Több ezer tüntető követelte, hogy a kormány fogadjon be migránsokat

Madridban több ezren vettek részt egy tömegdemonstráción, melynek szervezői azt követelték, hogy a kormány teljesítse az Európai Bizottság követeléseit és fogadjon be még több bevándorlót.

A Madrid Press beszámolója szerint a tüntetést számos nem-kormányzati szervezet – többek közt az Amnesty International – közösen szervezte. A szombati demonstráción sok bevándorló is részt vett, mivel a szervezők közt volt a Comision Espanola de Ayuda al Refugiado, ami a Magyarországon is működő Migration Aid spanyol megfelelője.

Az aktivisták olyan transzparenseket vittek magukkal, miszerint „nincs több kifogás, le kell bontani a határokat”, „senki nem illegális”, és „üdvözöljük őket” (a migránsokat).

A tüntetés az Európai Bizottság által 2015-ben elfogadtatott kvótarendszert támogatta, ami a Görögország és Olaszország által felelőtlen módon beengedett migránsokat osztaná szét a többi EU-tagállam közt, de főként azokban az országokban, ahol még nem él nagy létszámú afrikai és arab lakosság.

Spanyolország a kötelezően előírt 17337 főből eddig 1304 menekültet fogadott be, a nemzetközi Soros-hálózat emiatt nem-kormányzati szervezeteket mozgósított. Az Amnesty International egy George Soros pénzén működő szervezet. Soros szerint évente legkevesebb egymillió migránst kell beengedjen a Európai Unió.

http://www.hidfo.ru/2017/06/tobb-ezer-tunteto-kovetelte-hogy-a-kormany-fogadjon-be-migransokat/

Fájó pont az osztrákoknak az orosz élelmiszeripar önellátásra törekvése

Karlheinz Kopf, az osztrák parlament alelnöke azt mondta, Oroszországban az élelmiszeripar egyre inkább képes fedezni a hazai szükségleteket, és ez a fajta önellátásra törekvés hátrányosan érinti az exportorientált osztrák mezőgazdaságot.

Kopf szerint közvetlenül érinti Ausztria mezőgazdaságát az orosz élelmiszeripar önellátásra törekvése, mert ezáltal egyre kevésbé van szükség osztrák termékekre az orosz piacon. A politikus nemrég találkozott Vjacseszlav Vologyinnel, az orosz parlament alsóházának elnökével, ekkor személyesen is tájékoztatta arról, hogy Ausztria számára fájó pont az orosz önellátás.

„Ausztria érdekeit szem előtt tartva, nekünk fájó pontot jelent Oroszországnak ez a fajta növekvő ereje, illetve az a képessége, hogy önellátást alakítson ki a mezőgazdaság és számos más téren.” – mondta, hozzátéve, hogy az osztrák vállalatok számára mindig is jövedelmező volt az orosz piacon értékesítés.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

„Természetesen, a mi mezőgazdaságunk megszenvedi ezt a helyzetet. Ugyanakkor, az eddig elért és a jövőben elérni szándékozott orosz gazdasági erő további lehetőségeket tartogat számunkra, például a feldolgozóipar terén.” – mondta, hozzátéve, hogy vélhetően ez a lehetőség is addig adott, ameddig Oroszország nem teljes mértékben saját magának gyártja a feldolgozóiparban használt berendezéseket.

Kopf hangsúlyozta, hogy a két ország közti gazdasági együttműködés és kereskedelem egyúttal a béke záloga és a párbeszéd fontos platformja is volt.

A nyugati országok és Oroszország közti viszony 2014-ben romlott meg drasztikusan, amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok szektoriális szankciókat hozott az orosz gazdaság ellen. Oroszország a szankciókra behozatali tilalommal és bizonyos iparágakban a teljes önellátásra törekvéssel reagált.

http://www.hidfo.ru/2017/06/fajo-pont-az-osztrakoknak-az-orosz-elelmiszeripar-onellatasra-torekvese/

Minden szükséges forrást megkapott az „Északi Áramlat 2”

A projekt megvalósítása a tervek szerint halad; minden forrás adott ahhoz, hogy Németország tovább növelje az orosz gázimportot.

Alekszandr Medvegyev, a Gazprom igazgatóságának elnökhelyettese ma bejelentette, hogy a korábban kötött megállapodásoknak megfelelően mostanra minden szükséges összeg beérkezett az Északi Áramlat 2 megvalósításához adott bankszámlákra, aminek a 2017-es év folyamán meg kellett érkeznie. Mivel minden európai szerződött fél befizette a részét, a projekt megvalósítása akadálytalanul zajlik.

Április 26-án a Nord Stream AG pénzügyi megállapodást írt alá a francia Engie, az osztrák OMV AG, a holland Shell és a német Uniper ill. Wintershall vállalatokkal. Az öt vezető energetikai cég vállalást tett arra, hogy finanszírozzák a gázprojekt teljes költségének 10-10%-át. Ezek az összegek érkeztek meg mostanra az Északi Áramlat 2 számláira.

A közös projekt évente 55 milliárd köbméter orosz gázt fog szállítani a Balti-tengeren keresztül egyenesen Németországba.

http://www.hidfo.ru/2017/06/minden-szukseges-forrast-megkapott-az-eszaki-aramlat-2/

Nem veszik figyelembe az ukránok érdekeit az orosz gázt importáló németek

A Wintershall német energetikai cég igazgatótanácsának elnöke egyértelművé tette, hogy nem fogják figyelembe venni Ukrajna érdekeit, miközben tovább növelik Németországban az orosz gázimportot.

Mario Mehren, a Wintershall igazgatótanácsának elnöke a Der Spiegel német lapnak nyilatkozva elmondta; a vállalat nem hajlandó vitát folytatni arról, hogy az Északi Áramlat 2 projekt miatt Ukrajna elesik a gáztranzitból korábban szerzett bevételeitől.

„Vállalatként nem az ukrán állami költségvetés konszolidálása a célunk” – mondta.

Mehren ráadásul felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán gáztranzit-rendszer nagyon rossz állapotban van; az európai felhasználók évtizedeken át milliárdokat fizettek ki az Ukrajnán át továbbított gázért, de „ezt a pénzt mindenre költötték, kivéve a gázvezetékek karbantartására.”

A Wintershall reményei szerint a közeljövőben sikerül megvalósítani az Északi Áramlat 2-t, és Mehren kijelentése szerint Oroszország az egyetlen forrás, ami el tudja látni Európát megfizethető árú gázzal.

Az Északi Áramlat 2 projektről 2014 szeptemberében kötöttek előzetes megállapodást a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon. A tervek szerint 2019-ben kezdi meg működését, és évente 55 milliárd köbméter orosz gázt fog továbbítani Németországba.

http://www.hidfo.ru/2017/06/nem-veszik-figyelembe-az-ukranok-erdekeit-az-orosz-gazt-importalo-nemetek/

Egymást fogják felfalni a liberálisok

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóvá tétele miatt egyre több liberális sajtóorgánum próbál olvasóihoz fordulni támogatásért. Kérdéses, hogy van-e a magyar olvasóknak igénye ennyi liberális sajtóorgánum fenntartására.

A magyar médiapiacon évek óta zajló nagy átrendeződést csak a legnagyobb, piaci alapon is működőképes liberális sajtóorgánumok élhetik túl, a kisebbek vélhetően el fognak tűnni – derült ki egy a Kettős Mérce blogon megjelent írásból. A néhány hete közölt cikk a hirdetők politikai elvárásait és a kormány állítólagos nyomásgyakorlását tette felelőssé a kisebb lapok várható megszűnéséért. A közelmúltban többek között a 444.hu is olvasói támogatását kérte a továbbműködéshez, amit sokan már a megszűnik előjeleként értelmeztek.

„Az Index vagy az RTL Klub nyilvánvalóan túléli ezeket a támadásokat, mert óriási elérésük miatt megkerülhetetlenek egy nem politikai szempontok szerint megtervezett médiakampányban. De a kisebb portálok felületére, így a 444-re már nem feltétlenül van szüksége a hirdetőknek.” – írták.

A kedden elfogadott új civiltörvény szintén anyagi gondokat okozhat a liberális sajtónak. Mint a 444.hu példája is mutatja, az ilyen internetes lapok a nemzetközi Soros-hálózat pénzéből is kapnak juttatásokat, ami ha nem is fedezi az összes működési költséget, hiányát minden bizonnyal meg fogják érezni.

Maga a közösségi finanszírozásra átállás is arra utalhat, hogy az érintett személyek tudják, nemsokára már nem fognak problémamentesen hozzájutni a külföldi forrásokhoz. Az új törvénynek köszönhető fokozott ellenőrzés közepette könnyebben felfigyelhetnek a hatóságok néhány olyan alapítványra vagy egyesületre, ami gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem folytat, azon kívül, hogy külföldi támogatásban részesül, majd Magyarországon mindenféle indokkal pénzt osztogat/költ (ami így a másodvonalas szervezet esetében már magyar támogatásnak minősül). A donorszervezetek lassú elhullásával pedig a liberális lapok rákényszerülnek arra, hogy az olvasókhoz forduljanak.

Az Átlátszó.hu így próbálja elnyerni a célközönség kegyeit: „Kormánypropaganda helyett valódi hírek! Átlátszó előfizetőnek lenni büszkeség.” A 444.hu pedig ezt írja: „Jó cikkeket, videókat készíteni sok ideig tart, és ezért sokba is kerül. Szeretnénk minél több jó anyagot csinálni, erre fogjuk költeni a pénzt. A támogatásoddal a 444 függetlenségét is erősíted.”

Kérdéses, hogy amennyiben a liberális lapok áttételes külföldi támogatás helyett elkezdenek piaci alapon, vagy közösségi alapon az olvasók támogatásával működni, hány olyan lap lesz, aminek hosszú távon így biztosított lehet a működése. Egy olyan országban, ahol a lakosság többsége ellenzi a tömeges bevándorlást és a nemzetállami szuverenitás feladását, egyszerűen nincs igény ennyi és ekkora médiafelületre, ami ezeket a nézeteket képviseli. A liberális médiafölény egy mesterségesen fenntartott buborék volt, ami a külföldi pénzek akadozása esetén kipukkan; a külföldi források elapadásával hamar el fog dőlni, van-e a magyar olvasóknak igénye ennyi liberális sajtóorgánum fenntartására.

http://www.hidfo.ru/2017/06/egymast-fogjak-felfalni-a-liberalisok/

Hét év börtönbüntetés egy bírának puccskísérletben részvétel miatt

A hét év börtönbüntetésre ítélt személy olyan ítéleteket hozhatott volna, amivel legitimmé teszi a puccsot, ha az sikerrel jár.

Egy török bíróság szerdán hét év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy bírát, aki háborús bűnök ügyében szokott eljárni az ENSZ számára. Aydin Sefa Akay a vád szerint részt vett a tavaly elbukott puccskísérletben azáltal, hogy tagja a Fetullah Gülen -féle terrorszervezetnek, ami tavaly nyáron megpróbálta erőszakos úton megdönteni a legitim kormányt.

Aydin Sefa Akayt tavaly szeptemberben tartóztatták le saját otthonában, és terrorizmussal vádolták meg, mivel bizonyíthatóan tagja a Gülen -féle terrorszervezetnek. A török kormány korábban Fethullah Gülent azzal vádolta, hogy külföldi titkosszolgálatok segítségével az ő szervezete próbált katonai puccsot végrehajtani. Az Ankarában és Isztambulban zajló fegyveres harcokban több száz ember veszítette életét.

Korábban Gülen és az amerikai kormány is tagadta a vádakat, mely szerint ők lennének felelősek a puccskísérlet beindításáért.

A nyomozás során azonban Akay volt az egyik legmagasabb rangú letartóztatott személy, és “bizonyítást nyert, hogy ő is használt egy Bylock nevű okostelefonos applikációt, amit Gülen mozgalmának tagjai használnak kapcsolattartásra”.

A tavaly júliusban történt katonai puccskísérletet néhány óra alatt leverték a kormányerők, de ez idő alatt is több mint 240 ember veszítette életét és több mint kétezren sebesültek meg a harcokban. Törökországban azóta több ezer katonát tartóztattak le a puccskísérletben részvétel miatt, emellett számos aktivistát, újságírót is bíróság elé állítottak, akiknek a gyanú szerint köze volt Gülen szervezetéhez.

http://www.hidfo.ru/2017/06/het-ev-bortonbuntetes-egy-biranak-puccskiserletben-reszvetel-miatt/

Megdöbbentő, milyen eredményre jutottak ezek az amerikai ügynökszakértők

Egy amerikai intézet számára készített közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a magyarok többsége mindenről pont azt gondolja, amit az USA külpolitikája szerint gondolni kell.

Megdöbbentő kutatást hoztak nyilvánosságra egy Amerika-barát, bevándorláspárti weboldal készítői: kiderült, hogy a magyarok többsége pont úgy gondolkodik, mint ők. A lakosság többsége le akarja bontani a határkerítést, és nem támogatja a kapcsolatok szorosabbra fűzését Washington fő riválisával.

