2017. szeptember 18., hétfő

Az ukránok nincsenek megelégedve az uniós társulási egyezménnyel

Az ukrán hatóságok nincsenek megelégedve az Európai Unióval megkötött társulási egyezménnyel, és annak felülvizsgálását szorgalmazzák. Kiderült: az ukrán exportőrök nem profitálnak az egyezményből, az európai termékek viszont elárasztották Ukrajnát.
Natalija Mikolska kereskedelmi biztos szerint Kijev újra akarja tárgyalni az Európai Unióval kötött társulási egyezmény feltételeit, mert az egyezménnyel bevezetett kvóták előnytelennek bizonyultak Ukrajna számára. Elmondása szerint tovább kell erősíteni az európai-ukrán kereskedelmi kapcsolatokat, a jelenleg érvényben lévő szabályozással pedig az a probléma, hogy Ukrajna nem exportálhat eleget Európába.
Az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezmény részlegesen 2016 január 1-jén lépett működésbe, majd 2017 szeptember 1-jén teljes körűvé vált. Az EU 36 féle ukrán termékre vetett ki kvótákat, melyek azt szabályozzák, mekkora értékben exportálhatnak ukrán vállalkozások az EU területére.
Miközben az Európai Unió Ukrajna fő kereskedelmi partnere, és az ország import termékeinek több mint 40%-a az EU-ból érkezik, az Ukrán Mezőgazdasági Klub (UKAB) adatai szerint Ukrajna már az első negyedévben elhasználta az exportkvótákat. Ez azt jelenti, hogy az európai termékek akadálytalanul áramlanak Ukrajnába, az ukrán cégek azonban nem exportálhatnak eleget Európába.
Viktor Janukovics idején az ukrán kormány amiatt nem írta alá a társulási egyezményt, mert tisztában voltak azzal, hogy az előnytelen lenne Ukrajna számára. Az ukrán kormány 2014-es elmozdítása után azonban az új kormány aláírta az egyezményt, majd most, annak életbe léptetése után akarják módosítani ugyanazon indokok mentén, ami miatt Janukovics az aláírását megtagadta.

http://www.hidfo.ru/2017/09/az-ukranok-nincsenek-megelegedve-az-unios-tarsulasi-egyezmennyel/

Több száz német vállalat ellenzi az oroszellenes szankciókat

Több száz német vállalat fejezte ki tiltakozását azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok a múlt hónap folyamán újabb szankciókat hozott Oroszország ellen.
Több száz német vállalat egyöntetűen ellenzi az USA által elfogadott újabb Oroszország elleni szankciókat, egy a Német-Orosz Kereskedelmi Kamara (AHK) által végzett felmérés szerint. A kutatásban 193, Oroszországban is üzleti tevékenységet folytató német cég vett részt, és 97%-uk arról számolt be, hogy a szankciók kifejezetten negatív hatást gyakorolnak az üzletre.
Rainer Seele, az AHK elnöke és az OMV osztrák energetikai cég vezérigazgatója azt mondta, az újabb amerikai szankciók kifejezetten az Északi Áramlat 2 ellehetetlenítését célozzák, ami a Gazprom és számos európai energetikai cég közös projektje.
“A szankciók kifejezetten az Északi Áramlat 2-t célozzák. […] Az a benyomásunk támadhat, hogy a projektet félúton megakadályozzák, hogy ezáltal az amerikai cégek Európába exportálhassák az orosz gáznál jóval drágább cseppfolyósított földgázt – ezzel az Egyesült Államokban teremtve munkahelyeket” – mondta.
Seele elmondása szerint a Gazprommal üzletelő európai cégek újra kell értékeljék az Északi Áramlat 2 finanszírozásának mechanizmusát;
a szankciók eredményeként ázsiai bankok felé kell forduljanak, emellett az európai bankok helyett orosz bankok finanszírozhatják a projekt megvalósítását.
Az AHK kutatása során a megkérdezett vállalatok 52%-a adta azt a választ, hogy kifejezetten aggódik az újabb amerikai szankciók rájuk gyakorolt közvetlen hatása miatt. Kétharmaduk pedig támogatja a kamara arra vonatkozó követeléseit, hogy a német kormánynak cselekednie kell, ha az amerikai szankciók európai vállalatok érdekeit sértik.
Seele egy szerdán tartott konferencián felszólította a német kormányt, hogy adjon határozott választ az amerikai szankciókra.
“Az Oroszországban működő német vállalatok nevében felszólítjuk a német kormányt és az Európai Bizottságot, hogy hozzanak ellenintézkedéseket az amerikai szankciókkal szemben. Konstruktív lépésekre van szükség, hogy a vállalatok számára biztonságos környezetet teremtsünk; a közös gazdasági térségek jövőjének szavatolása és az Európai Unió energetikai biztonságának garantálása érdekében.”
Seele egyúttal Moszkvát is arra kérte, hogy tartózkodjon az esetleges újabb ellenszankciók életbe léptetésétől.
A Német-Orosz Kereskedelmi Kamara több mint 800, a két ország közti kereskedelem akadálytalanságában érdekelt vállalkozás képviseletében jár el.

