A
 kortanú Priszkosz bizánci rétor három alkalommal járt a Hun  
birodalomban, majd a diplomáciai szolgálatból visszavonulva megírta  
emlékiratait.
A 
Hunokról keveset tudott, s mikor a királyi palotájában rendezett  
diplomáciai fogadáson rész vett, megdöbbenve tapasztalta Atilla  
alázatos, csendes mivolta mennyire elüt környezetétől. Ugyanakkor azt is
  feljegyezte, hogy a meghódított népek királyai, mint a szolgák  
engedelmeskedtek neki, tekintetével irányította egész környezetét.
Nem 
hivalkodott a pompával, bármelyik alattvalója díszesebben volt  
felöltözve, a Hun főurakon csüngött az arannyal és drágakövekkel  
ékesített ruha, ékszer. Ezzel szemben a több millió négyzetkilométer  
rettegett ura egyszerű dísztelen lenvászon viseletben volt, fején fehér 
 süveg, lábán fehér csizma, oldalán egyszerű kard. Öltözete puritán 
volt,  nélkülözte a kirívó nemesfémdíszítést. Derékig érő fekete haját 
hét  hajfonatba fonta. Mértéktartó életet élt, irtózott a fényűzéstől.  
Priszkosztól tudjuk azt is, serlege fából készült, míg vendégeinek kupái
  ezüstből és aranyból.
Vegetáriánusként
 gyermekkora óta nem fogyasztott húst, előtte  valamilyen kásaszerű étel
 gőzölgött, fakupájában frissen fejt tehén-  vagy kecsketej volt. A 
közhiedelemmel ellentétben alkoholt sem ivott.  Priszkosz azon is 
megdöbbent, hogy a király milyen kistermetű és szikár,  hiszen sokkal 
termetesebbnek gondolta a „világ urát”, kinek ereje nem  testi 
mivoltában nyilvánult meg, hanem hatalmas szellemében,  egyéniségében:
„Külsejében
 igazi Hun, alacsony termetével, széles mellével, nagy  fejével, apró 
szemével, ritka szakállával, lapos orrával és sötét  testszínével 
egyesítvén magában nemzetének sajátosságait…”
„Ethele 
[Atilla], a viselet módjában és alakjában (öltözködésében)  mind maga, 
mind nemzete a Médek [Madai] módját tartja vala” - Kézai  Simon -
Képes Krónikában (1358) Atilla jellemzésénél pedig ezt találjuk:
„Atilla,
 Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magor unokája, ki  Engadiban 
nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a  földkerekség 
ijedelme, Isten ostora.”
A Budai 
Krónika (1473) szövege a következő: "Atilla Isten kegyelméből  Bendegúz 
fia, aki Engadi-ban (Urfa/Edessa) született, a nagy Nemroth  unokája, a 
magyarok, médek és gótok királya, a födkerekség félelme és  Isten 
ostora".
http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/toertenelem/3710-atillarol
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése