Az „AI-slop” kifejezés az utóbbi időben az internetes viták egyik kulcsszava lett. Eredetileg a sablonos, tömegtermelt szórakoztatóipari tartalmakra – például a Marvel- és DC-filmekre – használták, ma viszont főként az AI által generált, alacsony minőségű képeket, videókat és mémeket bélyegzik így. A jelenség furcsa módon egyszerre egyesíti és megosztja a politikai oldalak szereplőit: mindenki használja az AI-t, de mindenki dühös is miatta.
A vita két fő „fronton” zajlik. Az egyik oldalon az úgynevezett prompterek állnak, akik sérelmezik, ha mások lemásolják vagy újrahasznosítják az általuk kitalált szöveges utasításokat, sőt egyesek jogi lépéseket is emlegetnek. A másik oldalon a hagyományos művészközösségek tiltakoznak az AI-eszközök ellen, mert azok lebontják a kreatív kapuőri szerepeket, és tömegek számára teszik lehetővé a képkészítést különösebb technikai tudás nélkül.
A videó érvelése szerint mindkét tábor viselkedését taktikai önérdek és képmutatás jellemzi: mindenki akkor öleli magához az AI-t, amikor az neki kedvez, és akkor kiált „moslékot”, amikor fenyegetve érzi saját státuszát. A konfliktus valójában nem az esztétikáról szól, hanem arról, hogy az AI alapjaiban kérdőjelezi meg az alkotásról, munkáról és tulajdonról alkotott régi elképzeléseket. A szerző végkövetkeztetése nyers és ironikus: az AI itt marad, a dráma elkerülhetetlen, az „AI-moslék” pedig sokak számára egyszerre felháborító és szórakoztató jelenség.
2025. december 23., kedd
Yanis Varoufakis : A jogállamiság visszanyal
Yanis Varoufakis elemzése szerint az Európai Unió történelmi jelentőségű hibát követett el, amikor 2024 végén nemcsak befagyasztotta, hanem ténylegesen elkobozta az Európában tartott orosz jegybanki tartalékokat, összesen mintegy 245 milliárd dollár értékben. A döntést politikai sikernek szánták, jogi alapja azonban rendkívül ingatag volt, és ezt Oroszország tudatosan, előre megtervezve használta ki.
Varoufakis szerint Moszkva nem katonai vagy gazdasági válaszlépést tett, hanem jogi hadviselést indított. Egyetlen, közel 850 oldalas beadványt nyújtott be egyszerre 14 különböző joghatóságban, nemzetközi bíróságokon, választottbíróságokon és nemzeti fórumokon. A stratégia lényege az volt, hogy az uniós elkobzás sérti az állami szuverén immunitás alapelvét, különösen a jegybanki tartalékok esetében, amelyek a nemzetközi jog szerint gyakorlatilag érinthetetlenek.
Az orosz jogi érvelés több ponton támadta az uniós döntést: rámutatott, hogy a „jóvátétel” jogcím nem áll meg békeszerződés vagy nemzetközi bírósági ítélet hiányában; hogy az EU saját jogrendjét és tulajdonvédelmi elveit is megsértette; valamint hogy precedenst teremtett, amely aláássa a globális pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Varoufakis hangsúlyozza: ha a jegybanki tartalékok politikai döntéssel elkobozhatók, akkor egyetlen ország devizatartaléka sincs biztonságban.
A jogi offenzíva célja nem az azonnali győzelem, hanem az elhúzódó bizonytalanság. Elég egyetlen kedvező ítélet ahhoz, hogy az egész szankciós konstrukció meginogjon. Közben az EU nem tudja felhasználni a pénzt Ukrajna újjáépítésére, a jogi költségek nőnek, a pénzügyi piacok pedig reagálnak: tőkekivonás, bizalmi veszteség, politikai megosztottság jelenik meg.
Varoufakis szerint ez a történet iskolapéldája annak, hogyan lehet a „jogállamiságot” fegyverként visszafordítani az azt hirdető hatalom ellen. Oroszország Európa saját jogi elveire és független bíróságaira támaszkodva kényszeríti választás elé az EU-t: vagy feladja politikai célját, vagy elismeri, hogy megsértette a nemzetközi jogot. A végkövetkeztetés egyértelmű: a szankciós győzelemként ünnepelt lépés hosszú távon súlyos stratégiai vereséggé válhat Európa számára. Forrás: https://youtu.be/TGczA97hmTw
Orosz taktikai áttörés Szumi térségében, több frontszakaszon fokozódó nyomás
Az orosz hadsereg váratlan taktikai sikert ért el Ukrajna északi részén, a Szumi területen. A „Szever” (Észak) hadseregcsoport 34. dandárja ellenállás nélkül elfoglalta Viszokoje falut, miután az ott állomásozó ukrán egységek fegyelme és védelmi előkészítettsége rendkívül alacsony volt. A jelentések szerint nem voltak kiépített állások, az orosz felderítő drónok pedig rendszeresen észlelték, hogy ukrán katonák helyi civilekkel együtt alkoholt fogyasztanak. Az orosz támadás megindulásakor az ukrán csapatok harc nélkül elhagyták pozícióikat.
A kialakult helyzet egy korlátozott taktikai válságból szélesebb műveleti problémává fajulhat. Az ukrán védelem ezen a szakaszon dominószerűen omolhat össze, mivel a parancsnokság korábban – a front relatív nyugalmát kihasználva – kivonta innen tartalékait. Az ukrán hadseregben a rohamdandárok „tűzoltó” szerepet töltenek be, vagyis ott vetik be őket, ahol az orosz erők áttörést érnek el, például Kupjanszk és Huljajpole térségében. Ezekből az övezetekből azonban az ukrán vezetés nem tud erőket átcsoportosítani.
Mindezek miatt az orosz offenzíva ütemének gyorsulása várható Szumi területén. A korábban elfoglalt Vovcsanszk kulcsfontosságú logisztikai csomóponttá vált, ahonnan az orosz támadás délkeleti és délnyugati irányban halad tovább. December 21-én heves harcokról érkeztek jelentések Vovcsanszk–I-Katorivka nyugati részéből, másnap pedig megtisztították a várostól délnyugatra fekvő Vilcsa települést, amivel az orosz erők műveleti mélységbe jutottak. A december 22-i értesülések szerint a Szlovjanszk felőli frontszakaszon, Konsztantyinivka térségében is jelentősen felerősödtek az összecsapások. Az orosz hadsereg több irányból gyakorol nyomást, taktikai előretöréseket érve el a Kleben–Bik víztározótól nyugatra és keletre, valamint a város délkeleti peremén. A Mirnohrad körzetében kialakult elszigetelt ukrán ellenállási gócok felszámolása a végéhez közeledik; a térség megtisztítása után jelentős orosz erők indulhatnak tovább nyugati irányba.