http://www.hidfo.ru/2017/09/tobb-szaz-nemet-vallalat-ellenzi-az-oroszellenes-szankciokat/

Katalóniában szavazóurnákat foglal le a rendőrség (Katalóniának szigetnek kell lennie a Fenevad területéről menekültek részére)

Spanyolországban fegyveres rendőrök vadásznak a katalán függetlenségi referendumra szánt szavazólapokra, urnákra és szavazásra buzdító szórólapokra. Katalóniában nyomdákat, újságok szerkesztőségeit kutatják át, és lefoglalnak mindent, ami a népszavazáshoz köthető.
A helyi sajtó szerint több mint hatezer szavazóurnát készítettek elő az október 1-re kiírt függetlenségi referendumra, ezekről a függetlenségi referendumot támogató katalán rendőrvezető, Toni Castejon azt állítja, a rendőrség sem tudja, hol vannak. A madridi kormány mindent elkövet a népszavazás megakadályozása érdekében; a Reuters beszámolója szerint Katalónia hivatali vezetőire börtönbüntetést róhatnak a referendum támogatása esetén.
Albert Batet, egy katalán község polgármestere a lapnak nyilatkozva azt mondta, a rendőrség a polgármestereket, a nyomdákat, helyi lapok szerkesztőségeit egyaránt zaklatja a referendumhoz köthető eszközök után kutatva, amivel “a demokrácia határait feszegetik.”
Azok a helyi hivatalok, melyek helyt adnak a népszavazásnak, szintén jogi eljárást kockáztatnak. A madridi hatóságok emellett már azzal is fenyegetőztek, hogy lekapcsolják az áramot azokban az iskolákban, melyek szavazóhelyként működnek október 1-jén. A szavazólapok elosztásában résztvevő személyeket szintén büntetőeljárás alá vonják.
A spanyol belügyminisztérium szerint pénteken a rendőrség több mint százezer, a kampányhoz használt hirdetési anyagot foglalt le, bár arról nem számoltak be, hogy hol zajlottak a rajtaütések és pontosan mit foglaltak le.
Katalónia legfelsőbb bírósága szintén figyelmeztetéseket adott ki hét napilapnak, hogy ne vegyenek részt a referendum előtti kampányban, a postai alkalmazottakat pedig felszólították, hogy ne vegyenek részt a választási anyagok elosztásában.

Szombaton az El Vallenc katalán lap szerkesztőségét kutatták át rendőrök. A több mint 5 órán át zajló kutatás során spontán tüntetés szerveződött a szerkesztőség épülete elé, ahol a résztvevők a függetlenségi referendum engedélyezését követelték.
A függetlenségi referendum weboldalát működtető irodát már szerdán lezárták a hatóságok. Carles Puigdemont katalán elnök saját Twitter-oldalán 24 órán belül egy új linket adott a weblaphoz. Az új weboldal működtetéséről a WikiLeaks alapítója, Julian Assange gondoskodott, aki maga is támogatja a katalán függetlenségi referendumot.

