Magyar fiú a világ legjobb csellistája

Óriási magyar sikerrel ért véget hétvégén Münchenben az ARD Nemzetközi Csellóversenye. A világ egyik legrangosabb komolyzenei versenyén 65 indulóból a magyar Várdai István szerezte meg az első díjat - írja a Fidelio.

A német rádióállomásokat tömörítő ARD 1952 óta rendez versenyeket különböző zenei műfajokban. A csellisták megmérettetésére négyévente kerül sor, és a világ egyik legnehezebb komolyzenei versenyeként tartják számon. Az állítás igazságát jól példázza, hogy már az első fordulóban díjnyertes zenészek szoktak elvérezni.

Várdai a döntőben egy francia és egy román zenésszel mérkőzött meg, mindhárman egy-egy versenyművet adtak elő. A Fidelio szerint az értékeléskor a zsűri kiemelte, Várdai mind a négy fordulóban kiemelkedően játszott. A magyar fiú sikerének súlyát növeli, hogy három évvel ezelőtt már megnyerte a Genfi Nemzetközi Csellóversenyt: soha, egyetlen csellistának nem sikerült mind a két nagy verseny első díját elhozni.

A verseny korábbi győztesei között olyan nevek találhatók, mint a zongorista Mitsuko Uchida, a hegedűs Christian Tetzlaff, a brácsás Jurij Bashmet, a trombitaművész Maurice André, az oboista Heinz Holliger, vagy az énekes Thomas Quasthoff.

Várdai István 1985-ben született Pécsett, 1997-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kivételes tehetségek osztályába járt, jelenleg a bécsi Zeneakadémia, a Kronbergi Zenekadémia és a budapesti Zeneművészeti Egyetem növendéke. Bemutatkozó koncertjét 1998-ban adta, azóta számos díjban és kitüntetésben részesült: 2008. március 15-én például megkapta a legígéretesebb ifjú zeneművésznek járó Márciusi Ifjak állami kitüntetést, 2009-ben a Junior Prima díjat, 2012-ben pedig a 10.000 euróval járó PRIX Montblanc díjat, melyet 2006 óta adományoznak kiemelkedő hangszeres zenészeknek.

További sikereket, elismeréseket kívánunk neki!

Pozítiv Nap

Amerika igazi célpontja nem Oroszország, hanem az Európai Unió

Az európai emberek vajon tudják-e, hogy valójában miről is szól az úgynevezett “ukrán-orosz konfliktus”? – Vajon tudják-e az Unió polgárai, – hogy itt nem is elsősorban az ukránok, vagy az oroszok a célpontok, – hanem valójában az európaiak bőrére megy ki a játék?

Persze a nyugati médiák terelése és agymosása immáron teljesnek mondható ez ügyben, – de azért például meg lehet kérdezni azt, hogy, a nyugati közvélemény valóban felháborodik azon, hogy Oroszország állítólag elfoglalta a Krím-félszigetet?

Mi köze ennek valójában az Európai Unió lakosságához?

Az európaiak legnagyobb része nem is ismeri a félsziget történetét, keveset tudnak arról, hogy miért tanúsít különleges érdeklődést Oroszország e kérdés iránt. Hiszen itt valójában egy olyan területről van szó, amely előzőleg évszázadokon keresztül Oroszországhoz tartozott.

Sőt, az elmúlt 23 évben a terület lakossága arról álmodott, hogy szülőföldjük végre visszatérjen Oroszországhoz. Ez meg is történt, a félsziget népének akaratából.

Vajon az európai polgárok valóban elhiszik-e a nyugati média hazugságát, hogy maga Oroszország harcol Ukrajna ellen, vagy fegyverekkel látja el a Don-medencei felkelőket? – Mikor még az amerikaiak is kénytelenek voltak bevallani, hogy erre nincs bizonyíték. – Az ukrán hadsereg és a zsoldosok ellen, akiket Kijev illegális kormánya küldött, – valójában Délkelet-Ukrajna lakossága harcol, amely nem ismeri el kijevi junta a kormányát, – amit a NATO puccsal ültetett a nyakukba.

És igen; a népköztársasági felkelőket segítik orosz önkéntesek: korábbi orvosok, mérnökök, vállalkozók és munkások. Igen, vannak köztük hivatásos katonák is, többek között különleges erők katonái is. – De az ukrán náci kormány oldalán is harcolnak hivatásos zsoldosok az USA-ból, Lengyelországból és Svédországból. – És még jó néhány más országból.

