minisztériumi biztosok, akik az előterjesztésért felelősséget vállalnak, ajánlják fel jelzálogként személyes vagyonukat: öröklakásukat, nyaralójukat, autójukat, műtárgyaikat. Maguk döntsék el, hogy személyes tulajdonukból mit vonnak ki a jelzálogként felajánlott vagyon alól, de legyen nyilvánvaló, hogy amit felajánlanak, az valóban sokat jelent a számukra. Nem a várható befektetéshez képest legyen nagy ez az érték, hisz annak nyilvánvalóan csupán csekély töredéke lehet, de foglalja magában az előterjesztető személyek eddig végzett munkája gyümölcsének számottevő részét. A világkiállításról szóló törvény helyezze kilátásba azok bőkezű megjutalmazását, akik a javaslatot készítették, feltéve, hogy a kiállítás az ígért eredménnyel jár. Ugyanez a törvény írja elő a jelzálog maradéktalan érvényesítését, amennyiben a kiállítás anyagi kudarccal végződik. Előre biztosítani kell az alkalmas szükséglakásokat, ahová az előterjesztés készítői kudarc esetén átköltözhetnek.

Jelenlegi miniszterelnökünk nem csak ezért nem viselkedik egyenesen: emlékezhetünk arra is, hogy Orbán ellenzékben még arról beszélt „az emberektől elvehetetlen jog, hogy bizonyos kérdésekben közvetlenül mondják meg, hogy mit akarnak, és mit nem akarnak”. Úgy látszik, hogy amióta a Fidesz kormányon van, igenis el lehet venni az emberektől ezt a jogot: minden jel arra mutat, hogy sem az olimpiáról, sem a Városligetről, sem pedig Paks II.-ről még véletlenül sem lesz semmilyen referendum.

Népszavazás hiányában csak a közvélemény-kutató cégekre hagyatkozhatunk. A Publicus idén augusztusban végzett mérést, e szerint a megkérdezetteknek csak 45 százaléka támogatja az olimpiát, 35 százaléka határozottan nem akarja, 15 százaléka pedig inkább nem támogatja. A megkérdezettek háromnegyede szerint továbbá az olimpia túl sokba kerülne, és a pénzt másra kellene költeni, míg kétharmad szerint az ország egyszerűen túl szegény az olimpia megrendezéséhez.

Csak a fideszes oligarchiáknak lenne jó az egész

Már a 2017-es úszó-világbajnokság példáján keresztül is valószínűsíthetjük, hogy egy budapesti olimpia esetén vagy Garancsi István, vagy Mészáros Lőrinc még több stadiont, sportcsarnokot, vagy éppen lakóparkot építhet majd fel a rendezés ürügyén. Egy budapesti olimpia rengeteg elnyerhető pályázatot, azaz megszámlálhatatlanul sok pénzt is jelenthet majd Orbán oligarcháinak.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja majd ki a 2024-es rendezőt. (Már csak Párizs, Los Angeles és Budapest van versenyben. Róma visszavonta a pályázatát, többek között anyagi okokra hivatkozva.) Ahogy korábban is írtuk: pusztán presztízsből ugyanis nincs értelme kockáztatni a költségvetési stabilitást (és vele az EU-s forrásokat), sokkal jobb helye is lehet azoknak az ezermilliárdoknak. Csak akkor éri meg a projekt, ha biztosan megtérül, ennek azonban kicsi az esélye. Félő, hogy a létesítmények Athénhoz hasonlóan Budapesten is idővel lerobbannának és üresen állnának, ez pedig korántsem nevezhető költséghatékonynak.

TényTár

Ukrán terroristák szimbólumait használja a liberális sajtó

Egy ukrán terrorszervezet zászlaját használja az ATV Egyenes Beszéd című műsora, amelyben balliberális politikusok arról nyilatkozgatnak, hogy demokratikus úton már nem tudják megdönteni a kormányt.

Egy több országban betiltott és terrorszervezetté nyilvánított ukrán paramilitáris szervezet, a Jobb Szektor zászlaját használja az ATV Egyenes Beszéd című műsora, amelyben többek között balliberális politikusok nyilatkoznak nagy nyilvánosság előtt arról, hogy a kormány egy diktatúra, amit demokratikus úton – azaz országgyűlési választással – már nem lehet megdönteni.