http://www.hidfo.ru/2017/09/kataloniaban-szavazournakat-foglal-le-a-rendorseg/

2017. szeptember 17., vasárnap

A hot spot bezárását kérte Lampedusa polgármestere

A Lampedusán működő regisztrációs központ (hot spot) bezárását kérte az olasz belügyminisztériumtól Salvatore Martello, a dél-olaszországi sziget polgármestere arra hivatkozva, hogy a migránsok veszélyeztetik a közbiztonságot – jelentette az olasz sajtó vasárnap.
A szigetet június óta vezető Salvatore Martello hétvégén tartott első sajtótájékoztatóján a Lampedusán található regisztrációs központ bezárását sürgette. A polgármester kijelentette: a hot spot “semmire nem jó”, csak Lampedusát veszélyezteti.
Salvatore Martello elmondta, hogy a központban jelenleg 180 tunéziai tartózkodik, aki szabadon elhagyhatja a tábort. “Bűnöznek, lopnak, a presszókba járnak berúgni, az utcán a nőket molesztálják” – mondta a mintegy 6 ezer lakosú sziget polgármestere.
Lampedusára a nyolcvanas évek végétől érkeznek migránsok Észak-Afrikából. A szigeten működő bevándorlóközpontot 2015-ben regisztrációs központtá alakítottak át. Volt időszak, amikor tízezren is tartózkodtak a táborban, jóval meghaladva a helyi lakosok számát. A táborban gyakori volt a tüntetés, gyújtogatás, ezért többször is kiürítették, Olaszország más részeire szállítva innen a migránsokat.
Ferenc pápa első látogatása Lampedusára vezetett 2013 júniusában. A sziget korábbi polgármestere, Giusi Nicolini idén UNESCO-békedíjat kapott a migránsok befogadásáért. Nicolini úgy kommentálta utódja szavait, hogy Salvatore Martello “terrorizmust szít”.
A korábbi polgármester szerint Lampedusán csak egy lopási eset történt, és a sziget közbiztonsága nem veszélyes, ezt bizonyítja, hogy tele van turistákkal. Giusi Nicolini elismerte azonban, hogy Tunéziából folyamatosan érkeznek migránsok, akik gazdasági bevándorlóknak számítanak, ezért vissza kell toloncolni őket, ez azonban az olasz hatóságok késedelme miatt lassan történik.

MTI

Német sajtó: összhangban lenne az európai normákkal a magyar állami vagyon lefoglalása

Napokkal azután, hogy az európai sajtó Angela Merkel “Magyarország elleni háborújáról” írt, a Die Zeit német lap arról értekezik, hogy le kellene foglalni magyar állami vagyontárgyakat, ha Magyarország nem engedi a migránsok kényszerbetelepítését.
“Az Európai Unió területén a magyar államhoz tartozó földterületeket és ingatlanokat is le lehetne foglalni és el lehetne adni” abban az esetben, ha Magyarország nem fogadja el az Európai Bíróság döntését és nem hajlandó azonnal megkezdeni a migránsok betelepítését – áll a Die Welt beszámolójában.
A Die Zeit német lap szakértőkre hivatkozva szintén azt írja, hogy
a magyar állami vagyon lefoglalása teljes mértékben összhangban lenne az európai normákkal.
148apponyi_albert_530.jpg
A beszámoló szerint, bár korábban soha nem volt példa ehhez hasonló intézkedésre, az Európai Uniónak nem lesz más választása, ha Magyarország elutasítja az Európai Bíróság döntését és nem akar részt venni a kötelező elosztási kvóta programjában.
A lap által hivatkozott szakértő kifejtette, hogy amennyiben Magyarország nem kezdi meg a betelepítést, az Európai Unió bírságokat szabhat ki. Ebben az esetben felmerül annak lehetősége, hogy a magyar kormány nem akarja kifizetni a bírságot sem – erre válaszként az Európai Unió megkezdené az EU területén lévő magyar állami tulajdon lefoglalását.

http://www.hidfo.ru/2017/09/nemet-sajto-osszhangban-lenne-az-europai-normakkal-a-magyar-allami-vagyon-lefoglalasa/

2017. szeptember 15., péntek

Amerikai katonai szállítmányt loptak el Lengyelországban

A kép illusztráció.
Egy nappal azután, hogy a kelet-Európában állomásozásra készülő amerikai katonák és vasúti úton szállított harcjárművek megérkeztek Lengyelországba, a vasúti transzportról máris ellopták egy konténer tartalmát. A hatóságok tagadják, hogy a lopott szállítmányban fegyverek lettek volna.
Több mint 56000 dollár értékű katonai szállítmányt loptak el egy vasúti transzportról Zagan környékén (nyugat-Lengyelország) – derült ki a TVN24 beszámolójából. A lengyel forrás az ügyészség közlését idézve azt állítja;
az ellopott konténer nem tartalmazott fegyvereket, lőszert, vagy robbanóanyagot.
Az incidens egy nappal azután történt, hogy a Kelet-Európában állomásozásra készülő amerikai katonák és vasúti úton szállított hadifelszerelés megérkezett Gdansk területére.
A védelmi minisztérium közlése szerint a vasúti transzporttal érkezett többek közt 87 M1 Abrams harckocsi, 103 Bradley gyalogsági páncélozott harcjármű és 18 Paladin önjáró tarack, emellett számos tehergépkocsi.
A varsói ügyészség és a katonai rendőrség közös vizsgálatot indított a történtek miatt.