Még most is, amikor Vlagyimir Putyin reális béketervet javasolt a szemben álló feleknek, ami véget vethet a polgárháborúnak, a Nyugat mondja, hogy szükség van új oroszellenes szankciókra.

De vajon észreveszi-e az átlag uniós állampolgár azt, hogy; – Washington számára az ukrán válság csak ürügy, hogy gazdasági csapást mérjen Oroszországra és az Európai Unióra, amelynek jó lehetősége volt a közös gazdasági térség kialakítására Lisszabontól Vlagyivosztokig – és akkor erős riválisa lehetett volna az USA-nak. – Ahhoz, hogy elrejtsék ezt az igazságot, Oroszországra próbálják hárítani, rátolni a felelősséget a véres káoszért, amely a törvénytelen puccs után úrrá lett Ukrajna délkeleti részén.

Lehet, hogy hamarosan megnevezik az ukrán tragédia valódi okozóit.

Bár ezzel jó néhány európai politikus már tisztában van, az államfők között is. Nagy valószínűséggel tudja ezt Merkel, s külügyminisztere, Steinmeier, – de tudja ezt Közép-Európában Fico, s bizonyosan tisztában van már ezzel a magyar kormány is.

Nos, Kelet-Ukrajna palagázmezői, vagy hatalmas ipari területi, a nyugati támogatású csapatok által talán elfoglalhatók, de nem biztos. – Kockáztathatnak, s lehet, akár több tízezer áldozat, – de az azonban bizonyos, mire ott újra megindul a normális élet, – hosszú évek telnek el. Akármelyik oldal győz. – Amerikának pedig nagy valószínűséggel már nincsen ennyi ideje.

És, akkor még nem is beszéltünk az intenzív partizánháború lehetőségéről a Junta egységeinek győzelme esetén. Mert az a brutális népirtás, s háborús bűnök melyeket már eddig is elkövettek, – eleve lehetetlenné teszik a békét akkor is, ha elfoglalnák Donbasszt. Hiszen az mindig is forró talaj maradna a hódítók számára.

Végső célpontjuk persze még mindig Oroszország lehet, – a hatalmas szénhidrogén lelőhelyeivel, ásványkincseivel, mérhetetlen földjeivel, – csak hát még mindig túl sok ott az orosz, – akik pedig nem fogják csak úgy odaadni senkinek azt, ami az övék. – És ezt az amerikai vezetés nagyon is jól tudja.

Ám nekik azonnali eredmény kell. – S ez már meg is van! Hiszen azonnali eredményként elkönyvelhetik az Európai Unió gyengülését, – sőt folyamatos gyengülését az Oroszország ellen bevezetett szankciók és az orosz viszont szankciók következtében.

Ez megkönnyítheti az amerikai vállalatok tényerését a 450 milliós európai piacon

Persze nem utolsósorban az is fontos az amerikai kormányt irányító pénzügyi oligarchiának, hogy az őket fenyegető gazdasági, és társadalmi konfliktusokat, az országán kívül tarthassa. – A még megmaradt ipari és üzleti kapacitását lekötheti a szankciók által tönkre tett európai vállalatok helyére történő belépés, – az ismételt üzleti hódítás.

A keleten, Ukrajnában, s a Közel-Keleten viselt háborúk, – szintén külföldre vihetik az amerikai férfilakosság már egyre alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkező részét. Így a társadalmi válság gerjesztette háború helyszíneit, még az országtól távol tarthatják egy ideig.

Amerika legfontosabb célja most tehát Európa. – Az Amerikai-Európai gazdasági térség teljes megalakítása, – természetesen Amerika vezető szerepével, s az amerikai vállalatok hegemóniájával a majd fél milliárdos európai piacon. – Vagyis jelenleg nem is elsősorban Ukrajna és Oroszország, – hanem inkább az Európai Unió teljes meghódítása az USA elsődleges prioritása manapság.

Szabad Riport/Bornemissza János

Felhasznált források: Andrej Ivanov/Ruvr.ru – SzRTI/B-R archivum

Visszarendeződés Kijevben? Árnyékkormányt alakít az ukrán ellenzék

Nem vesz részt az ukrán Régiók Pártja az októberben tartott országgyűlési választásokon, ehelyett egy árnyékkormányt hoz létre a párt, ami a választott kormánnyal párhuzamosan fog működni.