„Egy amerikai intézet megrendelésére készült felmérés szerint a magyarok többsége elutasítja a határok lezárását, mivel szerintük egyetlen uniós tagország sem képes megoldani önmagában a menekültválság okozta problémákat.” – írták.

Az Átlászó.hu által közölt adatokból emellett kiderült, hogy a magyarok többsége szerint nem szabad szorosabbra fonni a kapcsolatokat Oroszországgal akkor sem, ha az Európai Unióban ilyen folyamatok indulnak meg.

„Az adatok szerint a térségben Magyarországon legnagyobb azon embereknek az aránya, akik függetlenül az Európai Unió aktuális politikájától, semmiképp nem próbálnának közeledni Oroszországhoz.”

A kutatásból emellett kiderült, hogy a magyarok többsége teljesen meg van elégedve az euro-atlanti integrációt és bevándorlást képviselő fővonalú média tevékenységével. A megkérdezettek közel negyven százaléka szerint nagyon professzionális, amit az atlantista sajtó művel, további közel negyven százalék szerint próbálnak profik lenni.

Összegzésként az atlantista lap azt írta, hogy az emberek az EU-tól és NATO-tól várják a béke és biztonság helyreállítását.

„A V4 országok lakossága a béke és biztonság helyreállítását inkább olyan kollektív szervezetektől várják, mint az EU és a NATO.”– írták.

A kutatás hitelessége azonban erőteljesen megkérdőjelezhető; kiderült, hogy készítői eleve ellenséges szemszögből vizsgálták az emberek Oroszországról alkotott véleményét. Ezt az Átlátszó.hu maga is írja: „A kutatás célja […], hogy jobban megértsék, vajon az egyes visegrádi országok társadalmaiban milyen réseket próbál kihasználni a Kreml, illetve milyen mértékű a közép-európai országokban az orosz dezinformációs tevékenység.”

Utóbbi – dezinformációs tevékenység – alatt egyébként hasonló jelenséget kell érteni, mint amit ezzel a kutatással az Átlátszó.hu művel. Ha egy amerikai intézet olyan kutatást közöl, miszerint az emberek szoros kapcsolatot akarnak Amerikával, és be akarják engedni a migránsokat, hogy az USA-hoz hasonló szép színes ország legyünk, az a liberálisok szerint nyilvánvalóan hiteles. Ugyanakkor, ha egy orosz kutatóintézet közölne olyan tanulmányt, miszerint az emberek nem akarják beengedni a migránsokat, és szoros kapcsolatot akarnak Moszkvával, az már dezinformáció.

A kétfajta megközelítés közt az a különbség, hogy az atlantista – fővonalú – média szerint a nyugati egyetemen végzett szakértőket szakértőnek kell tartani, az orosz egyetemen végzett szakértőket viszont orosz ügynöknek.

http://www.hidfo.ru/2017/06/megdobbento-milyen-eredmenyre-jutottak-ezek-a-szakertok/

Megszavazta az országgyűlés a külföldi ügynökszervezetek átláthatóvá tételét

Elfogadta az országgyűlés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló indítványt. A kezdeményezést a Fidesz-KDNP politikusai támogatták, az MSZP, LMP és Jobbik tagjai nem támogatták.

Az új törvény szerint azok a civil szervezetek, melyek külföldről 7,2 millió forintnak megfelelő összegnél nagyobb támogatást kapnak, 15 napon belül kötelesek jelezni a bíróságon külföldi támogatottságukat, ezt követően külföldi támogatottságú szervezetté minősítik őket.

Az érintett szervezetek emellett a nyilvánosság számára egyértelműen látható módon – honlapjaikon, általuk kiadott sajtótermékekben – fel kell tüntessék, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

Az MTI szerint az indítványt 130 „igen” és 44 „nem” szavazattal fogadták el, 24 fő pedig tartózkodott a szavazástól. Igennel a Fidesz-KDNP tagjai szavaztak. Akik nem támogatták a kezdeményezést, azok közül az MSZP és LMP tagjai nyíltan nemmel szavaztak, a Jobbik tagjai pedig tartózkodtak.

Az új törvény szerint azok a külföldről finanszírozott szervezetek, melyek nem tesznek eleget az előírásoknak, felszólításban részesülnek, majd pénzbírsággal büntethetőek.

http://www.hidfo.ru/2017/06/megszavazta-az-orszaggyules-a-kulfoldi-ugynokszervezetek-atlathatova-tetelet/

Nem tetszik egy törvény a külföldi civileknek, emiatt nem fogják betartani

Az Open Society Foundations központja New Yorkban.

