Erdogan: van alternatívája az EU-tagságnak

Az Európai Unióhoz csatlakozás nem az egyetlen lehetőség Törökország számára; a török államfő ehelyett inkább a Sanghaj Együttműködési Szervezetbe belépésről folytat tárgyalásokat.

Hétfőn Recep Tayyip Erdogan török államfő azt mondta, a következő évben referendumot írhatnak ki arról, hogy csatlakozzon-e Törökország az Európai Unióhoz. Az újabb “fenyegetés” azt követően hangzott el, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szintén fenyegetést intézett a török vezetőkhöz, és Törökország elleni gazdasági szankciókat helyezett kilátásba az ellenzéki politikusok letartóztatása miatt. Schulz azt is mondta, hogy Brüszel felfüggeszti a török EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokat, ha Erdogan újra bevezeti a halálbüntetés intézményét.

A török államfő azonban kijelentette; az Európai Unióhoz csatlakozás nem az egyetlen lehetőség országa számára. Erdogan tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni vezetővel a Sanghaj Együttműködési Szervezethez csatlakozással kapcsolatban.

Erdogan azt mondta, “a Brexit tovább terjedhet Európában, ezeket a hangokat már hallani Franciaországból, Olaszországból is. Ilyen körülmények közt senki nem mondhatja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozás az egyetlen lehetőség.”

A Sanghaj Együttműködési Szervezet egy politikai, gazdasági és katonai szövetség, ami magában foglalja Oroszországot, Kínát, valamint számos közép-ázsiai országot. Belorusszia, Irán és több más ország megfigyelői státusszal rendelkezik a szövetségben, illetve Irán, India és Pakisztán is kifejezte csatlakozási szándékát.

http://www.hidfo.ru/2016/11/erdogan-van-alternativaja-az-eu-tagsagnak/

Ez a belépés ára: Törökország ki kell lépjen a NATO-ból

Recep Tayyip Erdogan török államfő utalást tett arra, hogy Törökország a közeljövőben a Sanghaj Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjává válhat. Ehhez azonban előbb ki kell lépjen a NATO-ból.

Erdogan vasárnap azt mondta, az Európai Unió nem az egyetlen alternatíva Törökország számára, és felmerült annak lehetősége, hogy inkább a Sanghaj Együttműködési Szervezet (SCO) felé fordulnának, ami egy Oroszország és Kína vezetésével működő eurázsiai szövetségi rendszer. A SCO azonban nem az Európai Unió, hanem a NATO jelenlétére adott geopolitikai válaszként jött létre, emiatt Törökország nem az EU-tagságról, hanem a NATO-tagságról kell lemondjon, ha csatlakozni akar. Ez a Brexit után újabb nagy csapást jelentene a nyugati világnak, hiszen ezáltal a NATO felbomlása is megkezdődne.

Törökország kilépne a NATO-ból

Dr. Emre Ersen, a Marmara Egyetem Politológiai és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének professzora szerint fordulópontot jelent, hogy a nyugati országok támogatták a puccsistákat a július 15-i fegyveres puccskísérlet során, emiatt Törökországnak mára valós lehetősségé vált a NATO elhagyása. A professzor szerint ugyanakkor Törökország nem is válhatna a SCO teljes jogú tagjává, ameddig a NATO tagállama.

“Törökország 1952 óta a NATO tagja. Ez tovább bonyolítja a helyzetet, mert a SCO nem kifejezetten az EU alternatívája, sokkal inkább a NATO-ra adott geopolitikai válaszként jött létre. A jelenlegi körülmények közt Oroszország és Kína nem engedné Törökország felvételét, ameddig Ankara be nem fagyasztja minden kapcsolatát az észak-atlanti szövetséggel.” – mondta.

Őrizetbe vették az Incirlik légibázis parancsnokát

A professzor szerint “hangsúlyozni kell, hogy a Sanghaj Együttműködési Szervezet nem egy politikai vagy gazdasági unió, hanem egy olyan platform, ahol biztonságpolitikai kérdéseket vitatnak meg. Ezt a diskurzust főként Oroszország és Kína vezeti. Következésképp a török külpolitikában sem az EU alternatívájaként fog megjelenni, hanem a NATO-tagság fenntartását kérdőjelezi meg.”

