Lentner: Az MNB-alapítványok pénzei a Fidesz győzelméhez kellenek

Erre kell a pénz?

Ha eddig nem lett volna mindenki számára nyilvánvaló, hogy mire is kell az MNB-alapítványok pénze, és miért kell több százmilliárd forintot beletennie a jegybanknak a felsőoktatásba, akkor most Lentner Csaba Echo-tévés nyilatkozásából kiderült:

A közgazdász szerint, aki nem mellesleg a jegybank egyik alapítványának kuratóriumi tagja, minden egyetemen azt kell oktatni, amit a Fidesz és Matolcsy György gondol a világról és a gazdaságról, és ezt a társadalommal is el kell fogadtatni. Ez szükséges a Fidesz 2018-as győzelméhez.

A közgazdász ezután arról beszélt, hogy a begyöpösödött neoliberális tanok megbuktak, és az új unortodox gazdaságpolitikai nézeteket mindenkihez el kell juttatni, el kell fogadtatni. Az egyetemeken az oktatók fejébe ott kell, hogy legyen ez az új tudás, és át kell adniuk a hallgatóknak. Ami pedig eddig volt (neoliberális közgazdaságtan), azt le kell cserélni.

Az MNB-alapítványokra pedig azért van szükség, hogy támogassák az unortodoxia ellenzői elleni küzdelmet - közpénzekből.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy április elseje van, nem, ez nem vicc, az MNB-alapítványának egyik kuratóriumi tagja valóban erről beszélt. A mélyenszántó gondolatok összességében nem állnak távol Matolcsy György gondolkodásától, hiszen a jegybankelnök - korábban nemzetgazdasági miniszter - az elmúlt 6 évben nem egyszer beszélt arról, hogy a hagyományos közgazdasági nézetek mind megbuktak, és az általa képviselt unortodox gazdaságpolitikának van létjogosultsága. Ennek egyik legemlékezetesebb álláspontja a magyar tündérmeséről szóló nyilatkozat, éppen egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság recesszióban volt.

Visszatérve a valóságba, Lentner Csaba nyilatkozata komoly morális kérdéseket vet fel. Matolcsy Györgytől és a Fidesztől valóban nem áll távol, hogy közpénzeket felhasználva hirdessék az unortodox tanokat, azonban azok ráerőltetése a társadalomra szomorú időket idéz fel. Többnyire autoriter politikai kultúrákra jellemző, hogy nézetvilágukat (legyen az társadalmi, gazdasági) rá akarják erőltetni a társadalomra, innentől pedig már csak az a kérdés, hogy milyen módszerekkel. Ez Magyarországon is jellemző volt a rendszerváltás előtt, és nagyon úgy fest, ennek begyöpösödött képviselői továbbra is a társadalom aktív szereplői.

Tény, hogy érdemes foglalkozni a magyar unordotox gazdaságpolitikával, akár még tanítani is, azonban nem lehet az a perspektíva, hogy ez az egyetlen járható út, minden más rossz, és azokat tanítani sem érdemes.

Fontos kiemelni, hogy az ortodox gazdaságpolitika nem bukott meg, mondjon bármit is a Fidesz vagy Matolcsy György. Olyannyira nem, hogy a válságból végül a Fidesznek is ortodox eszközökkel sikerült kivezetnie a magyar gazdaságot, miközben 2012-ben a Matolcsy-módszerek recesszióba taszították a gazdaságot.

Újabb és újabb ügyek

Miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az MNB-alapítványok gyakorlatilag a Fidesz irányítása alatt állnak azért hogy segítség a Fidesz 2018-as győzelmét, újabb és újabb érdekességek derülnek ki:

- A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) például 2500 példányt rendelt Matolcsy György Heti Válaszban megjelent írásainak válogatásaiból. Az alapítvány kuratóriumi elnöke nem meglepő módon maga Matolcsy György.

- Az alapítványoknak kifinomult ízlésük van, ha luxusról van szó, 280 ezer forintos négyzetméter áron vásároltak luxusszőnyegeket, és 30 millió forintért zongorát.

- Az államkötvények vásárlásával sem álltak le, pedig már többször is felmerült a tiltott monetáris finanszírozás ebben az ügyben. Az EKB is vizsgálja ennek lehetőségét.