Nem tetszik egy új törvény a külföldről pénzelt civil szervezeteknek, emiatt bojkottot hirdettek. A Soros-hálózat tagjai nem akarják feltüntetni a kiadványaikban, hogy tevékenységükért külföldről fizetik őket.

Bojkottot hirdetnek egy amerikai milliárdos pénzén működő civil szervezetek, miután úgy gondolják, hogy egy az országgyűlés által elfogadott törvény számukra nem előnyös helyzetet teremt. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet ügyvezető igazgatója alig néhány órával a törvény elfogadása után nyilatkozott az Indexnek; az interjú során elismerte, hogy George Soros alapítványhálózatának pénzéből működnek. A szervezet vezetője az ország legnagyobb államellenes lapjának nyilatkozva polgári engedetlenséget hirdetett.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója azt mondta, nekik nem számít, milyen kormány irányítja Magyarországot, ők mindig az állam ellen pozicionálják magukat, és ezért a tevékenységért külföldről fizetik őket.

„Nem fogjuk regisztrálni magunkat külföldről támogatott szervezetként, még ha a támogatásaink nagy részét onnan is kapjuk.” – mondta, hozzátéve, hogy „a TASZ […] a mindenkori magyar állammal szemben képviseli az állampolgárok érdekeit”, legnagyobb támogatója pedig „a Nyílt Társadalomért Alapítványok (Open Society Foundations) és több más külföldi magánalapítvány.”

Kapronczay kifejtette: ő teljesen elfogadhatónak tartja, hogy olyan országos hálózatok működjenek Magyarországon, melyeket külföldről fizetnek, és mindenféleképpen a magyar állammal szemben pozicionálják magukat.

A külföldről pénzelt szervezet vezetője alig néhány órával azután nyilatkozott a Bilderberg csoport magyarországi szponzora által tulajdonolt Indexnek, hogy az országgyűlés elfogadta a törvényt, mely szerint a külföldről finanszírozott csoportok fel kell tüntessék a kiadványaikban, hogy külföldről támogatják őket.

Bár az interjú során a TASZ vezetője nem próbált távolabb tekinteni a saját anyagi problémájuknál, az általuk kezdeményezett bojkott precedenst teremthet. A civil szervezet vezetője az ország legnagyobb internetes lapjának nyilatkozva gyakorlatilag egy olyan álláspontot képviselt, mely szerint az állampolgárok egyéni szimpátiától tehetik függővé a jogkövető magatartást; ne kelljen betartani egy nekünk nem tetsző törvényt, ha azt morálisan kifogásolhatónak tartjuk.

Talán maguk a liberálisok tudják legjobban, hogy az emberek erkölcsisége nem egyöntetű. Valaki a civiltörvényt tartja morálisan elfogadhatatlannak, más viszont egészen más törvényeket, amiket a liberálisok a demokrácia alapvető kellékének tartanak. Mivel utóbbi esetekben a hatóságok mégis betartatják a törvényeket, érthetetlen, hogy a külföldről pénzelt civilek milyen alapon akarnának mentesülni egy nekik nem tetsző törvény alól.

http://www.hidfo.ru/2017/06/nem-tetszik-egy-torveny-a-kulfoldi-civileknek-emiatt-nem-fogjak-betartani/

A német külügyminisztérium tiltakozik a külföldi ügynökszervezetek leleplezése ellen

A német külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy Magyarország egy törvénymódosítással megpróbálja átláthatóvá tenni a külföldről finanszírozott civil szervezetek működését.

A német külügyminisztérium szóvivője, Martin Schafer szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország egy társaságba tartozik Oroszországgal, Kínával és Izraellel, amiért „ellenséges tevékenységnek tekinti az NGO-k külföldi finanszírozását.” A német kormány – elmondása szerint – „kritikus dialógust” folytat a magyar kormánnyal az újonnan elfogadott törvénnyel kapcsolatban, ami „nehéz helyzetbe hozza a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezeteket.”

Kedden a parlament elfogadta a törvényjavaslatot, mely szerint külföldről támogatott szervezetként kell regisztráljanak azok a civil szervezetek, melyek több mint 7,2 millió forintnak megfelelő összegű külföldi támogatásban részesülnek. A törvény szankciókat helyez kilátásba arra az esetre, ha egy civil szervezet nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek.