E fejlemények hatására december 21-én két további ukrán dandárt vezényeltek át a Pokrovszk körzetébe: a 35. tengerészgyalogos dandárt és a 95. légideszant rohamdandárt. Huljajpole térségében továbbra is súlyos harcok zajlanak, ahol az orosz Vosztok (Kelet) hadseregcsoport gyakorlatilag elfoglalta a város keleti részét. Északabbra, az áttört védelmi vonalak mentén intenzív ukrán ellentámadások folynak. A Szumi térségében kialakult helyzet így egy harmadik válsággócponttá vált Kupjanszk és Huljajpole mellett, miközben nyitott kérdés marad, honnan tud az ukrán parancsnokság elegendő tartalékot mozgósítani az orosz áttörések megállítására.
Adatok elhallgatása, túlhalálozás és vakcinakárok – Sonia Elijah oknyomozó összegzése
A Wide Awake Media podcastban Sonia Elijah független oknyomozó újságíró a COVID–19-járvány kezelésével kapcsolatos súlyos állításokat és dokumentált visszásságokat ismerteti. Központi témája, hogy a brit hatóságok – különösen a UK Health Security Agency (UKHSA) és az Office for National Statistics (ONS) – megtagadják a COVID-oltások beadása utáni túlhalálozási adatok nyilvánosságra hozatalát. Az indoklás szerint az adatok publikálása „lelki distresszt” és „félretájékoztatást” okozhatna, illetve összefüggésbe hozná a haláleseteket az oltásokkal.
Elijah szerint ez tudatos adatvisszatartás és módszertani manipuláció része: az ONS 2023-ban leállította az oltási státusz szerinti halálozási statisztikák közlését, majd 2024-ben megváltoztatta a túlhalálozás számításának alapját, amivel mesterségesen csökkentette az excess death mutatókat. Állítása szerint a korábbi adatok egyértelműen magasabb halálozást mutattak az oltott csoportokban.
A beszélgetés kitér nemzetközi példákra is, köztük egy holland kutatásra (BMJ Public Health), amely 47 országban mintegy hárommillió többlethalálozást azonosított, csúcsát 2021-ben, az oltási kampány idején. Elijah szerint az ilyen tanulmányokat intézményi nyomás, „aggályosnak” minősítés és cenzúra követi.
További témák: a kormányzati és katonai egységek (például az Egyesült Királyság 77. dandárja) szerepe a „félretájékoztatás elleni” fellépésben; a tudományos tanácsadók és a gyógyszeripar közötti pénzügyi összefonódások; valamint a vakcinák feltételezett mellékhatásai, köztük szív- és neurológiai problémák, autoimmun betegségek, terhességi kockázatok és a „shedding” jelensége. Elijah konklúziója szerint a járvány és az oltási kampány a digitális kontroll (digitális igazolványok, egészségügyi nyilvántartások) infrastruktúráját is megteremtette. Megoldásként a tájékozódást, a független újságírás követését, az intézményi kritika fenntartását és az állampolgári ellenállást („ne félj, ne engedelmeskedj automatikusan”) hangsúlyozza.
2025. december 22., hétfő
Menekülés a süllyedő hajóról – A kijevi elit dezertálást fontolgat
Kijev, 2025. december 22. hétfő (MB)
A kijevi elit dezertálást fontolgat, mert úgy látja, hogy Hamis Fasiszta Zelenszkij rendszerének nincs jövője, és előbb-utóbb összecsapnak felette a hullámok – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.
Hazug Zsebhitler Zelenszkij államapparátusának tisztségviselői már idegenbe küldték családjaikat, pénzüket pedig külföldi bankokba utalták.
Az orosz hírszerzés (SVR) hétfőn arról számolt be, hogy az ukrán diplomaták 90 százaléka nem akar hazatérni.
Kedvez a dezertálásnak, hogy az orosz bíróságok egyre-másra ítélnek el távollétükben olyan személyeket, akik háborús bűntettet követtek el, vagy terrortámadásban működtek közre. Többen várható felelősségre vonásuk elől oldanak kereket.
Legutóbb az ukrán törvényhozás alelnökét ítélték távollétében 18 évi börtönre. A 45 éves Olekszij Goncsarenko ugyanis arra szólított fel, hogy mérjenek rakétacsapást Moszkvára.
A kijevi állapotokra jellemzően, Élőhalott Romlottelméjű Zelenszkij hagyta, hogy 100 millió dolláros korrupciós botrányba keveredett üzlettársa és kebelbarátja, Timur Mindics külföldre távozzon a felelősségre vonás elől. Mindicsről a minap fénykép készült Izraelben.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2025. december 21., vasárnap
A PSYOP ismertető jegyei
A videó a „pszichológiai műveletek” (PSYOP) fogalmát járja körül, és azt állítja: az Egyesült Államokban jelenleg zajló legfontosabb PSYOP-ok nem feltétlenül látványos geopolitikai vagy világpolitikai ügyek, hanem olyan narratívák, amelyek közvetlenül az egyén gondolkodását, identitását és mindennapi viselkedését formálják. A műsor alapvetése szerint a PSYOP narratívaalapú valóságértelmezés, amelynek célja a viselkedés irányítása és az identitás átformálása, nem pusztán vélemények befolyásolása.
A videó bemutatja, hogyan lehet felismerni egy PSYOP-ot: erős, érzelmekre ható narratíva jelenik meg; „mi és ők” típusú törzsi gondolkodást hoz létre; valamint létezik egy elhallgattatási mechanizmus, amely ellehetetleníti az eltérő véleményeket. A megszólalók szerint ha egy álláspontot nem vitával, hanem megbélyegzéssel és cenzúrával kezelnek, az komoly figyelmeztető jel.
A videó ezután három, jelenleg legnagyobbnak tartott PSYOP-ot nevez meg. Az első az áldozati mentalitás, amely azt sugallja, hogy az egyén annál „erősebb”, minél inkább kiszolgáltatottnak és elnyomottnak mutatja magát. Ez a narratíva a műsor szerint gyengíti az egyéni felelősségvállalást és az önálló cselekvőképességet. A második a férfiak elnőiesítése és a nemi szerepek tudatos elbizonytalanítása, amely a megszólalók értelmezésében aláássa a társadalmi stabilitást és az önazonosságot. A harmadik a kétpártrendszer mint látszatkonfliktus: a videó állítása szerint a bal–jobb politikai megosztottság fenntartása eltereli a figyelmet a valódi hatalmi viszonyokról, miközben a társadalom egymással harcol.