Korábban a Régiók Pártjának egy politikusa már nyilvánosan is bejelentette, hogy nem vesznek részt az országgyűlési választásokon. A mostani bejelentés szerint azonban már szeptember 18-án megtartja első ülését az alternatív kormány. Petro Porosenko államfő augusztus 27-én oszlatta fel a parlamentet, hivatalosan amiatt, mert nem tudott kialakulni koalíció a többségi kormányzásra. Ennek valós oka azonban az, hogy a Jacenjuk-kormány nem rendelkezett demokratikus felhatalmazással, senki nem választotta meg, egyszerűen kormányként kezdett működni a Kijevben lezajlott fegyveres puccsot követően. Az atlantista kormány demokratikus felhatalmazás nélkül folytatott tárgyalásokat az Európai Unióval, és kezdte meg az ország integrációját a NATO-ba.

Ukrajnában a jelenlegi rendszer ezer sebből vérzik. Janukovics hatalomból való eltávolítása illegitim módon történt, a Régiók Pártja szintén úgy vesztette el kormánypozícióját, hogy Kijevben nyugati zsoldosok utcai harcot folytattak a rendfenntartással, ennek során egy alkalommal a parlamentbe is behatoltak. Ez az esemény volt a fordulópont, akkor a kormánypárt több politikusa is elmenekült az országból. Aki maradt, azt pedig a Kijevben jelen lévő szélsőjobboldali szervezetek terrorizálták, a képviselők rendszeresen kaptak életveszélyes fenyegetéseket arra az esetre, ha nem szavazzák meg az illegitim Jacenjuk-kormány javaslatait. Az október 26-ára kiírt országgyűlési választásokon megválasztott kormányt a Régiók Pártja nem fogja elfogadni legitim kormánynak.

Mikola Azarov, az utolsó legitim ukrán kormányfő a nyugati zsoldosok beszivárgása miatt, fenyegetés hatására mondott le. Lemondását utolsó lehetőségnek gondolta a "békés" kompromisszumra.

http://www.hidfo.net/2014/09/14/visszarendezodes-kijevben-arnyekkormanyt-alakit-az-ukran-ellenzek

Az Iszlám Állammal már Ausztráliának is baja van

Ilyen a csatlós szerep, ha más (kreált) gondját is cipelni kell.



Ausztrália az Egyesült Államok határozott parancsára - mint angolajkú "testvér-tartomány" - katonai repülőgépekkel és különleges erőkkel "járul hozzá" az Irakban és Szíriában hódító Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet elleni szövetséghez - jelentette be ma reggel Tony Abbott ausztrál miniszterelnök.

Tíz repülőgépről van szó, nyolc F/A18-as harci gépről, valamint egy felderítő és egy légi utántöltő és szállító gépről. A kontingensben a légierő 400 katonája és a különleges erők 200 katonája vesz részt egyelőre. Támaszpontjuk egy egyesült arab emírségekbeli amerikai támaszponton lesz.

Az Iszlám Állam elleni szövetséges hadműveletekhez való ausztrál hozzájárulás "óvatos és arányos", Canberra azonban még nem döntötte el, hogy szárazföldi hadseregéből is vezényel-e katonákat a térségbe, mivel erre a bejelentésre egyből civil titltakozó megmozdulások is hangjukat hallatják az ausztrál kontinensen.

Közben az Iszlám Állam újabb videóra vett lefejezést hajtott végre, ezúttal egy zsidó kém rovására.

Gölöncsér Miklós

Haditechnika: A GPS-műholdak analógiája

Mivel lehet lelőni egy műholdat?

Elég lehet zavarni a jeleit?

Mi lesz velünk GPS-szatellitek nélkül?

A műholdak fontosságát a felderítésben, kommunikációban és navigációban minden komoly haderővel rendelkező ország felismeri. Egy esetleges fegyveres konfliktus esetén létfontosságú az ellenséges haderőt támogató műholdrendszerek semlegesítése.

Egy háborúban a műhold is célpont

Nem egyszerű, de nem is lehetetlen feladat a műholdak fizikai megsemmisítése. Jelenleg három rendszerrel hajtották már végre ezt sikeresen, közülük kettő az Egyesült Államokban, egy pedig Kínában készült. Az amerikaiak Vought AGM-135 ASAT (Anti-Satellite Weapon, műholdelhárító fegyver) rendszere még a hidegháború gyermeke, az átalakított, plusz második fokozatot kapott AGM-69 SRAM rakétára és a hordozó-indító, speciálisan F-15A Eagle vadászgépre épült. Az 1982-ben elindult fejlesztés csúcspontján a földfelszíntől 555 kilométeres távolságban haladó P78-1 amerikai műholdat semmisítette meg a vadászgépről elindított rakéta. A sikeres tesztek ellenére a programot 1988-ban leállították.

