Lebukott a Times egy újabb hazugsággal - indiai fotót használtak az ukrán helyzet "tudósítására"

Indiában készült fotókkal illusztrálta a brit Times napilap az ukrán országgyűlési választásokról közölt "tudósítást". A nyugati sajtó hazugságáradatának ez a gyöngyszeme a választási eredményeken felül épp azt részletezi, hogy 5 millió ukrán állampolgár amiatt nem tudott szavazni, mert a szeparatisták uralják az érintett területeket. A Times mindezt egy képpel illusztrálja, ami egy Indiában, a Srinagar tartományt védelmező katonát ábrázol, mellette egy tradicionális kasmír viseletet hordó nővel, robogón.

A brit újságírók minden bizonnyal úgy gondolták, úgyse veszi észre senki, hogy a képen nem orosz fegyveres van, hanem indiai, a nyugati média olvasóközönségének meg úgyis mindegy. Így "az ukrán elnökválasztást ellehetetlenítő gonosz szeparatistákat" egy Indiában készült képpel próbálták tovább démonizálni.

Az eredeti kép egyébként 2014 október 27-én készült Indiában, a Srinagar tartományban egy ellenőrzőpont mellett. Hétfőn kasmíri szeparatista csoportok sztrájkot hirdettek, tiltakozván az ellen, hogy 1947-ben az indiai csapatok átvették az irányítást a régió felett. A friss fotó már másnap ment is a brit nyomtatott sajtóba, az oroszellenes hazugságpropaganda részeként.

Az eredeti fotó

http://www.hidfo.net/2014/10/30/lebukott-times-egy-ujabb-hazugsaggal-indiai-fotot-hasznaltak-az-ukran-helyzet

Az idegen hangzású név is elég a hátrányos megkülönböztetéshez?

Bár Németország bevándorlási célország, a német még nem alakult a bevándorlókat igazán befogadó társadalommá, és gyakran már az idegenül hangzó név miatt is hátrányos megkülönböztetés éri a bevándorlókat – mondta a német kormány bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős megbízottja szerdán Berlinben hivatala éves jelentésének bemutatóján.

Aydan Özoguz hangsúlyozta, hogy a német társadalom ugyan évekig tartó nehéz viták után végül tudomásul vette, hogy Németország bevándorlókat jelentős számban vonzó célország – ezt jelzi a 2005-ben hatályba lépett korszerű bevándorlási törvény -, de még mindig tart az a folyamat, amelynek révén a többségi társadalom a bevándorlókat befogadó “bevándorlási társadalommá” alakul.

Erre utalnak egyebek mellett olyan munkaerő-piaci kutatások, amelyek szerint egy állás betöltése során gyakran egy idegennek, például töröknek tűnő vezetéknév is elég ahhoz, hogy a munkáltató olvasatlanul dobja félre az állásra jelentkező munkavállaló pályázatát. “Ez nem nagyon fényes bizonyítvány az országunkról” – jegyezte meg a szociáldemokrata politikus.

Riasztó az is, hogy az utóbbi néhány évben – különösen a pénzügyi-gazdasági világválság elmélyülése, valamint az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagországok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátok lebontása óta – egyre magasabbra emelkedő bevándorlási hullámmal párhuzamosan 2011 óta ismét növekszik az idegenellenes indíttatású bűncselekmények száma. Tavaly több mint 3200 ilyen bűncselekményt regisztráltak, ami 11 százalékos emelkedés éves összevetésben – tette hozzá.

A bevándorlók vagy bevándorló családból származók között a szegénységi és a képzettségi mutatók is rosszabbak, mint a társadalom egészében. Így például a bevándorló hátterű középiskolások 11,6 százaléka nem fejezi be tanulmányait, míg a lakosság egészét tekintve ez az arány csupán 5,4 százalék. A 20-29 éves korosztályban a külföldi állampolgárságúak körében 30,5 százalék a szakmai képesítés nélküliek aránya, míg német állampolgárságú kortársaiknál csak 10,9 százalék – mutatott rá a kormánybiztos, hozzátéve, hogy a szegény sorban vagy a szegénység fenyegetettségében élők aránya a bevándorló hátterű társadalmi rétegben 26,8 százalék, amely a lakosság egészét jellemző mértéknek nagyjából a duplája.

Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. A 80,5 milliós országban a külföldi állampolgárok száma 6,2 millió, a bevándorló családból származó, de német állampolgársággal rendelkezők száma pedig 10,1 millió, vagyis nagyjából minden ötödik ember – 16,3 millió – bevándorló hátterű. E rétegen belül a legnagyobb csoportot 18,3 százalékos részaránnyal a török származásúak alkotják, a második pedig a lengyel származásúak közössége 9,4 százalékos aránnyal.

A jelentés szerint tavaly év végén 135 614 magyar állampolgárt tartottak nyilván Németországban, ami az uniós tagországok Németországban bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgárainak 4 százaléka. A többség – mintegy 84 ezer – férfi. A magyar állampolgárok 48,4 százaléka a 2013. december 31-ét – az adatfelvétel napját – megelőző négy éven belül érkezett Németországba, a legfeljebb egy éve érkezettek aránya pedig 30,8 százalék.

