Fegyverkezés

Az Egyesült Államok hadseregének vezetése megállapodást kötött a brit BAE Systems konzorciummal egy többcélú AMPV (Armored Multi-Purpose Vehicle) páncélozott harcjármű fejlesztéséről, amely a jövőben, a hadseregben jelenleg rendszerben álló M113 páncélos szállító gépjárműveket váltaná.

A brit cég által kiadott sajtóközlemény szerint a szerződés ellenértéke 1,2 milliárd dollár, ami tartalmazza az AMPV tervezési munkálatait, valamint kis szériában történő gyártását. A szerződés két részből tevődik össze. Az alapszerződés értelmében, amelynek ellentételezése 383 millió dollár, a BAE Systems ki kell, hogy fejlesszen egy új páncélozott harcjárművet és meg kell, hogy építsen 29 prototípust – több verzióban. Ennek a szakasznak az időtartamát 52 hónapban határozták meg. A kisszériában történő gyártás opcióként került be a megállapodásba, ami alapján a BAE Systems 289 AMPV-t épít mintegy 817 millió dollár értékben.

A kép csak illusztráció

A távlati páncélos fejlesztéséhez az M2 Bradley gyalogsági harcjármű technológiáját, valamint az M109A7 önjáró tarack alvázát fogják felhasználni. A tervezés során szempontnak szabták az amerikaiak, hogy vegyék figyelembe az európai-ázsiai terepviszonyokat is. Tehát a kalkuláció szerint ez is az oroszok elleni fegyverkezés egy részét is kielégítené a közel-keleti bevetések mellett. Az AMPV várhatóan öt alapverzióban kerül megtervezésre: páncélozott szállító-, egészségügyi-evakuációs-, egészségügyi központ-, aknavető- és törzsvezetési pont. Ezek a verziók a hadsereg jelenlegi M113A3, M113 AMEW, M577A3, M1064A3 és M1068A3 típusait fogják váltani.

Hírfigyelő Szolgálat

Itt az újabb fajmegrontás - Elárasztják Európát

Lesen...

Ha már évvégi áttekintés, akkor rekordszámúra, hozzávetőleg 270 ezerre becsüli az Európába idén érkező illegális bevándorlók számát az Európai Unió külső határainak őrizetét összehangolni hivatott ügynökség, a Frontex, amelynek igazgatója elmondta, Olaszország és Görögország után Bulgáriába és Magyarországra érkeznek a legnagyobb számban.

Egyelőrw hazánkban a déli határrészek településeinek gyűlik meg velük a bajuk. Kb. másfél évvel ezelőtt megeresztettünk egy figyelmeztető cikket az Alföldön elhagyatott tanyák, beruházásnak álcázott "védett objektummá" nyílvánításáról, de akkor még nem nagyon hitt nekünk senki annak valódi céljairól. Na tessék, most itt vannak a tények. Menekült-táborok létesültek azokon a helyeken. Gil Arias Fernández az EFE spanyol hírügynökségnek adott interjúban arról számolt be, hogy 2013-hoz képest két és félszeresére nőtt az Európába érkező illegális bevándorlók száma, és arra számítanak, hogy az idei adat csaknem kétszerese lesz az eddigi 141 ezres rekordnak, amely 2011-ben, az „Arab tavasz” évében született. A Frontex igazgatója a menekültek hazájában uralkodó bizonytalan helyzetnek és a Líbiához hasonló tranzitországokban hiányzó ellenőrzésnek tulajdonítja az illegális bevándorlók számának idei növekedését. Líbián keresztül különösen sokan vágnak neki az Európába vezető útnak a Földközi-tengeren keresztül.

Egy ilyen telep...valahol a Dél-Alföldön

Gil Arias Fernández szerint pár éve még fele-fele arányban érkeztek gazdasági, illetve politikai okokból a menekültek. Idén azonban 80 százalék közelében volt az utóbbiak aránya. Noha végleges adataik még nincsenek, az igazgató becslése szerint év végére meghaladja a 270 ezret az illegális bevándorlók száma. November végén 260 ezer volt. Ha ezek itt letelepedést is fognak kapni, akkor az Isten írgalmazzon lányainknak...

