Nem akarnak muszlimokkal és zsidókkal keveredni az európaiak

Egy nyugati-európai országokban végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a társadalom jelentős hányada nem látna szívesen egy muszlimot vagy zsidót a családban. A közel-keleti népek elutasítottsága Olaszországban, Ausztriában és Németországban a legerősebb.

A kutatást 15 nyugat-európai országban végezte az amerikai Pew Research Center, és az eredményekből kiderült, hogy azokban az országokban is, melyekben a kormány támogatja a bevándorlást, a társadalom tekintélyes hányada elutasító a közel-keleti közösségek Európában megtelepedésével szemben. A nyugat-európai lakosság vegyes nézeteket táplál azzal kapcsolatban, hogy kombatibilisnek tekinthető-e az iszlám az európai kultúrával, de a nyugat-európai társadalom jelentős hányada azt sem tartaná elfogadhatónak, ha egy zsidó beházasodana a családba.

A kutatás szerint a nyugat-európai országokban a keresztény és ateista emberek 42%-a egyetért azzal az állítással, hogy “az iszlám nem összeegyeztethető az európai értékekkel és kultúrával.” Miközben a nyugati társadalmak relatív többsége elfogadhatónak tartaná, ha gyermeke muszlimmal házasodna, egyharmada továbbra is elutasítja annak lehetőségét, hogy muszlim bevándorló házasodjon be a családba. Olaszországban az elutasítottság mértéke 43%-os, miközben az Egyesült Királyságban a lakosság 36%-a, Ausztriában 34%-a, és Németországban 33%-a utasítja el annak lehetőségét, hogy gyermeke egy muszlimmal házasodjon.

A kutatásból kiderült, hogy a nyugat-európai országokban a multikulturalizmus ideája csak a társadalom megosztottságához vezetett. A válaszadók többsége a muszlim nők idegen kulturális jegyeket viselő ruházatára is valamiféle tiltás bevezetését támogatja, különösen a burka betiltását támogatja a társadalom többsége. A kutatás szerint Olaszországban, Belgiumban, Németországban és Ausztriában a társadalom egyharmada úgy gondolja, hogy be kell tiltani minden olyan női ruha viselését, ami az iszlám sajátjaként ismert.

A nyugat-európai társadalmakban emellett a lakosság ötöde-harmada a zsidókkal kapcsolatban is ugyanígy vélekedik. Átlagot tekintve a megkérdezettek 17%-a mondta azt, hogy nem támogatja, hogy egy zsidó beházasodjon a családba. Ez az arány azonban Németországban kiemelkedően magas, 29 százalék. Olaszországban 25%, az Egyesült Királyságban és Ausztriában a megkérdezettek 23, illetve 21%-a mondta azt, hogy zsidó ne házasodjon be a családba. Olaszországban a megkérdezettek 36%-a egyetértett azzal az állítással, hogy “a zsidók eltúlozzák múltbéli szenvedéseik mértékét.”


http://www.hidfo.ru/2018/05/nem-akarnak-muszlimokkal-es-zsidokkal-keveredni-az-europaiak/

Elkezdték felszámolni Párizs legnagyobb migránstelepét

A francia hatóságok szerdán megkezdték Párizs egyik legnagyobb migránstáborának kiürítését, ahol eddig több mint 1700 illegális bevándorló élt életvitelszerűen.

A belügyminisztérium közleménye szerint Gerard Collomb belügyminiszter utasította az Ile-de-France régió elöljáróját és a helyi rendőrség vezetőjét, hogy kezdjék meg a Párizs 19. kerületében működő migránstelep teljes kiürítését.

Az eltávolított migránsokat a Párizs területén működő 20 másik migránstáborban fogják elhelyezni, valamint a befogadóközpontokba, ahol megvárhatják menedékkérelmeik elbírálását.

A múlt hónap folyamán a migránsok elkezdek spontán táborokat létrehozni a város csatornahálózatában, ami komoly aggodalmakat vetett fel a közbiztonsággal és -higiéniával kapcsolatban.

A belügyminisztérium adatai szerint 2015 óta harminc spontán migránstábort kellett felszámolni Párizsban, és ennek során mintegy 28000 bevándorlóval szemben alkalmaztak kényszerintézkedést.

http://www.hidfo.ru/2018/05/elkezdtek-felszamolni-parizs-legnagyobb-migranstelepet/

A németek szerint is kiszámíthatatlan az amerikai külpolitika

A német Bundestag alelnöke az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnökével tartott megbeszélést, melynek során egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok külpolitikája megbízhatatlanná vált.

