A Magyar Békekör időről-időre beszámol arról a világméretű átalakulásról, amelyet sommásan a Nyugat alkonyaként, és a Kelet hajnalaként említenek, s melynek egyik leglényegesebb összetevője a termelőerők fejlődése. Kína példája azt mutatja, hogy ha a termelőerők (ember és termelési eszközök) fejlődését nem gátolja többé gyarmati érdek, és a tőkét alárendelik a társadalmi érdeknek, óriási alkotó erő szabadul föl, mely képessé válik a világ arculatának megváltoztatására.
Erre utal a Reuters hírügynökség riportja is, mely „Kína mesterséges intelligenciával hajtott humanoid robotjai a gyártás átalakítását célozzák” címmel jelent meg 2025. május 13-án Sanghajból, s melyet teljes terjedelmében közreadunk olvasóinknak.
Egy sanghaji külváros hatalmas raktárában több tucat humanoid robotot manővereznek kezelőik, hogy újra és újra olyan feladatokat hajtsanak végre, mint a póló hajtogatása, a szendvicskészítés és az ajtók kinyitása.
A napi 17 órában működő oldal célja, hogy adathalmazokat generáljon, amelyeket tulajdonosa, a kínai humanoid startup, az AgiBot használ robotok képzésére, s amelyek – reményei szerint – mindenütt jelen lesznek, hogy megváltoztassák az emberek életvitelét, munkavégzését és játék szokásait.
„Képzeljük csak el, hogy egy napon robotgyárunkban maguk a robotok szerelik majd össze egymást” – mondja Yao Mao-csing, az AgiBot egyik partnere.
A humanoid robotok azért fontosak Peking számára, mert megoldást kínálnak olyan égető gondokra, mint amilyen az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi súrlódás, a népesség csökkenése és a lassuló növekedés – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök a múlt hónapban, amikor Sanghajban megtekintette az AgiBot robotjait. Hszi a látogatás során viccesen megjegyezte, hogy talán még futballcsapatban is játszhatnának a gépek. A humanoid robotok másik hazai fejlesztője, az Unitree szintén jelen volt az év elején Hszi magáncégek számára rendezett találkozóján, ahol arra buzdította őket, hogy segítsék a kínai gazdaságot.
Miközben az Egyesült Államok Kínával tárgyal a vámokról, amelyeket Donald Trump elnök vetett ki az amerikai munkahelyek visszaállítása érdekében, Peking új ipari forradalomra törekszik, ahol számos gyártási feladatot humanoid robotok látnának el. Az elmúlt években a kínai humanoid robotok egyre nagyobb mozgékonyságról tettek tanúbizonyságot, többek között bukfenceztek, fél maratont futottak, sőt még fociztak is – ahogy Hszi gondolta.
A Reuters azonban most először közöl részleteket arról, hogy Kína mesterséges intelligencia terén elért fejlődése, amely részben a hazai cégeknek, például a DeepSeeknek, valamint a bőséges állami támogatásnak köszönhető, lehetővé teszi a humanoid fejlesztőknek, hogy a robotok amúgy is lenyűgöző hardverét olyan szofverekkel párosítsák, amelyek gazdaságilag is értékessé teszik őket.
A Reuters tucatnál is több emberrel beszélt, köztük kínai humanoid robot gyártókkal, befektetőkkel, ügyfelekkel és elemzőkkel, akik elmondták, hogy a robot „agyának” fejlesztésében elért áttörések révén ezek a fémgépek puszta nézőkből termelő és önképző munkássá válhatnak, s forradalmasíthatják a világ gyártási rendjét.
Kína az adatképzésre és a mesterséges intelligencia-modelljei kifinomultságára összpontosítva kívánja növelni előnyét – mondták az emberek, és egyesek szerint a DeepSeek ereje nagy segítség volt ebben.
A DeepSeek és a kínai kormány nem válaszolt a humanoid robotok fejlesztésében játszott szerepével kapcsolatos megjegyzésekre. E robotok sikeres és széleskörű telepítése a gyártelepeken lehetővé tenné Kínának, hogy további lendületet adjon a gazdasági növekedésnek, és megőrizze gyártási fölényét, így ez a terület az Egyesült Államokkal szembeni versenytérré válna.
Kevésbé világos, hogy Peking hogyan kezelné a gyári dolgozók elbocsátásának kísértetét. Az állami média azt sugallta, hogy a korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan a hosszú távú munkahelyteremtés felülmúlná a rövid távú fájdalmakat.