Az is kiderült, hogy bár Matolcsy György tagadta, valójában legalább egy alapítvány esetében ő döntött a pénzek kihelyezéséről, és ezeknek a pénzeknek jó része unokatestvére (Szemerey Tamás) érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitelbankhoz került. Szemerey Tamás esetében nem ez az első eset, hogy haszonélvezője volt az alapítványok bőkezűségének, média cége is több százmillió forint támogatást kapott (emiatt a VS.hu szinte teljes szerkesztősége lemondott).

Nem nyomoz az ügyészség

Annak ellenére, hogy szinte teljesen egyértelmű, hogy visszaélések történtek a jegybanki-alapítványokban, és a hűtlen kezelés gyanúja is felmerül a jogászok szerint, az ügyészség az ellenzék feljelentését három nap alatt lesöpörte az asztalról.

Szinte biztosra vehető, hogy amíg a Fidesz van kormányon, az ügy sosem fog eljutni nyomozási-szakaszba - Orbán Viktor is megmondta, hogy megvédik Matolcsy Györgyöt - mivel a legfőbb ügyész felesége is érdekelt a jegybanki alapítványokban, három alapítványban is kuratóriumi tag.

Innentől kezdve pedig tényleg fontos az alapítványok számára, hogy a Fidesz hozza a 2018-as választást, mert az azt követő 4 évben sem lesz félnivalójuk.

TényTár

Magyarország nem engedte be az ismeretlen migránsok tömegeit

Az elmúlt egy év során ismeretlen migránsok tömegei Magyarországon keresztül megpróbáltak behatolni az Európai Unió területére: a legális út megkerülésével, majd hamis személyazonossággal szöktek volna be Európába. A magyar hatóságok állásfoglalása azonban egyértelmű e téren: csak az jöhet, aki igazolja személyi kilétét, majd engedélyt kap a határátlépésre.

Először a legális határátlépés megkerülésével, majd megtévesztéssel ismeretlen migránsok tömegei próbáltak behatolni Magyarország és az Európai Unió területére, de a kísérletük kudarcba fulladt: azáltal, hogy működésbe lépett a határzár, a hatóságok hosszú távon is kontroll alatt tartják a helyzetet. A határzár működésbe lépését követően a migránsok többek között hamis szíriai útlevelekkel próbáltak belépni Európa kapuin, de többnyire ezek a kísérletek is kudarccal végződtek, hiszen nem csak a csalók, de “Európa kapuőrei” is tisztában vannak e megtévesztés mikéntjével.

Kapcsolódó: A bevándorlók 90%-ának ismeretlen a személyazonossága

Egy évvel ezelőtt még a baloldali liberális pártok Európa vezető politikusaival karöltve intéztek támadásokat a magyar kormány ellen, amiért úgy döntött, hogy bár nálunk nyílik Európa egyik kapuja, ezen a kapun nem szabad válogatás nélkül mindenkit beengedni. Bár Magyarországon át húzódna az egyik fő migrációs útvonal, az ország mégis elkerülte, hogy a Kölnben és Stockholmban történtek Budapesten történjenek meg, hiszen még az erőszaktevők beözönlése előtt lezártuk az ország kapuit.

Ezt az intézkedést nemrég a brit hírszerző szolgálat egyik volt vezetője is szükségesnek nevezte: Richard Dearlove, az MI6 volt vezetője hétfőn a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, Európa populista felkeléssel kell szembenézzen, ha nem tudja kontroll alatt tartani a helyzetet.

“Ha Európa nem tudja meggyőzni a lakosság többségét arról, hogy kontroll alá tudja vonni a migrációs válságot, az Európai Unió csak abban reménykedhet, hogy megkegyelmez neki az a populista front, ami már most éledezik.” – mondta.

Dearlove egyúttal óva intette az Európai Uniót attól, hogy megadja a vízummentességet Törökországnak, hiszen a migránsok nagy része éppen Törökországon és az Égei-tengeren keresztül érkezik Európába.