Gölöncsér Miklós

Véres szíriai évértékelő

Összesen 1878 embert végeztek ki a CIA-bérenc dzsihadisták Szíriában. A kivégzettek közül 120-an az IÁ tagjai voltak, jórészt olyan külföldi harcosok, akik megpróbáltak hazatérni a közel-keleti országból, miután csalódtak az Iszlám Állam valódi alapállásában, ami Amerika céljait szolgálja ismét. A beszámolók arról szólnak, hogy a radikálisok 1175 civillel, köztük nyolc nővel és négy gyerekkel végeztek. A polgári áldozatok közül 930-an a terroristákkal szembeszálló, as-sejtaat törzs tagjai voltak. A legtöbbjükkel nem harcok közben, pusztán megtorlásként végeztek a tartomány jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó iszlamisták. A tájékoztatás szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű hadsereg 502 tagját, valamint a rivális felkelőcsoportok 81 fegyveresét is kivégezték. Az áldozatok többsége szíriai állampolgár volt. Legtöbbjüket agyonlőttek, lefejezték vagy halálra kövezték. Bár ezeket az adatokat hivatalos források nem erősítették meg, a tömeges kivégzések, a lefejezések és a különös brutalitással elkövetett egyéb módszerek az Irakban és Szíriában hatalmas területeket elfoglaló Iszlám Állam védjegyévé váltak. A kivégzettek tényleges száma ennél jóval magasabb lehet, sok embert ugyanis még eltűntként tartanak nyilván a hatóságok. Elemzők szerint a dzsihadisták kegyetlensége szándékos, így próbálják megakadályozni, hogy a helyiek a szíriai központi hatalomnak segítsenek a terrorellenes harcban. A brutális módszerek a szervezethez csatlakozni vágyó fiatalokra is hatást gyakorolnak.

Mint ismeretes, a 2011. március 15-én külsőleg támogatott puccskísérletes tüntetésekkel kezdődő, majd egy véres polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma mára megközelíti a 200 ezret.

Hírfigyelő Szolgálat

ABBASZ: A palesztin államiság

Mahmúd Abbász palesztin elnök telefonon közölte John Kerry amerikai külügyminiszterrel, hogy az Egyesült Államok halasztási kérelme ellenére a palesztin fél az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti a palesztin államiságot meghatározó dokumentumot.

Mahmúd Abbász, palesztín elnök

Jordánia szétosztja az ENSZ BT tagországai diplomatáinak azt a határozati javaslatot, amely Ciszjordánia területén két éven belül egyoldalúan életre hívná a palesztin államot. A palesztinok úgy határoztak, hogy nem várják meg a javaslat benyújtásával a BT öt nem állandó tagjának cseréjét, noha az új összetételű testület számukra kedvezőbb lenne. Az ügyben várhatóan kedden lesz szavazás. A jeruzsálemi közszolgálati rádió értesülése szerint a december közepén elfogadottnál keményebb megfogalmazású határozati javaslatról van szó. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló pénteken közölte, hogy az eredeti, december 18-ai szöveghez nyolc új kiegészítést fűztek, amelyekben egyebek mellett Kelet-Jeruzsálemet jelölték ki a jövendő Palesztina fővárosának, és követelték a palesztin foglyok szabadon engedését egy meghatározott menetrend alapján. A valószínűleg már hétfőn a BT elé kerülő javaslat mindazonáltal várhatóan nem szerzi meg kilenc ország - minimálisan szükséges - támogatását, és így Washingtonnak nem kell vele szemben vétót bejelentenie. A javaslat felszólítja Izraelt, hogy 2017 végéig vonuljon vissza az 1967-es határokig. Az amerikai külügyminiszter - egy meg nem nevezett munkatársa szerint - tiltakozott a lépés miatt, és arra kérte a palesztin elnököt, hogy halassza el az indítvány benyújtását a márciusi izraeli választásokig, mert az amerikai külügyi szakértők szerint egy esetleges ENSZ-határozat az izraeli keményvonalasokat erősítve negatívan befolyásolná az izraeli parlamenti voksolást. Kerry közölte Abbásszal, hogy Washington szükség esetén megvétóz egy ilyen ENSZ-döntést, és jelezte, hogy esetleg gazdasági szankciókkal is sújthatják Rámalláhot, ha mégis a BT-hez fordul. A kérést a BT-hez benyújtó Jordánia ENSZ-nagykövete, a testület arab képviselője hangsúlyozta, hogy Jordánia a tanács tizenöt tagországának konszenzusos döntésére törekszik.