Kilőtték a műholdat, mert veszélyes volt

Ezzel szemben egy másik amerikai rendszer, az Aegis még ma is hadrendben áll, alapvetően légvédelmi és rakétavédelmi feladatokkal: néhány éve ezzel semmisítettek meg egy meghibásodott felderítő műholdat, az USA-192-est. Ezt a szatellitet 2006 decemberében bocsátották fel, és bár elérte a számára kijelölt pályát, a földi irányítás elveszítette vele a kapcsolatot. A műhold két éven át keringett a Föld körül, egyre közelebb kerülve bolygónkhoz a gravitációs vonzás miatt.

Az Aegis-rendszer rakétájával lőnek ki egy használaton kívüli megfigyelőműholdat

Végül az amerikai kormány a megsemmisítése mellett döntött, mert a műhold veszélyes anyagot szállított. Ennek végrehajtására az Aegis integrált lég- és rakétavédelmi rendszerrel felszerelt USS LAKE ERIE cirkálót jelölték ki. A hajó 2008. február 20-án indított egy ballisztikus rakéták elfogására tervezett rakétát, amely a célpontját elérve megsemmisítette az USA-192 műholdat. A hivatalos értékelés szerint a darabokra szakadt műholddal elmúlt annak a kockázata is, hogy a műholdban lévő veszélyes anyagok egy darabban a Földre hullanak. Legalábbis ezt kommunikálták hivatalosan az amerikaiak.

Kína is képes műholdat ölni

Mi lehet a nem hivatalos forgatókönyv? Az amerikaiak valószínűleg a kínaiak kísérletére reagáltak a kilövéssel. Az ázsiai ország ugyanis 2007. január 11-én hajtott végre sikeres műhold-megsemmisítő műveletet, melynek célpontja a 865 kilométeres magasságban haladó FY-1C időjárás-felderítő műhold volt. A gyilkos eszköz amerikai források szerint egy módosított DF-21 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta volt, melyre manőverezni képes megsemmisítő járművet helyeztek el.

A műholdat nem robbanással, hanem nekirepüléssel, ütközéssel semmisítették meg, komoly törmelékfelhőt szórva szét az űrben. Az Egyesült Államok az űrfegyverkezés mellett éppen emiatt tiltakozott a legerélyesebben, hiszen a nagy mozgási energiája miatt még egy aprócska fémrepesz is halálos veszélyt jelenthet a többi műholdra vagy az űrhajósokra. Bár érdemes megjegyezni, hogy az amerikaiak kilövésekor is keletkezett űrszemét.

Egy katasztrófa óta szabad a GPS

Ma már szinte minden okostelefon rendelkezik GPS-alapú navigációs alkalmazással, de a taxiktól a traktorokig elterjedtek a fedélzeti navigátorok. Persze a globális helyzetmeghatározó rendszer, ismertebb nevén a GPS (Global Positioning System) első használója is az amerikai hadsereg volt.

Már a mezőgazdasági gépeket is a GPS segíti

A teljes lefedettséget 1995-ben elérő rendszer a nehezen használható rádiónavigációs és a korai műholdas rendszerek lecserélésére épült ki. A GPS először az amerikai nukleáris csapásmérő erők szigorúan titkos technológiája volt. A Korean Air Lines 007-es járatának tragédiája kellett ahhoz, hogy Ronald Reagan amerikai elnök polgári célokra is engedélyezze a GPS használatát, hiszen a repülőgépet elsősorban a rosszul beállított fedélzeti, giroszkópokon alapuló navigációs rendszere sodorta a végzetébe: a Boeing 747-est a szovjet légvédelem egyik elfogóvadásza lőtte le, miután az utasszállító véletlenül az ország légterébe tévedt.

Az amerikai GPS sikere több másik államnak is s megtetszett. Egy hasonló megoldást a szovjetek már a hetvenes évek óta fejlesztettek, és a GLONASZSZ el is készült 1995-re, ám elhasználódó műholdjait nem pótolták, ezért a rendszer hanyatlásnak indult, csupán néhány éve kezdték újraéleszteni, pontosságát növelni, Vlagyimir Putyin hatalomra kerülését követően. Európa Galileo néven kezdte építeni saját navigációs rendszerét, ám annak befejezése évek óta folyamatosan csúszik. Kína BeiDou néven fejleszti saját navigációját, amely várhatóan 2020-ra biztosít majd globális lefedettséget.