Az összkép szerint a legveszélyesebb PSYOP-ok azok, amelyek belülről hatnak: nemcsak politikai véleményeket formálnak, hanem azt is, ahogyan az emberek saját magukra, szerepükre és lehetőségeikre tekintenek. A videó végkövetkeztetése: a felismerés az első lépés a kiszabadulás felé, mert „abból a börtönből lehetetlen kijutni, amelyről nem is tudjuk, hogy benne vagyunk”.
2025. december 20., szombat
Assange feljelentést tett a Nobel Alapítvány vezetői ellen a békedíj odaítélése miatt
Julian Assange büntetőfeljelentést nyújtott be Svédországban mintegy 30, a Nobel Alapítványhoz köthető személy ellen, amiért szerinte a 2025-ös Nobel-békedíj odaítélése ellentétes Alfred Nobel végrendeletével, és svéd jog szerint hűtlen kezelést, valamint háborús bűnökben való bűnsegédletet valósíthat meg. A beadványt a svéd gazdasági bűnözés elleni hatósághoz és a háborús bűnöket vizsgáló egységhez is benyújtották. Assange álláspontja szerint a díjat olyan politikai szereplők legitimizálására használják, akik háborús cselekményekhez köthetők, ezáltal a béke eszköze háborús propagandává válik.
Zsidó bábok a zsidó hazugságok színházában – Assange és Chomsky
„Noam Chomsky szerint a beoltatlanoknak egyszerűen el kell távolodniuk a társadalomtól: „Hogyan juttathatunk nekik élelmet?” – kérdezi Chomsky. „Nos, ez valójában az ő problémájuk.”
Technokrácia, hamis ígéretek és a központosítás kudarca – Neil Oliver beszélgetése Nick Hudsonnal
Neil Oliver ebben a beszélgetésben Nick Hudson dél-afrikai befektető és gondolkodó előadásának fő állításait bontja ki, amelyek szerint a nyugati társadalmak mély strukturális válságban vannak. Hudson szerint a valóság torzítása – a szigorúan kontrollált média, a cenzúrázott közösségi platformok és az „színészpolitikusok” révén – odáig jutott, hogy a lakosság nagy része elszakadt a valóságtól. A demokrácia szerinte régóta nem működik a meghirdetett módon: a választások manipulálhatók, a valódi hatalom egyre inkább nem választott szereplők kezében összpontosul. A beszélgetés központi eleme a technokrata központosítás kritikája. Hudson álláspontja szerint a mesterséges intelligenciát súlyosan túlértékelik: a jelenlegi nyelvi modellek nem képesek kreatív problémamegoldásra, nem közelítik meg az emberi általános intelligenciát, és elvi lehetőségük sincs „szingularitást” elérni. Az AI-ba áramló hatalmas tőke szerinte súlyos erőforrás- és energia-tévút, amely elszívja a figyelmet és a kapacitást az emberi kreativitástól.
Hudson élesen bírálja azt a hitet, hogy a világ komplexitása további adatgyűjtéssel, gyorsabb számítással és centralizált irányítással kezelhető lenne. Ezzel szemben azt állítja: a komplex rendszerek csak decentralizáció, szabadság és helyi döntéshozatal mellett működnek. A központosítási kísérletek – digitális személyazonosságokkal, központi banki digitális pénzekkel, megfigyelő rendszerekkel – elkerülhetetlenül kaotikus és végül katasztrofális következményekhez vezetnek, amelyek magukat az eliteket is sújtani fogják.
A beszélgetés kitér a „rogue” hírszerző közösségek és a globális pénzügyi struktúrák szerepére is. Hudson szerint a hírszerzés és a pénzügyi hatalom két, egymással összefonódó pillért alkot, amelyek felett átláthatatlan hierarchia működik. Történelmi példákon – például az Operation Gladio, a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) és a „színes forradalmak” – keresztül érvel amellett, hogy ezek az intézmények rendszeresen a nemzeti szuverenitás rovására lépnek fel.
Végkövetkeztetése szerint valódi változás nem választásoktól várható, hanem attól, ha elegendő ember felismeri a folyamatokat, és következetes, békés nem-együttműködéssel megtöri az „emberellenes” központosítási pályát. A beszélgetés egyszerre borúlátó diagnózis és figyelmeztetés: az AI és a technokrácia nem megoldás, hanem zsákutca – az emberi szabadság és kreativitás marad az egyetlen működő alternatíva.
Neil Oliver: Az idézőjeles „demokrácia” kora lejárt
Neil Oliver szerint a világot irányító elit kifutott az időből. A látszatdemokrácia összeomlott, a választások kiüresedtek, a politikai oldalak felcserélhetők, az irány változatlan. Covid, net zero, háborús hisztéria, cenzúra és gazdasági önfelszámolás: mind ugyanannak a végső projektnek a részei. Oliver állítása szerint a hatalom már nem visszatérésre készül, hanem menekül – miközben „búcsúleveleket” hagy maga után társadalmak, gazdaságok és nemzetek formájában. A jó hír szerinte az, hogy a Nagy Terv kudarcra van ítélve: a rendszer befutott a végállomásra.
Nem a pénz fogy el, hanem a fedezet – megmentheti-e a tokenizáció a pénzügyi rendszert?