Ugyanakkor, a professzor kijelentette, hogy Törökország vezetői végérvényesen kiábrándultak az Európai Unióból, miután a július 15-i puccskísérletet követően az EU vezetői nem a legitim török kormányt támogatták, hanem menedéket nyújtottak a Törökországból elmenekülő puccsistáknak, és politikai nyomást gyakoroltak a török kormányra a fegyveres puccsban érintett szervezetek vezetőinek letartóztatása miatt. Ezzel ellentétben Oroszország kormánya azonnal támogatásáról biztosította Törökország választott kormányát, ami egyértelművé tette Ankara számára, hogy az ország területi egységének és stabilitásának megőrzése szempontjából Moszkva megbízhatóbb szövetségesnek bizonyul, mint a nyugati kormányok.

http://www.hidfo.ru/2016/11/ez-a-belepes-ara-torokorszag-ki-kell-lepjen-a-nato-bol/

Kína szabadkereskedelmi zónát hozna létre az APEC országai közt

Hszi Csin-ping kínai államfő szerint a csendes-óceáni térség vezető szerepet tölthet be a globális gazdasági növekedés előmozdításában, emiatt szabadkereskedelmi zónát kell létrehozni a régió országai közt.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országai közti szabadkereskedelmi zóna létrehozására tett elhívást szombaton Hszi Csin-ping kínai államfő. A Hszinhua hírügynökség szerint az államfő kijelentette, hogy Kína fokozni fogja külföldi befektetéseit a régió országaiban, és egy új szabadkereskedelmi zóna létrehozásával akarják a globális gazdasági növekedést új lehetőségeit felkutatni, amiben az APEC vezető szerepet tölthet be.

Kína a következő években mintegy 750 milliárd dollár értékben tervez befektetéseket az ázsiai- csendes-óceáni országokban, emellett fokozzák az importot az APEC országaiból. Hszi Csin-ping kijelentette, hogy az utóbbi években mutatkozó problémák ellenére a kínai gazdaság adja a globális gazdasági növekedés több mint 25%-át.

Az APEC országainak vezetői november 19-20-án Peruban tartanak csúcstalálkozót, ahol meghatározzák az ázsiai- csendes-óceáni térség együttműködésének stratégiai elképzelését, aminek gerincét az új szabadkereskedelmi zóna alkothatja.


http://www.hidfo.ru/2016/11/kina-szabadkereskedelmi-zonat-hozna-letre-az-apec-orszagai-kozt/

Egy egész titkosszolgálati szervet eltöröl Donald Trump

James Clapper lemondását követően kiderült, hogy Donald Trump nem csak a National Intelligence igazgatóját váltotta le, de úgy döntött, felszámolja az egész hivatalt.

Trump pénteken jelentette be, hogy Mike Pompeo kansasi szenátort nevezi ki a CIA élére, nemzetbiztonsági tanácsadónak pedig Michael Flynn altábornagyot, aki korábban kritikák kereszttüzébe került amiatt, mert az iszlám radikalizmus elleni harc részeként az Oroszországgal összefogást szorgalmazta. Az újonnan megválasztott elnök tanácsadói gárdája azonban pénteken azt is egyértelművé tette, hogy James Clapper nem csak lemondott a NI éléről, hanem ezáltal megkezdődik a teljes hivatal felszámolásának “hosszas és problémás” folyamata.

A Trump által nemzetbiztonsági szakemberekből összeállított gárda az utóbbi napok során számos találkozót tartott, hogy kidolgozzák a nemzetbiztonsági hivatalok átszervezésének mikéntjét, egyes hivatalokat ugyanis teljes egészében eltörölnek, vagy integrálnak más nemzetbiztonsági szervekhez.

Trump döntése állítólag a republikánus vezetők közt is jelentős zavart okozott; sokan arra panaszkodtak, hogy az új elnök “senki által nem ismert” személyeket nevez ki a legfontosabb posztokra.

A National Intelligence hivatalát 2005-ben hozták létre a 2001 szeptember 11-i terrortámadásra adott válaszként, hogy ellensúlyozzák az ország 16 hírszerző szerve közti információ-megosztásban mutatkozó hiányosságokat. A hivatal létrehozását már akkor sokan kritizálták; szerintük alapvetően egy naiv elgondolás volt, hogy a totális megfigyeléssel és szigorúbb digitális kontrollal 100%-ban ki lehet szűrni a terrorsejteket.

Az eddig nyilvánosságra jutott információk alapján Trump vissza akarja fordítani azt a folyamatot, amit a CIA élén John Brennan elindított, és az emberi tényező helyett inkább az elektronikus hírszerzésre összpontosította a szolgálatok kapacitását, hogy ezáltal előkészítse a titkosszolgálatokat a kiterjedt kibertámadások elhárítására.