Wolfgang Kubicki elmondása szerint Németország emiatt vezető szerepet kell betöltsön Európában, különösen az Európai Unió és Oroszország közti viszony normalizálása terén.

“Teljes mértékben osztozom az önök véleményében az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanságával kapcsolatban. Mindez annak szükségességéhez vezet, hogy Németország vezető szerepre törekedjen uniós kérdésekben, különösen Oroszország viszonylatában” – mondta.

A német vezető arról is beszélt; Donald Trump azon döntése, hogy az Egyesült Államok az Európai Unió tiltakozása ellenére felmondja az iráni atomenergia-egyezményt, és újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen, új helyzet elé állította az Európai Uniót, amiben az EU nem követheti feltétel nélkül az amerikai szövetségesek álláspontját.

Az alelnök azt is említette, hogy Washington 25, illetve 10 százalékos tarifát vett ki az acél és alumínium behozatalára, ami szintén heves ellenérzéseket váltott ki az európai vezetők körében.

Az Egyesült Államok márciusban léptetett életbe nagy arányú vámköltséget a fém importra, Donald Trump elmondása szerint ez az intézkedés hosszú távon érvényben marad. Az Európai Unió és több távol-keleti ország átmeneti mentességet kapott az újonnan bevezetett vámköltségek alól.

http://www.hidfo.ru/2018/05/a-nemetek-szerint-is-kiszamithatatlan-az-amerikai-kulpolitika/

PÉNZTEREMTÉS -SVÁCBAN !

"Kérlek, emlékezettek rá, miért teremtettünk titeket!" - ezzel a piros nagybetűkkel írt szöveggel látták el a közelgő svájci népszavazás aktivitástái a svájci jegybank berni székházának környékét a napokban. Az alpesi ország a június 10-ei, banki pénzteremtésről szóló népszavazásra készül.

Az említett akciót éppen a svájci jegybank (SNB) éves közgyűlésére időzítették a banki pénzteremtés jogát elvenni szándékozó aktivisták és közgazdászok - írja a Financial Times.

A népszavazás kezdeményezői elvennék a bankok pénzteremtési jogát, és kizárólag a jegybank kezében hagynák meg azt Svájcban. Szerintük Nagy-Britanniában a pénzmennyiség 97%-át, Svájcban a 90%-át a kereskedelmi bankok teremtik, és nem a jegybank. Az FT-nek egy bankár is elismerte: csak a népszavazással kapcsolatos viták ébresztették rá, hogy ők valóban pénzt teremtenek.

A "Vollgeld" nevet viselő kezdeményezés hívei érvként hozzák fel, hogy az új rendszerben nem tennék kockára a betétesek pénzét a bankok a nyakló nélküli hitelezéssel, emellett helyreállna egy 1891-es népszavazás akarata, mely szerint svájci frank nyújtására a jegybanknak van monopóliuma.

Az elképzelés nem nyert többségi tetszést a svájci parlamentben (a jelentős pártok elutasították), de mind a pénzteremtés mikéntjét régóta feszegető jobboldali libertariánusok, mind a magánbankok régi kritikusaiként fellépő baloldaliak közül sokan szimpatizálnak vele Svájcban. A bankvezetők között kevesen szurkolnak a népszavazásnak, az elméleti közgazdászok egy része viszont egyetért vele.

Thomas Jordan jegybankelnök szerint "veszélyes kísérlet" lenne a Vollgeld bevezetése Svájcban, tönkretenné a működő bankmodellt és káros lenne a gazdaságnak is. Hangs Gersbach, az ETH Zurich közgazdászprofesszora szerint nem abszurd a pénzügyi rendszer reformjáról gondolkodni, de ezen belül a Vollgeld a legradikálisabb opciót jelentené. A népszavazás ráadásul olyan időszakban jön, amikor a bitcoin nyomán felerősödtek a digitális jegybankpénzről szóló viták.

Sergio Ermotti, a UBS vezérigazgatója úgy véli, a svájciak nem lesznek öngyilkosok, hogy többségi támogatást adjanak a Vollgeldnek. A felmérések szerint valószínűleg igaza lesz: a szavazók 35%-a támogatja csak a kezdeményezést, 49% elveti, 16%-os a bizonytalanok tábora.