Az alábbi képeken egyértelműen látható, hogy az ATV műsora egy több országban terrorszervezetté nyilvánított neonáci mozgalom zászlaját használja.

Az ATV-ben:
(a képernyő bal alsó sarkában látható logót kell nézni)

A következő képeken pedig ugyanez a szimbólum Ukrajnában, a demokratikusan választott kormány erőszakos elmozdításának előkészületei közben:

A Jobb Szektor utcai harcosai, akiket az atlantisták felhasználtak a kormány megdöntésére. Később besorozták és elküldték őket a frontra meghalni, amikor már nem volt szükségük kormányellenes utcai harcosokra.

Korábban a magyarországi balliberális pártok prominens alakjai az ATV Egyenes Beszéd című műsorában számos alkalommal kifejtették, hogy demokratikus úton nem tudnak kormányra jutni.

Napokkal ezelőtt pedig a német Süddeutsche Zeitung egy írása kifejezetten a magyar kormánnyal foglalkozott, és kijelentette, hogy Magyarországon a kormányt nem lehet megdönteni demokratikus módszerekkel.

http://www.hidfo.ru/2016/11/ukran-terroristak-szimbolumait-hasznalja-a-liberalis-sajto/

A saría-bíróság felülbírálta a brit bíróságokat

A Muszlim Arbitrációs Bíróság megpróbálta meggyőzni a brit Koronaügyészséget, hogy ejtsenek minden vádat egy muszlim férfi esetében, aki erőszakos bűncselekményeket követett el.

A “Southall Black Sisters” néven működő, az erőszakos bűncselekmények áldozatává vált nőket segítő szervezet hétfői közleménye szerint a bevándorló közösségek által működtetett illegális saría-bíróság nyomást gyakorol a hivatalos szervekre, hogy egy muszlim férfi esetében ejtsék az ellene felhozott vádakat. A Muszlim Arbitrációs Bíróság állítólag rendszeresen beavatkozik a muszlim bűnelkövetők védelmében, és rendszerint erőszakos bűncselekmények esetében megpróbálja saját vallási törvényeit ráerőltetni a brit törvényhozásra.

A konfliktus alapja, hogy a saría számos esetben engedélyezi – vagy kifejezetten előírja – a nők bántalmazását, és azt nem elítélendő bűncselekményként értelmezi, hanem a férfi becsületbéli dolgának tartja.

Az Egyesült Királyság területén a tömeges bevándorlásnak köszönhetően nagy számban működnek ilyen illegális bíróságok, mert az Európába idegen kultúrából érkező migránsok egy része nem fogadja el az európai országok törvényeit. A bevándorló közösségek elég nagy létszámban érkeznek ahhoz, hogy a saját közösségeik számára saját – illegális – bíróságokat hozzanak létre, melyek bűncselekmények esetén az adott ország legitim bíróságának működésére megpróbálnak nyomást gyakorolni. A brit alsóház külön meghallgatást tartott ebben a témában, melyen a Southall Black Sisters beszámolt egy újabb esetről, ahol illegális muszlim bíróság próbálja felülbírálni az ország törvényeit.

Ezek az illegális bíróságok az európai országtól eltérő törvények mentén szabályozzák a nagy létszámban letelepedő migránsközösségek működését, melynek tagjai a saját maguk által működtetett illegális bíróságok döntéseit fogadják el legitimnek, az európai ország törvényeit pedig nem fogadják el. A saría-bíróságok működésének megakadályozása különösen nagy kihívások elé állítja a hatóságokat, hiszen a migránsok gyakran nem is a legitim hatóságokhoz fordulnak saját konfliktusaik rendezése kapcsán, hanem saját közösségük által működtetett illegális bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.

http://www.hidfo.ru/2016/11/a-saria-birosag-felulbiralta-a-brit-birosagokat/

Hibrid háború

“A pszichológiai műveletek a média/információs beavatkozás formájában domináns műveleti és stratégiai fegyverré váltak. Az elsődleges cél az ellenség lakossági támogatásának átállítása. A televíziós hírek erősebb műveleti fegyverré váltak, mint a páncélos hadosztályok.”