Bakta Lóránt

I.VH: Új szempontok alapján

Sajátos megközelítésből, új szempontok alapján mutatja be az első világháborút Nagy Miklós Mihály Magyarország az első világháborúban - Térképek történelmi áttekintéssel című feldolgozása. A közelmúltban megjelent hadtörténelmi atlaszból többek között kiderül, hogy földrajzilag az első világháború valójában előbb kezdődött és később ért véget, mint azt az iskolában tanítják - mondta el a szerző. Az atlasz az Osztrák-Magyar Monarchia és benne Magyarország első világháborús részvételére összpontosít. Az események sorából a Magyarországot érintőeket emeli ki. A mű újdonsága, hogy a szerző az 1914 és 1918 között történteket szorosan összekapcsolja a magyarországi Tanácsköztársasággal. Az összetartozó történelmi és térbeli folyamatok megértését a tematikus térképek mellett ábrák is segítik.

A szerző azt mondta: földrajzi szempontból a magyar hadtörténelem teljesen más árnyalatú, mint ahogy az iskolában tanítják. Példaként említette a történelmi emlékezet szerint az „Amazonassá duzzadt” Csele patakba fulladt II. Lajos király történetét, ami Nagy Miklós Mihály szerint földrajzilag lehetetlen. Kiemelte továbbá, hogy bár jogilag és a köztörténetírás szempontjából az első világháború 1914-ben kezdődött és 1918-ban ért véget, geográfiai eszközökkel és módszerekkel viszont igazolható, hogy valójában az első világháború ennél hosszabb volt. Nagy Miklós Mihály szerint a Balkán-konfliktusok fokozatosan eszkalálódtak világháborúvá, vagyis a háború már 1912-ben elkezdődött. Emellett földrajzi jelenségekkel, így az államterek változásával igazolható az is, hogy a háború 1923-ig, a Törökországgal kötött lausanne-i béke megkötéséig eltartott. A háború a köztes-európai térségben - amelybe Magyarország is beletartozik - permanens helyi háborúk sorozatában folytatódott. Ezek a konfliktusok csak fokozatosan, 1924-ben haltak el végleg. Nagy Miklós Mihály a hadtudomány kandidátusa, katonai szakíró. Elsőként ő gyűjtötte össze a világjáró magyar katonákat, illetve publikálta az útleírásaikat. Kutatásai elsősorban a társadalom védelmi intézményrendszere geográfiájára és a magyar hadtörténelem földrajzi vonatkozásaira, tényezőire irányulnak.

Hírfigyelő Szolgálat

Rogozin: De Gaulle forog a sírjában, Franciaország gyengeséget mutat

Franciaország azon döntését, hogy nem adja át az Oroszország számára gyártott Misztral helikopter-hordozó hajókat, nem lehet nyomásgyakorlásnak nevezni, inkább Franciaország geopolitikai gyengeségét mutatja - jelentette ki Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy "De Gaulle forog a sírjában".

"Részünkről senki nem fogja komolyan venni azokat a magyarázatokat, miszerint egyes feltételek nem megfelelőek a hajók átadására. Nem tartjuk ezt nyomásgyakorlásnak, ez egyszerűen Franciaország geopolitikai gyengeségét mutatja." Rogozin a Rosszija24 TV-csatornának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy "Franciaország beadta a derekát NATO-kollégái nyomásgyakorlásának. De Gaulle tábornok forog a sírjában."