Az ehhez hasonló szakértői nyilatkozatok azt mutatják, hogy Magyarország helyes döntést hozott az ismeretlen migránsok beözönlésének megakadályozásával. Mielőtt bárkit is átengedünk az országhatárokon, a minimális elvárás, hogy hiteles információval rendelkezzünk arról, pontosan ki, és milyen céllal akar belépni országunkba. Amennyiben egy bevándorló megtévesztéssel élve – hamis személyazonossággal, vagy személyi kilétének, származási országának eltitkolásával – próbál bejutni Magyarországra, okkal feltételezhető, hogy jobb nekünk, ha inkább a határon kívül tartjuk. Hiszen személyigazolás nélkül a hatóságok nem tudnák garantálni, hogy nem egy újabb terroristát, nemi-erőszak tevőt, vagy szatírt engednek-e be az országba.

http://www.hidfo.ru/2016/05/magyarorszag-nem-engedte-be-az-ismeretlen-migransok-tomegeit/

Sarkozy nem akarja, hogy a nép döntsön az uniós tagságról

Nicolas Sarkozy volt francia elnök szerint nem megfelelő eljárás, hogy a brit kormány megkérdezi a lakosságot arról, továbbra is fenn akarják-e tartani az uniós tagságot. Szerinte “nem így kell dönteni Európa újjáépítéséről”.

Az Egyesült Királyság június 23.-án tart népszavazást arról, hogy a jövőben is tagja akar-e maradni az Európai Uniónak. A volt francia elnök azonban – úgy tűnik – bekapcsolódott a kampányba, mert a Le Monde napilapnak nyilatkozott a referendummal kapcsolatban: szerinte nem ez a megfelelő eljárás, mert “Európa újjáépítéséről” nem népszavazások kellene döntsenek, hanem a parlamentek.

“Nem gondolom, hogy egy referendum lenne a legjobb módja olyan komplex kérdések megválaszolásának, mint Európa újjáépítése, ami a parlamenti képviselők kompetenciájához tartozik.”

A kedden megjelent interjúban Sarkozy kifejtette, hogy szerinte egy új schengeni övezetet kellene létrehozni, ami már csak az eurozóna tagállamaiból állna. Azok az európai országok, melyek már átálltak az euró használatára, Sarkozy szerint fel kellene adják tagállami jogköreiket, és belügyminisztereik egy közös kormányt hoznának létre, ami minden tekintetben az új schengeni állam kormányaként működne, valamint fennhatósággal rendelkezne az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex felett.

Sarkozy szerint a britek emiatt rossz irányba tartanak, mert Európa átalakításához nem azt kellene megkérdezni, hogy mit akarnak az emberek; tehát a döntések legitimációját nem a lakosság véleménynyilvánításától kellene várni, hanem még a tagállamok is át kellene adják jogköreiket egy “mélyebben integrált” európai államnak.

Április 12.-én egy osztrák képviselő, Johannes Hubner arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió vezetői el akarják kerülni az esetleges referendumok kiírását, mert tisztában vannak azzal, hogy ha a lakosság kezébe adják a döntést, az Európai Unió feloszlatná saját magát, – egyszerűen azon oknál fogva, hogy az emberek többsége nincs megelégedve az EU-val. Az Osztrák Szabadságpárt tagja a Hollandiában tartott referendum kapcsán azt mondta, “Az EU-ban egyetlen ország sem tartana ügydöntő népszavazást egy uniós kérdésben, hacsak az alkotmány nem kötelezi erre – mert az eredmény negatív lenne: nem lenne se közös gazdasági térség, se európai bank, se Európai Unió. Ha lehetőség lenne rá, referendumon elutasítanák az emberek, az unió összes országában.”

Hubner a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, a tagállamok kormányai Brüsszellel karöltve a többségi lakosság ellenében dolgoznak az európai integráción, és pontosan tisztában vannak azzal, hogy a többség ellen dolgoznak, ezért a legfontosabb kérdésekben nem engedhetnek meg maguknak egy referendumot.


http://www.hidfo.ru/2016/05/sarkozy-nem-akarja-hogy-a-nep-dontson-az-unios-tagsagrol/

Még Obama bukása előtt aláírnák a TTIP egyezményét

Évekkel is elhalaszthatják a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség egyezményének megkötését, ha nem kerül sor az aláírásra még Barack Obama elnöksége alatt.