Biztonság Piac




A szélsőjobb térnyerése várható Németországban?

Az elmúlt években nagymértékben emelkedett a radikális iszlám nézeteket valló emberek száma Németországban, ennek következtében pedig egyre erőteljesebb politikai erővé válik az anti-szalafista mozgalom is. Legutóbb vasárnap, Kölnben került sor a "Huligánok a szalafisták ellen" elnevezésű csoportosulás tüntetésére. A demonstráció nem várt méreteket öltött: kis híján ötezer, erőszakra hajlamos, szélsőjobboldali érzületű emberrel kellett szembenéznie a helyi rendőrségnek. A történtek fényében felmerül a kérdés, mennyire veszélyes politikai faktor Németországban a szélsőjobb és milyen módon akadályozható meg a további megerősödésük.

Kitekintő

Ősi vírusokat támasztottak fel az USA-ban

Hétszáz éves vírusmaradványokat fedeztek fel amerikai kutatók rénszarvasok jégbefagyott ürülékében, majd a kórokozók DNS-ével növényeket fertőztek meg.

A vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmány az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) legújabb számában jelent meg.

A tudomány keveset tud a vírusok evolúciójáról, holott az ősi kórokozók szerkezetének megismerése elősegíthetné a jelenkori társaikkal szembeni védekezést. Az ősi vírusok rekonstrukciója azonban már azért is nehéz feladat, mert a kórokozók nagyon gyorsan változnak, ráadásul igen hamar megsemmisül örökítőanyaguk - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Az ősi vírusokra vadászva a San Franciscó-i Hematológiai Kutatóintézet tudósai Eric Delwart irányításával a kanadai Selwyn-hegység 4000 éves jéglerakódásában a rénszarvas ürülék rétegeit vizsgálták, így sikerült kivonniuk két 700 éves vírusszekvenciát. Az egyik egy úgynevezett RNS-vírus töredéke volt, olyan vírusé, amelynek fehérjeburkát ribonukleinsav (RNS) vesz körül. A kutatók meghatározása szerint a rovarokat megbetegítő Cripavirus nemzetségébe tartozik, a feltételezések szerint a rénszarvasok a növényekkel együtt fogyaszthatták el a fertőzött rovarokat. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a karibukkal szimbiózisban élő rovarok "szórták be" a vírusokkal a rénszarvasürüléket és a környező havat.

A másik töredék alapján a kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a DNS-vírus teljes genomját. Ez a vírus nem mutat közeli rokonságot egyetlen jelenkori kórokozóval sem, ugyanakkor emlékeztet olyan növényi kórokozókra, például a geminivírusokra, amelyeket a szitakötőkből, gombákból és állati ürülékből izoláltak. Hogy többet megtudjanak a vírusról, beoltották vele a burgonyafélékhez tartozó Nicotiana benthamiana vírusdiagnosztikai tesztnövényt. Mivel nem jelentkeztek kóros elváltozások, a kutatók úgy vélik, hogy a Nicotiana benthamiana nem a legideálisabb gazdanövény a kórokozó számára.

A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a globális felmelegedéssel egyre több vírusrészecske szabadulhat fel a sarki jégtakaróból, olyanok, amelyek évszázadokon át megőrizték fertőzőképességüket.

ATV

Odesszában helyi lakosok meglehetősen furcsa “gázszállító” teherautókra figyeltek fel a mai napon.

Amint pedig az ezen gázszállító autók körül sürgő – forgó katonai személyzetet meglátták, gyanújuk csak fokozódott.

Lehet hogy nem is gáz van azokban az “UKRGAZ” feliratú tartályokban?

Gyanújuk nem volt alaptalan. Nyalókakirály latorserege Sz-300 típusú, közepes hatótávolságú rakétákat tologat közelebb Donbasszhoz!

http://balrad.wordpress.com/2014/10/29/latorkeszulodes/

Újra itt a fagyhalál

Magyarországon újra megjelent fagyhalál. Októberben ketten szenvedtek végzetes kihűlést a szabad ég alatt – adott róla hírt a Magyar Szociális Fórum szerdán.

Mindkét áldozat férfi. Az egyik 49 éves, a másik pedig 53. Ők az első áldozatai az idei őszi hidegnek.

Az MSZF emlékeztetett arra, hogy 2013. október elseje és 2014. március 20. között 119-en fagytak meg az országban. Egy részük közterületen, más részük saját fűtetlen otthonukban, illetve kórházba szállításuk közben, vagy után, mert már nem tudtak segíteni rajtuk.

Kiadta: Magyar Szociális Fórum

mszfszk.hu

Bizalmi válságban a liberális média

Úgy tűnik, egyidejűleg az atlantista ellenzéki pártok teljes spektruma politikai tőkét kovácsolna abból a néhány ezer fős tüntetésből, ahol több alkalommal is felmutatták az ebből a célból bekészített EU-zászlót. Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be a korrupció elleni harcra vonatkozóan, emellett a tervezett internetadó eltörlésére szólította fel a kormányt. A Demokratikus Koalíció szintén Orbán Viktort személyesen kérdezné internetadó ügyben és arra törekszik, hogy a szolgáltatók megadóztatását egyfajta ügyetlen karaktergyilkossági kísérletre használhassa.

