Mogherini: az EU egyelőre nem függetleníti külpolitikáját Washingtontól

Az Európai Unió továbbra is törekszik arra, hogy koordinálja az Oroszország elleni szankciókat az Amerikai Egyesült Államokkal – mondta Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője.

Mogherini szerint a szankciókat mindaddig fenn kell tartani, ameddig a minszki egyezmény feltételei nem teljesülnek. A főképviselő hétfőn kifejtette, hogy a minszki megállapodás betartatásában az EU együttműködésre törekszik az amerikaiakkal, és a szankciókat az egyezmény teljesülésének kikényszerítésére próbálja használni.

Mogherini ugyanakkor kijelentette, hogy az Európai Unió hajlandó eltörölni az Oroszország elleni szankciókat, ha a minszki egyezmény feltételei teljesültek.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

Az EU ezzel tovább folytatja azt a paradox külpolitikát, amit az ukrán válság rendezésére tett kísérletek első eredményeinek mutatkozásakor megkezdett. Európa Oroszországot vádolja azzal, hogy akadályozza a minszki egyezmény feltételeinek teljesülését – eközben az egyezmény teljesülését szabta feltételül a szankciók eltörléséhez.

Ugyanakkor, a minszki egyezmény feltételeinek része, hogy minden külföldi katona el kell hagyja Ukrajna területét.

Miközben az EU Oroszországot vádolja a minszki egyezmény feltételeinek sértésével, jelenleg is tucatnyi NATO-tagállam fegyveresei tartózkodnak Ukrajnában, különböző hadgyakorlatok és államközi együttműködések alapján.

http://www.hidfo.ru/2017/03/mogherini-az-eu-egyelore-nem-fuggetleniti-kulpolitikajat-washingtontol/

NATO-barát neonácik miatt esik szét Ukrajna

A szélsőjobboldali fegyveres csoportok által kezdett kereskedelmi blokád miatt végleg függetlenné válhat több olyan elszakadó régió, amit a minszki egyezmény keretén belül sikerült volna visszaintegrálni Ukrajnába.

Március 16-án Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a rendeletet, ami hivatalossá tette a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaságok ellen hirdetett kereskedelmi blokádot, a vasúti útvonalak lezárását. A rendelet egy olyan gazdasági blokádnak adott utólagos legitimációt, amit január végén néhány radikális képviselő, és az EuroMaidan szélsőségesei közül toborzott – majd a frontra küldött – fegyveres csoportok önhatalmúan hirdettek meg az Ukrajnától elszakadó köztársaságok ellen.

A blokád már a meghirdetését követő hetekben ellátási zavarokhoz vezetett az ország elektromos hálózatában, mert a szállítási útvonalak elzárása miatt Ukrajna nem jutott hozzá azokhoz az antracit szállítmányokhoz, melyek az áramellátást garantáló erőművek működését garantálják. A blokádra adott válaszként a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaság államosított olyan vállalatokat, melyek a beszállítást végezték, és korábban ukrán állami fennhatóság alatt működtek, illetve Ukrajnának adóztak. Porosenko azzal indokolta a rendelet aláírását, hogy ezzel próbálja rákényszeríteni ezeket a cégeket Kijev fennhatóságának újbóli elfogadására.

Az ukrán elnök döntése azonban teljes fordulatot jelent korábbi állásfoglalásaihoz képest: Porosenko hetekkel ezelőtt még maga is ellenezte a blokád fenntartását. Volodimir Grojszman ukrán kormányfő szintén ellenezte a blokádot.

Egy a Deutsche Welle német lapnak nyilatkozó politológus, Bernd Johann azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a blokád fenntartása veszélyes következményeket von maga után; végleg ellehetetleníti a minszki egyezmény feltételeinek teljesítését, ami decentralizálta volna Ukrajnát, de egyúttal garantálta volna, hogy az országból a kijevi forradalmat követően kiszakadt régiók visszaintegrálódjanak Ukrajnába. A szakértő szerint Ukrajna ezzel semmissé nyilvánítja a korábbi tárgyalási folyamatot, és minden olyan erőfeszítést, amit eddig az elszakadó régiók újracsatlakozásába fektettek a minszki egyezmény 2015 februári aláírását követően.

Az osztrák ORF hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Christian Wehrschutz pedig egyenesen azt mondta, hogy a kijevi kormány a blokád fenntartásával eltaszítja magától ezeket a volt ukrán megyéket – Porosenko rendeletének köszönhetően Moszkva befolyása jelentősen megnő az Ukrajnától függetlenedő, többségében orosz lakosságú területek felett, mert a blokád miatt Donyeck és Luganszk vezetőinek nincs más választása, mint Oroszországba exportálni.