Stefan Selig nemzetközi kereskedelemért felelős amerikai államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hónapokkal, akár évekkel is hátráltathatja a TTIP megkötését, ha nem kerül sor az egyezmény aláírására még Barack Obama elnökségének idején. Elmondása szerint az európai és amerikai tárgyalófelek is tisztában vannak azzal, hogy amennyiben az amerikai elnökválasztásig nem írják alá az egyezményt, utána újabb évek telhetnek el, mire olyan feltételek állnak elő, hogy ismét érdemi tárgyalások kezdődhetnek a TTIP-pel kapcsolatban.

Erre azonban aligha kerül sor Obama bukása előtt: Matthias Fekl francia külkereskedelmi államtitkár május 3.-án kijelentette; Franciaország az Amerikai Egyesült Államok hozzáállása miatt nem fogja aláírni a TTIP egyezményét. A politikus szerint a tárgyalások felfüggesztése az egyetlen elfogadható opció, annak okán, hogy az USA számos olyan elgondolásból nem hajlandó engedni, ami Európa számára elfogadhatatlan.

Néhány nappal a francia diplomata kijelentését követően Christian Schmidt német mezőgazdasági miniszter is kritikus hangot ütött meg az Amerikai Egyesült Államokkal szemben, amiért az nem tesz engedményeket a tárgyalási folyamat során. Schmidt a Der Spiegelnek adott interjú során mondta, hogy a tervezett megállapodáshoz semmilyen engedményt nem sikerült elérni a német termelők számára, ehelyett az USA mindössze arra volt hajlandó, hogy kisebb engedményeket tegyen az autóipar vonatkozásában. Elmondása szerint az amerikaiak elvárnák, hogy Európa feláldozza a jelenleg érvényben lévő élelmiszeripari standardokat, és nagy mértékben gyengítse a fogyasztóvédelmet, hogy ezáltal több gépjárművet tudjon értékesíteni Észak-Amerikában.

http://www.hidfo.ru/2016/05/meg-obama-bukasa-elott-alairnak-a-ttip-egyezmenyet/

Elfogytak az uniós pénzek: megroggyant a magyar gazdaság

Beigazolódott, amelyről már korábban többször is írtuk: az uniós források elapadásával a magyar növekedési mese véget fog érni. Az Eurostat által publikált legfrissebb GDP-adatokból a tendencia jól látható: a magyar gazdaság néhány negyedév alatt éllovasból sereghajtóvá vált az Európai Unióban azzal, hogy az uniós transzferek még nem futottak bele a gazdaságba a költségvetési ciklus jelenlegi szakaszában, és néhány húzóágazat sem teljesített úgy, ahogy az elmúlt években. Utóbbi szintén súlyos szerkezeti problémákat vet fel: a magyar ipar az elmúlt években egyre inkább aszimmetrikus szerkezetűvé, a konjunktúra érzékeny gépjárműgyártás pedig túlságosan dominánssá vált a hazai termelésben.

A probléma súlyosságát jól jellemzi, hogy még az elemzőket és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is meglepte a vártnál rosszabb adat, és még Varga Mihály sem mentegetőzött, csak reményét fejezte ki, hogy a következő negyedévekben már jobb számokat fogunk látni. Mindez azért fontos, mert a 2017-es költségvetést nagyon optimista makrogazdasági számok mellett tervezték meg, a friss adat ismeretében talán érdemes lenne felülvizsgálni ezeket az adatokat, mielőtt a költségvetési törvényt elfogadja a fideszes többség.

Kép forrása: 444.hu

Vártnál rosszabb adat

A legfrissebb adatok alapján a magyar gazdaság 2016 első negyedévében 0,5 százalékkal növekedett éves alapon (2016Q1/2015Q1), és 0,8 százalékkal csökkent negyedéves alapon (2016Q1/2015Q4). Mindkét adat meglepetésként érte az elemzőket, annak ellenére is, hogy mindenki visszaesésre számított az elmúlt évek „szárnyalása” után. A kiigazítatlan éves index 0,9 százalékot mutat, ezzel kapcsolatban a legpesszimistább előrejelzések 1,7-2 százalék közötti növekedéssel számoltak, tehát a magyar gazdaság jóval a várakozások alatt teljesített az első negyedévben.