Az LMP emellett az Egyesült Államokba való beutazási tilalmat is belekeverné az ügybe, és kijelentette, hogy bár az ártatlanság vélelme a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőit is megilleti, szerintük bizalmi válság alakult ki a NAV vezetőivel szemben. Összemosnák tehát azokat a témákat, melyek egymással alapvetően nincsenek összefüggésben. Az internetadó bevezetése belpolitikai tényező és gazdaságpolitika, vagyis értelemszerűen semmi köze a kormány külpolitikájához. A radikális atlantista ellenzék azonban arra törekszik, hogy a kormány gazdaságpolitikájának egy eleme ellen szerveződő tüntetést a kormány külpolitikája elleni tiltakozásba lényegítse át. Ennek célját szolgálja azon állítás is, miszerint a NAV vezetőivel szemben bizalmi válság alakult ki; az amerikai külügy hivatalos állásfoglalását próbálják ráerőltetni a kormány gazdaságpolitikája elleni tiltakozásra.

A gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy az internetadó elleni tüntetés reklámját sokmillió emberhez eljuttató liberális médiával szemben alakult ki bizalmi válság. Európában egyedülálló jelenség ugyanis, hogy tízmillió embernek reklámoznak egy tüntetést két héten keresztül, és ennek ellenére a tüntetésen jókora túlzásokkal is csak 30 ezer fő vesz részt.

Ilyen kiterjedt propagandagépezet egymillió embert vihetett volna az utcára, ha azt nem hiteltelenítik olyan dolgokkal, melyeket a magyar lakosság többsége nyilvánvalóan elutasít. A liberális alapállás, az EU-pártiság mind olyan tényező, ami az egész megmozdulást hitelteleníti és ráveszi az embereket, hogy még ha ellenzik is az internetadót, inkább otthon maradjanak. A rendszerváltás és EU-csatlakozás néhány tízezer nyertese akarja utcára vinni a rendszerváltás és EU-csatlakozás sokmillió vesztesét, ami ilyen kiterjedt propagandával sem fog menni.

http://www.hidfo.net/2014/10/29/bizalmi-valsagban-liberalis-media

Kufárok, kifelé! Háború a Dohány utcai zsinagógában!

Évente százmilliós nagyságrendű összeget sikkasztottak el a Dohány utcai zsinagóga belépődíjaiból – dokumentálja egy belső körlevélben a nyáron a budapesti hitközség ügyvezetőjévé választott Schwezoff Dávid.

Évente százmilliós nagyságrendű összeget sikkasztottak el a Dohány utcai zsinagóga belépődíjaiból – dokumentálja egy belső körlevélben a nyáron a budapesti hitközség ügyvezetőjévé választott Schwezoff Dávid.

„1. Ima, 2. Ügyvezető igazgató visszahívásának indítványa, 3. Elnök visszahívásának indítványa, 4. Ima.” Nem, ez nem az Isten, haza, család nevében állandó kiszorítósdit játszó kisgazdapárt egyik korábbi országos nagygyűlésének napirendje. Hanem a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ma délutánra meghirdetett rendkívüli közgyűlésének tárgysorozata. A Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató által jegyzett meghívó szerint ha az ülés határozatképtelen, november 5-én lesz az ismétlés. Ez a dátum azért különös, mert közben a BZSH elnöke, Tordai Péter szintén 5.-re hirdetett rendkívüli közgyűlést – ám ő a nyitó és záró ima között a saját visszahívásáról nem szavaztatna, Schwezofféról viszont nagyon.

Nyári megválasztásakor Schwezoff Dávidot mindenki a bosszúéhes Zoltai Gusztáv kreatúrájaként látta és láttatta – az új ügyvezető azonban októbertől az elmúlt 25 év teljes hűbéri rendszere ellen hirdetett háborút. Legalábbis ha az általa kiküldött belső körlevelek – melyek több forrásból lapunkhoz is eljutottak – rendőrségi, ügyészségi kézben landolnának, alighanem feljelentésként kellene értékelni őket. Schwezoff október 3-án juttatta el a BZSH közgyűlési tagjainak a szervezet stratégiai és marketingtervének összefoglalóját, melyben kifejti: az elmúlt években 230–250 ezer látogatót fogadott a Dohány utcai zsinagóga, és az átlagos bevétel személyenként 1273 forintra jött ki, pedig ennél még a nyugdíjas- és diákbelépő is drágább, nem beszélve a 2500 forintos felnőttjegyről. Vagyis a beléptetésből 400-500 millió forintnyi bevételnek kellene származnia, de legfeljebb 300 milliónyi érkezik, azaz valahol valaki sikkaszt.
(valasz)

Bal-Rad komm: Viszont a jeles műintézmény karbantartására ORSZÁGUNK büdzséje biztosít éves szinten százmilliókat.