A globális pénzügyi rendszer problémáit gyakran túlzott eladósodásként írják le, a valódi szűk keresztmetszet azonban nem a pénz, hanem a használható fedezet (collateral) hiánya. A modern pénzügyek működését nem a klasszikus megtakarítás–hitelezés logikája vezérli, hanem a fedezett mérlegek, a repópiacok, az értékpapír-kölcsönzés és a derivatívák világa. Ezek mind azon múlnak, hogy legyen elegendő, széles körben elfogadott, átláthatóan árazott és gyorsan mozgatható fedezet. Az elmúlt évtizedekben a kormányzati kötvények váltak az „univerzális” fedezetté, ám a banki mérlegkorlátok, a szabályozás és a kamatkockázatok miatt ezek egyre nehezebben keringenek a rendszerben. A repópiac visszatérő zavarai nem tömeges csődökből fakadnak, hanem abból, hogy hirtelen elfogy a megfelelő fedezet vagy az azt közvetíteni képes mérlegkapacitás. A rendszer nem pénzből fogy ki, hanem „mozgástérből”. Ebben a kontextusban értelmezhető a Fed döntése is, hogy leállította a mérlegszűkítést, és rövid lejáratú állampapírokat kezdett vásárolni. Ez nem klasszikus mennyiségi lazítás: nem az eszközárak felpumpálása a cél, hanem az, hogy a rövid távú finanszírozási piacok ne száradjanak ki, miközben a hosszú hozamok továbbra is valódi piaci jelzéseket adhatnak. A lépés hallgatólagos elismerése annak, hogy a rendszer túl közel került a fedezeti korlátaihoz. A hosszabb távú válasz a jegybankok és a BIS szerint egy egységes digitális főkönyv (unified ledger) és az eszközök tokenizációja lehet. Egy ilyen rendszerben a pénz, a bankbetétek, a kötvények és más pénzügyi eszközök ugyanazon digitális „síneken” futnának, valós idejű átláthatósággal. Azonnal látható lenne, ki mit birtokol, mi van már fedezetként lekötve, és milyen újrafelhasználási láncok léteznek. Ez csökkentené a bizonytalanságot, és jelentősen növelné a rendszer hatékony fedezeti kapacitását. A tokenizáció ígérete ennél is nagyobb: olyan valós eszközök – mindenekelőtt az ingatlan – bevonása a fedezeti körbe, amelyek ma nehezen standardizálhatók és mozgósíthatók. Az ingatlanállomány gazdasági értelemben messze meghaladja az államadósság piacát, mégsem használható közvetlenül. Szabványosított, tokenizált követelések (például bérleti cash flow-k) révén ez a vagyon fedezetté válhat. Az európai „build-to-rent” lakáspolitikák és a nagy piaci infrastruktúra-szolgáltatók – például a DTCC – lépései azt mutatják, hogy ez nem elméleti elképzelés, hanem rendszerszintű irányváltás. A fő kockázat nem a technológia, hanem az időzítés. A régi rendszer már feszes, az új még nem áll készen: jogi keretek, politikai konszenzus és teljes körű bevezetés hiányzik. Addig a döntéshozók ideiglenes „hidakkal” – likviditási eszközökkel, mérlegbővítéssel – tartják egyben a rendszert. A pénzügyi világrend átalakítása zajlik, miközben a jelenlegi struktúrát még életben kell tartani. Aki érti ezt az irányt, előnyösebb helyzetből navigálhat a következő évek bizonytalan időszakában.
Alex Krainer: Ez nem területszerző háború, sokkal több annál
A nyugati narratívával szemben az ukrajnai háború Oroszország számára nem elsősorban területszerző konfliktus, hanem jogi és hosszú távú biztonsági kérdés. Alex Krainer értelmezése szerint Moszkva nem „földéhes”, hanem a szuverenitás és a jogi státusz megszilárdítására törekszik. Amint Oroszország saját területének nyilvánította a megszállt régiókat, a kompromisszum lehetősége gyakorlatilag megszűnt: egy állam nem tárgyal arról, amit már a saját hazájának tekint.
A videó egyik kulcsállítása, hogy az úgynevezett nyugati „biztonsági garanciák” valójában geopolitikai csapdaként működnek. A brit–ukrán, akár száz évre szóló együttműködések – kikötők, repülőterek, stratégiai infrastruktúra feletti ellenőrzéssel – nem Ukrajna védelmét, hanem egy Oroszország elleni tartós előretolt bázis fenntartását szolgálják. Ebben az értelmezésben Ukrajna nem önálló geopolitikai szereplő, hanem eszköz egy nagyobb stratégiai játszmában. Krainer szerint az Egyesült Királyság szerepe ebben meghatározóbb, mint azt a nyilvánosságban elismerik. A 2023-as ukrán ellentámadás idején brit politikai nyomás írta felül az ukrán katonai vezetés óvatosságát, sőt amerikai katonai álláspontot is. Ez rávilágít arra, hogy a konfliktus irányítása nem kizárólag Kijev vagy Washington kezében van.
A történelmi háttér sem új: a brit geopolitikai gondolkodás több mint egy évszázada Oroszországot – tágabban az eurázsiai „szárazföldi hatalmat” – tekinti fő stratégiai kihívásnak. Halford Mackinder „heartland” elmélete óta a cél változatlan: megakadályozni egy erős eurázsiai hatalom felemelkedését, állandó válsággócokkal és proxy-konfliktusokkal gyengítve azt. Ukrajna ebben a logikában nem cél, hanem eszköz.
A videó végkövetkeztetése kijózanító: a háború nem a gyors győzelemről vagy békéről szól, hanem egy elhúzódó, kimerítő stratégia része. A tét nem csupán Ukrajna jövője, hanem az, hogy ki írja a globális szabályokat egy többpólusúvá váló világban.
2025. december 19., péntek
Gerald Grosz: Európa önfelszámolása – amikor az elit az ideológiát választja a valóság helyett
Gerald Grosz szenvedélyes és kíméletlen elemzésben állítja: Európa nem külső ellenségek, hanem saját politikai elitjének döntései miatt sodródik válságba. A beszéd szerint a kontroll nélküli migráció, a határok és jogszabályok feladása, valamint a problémák nyílt kimondásának morális megbélyegzése társadalmi feszültségekhez, biztonsági kockázatokhoz és robbanásszerűen növekvő szociális kiadásokhoz vezetett.
A kritika nem áll meg itt: Grosz Európa tudatos deindusztrializációjáról beszél, ahol az energia mesterséges drágítása, a túlszabályozás és az ideológiai célok a gazdasági racionalitás fölé kerülnek. Miközben más nagyhatalmak védik és támogatják saját iparukat, Európa – állítása szerint – szimbolikus és identitáspolitikai vitákba menekül, miközben munkahelyek és termelési kapacitások tűnnek el.
A videó központi üzenete egyértelmű: Európa nem populizmusban szenved, hanem egy önmagát erkölcsileg felsőbbrendűnek tartó, ám gyakorlatilag kudarcot valló elit uralma alatt áll. A kiút Grosz szerint nem újabb morális narratívákban, hanem a józan észhez való visszatérésben rejlik: működő határokban, teljesítményalapú társadalomban, megmaradó iparban és a polgárok iránt felelős politikai vezetésben.
Macgregor ezredes: Nyugat önáltatásban van, Oroszország megnyerte a háborút
Douglas Macgregor nyugalmazott amerikai ezredes szerint az európai és nyugati politikai vezetés kommunikációja puszta látszatdiplomácia: sajtónyilatkozatok, jelszavak és „erkölcsi pózolás”, valódi stratégiai tartalom nélkül. Állítása szerint a Nyugat évek óta figyelmen kívül hagyja Oroszország biztonsági követeléseit, miközben Moszkva nem ideiglenes tűzszünetet, hanem egy új, egész Európára kiterjedő biztonsági architektúrát akart kialakítani. Ennek elutasítása Macgregor szerint veszélyes és felelőtlen.
Macgregor úgy véli, katonai értelemben a háború eldőlt: Oroszország fölénybe került, Ukrajna nem képes megvédeni magát, a NATO pedig „papírtigrisnek” bizonyult. Szerinte a szövetség eszközei és fegyverei nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és a konfliktus további eszkalációja – különösen nukleáris irányba – Európa számára öngyilkossággal érne fel.