Vasárnap ZN.au az ukrán pénzügyminisztérium béli forrásaira hivatkozva azt írta, a kormány több mint 74,5 millió dollárnak megfelelő összegű adóbevételt veszít az elszakadó régiókban működő cégek államosítása miatt. Ukrajna a GDP 1,3%-át veszíti el a blokád fenntartása miatt, de ellenzéki képviselők ennél jóval nagyobbra becsülik a kárt.

December 16-án a kijevi puccs idején felfegyverzett nyugatbarát félkatonai szervezetek kereskedelmi és gazdasági blokádot hirdettek a Donyecki Népi Köztársaság és a Luganszki Népi Köztársaság ellen. A fegyveres csoportok ellenőrzés alá vonták a régióba tartó vasúti szállítási útvonalakat és illegálisnak minősítettek minden, az elszakadó régiókkal folytatott kereskedelmet.

Az ukrán hatóságok február 15-én kihirdették a rendkívüli állapotot az ország energiaszektorában, mert korábban a két kérdéses területről érkeztek az ország erőműveinek működtetéséhez szükséges antracit szállítmányok. Bár az államfő és a miniszterelnök is ellenezte a blokád fenntartását, később a kormány legitimálta a félkatonai szervetek által önhatalmúan hozott intézkedést. Szakértők szerint az elnök kezében nincs már elegendő politikai erő ahhoz, hogy megszüntesse a blokádot, a karhatalmi erők pedig nem feltétlen lennének képesek erővel felszámolni a fegyveres csoportok által fenntartott kereskedelmi blokádot.

Március 14-én a Kyivpost még arról számolt be, hogy az ukrán titkosszolgálat és a rendőrség több helyen áttörte a blokádot, és több tucatnyi aktivistát tartóztattak le, akik akadályozták az elszakadó régiók és Ukrajna közti vasúti szállítást. Napokkal később azonban az elnök – korábbi nyilatkozataival szöges ellentétben – mégis legitimálta a blokádot. Amennyiben az állami hatóságok nem képesek ellenállni a radikális félkatonai szervezetek nyomásgyakorlásának, azt jelenti, hogy Ukrajnában az állam elveszítette az erőszak-monopóliumot – ami az államiság megszűnésének egy előjele.

http://www.hidfo.ru/2017/03/nato-barat-neonacik-miatt-esik-szet-ukrajna/

Függetlenednek a skótok, de a fontot megtartanák

A skót első miniszter Nicola Sturgeon kijelentése szerint Skócia az után is használná a fontot mint fizetőeszközt, miután egy újabb népszavazást követően elszakadnak az Egyesült Királyságtól.

Sturgeon szerint az elszakadást követően is a fontot használnák fizetőeszközként. (Alex Salmond volt miniszterelnök korábban azt mondta, Skócia az elszakadást követően felhagyna a font használatával.) A politikus a Sky Newsnak nyilatkozva emellett azt is közölte; megpályáznák a teljes jogú tagságot az Európai Unióban, amit a lakosság többsége jelenleg is támogat.

A miniszter hétfőn jelentette be, hogy 2018 ősze és 2019 tavasza közti időszakra akarná kiírni a népszavazást. Ennek során a skótok arról döntenének, hogy része maradjanak-e az Egyesült Királyságnak, miközben az ország kilép az Európai Unióból, vagy inkább független országgá váljanak, ami egyenlő partnerségi viszonyt tartana fenn az Egyesült Királyság országaival, és csatlakozna az Európai Unióhoz.

Csütörtökön Theresa May brit miniszterelnök azt mondta, előbb meg akarja várni a Brexit-tárgyalások eredményeit, és utána kezdeményezné csak egy újabb függetlenségi referendum kiírását. Szerinte „nem ez a legjobb idő” arra, hogy a skótok függetlenségi népszavazást tartsanak.

2014 szeptemberében Skócia tartott már egy szavazást, ahol a lakosság többsége a független országgá válás ellen voksolt.

http://www.hidfo.ru/2017/03/fuggetlenednek-a-skotok-de-a-fontot-megtartanak/

Török hackerek támadják a német kormányhivatalokat

A német Információbiztonsági Hivatal teljes készültségben van, mert a Törökországgal feszültté váló viszony miatt egyre több hackertámadás éri a német kormányhivatalokat. A 2017-es parlamenti választásokba is beavatkoznának a török hackerek.