Ha megzavarják a jeleit, semmire sem jó a GPS

Jelenleg is több olyan rendszerről vannak információk, melyek képesek helyileg zavarni a GPS-jeleket. Márpedig ha egy bomba vagy rakéta a GPS-műholdak jelei alapján találja meg a célpontját, akkor a jel zavarásával, elérhetetlené tételével a védett célpont megsemmisítése elkerülhető, de legalábbis alaposan megnehezíthető. Nem meglepő módon elsősorban az Egyesült Államok vetélytársai jeleskednek ezen a területen, így orosz, kínai és észak-koreai katonai zavarórendszerek is elérhetők a világpiacon. Az Egyesült Államok ennek megfelelően folyamatosan igyekszik javítani rendszereinek, irányított fegyvereinek zavarállóságát. A kialakult helyzet hasonlít a páncélozott járművek és a páncéltörő eszközök örökös párharcához.

Az orosz helymeghatározó rendszer, a GLONASZSZ műholdjai így keringenek a Föld körül

Forrás: RIA Novosti/Ria Novosti

Hivatalosan meg nem erősített információk szerint éppen egy orosz zavaró rendszer volt a kulcsa annak a sikeres iráni akciónak, amelynek eredményeképp az amerikai légierő szegényebb lett egy Lockheed Martin RQ-170 Sentinel nehezen észlelhető, távolról irányított felderítő repülőgéppel 2011. december 4-én. Az iráni haderő szakemberei (és sokak szerint az együttműködő orosz kollégák) munkáját egy aránylag épségben zsákmányolt RQ-170-es jelezte.

Az értesülések szerint az akció kulcseleme az orosz eredetű, eredetileg radarrendszerek felderítésére és zavarására, illetve rádióadások bemérésére, zavarására tervezett és használt, mobil Kvant 1L222 Avtobaza rendszer volt. A nehéz, terepjáró teherautóra szerelt rendszert valószínűleg még az akció előtt Oroszországban módosították a GPS-jelek zavarására, lefogására és hamis GPS-jelek sugárzására. Az amerikai források szerint persze a Sentinel nemzetközi légtérben repült az esemény idején, míg Irán szerint az ország felett repülve vették át az irányítását.

GPS-zavaró eszközök egy internetes áruházban

De nem kell messzire menni, hiszen a polgári piacon is kaphatók olyan eszközök, melyeket akár éppen Kínából, az interneten megrendelve és kifizetve, kisebb körzetben zavarhatókká válnak a polgári GPS-rendszerek. Igaz, ehhez nem kell nagy teljesítmény, hiszen a műholdak adóteljesítménye is kicsiny és messze is vannak a földfelszínről.

Hírfigyelő Szolgálat

Az MSZP 185Ft-ban maximalizálná a frankhitelek átváltását a kormány számára

Az MSZP országos választmánya tegnap politikai állásfoglalásban kérte fel a párt frakcióját, hogy - országgyűlési határozati javaslatban - kezdeményezze a devizahitelek 2014 végéig történő forintosítását.

A szocialista testület döntését Botka László, a választmány elnöke és Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője ismertette újságírókkal tegnap, Budapesten.

Botka László hangsúlyozta, arra szeretnék kötelezni a kormányt, hogy a devizahitelek év végéig történő forintosításakor legfeljebb a 2010 áprilisi átlagos devizaárfolyamokat alkalmazza, amikor egy euróért 265 forintot, egy svájci frankért pedig 185 forintot kellett fizetni. Az ellenzéki politikus emellett fontosnak nevezte, hogy a kabinet a pénzügyi rendszer stabilitását nem veszélyeztető módon oldja meg a bajba került hitelesek problémáit.

Botka László elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány legutóbbi nyilatkozataiban "2015 tavaszára tolta" a devizahitelesek megsegítését. A szocialisták választmánya állásfoglalásában úgy fogalmaz, az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának egyik legfájdalmasabb következménye a devizahitelesek helyzetének radikális romlása. A jegybank statisztikái szerint ugyanis egy átlagos havi törlesztőrészlet 2010 óta 70 százalékkal emelkedett, amely nagyobb részben az árfolyamkülönbség alakulásából ered - olvasható a dokumentumban.