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/sorsdonto-szavazas-keszulodik-megfosztanak-csodafegyveruktol-a-bankokat.5.286998.html

Amerikabérenc Lengyelország készen áll fizetni is az amerikai katonai jelenlétért

A lengyel kormány készen áll 1,5-2 milliárd dollárt fizetni azért, hogy az ország területén állandó jelleggel amerikai katonai bázis működjön. A védelmi minisztérium javaslata szerint évtizedeken át amerikai fegyveres erő állomásozhat Lengyelországban.

Az Onet lengyel hírportál által megszerzett dokumentum szerint a védelmi minisztérium készen áll 1,5-2 milliárd dollárt fizetni azért, hogy állandó amerikai katonai bázis működjön Lengyelországban, ami megfogalmazásuk szerint “világos üzenetet” közvetít Oroszország felé.

A dokumentumban az áll, hogy a lengyel fél nem csak fizetne az idegen fegyveresek Lengyelországban állomásozásáért, de a hazai fegyveres erők kapacitását is felhasználná arra, hogy lehetővé tegye az amerikai csapatmozgások gyorsabbá tételét. Kiderült: a lengyel védelmi minisztérium nem csak átmeneti jelleggel hívna idegen haderőt az országba, hanem teljesen nyíltan arra készül, hogy az amerikai fegyveresek évtizedeken át Lengyelországban állomásozhassanak.

“Az Egyesült Államok és Lengyelország együtt képes lehet még szorosabbra fonni a köteléket, ami garantálja a biztonságot és szabadságot a következő generációk számára” – írták.

A dokumentum egyben egy vállalás is, amivel Lengyelország egyértelművé teszi, hogy készen áll osztozni az amerikai bázis működtetésének anyagi terhein. Tehát nem elég, hogy az USA újabb hídfőálláshoz jut Kelet-Európában, de ennek költségeit a helyi vazallus-kormánnyal fizettetné meg, ami több évtizedre legitimálja az idegen katonai jelenlétet.

Támogatta az idegen haderő jelenlétét - miniszterelnök lett

A dokumentum kifejezetten úgy fogalmaz, hogy a lengyel kormány készen áll “költséghatékonyabbá tenni” az amerikai haderő Lengyelországban állomásozását.

Azt írták: az állandó amerikai katonai jelenlét azt a világos üzenetet fogalmazza meg Oroszország számára, hogy az USA “készen áll megvédeni európai szövetségeseit.”

Az Onet által kiszivárogtatott dokumentum hitelességét a nap folyamán a védelmi minisztérium hivatalosan is megerősítette.

http://www.hidfo.ru/2018/05/lengyelorszag-keszen-all-fizetni-is-az-amerikai-katonai-jelenletert/

Varsó politikája konfliktushoz vezethet Kelet-Európában

Varsó politikája konfrontációhoz vezet az orosz-lengyel határon – mondta Jurij Svitkin, az Állami Duma Védelmi Bizottságának alelnöke, a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.

Korábban a Politico magazin a lengyel védelmi minisztérium dokumentumára hivatkozva számolt be arról, hogy Varsó készen áll két milliárd dollárt fizetni az USA állandó katonai bázisának Lengyelország területén létrehozásáért.

A hatóságok azzal magyarázták ezt a lépést, hogy sürgető igény mutatkozik egy amerikai katonai divízió Lengyelország területén való állandó működtetésére. A publicisztika azt állítja, Lengyelország készen áll “osztozni a védelmi kiadások terhein” és a Fehér Ház számára kifizetődőbb döntést hozni.

“Meglátásom szerint ez a politika nem összeegyeztethető Lengyelország lakosainak véleményével. Emellett nyilvánvaló, hogy az ország vezetésének politikája paramilitáris jelleget hordoz. Intő jel, hogy nem kértek, hanem készen állnak két milliárd dollárt elkülöníteni annak érdekében, hogy az USA katonai bázist létesítsen” – mondta.

Elmondása szerint az ehhez hasonló intézkedések fenyegetést jelentenek a stabilitásra a térségben.

A politikus hangsúlyozta; Oroszország készen áll intézkedéseket elfogadni saját katonai lehetőségeinek bővítése terén. A helyettes szerint ehhez pusztán az amerikai katonai bázis Lengyelország területén való megjelenésének lehetősége is elegendő.

http://www.hidfo.ru/2018/05/varso-politikaja-konfliktushoz-vezethet-kelet-europaban/

Erdogan a dollár elhagyására szólította fel a lakosságot

Recep Tayyip Erdogan török államfő egy beszédében felszólította a török lakosságot, hogy dollárban és euróban tartott pénzüket haladéktalanul váltsák át a nemzeti valutára. Elmondása szerint a nyugati országok szándékosan nyomás alá helyezték a török fizetőeszközt a választások előtt.