Arne Schönbohm, a Szövetségi Információbiztonsági Hivatal vezetője a Welt am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy a BSI teljes készültségben van és konzultációkat ajánlott a választások megszervezéséért felelős biztosnak. Elmondása szerint a kormányzati hálózatok napi szintű támadásoknak vannak kitéve, de a hackerek a politikai szervezeteket is célba vették.

A hét folyamán magas rangú német és holland vezetők Twitter-fiókjait érte támadás, miután tovább bonyolódott a Németország, Hollandia és Törökország közti diplomáciai botrány. Német kormányhivatalok weboldalai ellen is támadásokat hajtottak végre olyan hackercsoportok, melyek nyíltan támogatják a török kormányt. A támadásokat követően horogkeresztes képeket tettek közzé, emellett „náci Németország” és „náci Hollandia” hashtag-ekkel közöltek le tartalmakat, köztük a török államfő, Recep Tayyip Erdogan beszédeit is.

A német hatóságok ezen felül orosz kibertámadásoktól is tartanak, mert úgy gondolják, Moszkva be akar avatkozni a 2017 szeptember 24-i választások kimenetelébe. Az orosz vezetők tagadtak minden ezzel kapcsolatos vádat, hangsúlyozva, hogy Moszkva nem avatkozik be más országok belügyeibe.

http://www.hidfo.ru/2017/03/torok-hackerek-tamadjak-a-nemet-kormanyhivatalokat/

Német hírszerzés: nincs kapcsolat Gülen és a török puccskísérlet közt

Németország Szövetségi Hírszerző Szolgálatának elnöke szombaton azt mondta, nem kaptak kellő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok, Fethullan Gülen szervezte volna a törökországi puccskísérletet.

Bruno Kahl a Der Spiegel német lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a török hatóságok főként diplomáciai úton és „más eszközökkel” próbálták meggyőzni Németországot Fethullah Gülen bűnösségéről, de valós, döntő érvényű bizonyítékot nem adtak át a német hatóságoknak. Elmondása szerint a BND nem tudott kapcsolatot találni aközött, amit Törökország Gülenista Terrorszervezetnek nevez, és a puccskísérlet közt, mert ezek a csoportok főként „civil szervezetek és vallási, vagy szekuláris oktatást végző intézmények”.

Tavaly nyáron a Recep Tayyip Erdogan török államfő elmozdítására tett kísérlet során több mint 250 ember veszítette életét. A fegyveres összecsapásokat követően a puccskísérlet szervezői közül többen egy NATO-tagállamba menekültek, ami azóta is elutasítja Törökország kiadási kérelmeit. A török hatóságok a történtek után tömeges tisztogatásba kezdtek; a hadsereg, a bírói hatalom, a média és civil szervezetek körében több tízezer embert tartóztattak le. Az országban működő sajtóorgánumokat szintén tömeges jelleggel zárták be.

Kahl a Der Spiegelnek nyilatkozva azonban azt mondta, július 15-én a tisztogatás már folyamatban volt, „emiatt gondolták azt bizonyos katonai körök, hogy azonnal cselekedniük kell”.

http://www.hidfo.ru/2017/03/nemet-hirszerzes-nincs-kapcsolat-gulen-es-a-torok-puccskiserlet-kozt/

Németország is érintett lehet a törökországi puccskísérletben

Fikri Isik török védelmi miniszter azt állítja, a német titkosszolgálatok által a tavaly júliusi puccskísérlettel kapcsolatban kiadott nyilatkozatok arra utalhatnak, hogy maguk is érintettek voltak a török kormány elmozdítására tett kísérletben.

Napokkal ezelőtt a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat vezetője tett egy nyilatkozatot, miszerint a török hatóságok főként diplomáciai úton és „más eszközökkel” próbálták meggyőzni Németországot Fethullah Gülen bűnösségéről, de valós, döntő érvényű bizonyítékot nem adtak át a német hatóságoknak.

Júliusban a puccskísérlet elbukását követően Törökország egy az Amerikai Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokot, Fethullah Gülent vádolta meg a rezsimváltási kísérlet kitervelésével. A védelmi miniszter tegnapi nyilatkozata szerint azonban a német titkosszolgálatok is érintettek lehetnek. Fikri Isik azt mondta, „a német hírszerzési vezető szkeptikus kijelentései felvetik a gyanút, hogy esetleg a német titkosszolgálatok is közreműködtek a puccskísérlet során.”

Isik a Kanal 7 hírtelevíziónak adott interjú során emlékeztetett, hogy számos európai ország feltűnően védelmezi Fethullah Gülen szervezeteit.