http://www.hidfo.ru/2017/09/amerikai-katonai-szallitmanyt-loptak-el-lengyelorszagban/




Tíz amerikai harckocsi megsérült Lengyelországba szállítás közben

Helyi sajtóhírek szerint komoly károk keletkeztek egy vasútállomáson és tíz amerikai harckocsi megrongálódott Lengyelországba szállítás közben.
Tíz amerikai harckocsiban keletkeztek károk, miközben azokat vasúti transzporttal szállították Lengyelországban – derült ki lengyel sajtóorgánumok keddi beszámolóiból.
A Torun környékén történt incidensről beszámoló helyi lap azt írta; a Gdansk-ból vasúti úton szállított 37 amerikai harckocsiból 10-ben keletkeztek sérülések. Az ügyészség tömegközlekedés megzavarása miatt rendelt el vizsgálatot.
A lap szerint a helyi rendőrség is megerősítette, hogy a harckocsik az amerikai hadsereghez tartoznak. A rendőrség egyúttal a logisztikában közreműködő személyeket is vizsgálta, akiket állítólag józannak találtak.
Napokkal ezelőtt mintegy 200 M1 Abrams harckocsi és Bradley gyalogsági páncélozott harcjármű érkezett tengeri úton Gdansk területére.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) jelenleg az Operation Atlantic Resolve keretén belül fokozza jelenlétét Lengyelországban. A művelet célja a NATO-jelenlét fokozása a kelet-európai országokban; ennek részeként több mint 3500 külföldi katona érkezett Lengyelországba.
Nemrég egy másik rejtélyes eset is történt az országba érkező amerikai hadianyaggal: ismeretlen személyek több mint 56000 dollár értékű katonai szállítmányt loptak el egy vasúti transzportról Zagan környékén. A lengyel forrás az ügyészség közlését idézve azt állította, a konténer nem tartalmazott fegyvereket, lőszert, vagy robbanóanyagot.

http://www.hidfo.ru/2017/09/tiz-amerikai-harckocsi-megserult-lengyelorszagba-szallitas-kozben/

A sajtó magyarázkodásra kényszerítette a német külügyminisztert

A Der Spiegel napilap kérdőre vonta a német külügyminisztert, amiért nem csak a német lapoknak nyilatkozik, hanem interjút adott a Russia Today hírügynökségnek.
Sigmar Gabriel az orosz-német kapcsolatok, az ukrán válság, a Krím kérdése és Katalónia függetlenségi törekvése kapcsán nyilatkozott a Russia Today német részlegének. A Der Spiegel német lap ezt követően egy interjú során azt kérdezte a külügyminisztertől, miért nyilatkozott egy olyan sajtóorgánumnak, ami “az orosz propaganda eszköze”.
A külügyminiszter azonban kiábrándító választ adott: nem lehet többé karanténban tartani a nem-nyugati sajtót, ehelyett hozzá kell szokni, hogy a médiapiaci verseny kiszélesedett.
“Német politikusként hozzá kell szoknunk, hogy már nem csak a mi megszokott médiánk létezik. Megjelentek az online közösségi hálók, emellett jelen vannak külföldi TV-csatornák, melyek német nyelven is elérhetőek. Egyébként is szóba állunk másokkal, például az Al Dzsazírával, miért ne tehetnénk meg ugyanezt kínai csatornákkal is?” – mondta.

A külügyminiszter ezen felül azzal indokolta az interjú szükségességét, hogy rengeteg olyan ember él Németországban, akik nem olvasnak Spiegel Onlinet, és hozzájuk a Russia Today-en keresztül lehet eljutni.
Tavaly novemberben, Strasbourgban az európai képviselők megszavaztak egy határozatot, mely szerint az Európai Unió “választ kell adjon az Oroszország által folytatott információs háborúra”. A határozat kiemelte a Russia Today-t és a Szputnyik hírügynökséget mint “ellenséges propaganda” eszközeit.
A Der Spiegel szintén azzal vádolta a két hírügynökséget, hogy dezinformációs kampányt folytatnak a választások előtt.

http://www.hidfo.ru/2017/09/a-sajto-magyarazkodasra-kenyszeritette-a-nemet-kulugyminisztert/