Euró- és dollártartalék török lírára átváltására szólította fel a lakosságot Recep Tayyip Erdogan török államfő, Erzurumban tartott beszéde során. A török vezető azt mondta, a nyugati országok szándékosan gyengítik a török fizetőeszközt a választások előtt, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak a kormányra, ezt a nyomásgyakorlást pedig a lakosság közreműködésével lehet elhárítani.

A török vezető szerint, ha az emberek átváltják euró- és dollár megtakarításaikat a nemzeti valutára, ezzel “egyszer és mindenkorra véget vethetnek” a nyugati országok Törökországot meggyengíteni szándékozó törekvésének.

Erdogan korábban az IMF-et is felszólította arra, hogy dollár helyett fizikai aranyban számítsa a hitelek értékét, hogy ezzel “mentesítse az országokat az USA pénzügyi nyomásgyakorlásának terhe alól.”

Törökországban június 24-én tartanak előrehozott parlamenti választást és elnökválasztást. Az előrehozott választás meghirdetését követően a török fizetőeszköz 20%-ot veszített értékéből a dollárhoz képest.

http://www.hidfo.ru/2018/05/erdogan-a-dollar-elhagyasara-szolitotta-fel-a-lakossagot/

Megpróbálják hazaküldeni a migránsokat a svéd kereszténydemokraták

A svéd kereszténydemokraták vezetője, Ebba Busch Thor azt javasolta, az állam fizessen 160000 koronát azoknak a migránsoknak, akik hajlandóak önként elhagyni Svédországot. A politikus szerint ennél sokkal nagyobb költséget jelentene, ha az országban maradnak és el kell tartani őket.

A svéd kereszténydemokraták, akik támogatottsága friss közvélemény-kutatások szerint már a négyszázalékos küszöböt sem éri el, előálltak néhány új kezdeményezéssel a bevándorláspolitika terén, hogy megpróbálják visszaszerezni az elveszett szavazatokat – írja a Samtiden svéd napilap. A párt folyamatosan romló támogatottsága miatt már saját, évtizedeken át képviselt álláspontjának is ellentmond, miszerint a tömeges bevándorlásnak pozitív hatásai vannak, és a svéd társadalom nem tud túlélni a folyamatos bevándorlás nélkül.

A párt mai hivatalos állsápontja szerint Svédországban “árnyéktársadalmak” jöhetnek létre, ha nem sikerül eltávolítani az országból – vagy rábírni az önként távozásra – azokat a migránsokat, akiknek menedékkérelmeit elutasították.

A kezdeményezés szerint egy átlagos migránscsalád 160000 koronával gazdagodhat ilyen módon, egyedülálló személyeknek azonban 60000 koronát is kifizetnének.
Bár ezeknek a személyeknek nem áll jogában az országban tartózkodni, a kereszténydemokraták azzal indokolták az intézkedés szükségességét, hogy amennyiben az elutasított menedékkérelemmel Svédországban maradnak, az eltartásuk, segélyezésük ennél sokkal többe kerülne az adófizetőknek.

A bevándorlásügyi hivatal adatai szerint 20000 és 50000 közé tehető azon külföldiek száma, akik érvényes tartózkodási engedély nélkül élnek Svédországban. Ebba Busch Thor szerint ez a szám százezerre emelkedhet néhány éven belül.

A kereszténydemokraták emellett meghirdették a “zéró tolerancia” elvét a külvárosi bűnözéssel szemben, valamint kezdeményezik, hogy az illegális bevándorlók semmilyen állami segélyt ne kaphassanak.

A svéd Kereszténydemokrata Pártot 1964-ben alapították, de 1985-ig nem jutottak be a parlamentbe. A párt legjobb eredményét 1998-ban érte el, amikor a szavazatok 11,8%-át sikerült megszerezniük. A 2014-es választásokon 4,8%-os eredménnyel végeztek, alig lépték át a négyszázalékos bejutási küszöböt.

http://www.hidfo.ru/2018/05/megprobaljak-hazakuldeni-a-migransokat-a-sved-keresztenydemokratak/