Brennan novemberben azt mondta, hogy a mai világban a legtöbb emberi interakció digitális úton történik, emiatt a hírszerző szervek is ezen a téren kell jobb képességekkel rendelkezzenek. Az általa végrehajtott változtatások kritikusai szerint azonban ez felhígította a CIA közvetlen emberi kapcsolatok felhasználásával folytatott információszerzési képességeit, amit korábban a hivatal egyik elsődleges erősségének tartottak. Az újonnan megválasztott elnök eddigi lépéseiből úgy tűnik, nem csak a 9/11 terrortámadás után végrehajtott szervezeti átalakításokat, de a digitális hírszerzés aránytalan súlyban való jelenlétét is visszájára fordítaná.


http://www.hidfo.ru/2016/11/egy-egesz-titkosszolgalati-szervet-eltorol-donald-trump/

Drákói módszerekhez nyúl a “szabad nyugati világ”

Szerdán a Lordok Háza elfogadta az Investigatory Powers Bill törvényjavaslatát, amely a hatóságok számára kiterjedt jogköröket biztosít az újságírók megfigyelésére. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős képviselője, Dunja Mijatovic közleményében tiltakozott az új intézkedés ellen, ami szerinte hátráltatja az újságírók munkáját.

Szerdán a brit Lordok Háza elfogadta az Investigatory Powers Bill törvényjavaslatát, amely a hatóságok számára kiterjedt jogköröket biztosít az újságírók megfigyelésére. Az új törvényt arra tervezték, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok anélkül is megfigyelés alatt tarthassanak újságírókat, hogy az adott személy esetében bírósági végzés születne, vagy akár a bűncselekmény gyanúja felmerülne.

A törvény arra kötelezi a brit internetszolgáltatókat, hogy eltárolják a felhasználók böngészési előzményeit 12 hónapra visszamenőleg, és az adatbázisokhoz bírói végzés nélkül is teljes hozzáférést biztosítsanak a hatóságok számára. A rendőrségnek így felhatalmazása van arra, hogy lehallgasson telefonokat, laptopokat, tableteket és számítógépeket olyan személyek esetében, akiknek nincs folyamatban lévő büntetőügye.

Az EBESZ képviselőjének közleménye szerint ezáltal

miniszteri utasítás alapján, a bíróságok megkerülésével válik lehetővé az újságírók elektronikus kommunikációjának megfigyelése.

Mijatovic élesen kritizálta az intézkedést; szerinte jogi garanciákat kellene beépíteni, melyek biztosítják az újságírók forrásainak “bizalmas keretek közt” tartását. Az új törvény ugyanis mai formájában ahhoz vezet, hogy az újságírók tevékenysége teljesen átláthatóvá válik a hatóságok számára; a továbbiakban igen nehéz lesz név nélküli forrásoktól kapott bizalmas információk kiszivárogtatása, hiszen a hatóságok vissza tudják követni az információ forrását, és korlátozott formában az offline kommunikáció terén is lehetőségük nyílik egy büntetlen előéletű újságíró bírói végzés nélküli megfigyelésére.

A törvényjavaslatot 2015 novemberében Theresa May terjesztette a parlament elé. A törvényhozók júniusban hozzájárulásukat adták az újságírók megfigyeléséhez.


http://www.hidfo.ru/2016/11/drakoi-modszerekhez-nyul-a-szabad-nyugati-vilag/

Megállapodtak az ukrán vízummentesség megadásáról

Az EU Állandó Képviselők Bizottsága csütörtökön megállapodásra jutott az ukrán vízummentességgel kapcsolatos tárgyalási pozícióról; a november végi csúcstalálkozón már meg akarják adni a teljes vízummentességet Ukrajnának.

Peter Javorcik, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke mai közleményében azt mondta, a Tanács azáltal, hogy zöld utat adott, demonstrálta elkötelezettségét a vízummentesség megadására vonatkozóan – figyelembe véve azt a tényt, hogy Ukrajna minden, ezzel kapcsolatos követelménynek megfelelt.

Javorcik egyúttal azt is elmondta, ez a döntés egy “pozitív üzenetet akar közvetíteni a november 24-i Ukrajna-EU csúcstalálkozó előtt”.

Az Európai Bizottság 2015 decemberében jutott arra a következtetésre, hogy Ukrajna teljesítette a vízummentesség megadásával szemben támasztott követelményeket. 2016 április 20-án a Bizottság javaslatot tett a vízummentesség megadására. Amint az Európai Parlament elfogadja a javaslatot, az EU állampolgárai vízumkötelesség nélkül utazhatnak majd Ukrajna egész területére, az ukrán állampolgárok pedig szabadon utazhatnak be az EU területére legfeljebb 90 napra, egy évben kétszer. Az uniós egyezmények alapján Írország és az Egyesült Királyság kivételt képez ez alól.


http://www.hidfo.ru/2016/11/megallapodtak-az-ukran-vizummentesseg-megadasarol/

Nem lesz gyakorlati haszna az új schengeni vízumrendszernek

Brit EP-képviselők szerint nincs semmi újdonság az Európai Unió által tervezett új vízumrendszerben; az EU továbbra sem tudja megvédeni saját határait, amit egy látszatintézkedéssel próbálnak palástolni.

