Egy fiú és kutyája

(The Story Behind The Home – Owen and Haatchi)

Egy fiú és kutyája

(A Boy and His Dog)

Haatchi és Owen: Egy igaz barátság története

Történetünk 2012 januárjában kezdődött, amikor Haatchit, az akkor még nem egészen egy éves juhászkutyát valahol Észak-Londonban, gazdái a vasúti sínek mellé kötözték, és mire a mozdonyvezető észbe kapott, addigra magával sodorta szegény ebet. Haatchi öt napig tántorgott, mire a helyi állatvédők megtalálták, sajnos ez az idő elég volt ahhoz, hogy egy fertőzés megtámadja, aminek következtében az addigra már amúgy is teljesen legyengült állat elvesztette a farkának egy részét, és az egyik hátsó lába is súlyosan megsérült. Annyira, hogy nem sokkal a baleset után amputálni kellett. Az állatvédők valamennyien egyetértettek abban, hogy ez a szerencsétlenül járt kutya egy újabb példája az emberi kegyetlenségnek, de akkor még nem is sejtették, hogy Haatchi megpróbáltatásokkal teli élete ellenére egy új esélyt jelent egy kisfiúnak, aki egy ritka genetikai betegséggel küzd.
A nyolcéves Owen Hawkins Schwarz-Jampel szindrómában szenvedett, ami egy ritka betegség, legfőbb tünete pedig az izmok hirtelen összerándulása. Mielőtt a kisfiú találkozott Haatchival kirekesztettnek érezte magát és képtelen volt bármilyen közösségbe beilleszkedni. Aztán jött ez a kutya, és minden megváltozott. Talán az a különleges kapocs az oka, ami embert és állatot összeköt, vagy egyszerűen csak érezték, hogy mindkettőjük hasonló megpróbáltatásokon ment keresztül, nem tudjuk… De Owen egyik pillanatról a másikra többé már nem ódzkodott attól, hogy emberek közé menjen, sokkal kiegyensúlyozottabb, és vidámabb lett, pont olyan, mint ahogy az egy korabeli kisfiúhoz illik. Haatchi pedig új gazdára lelt Owen személyében, és a képeket elnézve… látszik, hogy milyen nagyon szeretik egymást.
REP Interactive, Dog Blog, Neszeszer blog, Szabad Riport/Fort András

Így lehetne megszabadulni egy csapásra az államadósságtó!

Előbb a tények:

1. Kevesebb készpénz van forgalomban, mint amennyi pénz a számlánkon vezetve van, kb ez az arány 1:10, 1:20-hoz.

2. Ez azért van, mert nem teljes értékű pénzrendszerben élünk, hanem hitelpénzrendszerben, vagyis a pénz a hitellel keletkezik és ennek visszafizetésével megünik.

3. A hiedelmek ellenére a pénzt nem a jegybank, hanem a kereskedelmi bankok teremtik. Ebben az esetben ez csak fizetési eszköz és nem törvényes pénz.

És most hogy működne a társadalom adósságmentesítése?

- Első lépesben a bankok az összes kiadott hitelüket ugyanennyi betéttel kellene fedezzék. Sajnos ez ma nem így van, de ez egy másik elmélyülést jelent a témában.

- Ezt a pénzt az államtól kell kölcsön kérjék. Pánikba nem kell esni, nem kormányt mondtam, hanem államot. Erre a célra egy külön hatalmi ágat hozhatna létre a társadalom, hogy a politikai befolyást (értem ez alatt a korrupciót) jobban ki lehessen zárni.

- Mivel az állam a hitelező, ezért ebben az esetben a bank egy mérlegrövidítést készíthet és az állam adóssága eltünne. A követelést az adóssággal szemben törlik. Magyarán egyik sem tartozna a másiknak, és megérkeznénk egy új rendszerben, amit németül teljes értékű pénzrendszernek (Vollgeldsystem) angolul, 100%-money-nak neveznek.

Ezt már régebb egy csikágói közgazdász is ajánlotta, de a bankok nem mentek bele. Túl nagy üzlettől estek volna el a tőketulajdonosok. Ennek a változtatásnak a költsége majdnem a nulla, de a gazdasági és össztársadalmi előnye óriási.

Ezt az ötletet nemrég két IWF kutató is felvetette és egy tanulmányt is kiadott róla. Sikeresen sikerült minden szinten elhallgatni, holott annyira egyszerű és meggyőző az érvelésük. Azt hiszem ebből is látszik, hogy társadalmunknak semmi köze a demokráciához, a média és a politika a pénztőkések kezében van. Aki a témát felhozza, az repül, mint a szaró macska, a szakmai karriertől elbúcsúzhat, a tévébe többé nem léphet fel stb.

A történelemben a teljes értékű pénzrendszer gondolatát mások is és sokszor felvetették, a legnevesebb személyiségek Benjamin Franklin, David Ricardo, Thomas Jefferson és Milton Friedman (1967) voltak. A "Chikago-i tervet" Irving Fisher is jól kidolgozta és közzéadta. Mindhiába. A pénzhatalom, vagy mondjuk ki, az elnyomó hatalom túl nagy ahhoz, hogy ez az ötlet megvalósuljon.

Ami cseppet sem elhanyagolható, hogy nem lenne ennyi háború a világban, mert minden háború egy óriási pézmennyiségszaporítást igényel, amit csak a hitelpénzrendszerben lehetséges.

Most a svájciak egy népszavazást is kezdeményeznek.

https://vimeo.com/86052351
http://www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2012/wp12202.pdf