A kormány támogatásáról
A kínai hatóságok bőkezű támogatásban részesítik a humanoid cégeket. Tavaly több mint 20 milliárd dollárt különítettek el az ágazatnak, és Peking egybillió jüanos (137 milliárd dolláros) alapot hoz létre, hogy támogassa az olyan területeken induló vállalkozásokat, mint a mesterséges intelligencia és a robotika – tűnik ki a hivatalos bejelentésekből. A Reuters több száz pályázati dokumentum áttekintéséből megállapította, hogy a kormány is kiemelt vásárló. A humanoid robotok és a kapcsolódó technológiák állami beszerzése 2024-ben 214 millió jüanra ugrott a 2023-as 4,7 millió jüanról.
Az egyéb állami támogatások közé tartozik a déli Sencsen városának újonnan létrehozott 10 milliárd jüanos mesterséges intelligencia és robotikai alapja. A vuhani székhelyű humanoid robotgyártók és alkatrész-beszállítók legfeljebb 5 millió jüan támogatásra jogosultak, ha átlépik a beszerzési és értékesítési célok küszöbét, valamint ingyenes irodaterületet is kapnak. A pekingi önkormányzat 2023-ban robotikai alapot hozott létre, amely 30 millió jüant is felajánlott azoknak a vállalatoknak, amelyek fel akarják gyorsítani első termékeik megjelenését.
Egyes elemzők azt jósolják, hogy a humanoidok követhetik az elektromos járművek pályáját, költségeik drámaian csökkenhetnek, mint az elektromos autóké az elmúlt évtizedben, hála a gyártók igyekezetének, és az állami támogatások széles körű elterjedésének.
Ming Hsun-lee, a Bank of America Securities Nagy Kína autóipari és ipari kutatási részlegének vezetője egyik feljegyzésében előadta, hogy a humanoidok átlagos anyagi értéke az év végére körülbelül 35.000 dollár lesz, de 2030-ra 17.000 dollárra csökkenhet. Három kínai humanoid gyártó is a költségek felére csökkenését jósolta, talán egy éven belül. Összehasonlításképpen: a Tesla alkatrészköltsége az Optimus robotok esetében, ha minden fő alkatrészüket Kínán kívülről szerzik be, jelenleg 50-60.000 dollár – áll Lee feljegyzésben. A Tesla nem válaszolt a megkeresésre. “Átfogó ellátási láncával Kína előnyt jelent a humanoid robotok gyártási költségeinek jelentős csökkentésében” – mondta Lee a Reutersnek, és becslése szerint a humanoid robotok globális értékesítése 2030-ban elérheti az 1 millió darabot. “Ez az iparág még mindig a baby boom szakaszában tart.”
A kínai kormány emellett jelentős összegeket fektet be az adatgyűjtésbe, amely több vezető szerint az iparág fő fájó pontja, de egyben olyan terület is, ahol Kína előnyhöz jutott.
Összehasonlítva a generatív mesterséges intelligenciával, ahol a technológiai vállalatok hatalmas online szöveg-, kép- és hangadat készletekből képezték ki az alapmodelleket, a humanoid robotok, más néven megtestesült mesterségesintelligencia-platformok futtatásához használt mesterséges intelligencia-modellek betanításához szükséges adatmennyiség sokkal kisebb.
A humanoidoknak kölcsönhatásba kell lépniük a fizikai környezettel, és olyan adatkészleteken kell gyakorolniuk, amelyek olyan feladatokra összpontosítanak, mint például a dobozok egymásra rakása, vagy a víz csészébe öntése.
Tavaly a sanghaji hatóságok segítettek az AgiBot adatgyűjtő oldalának felállításában, díjmentesen biztosították a helyiségeket, ahol naponta ember által működtetett körülbelül 100, 200 robot dolgozik.
Az AgiBot létesítménye lehetővé teszi, hogy kiváló minőségű, célzott adatokat gyűjtsenek, amelyeket felhasználhatnak a megtestesült mesterséges intelligencia-modell betanításához – mondta Jao.
Hasonló helyszíneket építenek a kormányok Pekingben és Sencsenben.
A humanoidok szélesebb körű alkalmazása, különösen a gyárakban, valószínűleg felgyorsítja az adatgyűjtés folyamatát. A MagicLab, egy másik humanoid startup egy interjúban elmondta, hogy a robotok agyára összpontosítva a közelmúltban megkezdte prototípusok üzembe helyezését olyan feladatokhoz, mint a minőségellenőrzés, az anyagkezelés és az összeszerelés.