A sajtótájékoztató alapján a német kormány nagyon sérelmezi az átláthatóságot: Schafer szerint jelenleg is „kritikus dialógust” folytatnak a kormánnyal (vagyis megpróbálnak nyomást gyakorolni az irányba, hogy a kormány enyhítse vagy törölje el az új szabályozást). A szóvivő kijelentette; a német kormány figyelemmel fogja kísérni, milyen hatást gyakorol az új szabályozás a magyarországi civil szervezetekre.

Schafer nem indokolta meg, Németországnak milyen alapon lehet beleszólása ebbe a magyar belügybe, de vélhetően ugyanolyan alapon, mint az amerikaiaknak: saját maguk által finanszírozott szervezetek működését féltik.

A németeknek is köze lehet a Budapesten kezdődő tüntetésekhez

A szóvivő szerint Magyarország az új törvény miatt „egy társaságba tartozik Oroszországgal, Kínával, Izraellel.”

A három ország politikájában az a közös vonás, hogy szuverén államként fel mernek lépni a külföldi befolyással szemben, akár az ellenérdekelt országok kritikái és nyomásgyakorlása ellenében is.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nemet-kulugyminiszterium-tiltakozik-a-kulfoldi-ugynokszervezetek-leleplezese-ellen/

Az amerikai nagykövetségnek is véleménye van erről a magyar belügyről

Az amerikai nagykövetség közleményt adott ki egy a magyar országgyűlés által kedden elfogadott törvény kapcsán.

A 444.hu, az Index, és számos más liberális sajtóorgánum címlapon jelentette meg az amerikai nagykövetség kritikáját egy jogszabállyal kapcsolatban, amit kedden fogadott el a magyar országgyűlés. A követség politikai állásfoglalást fogalmazott meg a magyar belüggyel kapcsolatban; e szerint az Egyesült Államok kormányát aggodalommal tölti el egy a magyar országgyűlés által elfogadott törvény.

„Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a magyar parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amely méltánytalanul sújtja a magyar civil szervezetek egy célzott csoportját, akik közül sokan a korrupció elleni harcot, valamint az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmét tekintik fő feladatuknak” – áll a 444.hu által idézett közleményben.

Az Index.hu szintén örült a külföldi nyomásgyakorlásnak. Ők azt írták: „Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége határozott hangú nyilatkozatban szólalt fel a kedden elfogadott civilellenes törvénnyel szemben, a megbélyegezni kívánt civil szervezetek védelmében.”

Az amerikai nagykövetség magyar nyelven megjelent közleménye ráadásul utalást tesz arra, hogy amennyiben a módosított civiltörvény érvényben marad, a kormányellenes csoportok tevékenysége egyre kevésbé lesz demokratikus jellegű.

„Ez az új törvény megbélyegez helyi szervezeteket — különösen azon kormányzati kommunikáció kontextusában, mely a külföldről támogatást kapó civil szervezeteket úgy ábrázolja, mint amelyek a társadalom érdeke ellenében tevékenykednek –, és elrettentő hatással lesz a magyarok önszerveződésére és azon képességére, hogy aggodalmaikat demokratikus úton hozzák a kormány tudomására.”

Érdemes figyelni a szórendet: nem “demokratikus úton a kormány tudomására hozzák”, hanem “demokratikus úton hozzák a kormány tudomására”. A szórend arra utal, hogy nem a tudomására hozás képessége fog megszűnni, hanem a tudomására hozás mint olyan – egyre kevésbé lesz demokratikus jellegű.

A követség közleménye alapján, ha a külföldről pénzelt civilek regisztrációs kötelezettsége érvényben marad, a civil szervezetek olyan módon fogják aggodalmaikat a kormány tudomására hozni, ami nem demokratikus jellegű. Egyelőre nem tudni, hogy ez nyílt fenyegetést jelent-e, vagy véletlen fogalmazták meg félreérthetően a közleményt.

Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai diplomácia megpróbál nyíltan beavatkozni a magyar belügyekbe. Évekkel ezelőtt az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend maga is részt vett azon a felvonuláson, ahol a tüntetők megrongálták a kormánypárt székházát. Legutóbb a G. Soros által alapított egyetem privilégiumainak megvonása ellen tiltakoztak az amerikai diplomaták – a CEU ügyében szintén közleményeket adott ki, nyílt politikai állásfoglalásokat tett egy magyar belügy kapcsán az amerikai nagykövetség.

http://www.hidfo.ru/2017/06/az-amerikai-nagykovetsegnek-is-velemenye-van-errol-a-magyar-belugyrol/