Tavaly nyáron a Recep Tayyip Erdogan török államfő elmozdítására tett kísérlet során több mint 250 ember veszítette életét. A fegyveres összecsapásokat követően a puccskísérlet szervezői közül többen egy NATO-tagállamba menekültek, ami azóta is elutasítja Törökország kiadási kérelmeit.

http://www.hidfo.ru/2017/03/nemetorszag-is-erintett-lehet-a-torokorszagi-puccskiserletben/

Kötelező arab nyelvoktatás: egyre sikeresebben integrálódnak a németek

A Németországba érkező menekültek többsége nem tud vagy nem akar megtanulni németül, ezért a német hatóságok kezdenek arab nyelven beszélni, emellett az iskolákban elkezdenék bevezetni a kötelező arab nyelvoktatást.

Egy németországi arab politológus, Naji Abbas szerint az országban egyre inkább nő az érdeklődés az arab nyelvoktatás irányába, ami annak tudható be, hogy az arab nyelv egyre fontosabb szerepet játszik a német politikában és a társadalmi életben.

Az utóbbi egy év során Németország több mint egymillió, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező bevándorlót próbált integrálni, többek között ingyenes nyelvi kurzusok biztosításával, ami lehetővé tenné számukra a munkavállalást Németországban. A szövetségi munkaügyi hivatal várakozásai szerint a következő 15 év során a menekültek 70%-át akarják bevezetni a munkaerőpiacra. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban nehéz feladatnak bizonyul: 2015 decembere és 2016 novembere közt mindössze 34 ezer menedékkérő talált munkát Németországban.

Ugyanakkor, a német kormányügynökségek már bejelentették, hogy fokozatosan kiterjesztik szolgáltatásaikat az arab nyelvre is, hogy a menekültek könnyebben hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz. A projekt kezdeti szakaszában tart, pl. Halle területén a Munkaügyi Hivatal arab nyelven szervez szülői értekezleteket az iskolákban, hogy ezzel “elősegítsék az integrációt”.

2015-ben a német integrációs biztos, Aydan Ozoguz javasolta, hogy Angela Merkel újévi jókívánságait arab nyelven feliratozzák a német TV-csatornák, hogy az újonnan érkezett menekültek is megértsék a beszédet.

Az országba tavaly érkezett menekültek közül több mint háromszázezren 18 éven aluliak, egy Németországban bevándorlóként élő kanadai professzor, Thomas Strothotte emiatt azt javolta, hogy ne csak a menekültek tanuljanak németül, hanem a német diákok is lehetőséget kapjanak az arab nyelvtanulásra. Szerinte ezt úgy lehetne megvalósítani, hogy a német iskolák az arabot is bevezetik a kötelezően választható nyelvek közé. Strothotte a Die Zeit-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a menekültek tömeges érkezése miatt az egész oktatási rendszert alapjaiban át kellene állítani, többek között a kétnyelvű iskolák korábbi modellje mentén elérhetővé kellene tenni az arab nyelvű oktatást is.

„Ezzel elismernénk, hogy mi a bevándorlás országa, és egy multikulturális ország vagyunk”

– mondta.

Abbas szerint eközben fokozatosan nő a civil szférában, a külügyminisztériumban és más kormányszervekben foglalkoztatott arabok száma, ami szintén azirányba mutat, hogy idővel szükség lesz az arab nyelvoktatás bevezetésére. A politológus ezt azzal indokolta, hogy Németország megpróbálja fenntartani saját érdekszféráját a Közel-Keleten, emiatt mindinkább tömeges jelleggel lesz szükség olyan szakemberekre, akik anyanyelvi szinten beszélik az arab nyelvet.

http://www.hidfo.ru/2017/03/kotelezo-arab-nyelvoktatas-egyre-sikeresebben-integralodnak-a-nemetek/

Az ukrán állam elveszítette az erőszak-monopóliumot

Egy ukrán ellenzéki vezető szerint az állam elveszítette az erőszak-monopóliumot az EuroMaidan során, és a donbassz-i konfliktust ma azért nem tudják megoldani, mert az ukrán állam már nem tudja erővel érvényesíteni saját fennhatóságát a fegyveres szélsőjobboldali szervezetek által ellenőrzött területeken.

Viktor Medvedcsuk, az Ukrán Választás ellenzéki mozgalom vezetője szerint Petro Porosenko rendelkezik megfelelő politikai akarattal a minszki egyezmény betartására és a Donbassz-régióban zajló konfliktus megoldására, de ahhoz már nem rendelkezik elegendő politikai erővel, hogy ezt meg is valósítsa. Az ellenzéki vezető a Russia Today-nek nyilatkozva azt mondta;

az Euromaidan során az ukrán hatóságok elveszítették a legfontosabb tényezőt: az erőszak-monopóliumot.