A pocsék gazdasági teljesítmény három fő okra vezethető vissza:

- Ahogyan már többször is megírtuk, a magyar gazdaság teljesítménye nagyban függ az uniós transzferektől. A 2010-es kormányváltást követően a Fidesznek sikerült feltornáznia a nettó transzferek mértékét 2 százalékról 4,4 százalékra. A multiplikátor hatással kiegészülve ennek jelentős hatása volt a gazdasági teljesítményre. Az előző költségvetési ciklus pénzei gyakorlatilag elfogytak, a 2014-2020-as költségvetési ciklus forrásai pedig várhatóan az év második felében kezdenek beáramlani, a nettó transzferek visszaesése pedig máris kifejtette hatását a gazdasági teljesítményben.

- Ezzel szoros összefüggésben áll az építőipar teljesítménye. Annyira, hogy márciusban már az építőipar teljesítményének zsugorodása 20 százalékról 33,9 százalékra nőtt, egy hónapon alatt pedig 6,3 százalékkal mérséklődött az építőipari termelés volumene. A kevesebb uniós forrás miatt kevesebb az állami és a magánmegrendelés, ez pedig teljesen hazavágta a magyar építőipart. 

- Az ipari teljesítményhez kapcsolódó legtöbb részindex is azt mutatja, hogy bajban van a magyar ipar, és ez nem csak az építőiparnak köszönhető. Az elmúlt években a járműgépgyártás például domináns ágazattá vált a feldogozóiparon belül, az elmúlt év sokkhatásai (VW-botrány például) a hazai termelésre és megrendelésállományra is hatással lehet.

A növekedési adatokkal kapcsolatos másik fontos megállapítás, hogy az ipar visszaesését nem tudta ellensúlyozni a belsőfogyasztás, ez pedig arra utal, hogy annak ellenére, hogy a válságban már régen vége van, a magyar háztartások többsége még mindig nagyon óvatos (ez a megtakarítási adatokból is kivehető).

Mind az idei, mind a jövőévi büdzsé megtervezésekor jóval optimistább számokkal számolt a magyar kormány. Bár attól nem kell tartani, hogy veszélybe kerülne az idei hiánycél, a 2017-es költségvetési terv elfogadása előtt valószínűleg érdemes lenne felülvizsgálni a makrogazdasági mutatókat, és ehhez igazítani a számokat.

Sereghajtók vagyunk a régióban

Hogy mennyire rosszak az első negyedéves adatok, azt jól jellemzi, hogy negyedéves alapon nézve abszolút sereghajtók vagyunk az Európai Unióban (még Görögország is megelőz minket!). Éves alapon nézve pedig egyedül a továbbra is recesszióban lévő Görögország van mögöttünk. Ha a régiós versenytársakat nézzük, akkor még rosszabb a helyzet: Romániában például az első negyedévben 4,2 százalékos volt az éves növekedés, Szlovákiában pedig 3,6 százalék.

A Fidesz-propagandának is ellentmondanak a rossz adatok, hiszen az uniós átlag 1,7 százalék volt az első negyedévben, miközben a magyar gazdaság szerény 0,5 százalékos növekedést tudott produkálni - a kormány mindeközben pedig szívesen hangoztatja azt, hogy a régió, élén Magyarországgal az Unió növekedési motorja. Abban igaza van a Fidesznek, hogy a régiónak meghatározó szerepe van az Unió növekedésében, azonban egyre inkább úgy fest, hogy Magyarország ebből ki fog maradni a jövőben, és sorra elhúznak mellettünk a régiós versenytársak.

(Ez már csak azért is fontos, mert a befektetők számára nem utolsó szempont a stabil makrogazdasági környezet, amely Magyarországra egyáltalán nem volt jellemző a válság óta. A hírekbe pedig leginkább az unortodox módszerekkel tudtunk bekerülni, illetve azzal, hogy a jegybanki alapítványok százmilliárdokat költenek mindenféle kontroll nélkül.)