“Ezek az áttörések teremtik meg az alapjait annak, hogy 2025-ben a valós alkalmazásokra összpontosítsunk” – mondta Wu Csang-zseng vezérigazgató, hozzátéve, hogy a MagicLab olyan mesterséges intelligencia-modellekkel integrálta robotjait, mint a DeepSeek, az Alibaba (9988.HK.) “A DeepSeek hasznos volt a feladatok gondolkodásában és megértésében, hozzájárult robotjaink “agyának” fejlődéséhez.”
De Kína egyértelmű előnye az, hogy uralja a humanoidot alkotó hardvereket. Elemzők és startupok szerint az ország a humanoid alkatrészek 90 százalékát képes elkészíteni, csökkentve a belépési korlátokat. Ennek eredményeként a Morgan Stanley szerint jelenleg Kína adja az ilyen projekteken dolgozó gyártók többségét, és uralja az ellátási láncot. Egyes kínai startupok 88.000 jüanért (12.178 dollárért) adják el a robotokat. “Ha reggel megigényli, a beszállítók délutánra megérkezhetnek a cégéhez az anyagokkal és a termékekkel, vagy közvetlenül a telephelyükön is láthatja őket a saját szemével” – mondja Zsang Miao, a pekingi székhelyű CASBOT startup operatív igazgatója.
“Ilyen hatékonysági szintet nehéz elérni a tengerentúlon, mivel a vállalatoknak Kínából kell importálniuk az anyagot” – teszi hozzá.
Az ágazatban robbanásszerűen megszaporodtak az új cégek. A Morgan Stanley szerint 2024-ben 31 kínai vállalat 36 versengő humanoid modellt mutatott be, szemben az amerikai vállalatok nyolc humanoid modelljével.
Legalább hat kínai vállalat, köztük a piacvezető Unitree és az UTBech (9880.HK) új lapot nyit meg. Azt mondták, hogy tömeggyártásba kezdtek, vagy idén erre készülnek.
Veszélyben a mukahely?
A kínai törvényhozók vizsgálni kezdték az intelligens humanoid robotok munkaerőre gyakorolt hatásának messzemenő következményeit.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal 2023-as felmérése szerint Kínában mintegy 123 millió ember dolgozik a feldolgozóiparban. Az idei Országos Népi Kongresszuson Zseng Gong-cseng társadalombiztosítási szakértő arra figyelmeztetett, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia fejlesztése a kínai feldolgozóipar mintegy 70 százalékát érinti, ami a társadalombiztosítási járulékok meredek csökkenéséhez vezethet. Ugyanezen az összejövetelen Liu Csing-feng, a hazai iFlytek mesterséges intelligencia cég elnöke egy mesterséges intelligencia munkanélküli-biztosítási program létrehozását javasolta, hogy hat-tizenkét hónapos fedezetet biztosítsanak a robotokkal helyettesített munkavállalóknak.
Tang Jian, a kormány által támogatott Pekingi Humán Robottechnikai Innovációs Központ technológiai igazgatója az áprilisi pekingi robot-félmaraton kapcsán elmondta a Reuters hírügynökségnek, hogy prototípusaikkal azokat a munkákat célozzák meg, amelyeket az emberek unalmasnak találnak, ismétlődő természetük miatt nem akarnak elvégezni, vagy amelyek veszélyesek.
A munkahelyekre gyakorolt hatások miatti aggodalmak ellenére Peking úgy látja, hogy ez a technológia kulcsfontosságú a munkaerőhiány megszüntetésében olyan területeken, mint az idősgondozás, ahol Kína 1,4 milliárdos lakosságának elöregedése miatt a kereslet egyre növekszik.
A kínai kormány decemberben közzétett nemzeti idősgondozási terve is ösztönözte a humanoid robotok és a mesterséges intelligencia integrációját. Az Ant Group technológiai óriás bejelentette új leányvállalatának, az Ant Lingbo Technologynak a létrehozását, amelynek humanoid robotjai többek között az idősgondozásra fognak összpontosítani.
“A robotok öt-tíz éven belül megszervezhetik a lakószobát, csomagot vehetnek fel, vagy akár embert is átvihetnek az ágyból a mosdóba” – mondta az AgiBot Yao munkatársa.+++
A fényképeken humanoid robotokat tanítanak be Kínában.