A XXI. században a hadviselés jellege alapjaiban megváltozott. A nagyhatalmak közti összeütközés nem közvetlen formában, hanem indirekt módszerek alkalmazásával, közvetítőkön keresztül zajlik. A civil szféra egészséges működése és a katonai műveletek közt eddig élesen látható határvonal elmosódott, az ellenséges kormányok megdöntését nem hivatásos katonák, hanem külföldről irányított civil szervezetek és pártok végzik el.

Andrej Koribko politikai elemző, újságíró, és az Oroszországi Népek Barátsága Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének geopolitikai szakértője. Az orosz szakértő tanulmánya (magyar nyelven is IDE kattintva ingyenesen letölthető) lépésről lépésre bemutatja azt a hibrid háborús stratégiát, ami az Amerikai Egyesült Államok és nyugati szövetségei által világszerte alkalmazott módszer a vazallus szerepet el nem fogadó kormányok megdöntésére.

A tanulmányban foglaltak megértése által az olvasó képessé válik arra, hogy tüntetések, felvonulások vagy utcai harcok láttán bizonyos indikátorok mentén magabiztosan meg tudja állapítani, hogy az adott történés idegen országok érdekérvényesítéseként és hibrid háborús stratégia részeként történik-e, vagy természetes politikai folyamat.


http://www.hidfo.ru/2016/10/hibrid-haboru/

Nemsokára újra romokban heverhet Ukrajna

Kudarcot vallottak az ukrajnai konfliktus békés rendezését célzó erőfeszítések. Nem sikerült nemzetközi ráhatással biztosítani a fegyverek nyugvását – a kijevi rezsim azzal vádolja a donbasszi fegyveres erőket, hogy az elmúlt 24 órában 54 alkalommal sértették a tűzszüneti megállapodást.

Az ukrán hadsereg donbasszi műveleteiről tájékoztatásért felelős sajtóközpont Facebook-oldalán megjelent egy bejegyzés, miszerint az elmúlt 24 órában a donbasszi fegyveres erők 54 alkalommal sértették a fegyvernyugvást. A közlemény szerint Luganszk irányából 5, Mariupol irányából 31 sértést észleltek.

Az újabb fegyvernyugvás szeptember 1-én lépett érvénybe, miután a konfliktusban érintett felek megállapodásra jutottak a kontaktcsoportok augusztus végi találkozóján.

A trilaterális kontaktcsoportban Kijev, Donbassz és Moszkva által deleglt személyek folytatnak képviseleti tevékenységet, emellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is rendszeres találkozókat tart a belorusz fővárosban, Minszkben. Ezeknek a találkozóknak célja, hogy diplomácia megoldást találjanak a rendre kiújuló fegyveres konfliktusra.

Kijev 2014 áprilisában indított hadmozdulatokat a Donbassz régióban, miután a helyi lakosság nem volt hajlandó elismerni az erőszakos puccs által hatalomra jutott kijevi kormányt, ehelyett népszavazással döntött az elszakadásról, majd saját országgyűlési választások kiírásáról határozott.


http://www.hidfo.ru/2016/10/nemsokara-ujra-romokban-heverhet-ukrajna/

A Nyugat és a nyugat közt lehetett választani Grúziában

A Grúziai Álom párt nyerte az országgyűlési választások második fordulóját, és az előzetes eredmények szerint alkotmányos többséget szerzett.

A grúziai központi választási bizottság által közölt előzetes eredmények szerint a “Grúziai Álom” párt 50 választási körzetből 48-ban vezet, és elegendő szavazatot szerzett ahhoz, hogy alkotmányos többséget kapjon a parlamentben. A végső eredményeket hétfő délután közlik.

Vasárnap 73-ból 50 választási körzetben zajlott szavazás Grúziában, ahol az EU- és NATO-tagságot támogató Grúziai Álom párt és az EU- és NATO-tagságot szintén támogató, az elűzött ex-államfő Szaakasvili féle Egyesült Nemzeti Mozgalomra lehetett szavazni.

A választás első fordulója október 8-án volt, ekkor három párt jutott be a parlamentbe – a Grúziai Álom (44 mandátummal), az Egyesült Nemzeti Mozgalom (7) és a Patrióta Szövetség (6). Az alkotmányos többség elnyeréséhez 46 mandátum megszerzésére volt szükség.


http://www.hidfo.ru/2016/10/a-nyugat-es-a-nyugat-kozt-lehetett-valasztani-gruziaban/