Az ezredes élesen bírálja azt az elképzelést, hogy a Nyugat tartós biztonsági garanciákat tudna adni Ukrajnának, és kijelenti: Ukrajna jövője nem Washington vagy Brüsszel döntése. Álláspontja szerint a határok megváltozása elkerülhetetlen, és a realitások tagadása csak további emberi és gazdasági veszteségeket okoz. Úgy látja, a nyugati vezetők a múlt – különösen a hidegháború – logikájába ragadtak, miközben Oroszország nem a Szovjetunió, és nem készül NATO-országok megtámadására.
Teljes globalista médiacenzúra: az összes Magyar B. Tamáshoz köthető csatornát törölte a Youtube!
Nem volt a Youtube felületén tartalmi aggály, nem volt szankció (pedig ezt szeretik mostanában Nyugaton), nem volt figyelmeztetés sem.
Csak a hír, hogy törölték. Persze fellebbezhetsz, de ez vélhetően olyan lesz, mint halottnak a csók! A neolibsi cenzúrában ez így működik. Ha nyíltan beszélsz, akkor megpróbálnak ellehetetleníteni, szétszedni, darabokra szaggatni. Lejáratni a neved, vagy ha nem megy (emlékezhettek, ezzel a Telex és Buda Úr csúnyán beégett, mikor elkezdtek engem propagandistázni, aztán meg kussban maradtak), akkor teljes tilalom. Kommunizmus újratöltve, ebben élünk most!
A neolibsi médiacenzúra semmivel sem emberközelibb, egy tőről fakad ez az egész slepp, egy a genetikája!
Van nekik azonban egy rossz hírem: mi bizony itt vagyunk és a magyar gerincet nem olyan könnyű roppantgatni! Sok évszázad tanított meg minket arra, hogyan is reagáljunk az elnyomásra, legyen az akár belső, akár külső! Legyen az akár fegyveres, akár más szabadságjogunkra irányuló támadás.
Régen tankok voltak, most bankok. Régen cenzorhivatal volt, most cenzorvállalatok vannak. A módszertan változik, de a lényeg nem. De egy dolog itt marad velünk, még ha el is akarják nyomni: ez pedig az igazság!A Magyar B. Tamás tartalmakat a mai naptól kezdődően a Rumble felületén találjátok meg, az első FrontHelyzet publikálására reggel került sor.
Végezetül egy nálam sokkal okosabb ember szavait idézném, aki halhatatlanként, a Jóisten mellől nézi hogy miként is harcolunk mi idelent az ördöggel:
"Az igazság mindig igazság marad, ha hangját veszti is. De a hazugság hazugság marad, ha milliók hirdetik, milliók erőszakolják és százmilliók veszik is be."
Mindszenty József
https://tamasakrimbol.blogspot.com/2025/12/teljes-globalista-mediacenzura-az.html
2025. december 18., csütörtök
Válaszul a Nagy Babiloni Szajha háborús fenyegetésére hadrendbe állítják az orosz Oresnyik rakétákat
Moszkva, 2025. december 18. csütörtök (MB)
A Nagy Babiloni Szajha háborús fenyegetésére válaszul Oroszország december végéig hadrendbe állítja Oresnyik közép-hatótávolságú hiperszonikus ballisztikus rakétáit – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.
Az orosz katonai lépésről Vlagyimir Putyin elnök tájékoztatta a moszkvai védelmi minisztérium állományát december 17-én.
Putyin december 3-án azt mondta, hogy ha „Európa megtámadja Oroszországot, a háború nagyon gyorsan véget fog érni”. Katonai szakértők szerint ezzel azt kívánta a Nagy Babiloni Szajha vezetésének figyelmébe ajánlani, hogy az Oresnyik rakétákkal szemben nem sok idejük maradna tervezett támadásuk végrehajtására, hiszen azok jószerivel még az előtt megbénítanák támadó műveletüket, mielőtt még elkezdődnék.
Az Oresnyik közúti mobil rakétarendszer. Több tucat irányító robbanófejet telepítettek rá. 10 Mach sebességgel csapnak a célpontra. A rakéta hatótávolsága 5500 km. Másodpercenként kb. három kilométert tesz meg. Pl. az asztrahani régióból húsz percen belül eléri Brüsszelt, a németországi Ramsteint vagy a lengyelországi Redzikowót. Nagy teljesítményű, precíziós fegyver, amely képes több mint négy emelet mélyen fekvő célpont megsemmisítésére.
Az Oresnyik rakéta atomtöltet hordozása nélkül is képes elpusztítani a kijelölt célpontot. Putyin szerint az Oresnyik rakétával szemben jelenleg nincs ellenszer, Oroszországnak nem kell aggódnia az ellenség ellenintézkedései miatt.
Oroszország először 2024. november 21-én vetett be Oresnyik rakétát az ukrajnai Dnyepropetrovszk Juzsmas hadiüzeme ellen, válaszul az orosz területek ellen nyugati rakétákkal intézett támadásra. Tudván, hogy rakétájuk becsapódását nem fogják tudni megakadályozni, az oroszok az Oresnyik indítása előtt fél órával értesítették az ukránokat, hogy az üzemben dolgozók elhagyhassák a gyárat – emlékeztetett rá tudósítónk.
Az Oresnyik rakéta oroszországi hadrendbe állításának közvetlen előzményeként Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy a NATO európai hatalmai készen állnak csapatok küldésére Ukrajnába, Mark Rutte Szajha-főtitkár hadba szólította Európát az oroszok ellen, Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke pedig Oroszországra mért megelőző csapás tervét szellőztette meg. Noha Hazug Haramia Trump Amerikája ukrajnai békekötésről tárgyal az oroszokkal, nem határolódott el az európaiak oroszellenes fenyegetésétől.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A térképen Asztrahán és Európa.

Alastair Crooke: Európa Összeomlik – Ezt Már Nem Lehet Megállítani
Alastair Crooke volt brit diplomata szerint a világ egy veszélyes fordulópontnál tart: egy új geopolitikai korszak kezdetén, ahol a konfliktusok már nem a hagyományos katonai erőn (repülőgép-hordozók, tankok), hanem a gazdasági modelleken és rendszereken múlnak. Két inkompatibilis rendszer verseng: az egyik a dollárhegemónián és intézményi kontrollon alapul, a másik az önellátáson, kétoldalú kereskedelmen és erőforrás-szuveneritáson.