Az Európai Bizottság javasolta egy új kötelező nyilvántartási rendszer bevezetését, amiben szerepelnének minden, Európán átutazó nem-európai állampolgár adatai. Az ETIAS (Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer) érvényes lesz mindarra a több millió emberre, akik még nem kérvényeztek érvényes vízumot a schengeni övezetbe. Janice Atkinson szerint azonban az intézkedés mindössze a “biztonság hamis illúzióját” adja, és “nem jelent újdonságot”.

“A javaslat a biztonság hamis érzetét adja Európának. Az Európai Bizottság elkeseredett módon próbálja megtartani a mozgás szabadságát és a nyitott határokat a schengeni övezetben.” – mondta.

A bizottság elmondása szerint évente 60 különböző országból több mint 30 millió ember utazik vízummentesen Belgiumba. Az új javaslat azt jelentené, hogy ők mindannyian elektronikus regisztrációt kellene folytassanak, hasonlóan az USA ESTA nevű rendszeréhez.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselői szerint ezáltal lehetővé válna a terroristák kiszűrése, mert a terroristák egy része hamis szíriai papírokkal érkezik Európába, emiatt ez egy “fontos lépés a terrorizmus és nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban”. Atkinson szerint azonban az ETIAS egy “tipikus brüsszeli bürokrata” intézkedés, ami a problémákat nem oldja meg, és mindössze abból eredeztethető, hogy a bizottság minden határt nyitva akar tartani.

A szabadkőművesség támogatja Európa elárasztását bevándorlókkal

A politikus elmondása szerint ahelyett, hogy Brüsszel a szőnyeg alá söpri a problémákat, inkább a nemzetállamok kellene visszavegyék a határaik feletti ellenőrzést. A javaslat szerint a regisztráció néhány eurós költséget jelent majd, amit 2019 után az EU külső határainak védelmére költenének. Atkinson azonban azt mondja, a problémák takargatása helyett ugyanazt a pénzt, amit a bürokratikus intézkedésekre fordítanak, inkább kézzelfogható határvédelmi intézkedésekre – kerítések és határ menti járőrök – kellene fordítani.


http://www.hidfo.ru/2016/11/nem-lesz-gyakorlati-haszna-az-uj-schengeni-vizumrendszernek/

Le Pen: Oroszország el kell foglalja méltó helyét Európában

Marion Marechal-Le Pen, a francia Nemzeti Front tagja szerint Oroszország fontos szerepet tölt be Európában, és Franciaországgal együtt közösen kell védelmezze az európai érdeket.

A törvényhozó kifejtette, hogy kifejezetten károsak az Európai Unió Oroszország ellen hozott szankciói, mert a két ország közös civilizációs érdeket védelmez, és a kapcsolatok szándékos lerontása helyett össze kellene fogjon a közös problémák megoldásában.

“Oroszország el kell foglalja méltó helyét Európában, mert civilizációs értelemben szövetségesnek tekinthető, és vannak olyan érdekeink, melyeket közös erővel kell védelmezni. Emiatt nem a francia nép érdeke, hogy rossz kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal.” – mondta.

Le Pen (a pártvezető Marine Le Pen unokahúga) szerint Franciaország vezető szerepet kell vállaljon az új Európa létrehozásában, és egy ilyen “új európai projekt” felépítése előtt fel kell számolni minden olyan hátráltató tényezőt, ami megosztottságot szít Oroszország és az Európai Unió közt. A politikus olyan szövetségi rendszerként képzeli el az új Európát, ami a mostani EU-val ellentétben tiszteletben tartja a nemzetállamokat és a nemzeti identitást. Franciaország és Oroszország pedig együttesen rendelkezik kellő erővel ahhoz, hogy egy ilyen új Európát vezető hatalommá tegyen.

Le Pen a francia parlament alsóházában felszólalva azt mondta, “ha Franciaország ma kezdeményezné egy ilyen ‘másik Európa’ létrehozását, kulcsszerepet töltene be abban, és döntő tényezőként jelen lenne Európa sorsának formálásában.” Ugyanakkor kifejtette, hogy pártja nem akarja “megsemmisíteni az európai ideát”, ehelyett egy olyan Európát akarnak felépíteni, ami tiszteletben tartja a nemzetállamok szuverenitását, és ahol mindenki büszke lehet saját nemzeti hagyatékára.


http://www.hidfo.ru/2016/11/le-pen-oroszorszag-el-kell-foglalja-melto-helyet-europaban/