Borus jövő

Bár rövid távon nem kell azzal számolni, hogy recesszióba zuhanna a gazdaság (például az építőipari indexek már azt mutatják, hogy a második félévben javulhat az ipar teljesítménye), hosszú távon mindenképpen kezelni kellene azt a helyzetet, hogy a magyar gazdaság ennyire ki van szolgáltatva néhány ágazatnak és az uniós transzfereknek. A kormánypárt tervei szerint a következő években felpörgetik az uniós források lehívását (hasonló dinamika lenne mint az elmúlt években), azonban 2019 után komolyabb visszaesés valószínűsíthető, ha elapadnak ezek a források. Hosszú távon tehát egyáltalán nincs biztosítva a stabil gazdasági növekedés, de még rövid és közép távon is csak arra elegendő ez a 2-3 százalék körüli növekedés, hogy tartani tudjuk a többi régiós ország növekedési ütemét.

Ahhoz, hogy Magyarország fel tudjon zárkózni a nyugat-európai országok fejlettségi szintjéhez minimum 6-7 százalék körüli stabil növekedésre lenne szükség. Szerkezeti változások nélkül ez teljesen elképzelhetetlen (a rendszerváltás óta egy negyedévben fordult elő, hogy a 6 százalékot megközelítettük). De hogy mennyire nem lehetetlen kihívásról van szó, azt jól tükrözi a szlovák gazdaság a kétezres évek közepén 10 százalékos növekedést is produkálni tudott. Nagyobb strukturális reformok nélkül (intézményi rendszer átalakítása, nagy ellátórendszerek rendbetétele, bürokrácia és korrupció csökkentése, stabil befektetőbarát gazdasági környezet kialakítása) viszont marad a bizonytalanság és az uniós forrásokra való utaltság.

TényTár

Európának erős vezetőkre van szüksége

A jelenlegi német kancellár évtizedes regnálása során Németország legnépszerűbb politikusa volt, és a németek független, erős vezetőként tekintettek rá. A migrációs válság és az amerikai kémbotrány azonban lerombolta ezt a képet, és beállt a fordulat: nemsokára Merkel bukását okozhatja az erősödő jobbközép.

A Katehon geopolitikai elemző-intézet szerint az Alternatíva Németországnak párt okozhatja Angela Merkel vesztét. Annak ellenére, hogy a pártot csak 2013. februárjában alapították, már “minden várakozáson felül teljesít”, és a migrációs válság hatására robbanásszerűen nő a támogatottsága egész Németországban, és mostanra Angela Merkel pártjától szívja el a szavazatokat. Tavaly októberben, a migrációs válság tetőzése után, de a Kölnben történtek előtt a nemzetközi agytröszt jobbközépként határozta meg az Alternatíva Németországnak pártot. Az AfD térnyerését elemző politológusok sokasága azóta a legkülönbözőbb kategóriákba sorolta már az AfD-t – többek között liberális konzervatívként és szélsőjobboldaliként is hivatkoznak rájuk, bár maga a párt rendszerint elutasítja ezeket a kategorizálásokat. Látványos térnyerésük azonban mégis azt mutatja, hogy az AfD egy határozott, néppárti, jobboldali centrumpárttá növi ki magát: a párt valójában nem radikalizálódik, de nem is meglovagolja a társadalmi feszültségek adta lehetőségeket: mindössze alkalmazkodik a választói elvárásokhoz, és a német lakosság többségének az az elvárása egy kormánypárttal szemben, ami ma az AfD programjában szerepel. Ez az új politikai közép, ami előrevetíti, hogyan alakul majd Németország politikája a következő évtizedben.

Toomas Hendrik Ilves, Észtország elnöke szombaton azt mondta, Európának olyan erős vezetőkre van szüksége, akik hajlandóak arra, hogy a válságok megoldása érdekében feláldozzák saját rövid távú céljaikat. Az államfő úgy fogalmazott, ma már nincsenek olyan erős vezetők, amilyenre Európának szüksége lenne: a hidegháború után még voltak ilyen politikai karakterek, akik hajlandóak voltak feláldozni saját rövidtávú céljaikat és népszerűségüket, hogy megteremtsék a válság utáni rendezés feltételeit. Bár az észt elnök Angela Merkelre mint felelős vezetőre hivatkozott, hamar kiderülhet, hogy a német társadalom rácáfol erre: Merkel támogatottságát megtépázta a migrációs válság, éppen amiatt, mert az emberek számára egyértelművé vált, hogy a kancellár nem hajlandó határozott lépéseket tenni Németország védelme érdekében. Ezzel szemben az AfD, ami gyakorlatilag az iszlám Németországból való kiűzését követeli, rohamosan egyre nagyobb népszerűségre tesz szert.