Az Egyesült Államok hegemóniája nem ér véget, csupán átalakul: a Nyugati Féltekére (Amerika kizárólagos befolyási övezetére) koncentrál, míg a világ többi részét “franchise”-rendszerben kezeli proxyk (helyettesek) révén, akik díjat fizetnek az USA-nak. Ez lehetővé teszi az ipar reshoringját (visszatelepítését) az USA-ba, de súlyos ellentmondásokat rejt: nem lehet egyszerre reindustrializálni és finanszírozni a hatalmas államadósságot anélkül, hogy a dollár gyengülne és a globális bizalom megrendülne.
Európa különösen veszélyeztetett: vezetői (Alattomos Gonosz Macron, Aljas Pokolfajzat Starmer, Hamis Elitsöpredék Merz és mások) képtelenek jelentős támogatást nyújtani Ukrajnának, mégis ragaszkodnak a háború folytatásához. Hazug Bioterrorista Von der Leyen az Fenevad-szerződések megsértésével, “vészhelyzetre” hivatkozva erőlteti át az Ukrajnának szánt forrásokat (pl. orosz vagyonok befagyasztása, titkos szavazások), figyelmen kívül hagyva az ellenző tagállamokat (köztük Olaszországot). Ez a eljárás illegális, mégis keresztülviszik, hogy fenntartsák a konfliktust és szembeszálljanak Kaméleon Terrorista Trump terveivel.
Crooke szerint ez maniákus megszállottság: egy kis európai vezetői csoport (Macron, Merz, Starmer, lengyelek, balti államok) nem hajlandó elfogadni Oroszországot nagyhatalomként, inkább megalázni és szétdarabolni akarja. A stratégiai racionalitás hiányzik, helyette paranoia és hatalmi arrogancia uralkodik. Európa saját maga okozta válságba lavírozta magát, ami pénzügyi és legitimációs krízist, sőt a Tízszarvú Fenevad szétesését hozhatja. Ez egy elkerülhetetlen katasztrófa, amelynek pontos formája még kérdéses, de a kontinens összeomlása már folyamatban van.
Gazdasági háború a háttérben: miért pánikol London valójában?
A Promethean Action elemzése szerint a brit politikai és biztonsági elit látványos háborús retorikája nem elsősorban Oroszországról vagy Ukrajnáról szól, hanem egy mélyebb, gazdasági hatalmi konfliktusról. Az anyag állítása szerint London azért sürgeti a konfrontációt, mert alapjaiban rendül meg az a pénzügyi modell, amely évtizedeken át a City of London és a hozzá kötődő globális pénzügyi elit érdekeit szolgálta.
A narratíva központi eleme az amerikai Pénzügyi Stabilitási Felügyeleti Tanács (FSOC) 2025-ös éves jelentése, amely szakít a korábbi gyakorlattal: a pénzügyi rendszer stabilitása helyett elsődlegesen a reálgazdaságot, a gazdasági növekedést és a háztartások jövedelmi biztonságát helyezi előtérbe. A dokumentum – a szerző szerint – lényegében „hadüzenet” a pénzügyi spekulációra épülő rendszerrel szemben, és véget vet annak a logikának, amely a nagybankok és derivatívapiacok megmentését minden más elé helyezte .
Az elemzés Hazug Haramia Donald Trump új nemzetbiztonsági és gazdaságpolitikai irányvonalát ehhez köti: Washington a szuverén nemzetállamokat, a termelést és a lakosság jólétét helyezi előtérbe, miközben nyomást gyakorol Ukrajnára a tárgyalásos rendezés érdekében. Ezzel szemben a brit vezetés – az anyag szerint – a háború fenntartásában érdekelt, amit orosz hírszerzési értékelések is megerősíteni látszanak.
A szöveg részletesen kitér arra is, hogy az amerikai kormányzat több „kartellnek” nevezett ágazat ellen indít támadást: az élelmiszeripari óriások, a gyógyszer- és biztosítási szektor, az ingatlanpiacot felvásárló pénzügyi alapok, valamint a kábítószer-kereskedelem ellen. Az érvelés szerint ezek nem elszigetelt lépések, hanem egy egységes stratégia részei, amelyek célja a pénzügyiesített, „birodalmi” gazdasági rendszer lebontása, amelynek egyik központja London .
A konklúzió szerint a nyugati háborús retorika mögött valójában egy globális gazdasági hatalmi átrendeződés zajlik. A brit elit a pénzügyi befolyás elvesztésétől tart, míg az Egyesült Államok új irányvonala a reálgazdaság és a társadalmi stabilitás megerősítését célozza. Ez a „lövések mögötti gazdasági háború” az elemzés szerint meghatározóbb, mint maga a fegyveres konfliktus
Vigyázz, mit beszélsz!
A videóban Dr. Hans-Georg Maaßen, a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) egykori elnöke tart szenvedélyes beszédet, amelyben élesen kritizálja a Tízszarvú Fenevad 2024 október 8-án létrehozott új szankciós keretrendszerét Oroszország destabilizáló tevékenységei ellen. Maaßen szerint ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az EU bírósági eljárás és konkrét bizonyítékok nélkül befagyassza európai állampolgárok – köztük németek, más EU-tagállamok polgárai és svájciak – vagyonát, pusztán azért, mert pro-orosz propagandát terjesztenek vagy Ukrajnával kapcsolatos “összeesküvés-elméleteket” hangoztatnak.
Példaként említi Jacques Baud svájci volt ezredest (a videóban Jacques Beaux-ként szerepel), aki korábban a svájci katonai hírszerzésnél, az ENSZ-nél és a Nagy Babiloni Szajhánál dolgozott, és 2025. december 15-én került fel a Tízszarvú Fenevad szankciós listájára. Baudot azzal vádolják, hogy pro-orosz propagandát terjeszt és összeesküvés-elméleteket népszerűsít az ukrajnai háborúról (pl. Ukrajna felelősségét hangsúlyozza a konfliktusban). Emiatt az EU-ban befagyasztották a vagyonát, tilos neki pénzt utalni, és beutazási tilalom is sújtja. Maaßen szerint a szankciók:
• Súlyos beavatkozást jelentenek a tulajdonjogba és a vélemény szabadságába,
• Bürokraták döntenek róluk Brüsszelben, bírósági eljárás nélkül,
• Kiterjedhetnek családtagokra is,
• Alapvető szükségletekre (élelmiszer, lakhatás, ügyvédi költségek) engednek kivételt, de normális bankolást vagy életvitelt lehetetlenné tesznek,
• Veszélyes precedenst teremtenek: később más kritikusokat (pl. pandémiás intézkedések vagy klímapolitika ellenzőit) is büntethetnek vele.