Medvedcsuk elmondása szerint a kijevi forradalom után Ukrajna egy olyan területté vált, ahol az amerikai nagykövet vált a legfelsőbb politikai hatósággá, és az állam már nem tud élni azokkal az eszközökkel, ami éppen az államiság sajátossága lenne.

2018-ban visszatérhet Kárpátalja?

Szerdán Petro Porosenko a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén javasolta, hogy minden szállítmányozási útvonalat tegyenek hozzáférhetetlenné a Donyecki és Luganszki Népi köztársaságok irányába, ameddig ezek a területek nem térnek vissza Ukrajna ellenőrzése alá. Egy nappal később a tanács megkezdte ennek végrehajtását.

A kérdéses régió mentén azok a mozgalmak kezdtek önhatalmúan gazdasági és kereskedelmi blokádot létrehozni, melyeket Kijevben a nyugatbarát puccs során fegyvereztek fel. Az ukrán hatóságok ezeket a fegyveres szélsőjobboldali csoportokat már nem tudják erővel felszámolni, ezért más lehetőség híján maguk is utólagos döntésekkel jóváhagyják a blokád fenntartását. Ezek a történések azt mutatják, hogy az ukrán államiság megszűnőben van, hiszen a hatóságok ma már láthatóan nem képesek arra, hogy helyreállítsák az erőszak-monopóliumot, ami az államiság lényegi eleme.

http://www.hidfo.ru/2017/03/az-ukran-allam-elveszitette-az-eroszak-monopoliumot/

Ukrajnában a kormány nem bír a fegyveres szabadcsapatokkal

A miniszterelnök szerint is káros Ukrajnára nézve az elszakadó területek elleni gazdasági blokád. Ennek ellenére a kormány nem tudja megakadályozni, hogy a fegyveres nacionalista szervezetek blokád alatt tartsák a területet.

Ukrajna miniszterelnöke, Volodimir Grojszman azt mondta, a Kijev által a donbasszi köztársaság ellen bevezetett gazdasági blokád Ukrajnára nézve is káros. Pénteki beszédében kifejtette, hogy a blokád az ukrán gazdasági növekedés lassulásához vezet, emellett a hadsereg finanszírozására is hatással van.

„Minden egyes hiányzó termék, amihez a blokád miatt nem jutunk hozzá, újabb problémákat okoz, ezek miatt az országban gondok adódtak az energiaellátással.”

A kormányfő emellett utalásokat tett arra, hogy Ukrajna egyelőre felülmúlta a 2017-re prognosztizált gazdasági növekedés mértékét, emiatt a blokád fenntartását támogatók akaratlanul is összejátszanak Ukrajna ellenségeivel, akik a gazdaság gyengítésében érdekeltek. A blokád fenntartása ráadásul a hadsereg állapotára is hatást gyakorol.

„A hadsereg finanszírozása is a GDP-től függ, emiatt a bokád ezen a téren is visszaesést okozhat.” – mondta.

Januárban a kijevi Euromaidan aktivistái közül toborzott, később a Donbassz régióba a frontra küldött fegyveres alakulatok önhatalmúan kereskedelmi blokádot vezettek be az Ukrajnától elszakadó területek ellen. A fegyveres csoportok ellenőrzés alá vonták a vasúti szállítmányozási útvonalakat. A blokád eredményeként Ukrajna nem tud hozzájutni az erőművek működtetéséhez használt antracit szállítmányokhoz, emiatt a nyersanyagforrások kimerülésével zavarok keletkeznek az ország áramellátásában.

Miközben az energiaügyi minisztérium kétségbeesett próbálkozásokat tesz a kimaradó szállítmányok pótlására, egyértelművé vált, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, és a karhatalom nem tudja felszámolni a blokádot önhatalmúan bevezető fegyveres szabadcsapatokat. Hetekkel ezelőtt az államfő Petro Porosenko is arról beszélt, hogy ellenzi a blokád fenntartását, később azonban utólagosan beleegyezett a blokád fenntartásába, mert kérdéses, hogy nyílt konfrontálódás esetén a kormány képes lenne-e a blokád felszámolására. A kormányfő blokádot ellenző nyilatkozata szintén azt mutatja, hogy az állam nem tudja kontroll alatt tartani a helyzetet, hiszen ezáltal egyértelművé vált; a kereskedelmi blokád az államfő és a kormány akarata ellenére marad érvényben.

http://www.hidfo.ru/2017/03/ukrajnaban-a-kormany-nem-bir-a-fegyveres-szabadcsapatokkal/