A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja.

Hírfigyelő Szolgálat

A Visegrádi Négyek elutasítják az idegen csapatok behívását

Robert Fico szlovák miniszterelnök a Nový čas napilapnak adott interjúban nyilatkozva bejelentette, nem fogja engedélyezni NATO katonai bázis létesítését Szlovákiában.

Fico kijelentette, hogy az idegen csapatok behívását saját miniszterelnöki posztja árán is megakadályozza, abban az esetben pedig, ha a nyugat nyomásgyakorlással kényszeríti az amerikai csapatok állandó jelleggel Szlovákiában állomásoztatására, népszavazást fog kiírni. "Attól, hogy a NATO tagállama vagyunk, nem vagyunk kötelesek idegen erőket állomásoztatni Szlovákiában. Ha pedig valaki erre kényszerítene minket, népszavazást kezdeményeznénk."

A kormányfő elmondása szerint Szlovákia kis országként nem vállalhatja, hogy a nagyhatalmak geopolitikai játszmájába rángassák bele. Fico egyben azt is kijelentette, elképzelhetetlennek tartja, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, emellett nem támogatja a további oroszellenes szankciókat sem.

A kormányfő Ukrajna NATO tagságával szembeni kétkedése ugyanakkor sokkal inkább ellenérzésre vezethető vissza, mint Ukrajna csatlakozásának lehetetlenségére. 30 évvel ezelőtt az is lehetetlennek tűnt, hogy Magyarország a NATO tagja legyen. Mégis, az atlantista kormány a választási törvény módosításával lehetővé tette, hogy a NATO tagságról tartott referendum 25%-os részvételi aránnyal is érvényes legyen. Hazánk nem demokratikus módon csatlakozott a NATO-hoz, az atlantista pártok azt a kommunizmus visszatérésével kapcsolatos félelmekre alapozva szavaztatták meg az erre fogékony kisebbséggel. Értelemszerűen, Robert Fico figyelmeztetése így fenyegetést jelent a NATO keleti terjeszkedésére. Szlovákiában egy ilyen témában tartott népszavazással a választók többsége kifejezésre juttatná, hogy nem akar NATO bázist Szlovákiában. 25 évvel a kommunizmus bukása után annak visszatérésétől már senki nem retteg, így a V4 országok NATO tagsága sem igazolt a lakosság felé. Egy esetleges népszavazáson ellenben mozgósító hatása lenne az egyre fokozódó nyugatellenességnek, ami a radikális atlantisták számára kedvezőtlen irányba befolyásolná a referendum eredményét.

Június 4-én a cseh miniszterelnök szintén bejelentette, hogy semmi szükség az amerikai haderőre Kelet-Európában, különösen nem az ő országa területén. Bohuslav Sobotka ellenzi, hogy a NATO katonai bázisokat létesítsen Csehország területén, így a szlovák kormányfő nincs egyedül. A kelet-európai politikusok most két tűz közé szorulnak, mert egyszerre kellene kiszolgálniuk az atlantisták elvárásait, valamint valamilyen szinten meg kell felelniük saját népük elvárásainak, ami a nyugatellenesség fokozódásával az lenne, hogy ne csak a további NATO csapatok érkezését akadályozzák meg, de a NATO-tagságról is újabb népszavazást tartsanak.

A V4 láthatóan törekszik a nyugattól való függetlenedésre, ellenben Magyarország továbbra is az atlantista katonai tömb kiszolgálását folytatja. Miközben Csehország és Szlovákia is elutasítja az idegen csapatok behívását, az Orbán-kormány a szeptember 4-5-i NATO csúcstalálkozót követően bejelentette, hogy "Magyarország biztonságának növeléséről is döntés született". Azt megelőzően az orosz sajtó Magyarországra küldött 7000 amerikai zsoldosról írt. A NATO csúcstalálkozó végeztével pedig bebizonyosodott, hogy a NATO valóban ilyen nagyságrendű átcsoportosítást folytat Kelet-Európába. Miközben a V4 több tagállama függetlenedne a nyugattól, Magyarország ismét az utolsó csatlós szerepét veszi fel a Soros-pénzből felfuttatott mérsékelt-atlantista kormánypártnak köszönhetően.

http://www.hidfo.net/2014/09/14/visegradi-negyek-elutasitjak-az-idegen-csapatok-behivasat