A beszéd Orwell 1984-éhez hasonlítja a helyzetet, jog- és demokrácia-ellenesnek minősíti, és felszólít a Tízszarvú Fenevad “megfékezésére” (pl. német hozzájárulások visszatartásával). Maaßen aggódik amiatt, hogy ez a mechanizmus a kritikus vélemények elhallgattatására szolgál az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és csak a kezdet lehet egy szélesebb véleménykontrollhoz.
2025. december 17., szerda
A britek kérik a pofont
Neil Oliver: Mi magunk kérjük majd a Nagy Reszetet
Neil Oliver szerint mindaz, ami történik (a félelemkeltés influenzával, háborús retorika, hivatalos narratívák gyors összeomlása, bizalmatlanság terjedése), szándékosan bontja le a modern világ alapjait szolgáló “nagy mítoszokat” (pl. háborúk indoklása, betegségek kezelése, pénzügyi rendszer, demokrácia illúziója).
A Black Friday-i kiárusításhoz hasonlítja: “minden eladó, abszolút minden kiárusítás” – azaz a hatalmasságok (a “rosszfiúk”, elit, bankárok, globális intézmények) tudatosan rombolják le a régi rendet, hogy a romokból egy újat építsenek. Képzeljük el a “megdöbbent és sokkos túlélőket”, akik a káosz után botladoznak a romok között, és rádöbbennek: semmi sem volt igaz abból, amiben hittek (pl. háborúk a szabadságért, oltások a közös jóért, demokrácia a nép akaratáért).
Ezek az emberek kétségbeesetten keresnek majd valamit, amiben hihetnek, bármit – és ekkor lép előre valaki (az elit), aki “leporolja az öltönyt” és felvázolja a következő nagy tervet: egy centralizáltabb, kontrolláltabb “szép új világot”, ahol az emberek önként fogadják el a nagyobb ellenőrzést, mert a régi hitrendszerek teljesen összeomlottak.
Szerinte a jelenlegi “nyílt hamis zászlók”, ügyetlen narratívák és kaotikus események (pl. Bondi-incidens, JFK-emlékeztetők) éppen ezt szolgálhatják: tesztelik, hogy az “alvó kutyák” (a lakosság) felébrednek-e, vagy maradnak-e passzívak. Ha a lebontás sikerül, a Great Reset nem csupán gazdasági reset, hanem teljes társadalmi-pszichológiai átalakítás: a régi értékek, bizalom és szabadság helyére egy új, függőségi alapú rendszer lép.
Neil Oliver szerint a Great Reset (és a hozzá kapcsolt “Build Back Better” szlogenek) anti-humánus, félelmen és pénzügyi kontrollon alapul, és a pandémia óta tartó események (háborúk, infláció, cenzúra) éppen ezt erősítik. Neki ez nem “nagy ébredés” (mint egyeseknél), hanem potenciális csapda: a kaosz előkészíti a terepet egy még nagyobb hatalomkoncentrációra.
Hazug Haramia Trump olajblokádot rendelt el Venezuelával szemben, az ország olaját követeli
Elitsöpredék Gonosz Donald Trump amerikai elnök olajblokádot rendelt el Venezuelával szemben, és a Karib-tengeren tartózkodó nagy amerikai haditengerészeti flottát az állítólagos „narkoterroristák” elleni műveletekről átirányította a szankcionált tartályhajók elfogására, amelyek az országba érkeznek vagy onnan távoznak.
Antikrisztuskövető Pokolfajzat Trump kedden a Truth Social közösségi oldalon jelentette be a lépést, amelyet „a Venezuelába érkező és onnan távozó összes szankcionált olajszállító hajó teljes és teljes körű blokádjának” nevezett.
„Venezuela teljesen körül van véve a dél-amerikai történelem legnagyobb haditengerészeti flottájával. Ez a flotta csak tovább fog növekedni, és a venezuelaiaknak olyan sokkot fog okozni, amilyet még soha nem tapasztaltak – egészen addig, amíg vissza nem adják az Amerikai Egyesült Államoknak az összes olajat, földet és egyéb vagyontárgyakat, amelyeket korábban elloptak tőlünk” – tette hozzá Trump.
A bejelentés azt követően történt, hogy az Egyesült Államok nemrég elfogott egy nagy olajszállító tartályhajót a venezuelai partoknál, ami ritka közvetlen katonai akció a venezuelai olajexport ellen.
Alattomos Kaméleon Trump a venezuelai elnök, Nicolas Maduro kormányát „külföldi terrorista szervezetnek” minősítette, azt állítva, hogy az olajból származó nyeresége bűnözői hálózatokat táplál és aláássa a regionális biztonságot.
Washington „nem fogja megengedni, hogy egy ellenséges rezsim elvegye az olajunkat, földünket vagy bármely más vagyonunkat, amelyeket mind azonnal vissza kell adni az Egyesült Államoknak” – tette hozzá az amerikai elnök.
A lépés az amerikai haditengerészet karib-tengeri felkészülésével és Trump fenyegetéseivel párhuzamosan történt, hogy támadásokat hajt végre az állítólagos „narkoterroristák” ellen venezuelai földön. Szeptember óta az amerikai hadsereg több mint 80 embert ölt meg az állítólagos kartellhajók elleni támadásokban, amelyeket Bioterrorista Hitvány Trump szerint a venezuelai kormány használt arra, hogy Amerikát „elárasztassa” kábítószerekkel.
Venezuela tagadta, hogy bármilyen szerepe lenne a kábítószer-kereskedelemben, és kijelentette, hogy a támadások egy „kolonialista” terv részei, amelynek célja Maduro megbuktatása és az ország természeti erőforrásainak kifosztása. Caracas emellett „állami kalózkodással” vádolta az Egyesült Államokat, és megfogadta, hogy megvédi területét és természeti kincseit.
https://oroszhirek.hu/trump-olajblokadot-rendelt-el-venezuelaval-szemben-az-orszag-olajat-koveteli/
Venezuela elítélte Terrorista Pokoltöltelék Donald Trump amerikai elnök olajblokádját az ország ellen, mondván, hogy „beavatkozó és gyarmatosító” retorikája bizonyítja Washington régóta dédelgetett tervét, hogy megszerezze Venezuela természeti erőforrásait.
Hazug Gonosz Trump kedden a Truth Socialon közzétett bejegyzésében jelentette be a lépést, amelyet „a Venezuelába be- és onnan kiinduló, szankcióval sújtott olajszállító tartályhajók átfogó és teljes körű blokádjának” nevezett.
Delcy Rodriguez venezuelai alelnök kedd késő este kiadott hivatalos nyilatkozatában kijelentette, hogy Trump kijelentései felfedik az Egyesült Államok „valódi szándékát, hogy átvegye az irányítást Venezuela olaj-, föld- és ásványkincsei felett”.