Ugyanakkor, Angela Merkel függetlenségének megkérdőjelezése szintén bekúszott a német politikába: amikor nyilvánosságra jutott, hogy az amerikai titkosszolgálatok lehallgatják a német kancellár magánbeszélgetéseit, majd a kancellár nem tett semmit, sokan értetlenkedve fogadták. Később azonban az is kitudódott, hogy a német külföldi hírszerzés az amerikaiak megrendelésére megfigyelte a tengerentúli hatalom európai riválisait, így felmerült annak lehetősége, hogy Angela Merkel maga is az amerikai titkosszolgálatok alkalmazásában áll. Dr. Alexander Neu, a Die Linke képviselője szerint semmilyen következménye nem lesz az amerikai kémbotrányoknak, mert a német vezetők jobban aggódnak amiatt, nehogy megromoljanak kapcsolataik Washingtonnal, mint hogy a választók és a hazai vállalatok érdekeit tartanák szem előtt. Merkel népszerűségének csökkenéséből azonban leglátványosabban az AfD profitál: amennyiben az AfD által képviselt nézetek bizonyulnak a német politika új centrumának, Angela Merkel nézetei az új politikai paletta perifériájára lennének sorolhatóak: Merkel bukását okozhatja az új jobbközép felemelkedése.

http://www.hidfo.ru/2016/05/europanak-eros-vezetokre-van-szuksege/

Steinmeier: Európa már nem támogatja az oroszellenes szankciók fenntartását

Az Európai Unió tagállamai közt egyre fokozódik az ellenállás az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításával szemben – Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint olyannyira megosztottá vált Európa, hogy ma már lehetetlen közös nevezőre jutni ebben a kérdésben.

A külügyminiszter vasárnap a Tagesspiegelnek adott interjú során azt mondta, ma már egyre több európai ország kritizálja a szankciókat, mert mindinkább nyilvánvalóvá válnak az általa okozott gazdasági károk. Steinmeier szerint ezek az országok követelik is a szankciók eltörlését – egyesek nyíltan, mások a színfalak mögött. “Azt láthatjuk, hogy az Európai Unióban a tavalyi évhez képest nagy mértékben nőtt a szankciókat elutasítók aránya – mostanra olyan mértékűre, hogy amiatt különösen nehéz lenne közös nevezőre jutni ebben a kérdésben.”

Steinmeier a lapnak nyilatkozva azt mondta, a Nyugat gyakran megfeledkezik arról, hogy érdekelt az Oroszországgal folytatott aktív együttműködésben, mert Moszkva nem csak gazdasági szereplőként, hanem a nemzetközi válsághelyzetek rendezésében is segít Európának. “Szükségünk van Oroszországra a nagy nemzetközi válságok leküzdéséhez. Szíria esetében ez a segítség garantált – de úgy gondolom, hogy Líbia stabilizálása során is szükségünk lesz Oroszországra.” – mondta.

Steinmeier megnyilvánulásai az elmúlt egy év során számos jelét mutatták annak, hogy Németország külpolitikájában alapvető változás – és irányváltás – zajlik. A külügyminiszter tavaly áprilisban azt mondta, az ukrán gazdaság stabilizálásáról az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna közti háromoldalú tárgyalásokon kell dönteni (az Amerikai Egyesült Államok bevonása nélkül). Márciusban a német külügyminiszter Moszkvába látogatott, ahol a szíriai és ukrán válság rendezéséről, valamint a terrorizmus elleni harcról folytatott tárgyalásokat. A moszkvai tárgyaláson felmerült annak lehetősége, hogy Oroszország egy új nemzetközi együttműködés keretén belül részt kellene vegyen Európa biztonságának garantálásában.

http://www.hidfo.ru/2016/05/steinmeier-europa-oroszellenes-szankciok-fenntartasa/