A kormányfő-helyettes azt is hozzátette, hogy a francia gyártó nem tudott eleget tenni szerződésben tett vállalásainak, ami pereskedéshez vezet. "Mi továbbra is készen állunk átvenni a hajókat, de az ügyvédjeink is harckészültségben vannak. Ez nem Oroszország megbízhatóságáról, hanem Franciaország megbízhatóságáról szól."

Rogozin elmondása szerint azok az értesülések, miszerint a hajókat inkább harmadik félnek adják el, teljesen alaptalanok. "Egyszerűen gyakorlatilag kivitelezhetetlen" - mondta.

A két ország 2011-ben írta alá a szerződést a Misztral hajók gyártásáról Oroszország számára. 2015-ben már a második hajót, a "Szevasztopolt" kellene átadniuk, azonban az első hajó, a "Vlagyivosztok" első tengeri tesztelésekor Franciaország bejelentette, hogy elhalasztja az átadást az egyre komplikáltabb nemzetközi helyzet miatt.

Az Egyesült Államok fokozott nyomást gyakorolt a francia kormányra, majd Jens Stoltenberg NATO főtitkár az USA nyomására hivatalos ajánlatot tett Franciaországnak a hajók felvásárlására. Ebben az esetben azonban a gyártónak a NATO éves költségvetése kétszeresének megfelelő összegű jóvátételt kellene fizetnie.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/29/rogozin-de-gaulle-forog-sirjaban-franciaorszag-gyengeseget-mutat

Az ukrán kormány 50 ezer fiatalt mozgósítana

Az ukrán kormány 2015-ben három mozgósítási hullámot tervez, melynek első szakasza január 20-án kezdődik. Ennek keretében 50 ezer embert akarnak mobilizálni - jelentette be Viktorija Kusnir, a védelmi minisztérium szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján.

A tervek szerint tartalékosokat, tiszteket és sorkatonákat mozgósítanak, tette hozzá. A behívottakat kivétel nélkül 25 napos kiképzésre küldik, ezt követően a felkészültségüknek megfelelő egységekhez vezénylik őket - értesült a Kárpáti Igaz Szó.

Korábban a korrespondent.net, minisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy még december folyamán elrendelhetik a részleges mozgósítás negyedik hullámát. Az újabb tervezet szerint 2015 első mozgósítása 90 napig tart majd, a második mobilizációs szakaszt áprilisra ütemezik, s várhatóan 60 napig lesz érvényben, csakúgy, mint a harmadik hullám, mely júniusban várható. Az indoklás szerint a mobilizáció életbe léptetését a keleten harcoló katonák rotációja teszi szükségessé.

A mozgósítások mellett a jövő évtől tervezik a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését is. Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője korábban azt nyilatkozta, a sorkatonai szolgálat alsó korhatárát 18-ról 20-ra, a felsőt 25-ről 27-re növelik, s a szolgálati időt is meghosszabbítják.

Háború idején nem tehetjük meg, hogy csak egy év legyen a szolgálati idő - fogalmazott Turcsinov. - Éppen ezért azt másfél évre emeljük, ez alól kivételt csak az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők képeznek, nekik meghosszabbítják egy évet kell majd szolgálniuk.

Mint egy tévé interjúban kifejtette, elkerülhetetlennek tarja a hadiállapot bevezetését, amennyiben békés úton nem oldható meg a kelet-ukrajnai konfliktus. Turcsinov szerint Ukrajna elnöke megfelelő módon értékeli az országban kialakult helyzetet és mindent elkövet majd a válság békés rendezése érdekében, ugyanakkor egy percet sem fog elvesztegetni, ha azt látja, hogy nincs más kiút, mint az aktív hadiállapot bevezetése.

Kapcsolódó:
Orbán durva dologgal vádolta meg az USA-t
Nagyon veszik a kínaiak a magyar letelepedési kötvényt
Ügyvédnő: ne fizessetek adót, az ukrán államiság megszűnt létezni
A Pentagon mindent tagad - állítólag nem adnak afgán harceszközöket Ukrajnának
Orosz helyett amerikai cégtől vesz nukleáris fűtőanyagot Ukrajna
A zaporozzsjei atomerőműben nagyon komoly radioaktiv szivárgás történt

Megjött az erősítés a pesti Majdanhoz?