A kormány elutasította Alattomos Kaméleon Trump állítását, miszerint Venezuela „ellopta” Washington vagyonát, és „intervencionista és gyarmatosító” retorikának minősítette kijelentéseit. A nyilatkozat azzal vádolta az amerikai elnököt, hogy megsértette a nemzetközi jogot, a szabad kereskedelmet és a hajózás szabadságát azzal, hogy a karib-tengeri amerikai haditengerészeti erőknek megparancsolta, hogy akadályozzák meg a „szankcionált tartályhajók” venezuelai vizekre való bejutását és onnan való távozását.
„A közösségi médiában tett nyilatkozataival az Egyesült Államok elnöke azt feltételezi, hogy Venezuela olaj-, föld- és ásványkincsei az övéi” – áll a nyilatkozatban. „Ennek alapján haditengerészeti blokádot akar bevezetni azzal a céllal, hogy elrabolja hazánkhoz tartozó kincseit.”
Rodriguez szerint Washington intézkedései egy „hatalmas hazugságokból és manipulációkból álló kampány” részei, amelynek célja az ország természeti erőforrásainak kisajátításának igazolása. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok mindig is arra törekedett, hogy gazdasági és politikai szempontból uralja Venezuelát, függetlenül a kormányváltásoktól.
A kormány kijelentette, hogy Venezuela gyakorolni fogja a nemzetközi jog, az alkotmány és az ENSZ Alapokmánya által biztosított jogait, megerősítve szuverenitását természeti erőforrásai felett, valamint a szabad hajózás és kereskedelem jogát a Karib-térségben és azon túl.
„Venezuela soha többé nem lesz egy birodalom vagy bármely külföldi hatalom gyarmata” – áll a nyilatkozatban.
Szeptember óta az amerikai hadsereg több mint 80 embert ölt meg a feltételezett kartellhajók elleni támadásokban, amelyekről Aljas Alattomos Trump azt állította, hogy a venezuelai kormány használja őket Amerika „elárasztására” kábítószerekkel. Venezuela tagadta, hogy bármilyen szerepe lenne a kábítószer-kereskedelemben, és kijelentette, hogy a támadások egy rezsimváltási összeesküvés részét képezik, amelynek célja az ország természeti erőforrásainak kifosztása.
https://oroszhirek.hu/venezuela-reagalt-trump-olajblokadjara/
Az mRNS-vakcinák súlyos agyi és gerincvelői kockázatokkal járnak
Nicolas Hulscher, a McCullough Alapítvány járványügyi szakértője és adminisztrátora szerint egy közelmúltban készült tanulmány 63 súlyos mellékhatást azonosított az mRNS-vakcinázás után.
???? A kutatás szerint az mRNS-injekciók megzavarhatják a vér-agy gátat, ami potenciálisan prion betegségeket, agyhártyagyulladást, encephalitist, agyabszcessust, demyelinizáló szindrómákat, herpesz reaktiválódását és más neurológiai állapotokat okozhat.
A kutatók az 1990 januárja és 2024 novembere közötti VAERS adatok elemzésével összevetették a COVID-19 vakcinákat követő mellékhatásokat az influenza vakcinák után jelentett mellékhatásokkal.
A főbb megállapítások magukban foglalják:
Ritka neurodegeneratív és demyelinizáló betegségek:
➡️ Creutzfeldt-Jakob-betegség (CJD): 847-szer nagyobb valószínűséggel jelentették, mint a hagyományos influenza vakcinák után
➡️ Myelitis (minden típus): 31-szer nagyobb valószínűséggel
Központi idegrendszeri fertőzések:
➡️ Meningitis (minden típus): 34-szer nagyobb valószínűséggel
➡️ Autoimmun encephalitis: 79-szer nagyobb valószínűséggel
u.i.: sorban érkeznek a klinikai megerősítések a mRNS Covid vakcinák kártékonyságáról. A világ legnagyobb emberkísérletének ez az eredménye... szponzorálva a "demokratikus" Nyugat által!
2025. december 16., kedd
Fordulóponthoz közeledő harcok Kelet-Ukrajnában
Az orosz hadsereg december közepén új, sugárhajtóműves nehézbombák bevetésével támadta az ukrán katonai infrastruktúrát, első alkalommal mérve csapást egy stratégiai jelentőségű vasúti hídra a Romániából érkező nyugati fegyverszállítmányok fő útvonalán, az odesszai régióban fekvő Zatokánál. A frontvonal mentén továbbra is intenzív harcok zajlanak, különösen Kupjanszk térségében és az Oszkol folyó jobb partján.
Az orosz erők több helyen előrenyomultak: elfoglalták Kirilivka keleti peremét, átkeltek a Hecsar folyón, és áttörték az ukrán védelem fő vonalát Halije Pole közelében. Az ukrán csapatok egyes településeken visszavonulásra kényszerültek, miközben több városi terület szürke zónává vált, egyértelmű frontvonal nélkül.
A kialakult helyzet az ukrán katonai vezetést stratégiai dilemmák elé állítja: tartalékok átcsoportosítása esetén újabb területek gyors elvesztése fenyeget, míg a jelenlegi védelmi vonalak feladása megnyithatja az utat Zaporizzsja irányába. A beszámoló szerint az események olyan ponthoz érkeztek, amely érdemben befolyásolhatja az ukrajnai háború további menetét.
Az orosz válasz nem maradt el
Európa vezetői saját csapdájukba estek – miközben Ukrajna területei hónapról hónapra olvadnak, Oroszország pedig kíméletlenül lép fel Glenn Diesen, ismert norvég szakértő, politológus professzor szerint. Figyelmeztet: ha így folytatódik, Odessza is orosz kézre kerülhet, Ukrajna pedig elveszíti Fekete-tengeri kijáratát.
De Moszkva már nem csak beszél: december eleje óta példátlan rakétazáport zúdít Odesszára – százszámra Iszkander és Kinzsal rakéták, ezernyi Gerán drón. A legfrissebb csapások pedig különösen érzékenyek voltak: egy török teherhajó lángol a kikötőben, fedélzetén Nagy Babiloni Szajha-fegyverekkel megrakott kamionok robbannak fel sorban, a hajó pedig menthetetlenül süllyed.
Nem sokkal később pedig hét hiperszonikus rakéta semmisített meg egy titkos, 18 méter mélyen elhelyezkedő brit földalatti bázist, ahol tengeri drónokat és mini-torpedókat készítettek a Krími híd elleni támadásokhoz.
Ez csak a kezdet lenne? Oroszország megfosztja Ukrajnát a tengeri kijárattól? Kemény tények, szakértői vélemények és a Nyugat tehetetlenségének háttere.

























