Lengyelország korlátozás nélkül megfigyelheti a külföldi állampolgárokat

Mariusz Blaszczak, Lengyelország belügyminisztere védelmébe vette az ország új terrorizmusellenes törvényét, és azt ígéri, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok nem fognak visszaélni a kiterjedt jogkörökkel, az új eszközrendszert nem fogják felhasználni civilek megfigyelésére.

Lengyelország kormánya tegnap elfogadott egy új törvényt, ami lehetővé teszi a külföldi állampolgárok digitális kommunikációjának teljes megfigyelését, a bizalmas adatokhoz való hozzáférést, a telekommunikációs szolgáltatókkal teljes adatmegosztást a személyes adatokra vonatkozóan, illetve szükség esetén – számos más intézkedés mellett – a határ teljes lezárását, amennyiben az terrorveszéllyel indokolható.

A belügyminiszter az új törvény kapcsán hangsúlyozta, hogy ezeket a rendkívüli jogosultságokat nem belföldi magánszemélyek lehallgatására fogják használni, hanem az országban tartózkodó külföldi állampolgárok megfigyelésére. Blaszczak a Telewizja Polskanak nyilatkozva azt mondta, “Olyan időket élünk, amikor mindenki, aki a nemzetbiztonságra veszélyt jelent, a titkosszolgálatok megfigyelésének alanyává válik. Az iskolák mellett kamerák rögzítik az emberek mozgását. Amikor felszállunk a buszra, ott is kamerák vannak. Ugyanakkor, ezek a kamerák segítettek beazonosítani a gyilkosokat, terroristákat, öngyilkos merénylőket, segítettek beazonosítani ezeknek a személyeknek a segítőit, valamint segítették egész terrorista hálózatok felszámolását.”

Elmondása szerint az ellenzék jogi aggodalmainak nincs alapja, és nem megengedhető, hogy az állam felkészületlen legyen a terroristákkal szemben. Az új terrorellenes törvény várhatóan júniusban lép életbe.

http://www.hidfo.ru/2016/05/lengyelorszag-korlatozas-nelkul-megfigyelheti-a-kulfoldi-allampolgarokat/

Költségvetés 2017: a választásra ágyaz elő a Fidesz

Április végén nyilvánossá vált a 2017-es költségvetés tervezete. A betervezett számok alapján megállapítható, hogy az elmúlt évekhez képest a kormány nagyon bőkezűnek mutatkozik, mivel szinte mindenre kicsit többet szándékoznak költeni, mint az előző években. Néhány kulcságazatra pedig több 100 milliárd forintot különítenek el.

A tények ismeretében nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a 2017-es költségvetés egy választási költségvetés, megágyazva a 2018-as országgyűlési választásnak. Az elmúlt hónap tüntetéseinek hatására például többet költenek majd egészségügyre és oktatásra, igaz ez nem jelenti azt, hogy sikerül is megoldani a problémákat. Arra viszont elegendő lehet, hogy elnémítsák a tüntetőket.

A törvényjavaslatból viszont az is kiolvasható, hogy nem kerültünk közelebb a nullás költségvetéshez, ráadásul a stabilitási törvény egyik költségvetési szabályát is megsérti.

Választási költségvetés

Láthatóan elfogyott a kormány muníciója a 2018-as választásra, ezért idő előtt beterveztek egy választási költségvetést, amelyben olyan bőkezű osztogatásba kezdenek, mint az elmúlt 6 évben egyszer sem. Az elmúlt egy évben a kormánypárt a "háborús kommunikációt" a migrációs válságra építette, azonban azzal, hogy Brüsszel elvetette a kötelező kvótáról szóló javaslatot - ennek ellenére a Fidesz mégis több milliárd forintért népszavazást tartana a kérdésről -, és a Magyarországot érintő migrációs hullám megszűnt, a lakosság körében érdektelenné vált a kérdés. Ezzel szemben egyre nagyobb elégedetlenség bontakozott ki a kormánnyal szemben, a közoktatásban dolgozók utcára vonulása és sztrájkjai pedig rámutattak arra, hogy Magyarország korántsem az a sikeres ország, mint amit a Fidesz-propaganda sulykol. Szinte nyilvánvaló, hogy ezt az elégedetlenségi hullámot próbálja csitítani a kormány a 2017-es költségvetéssel, amelyben a tervek szerint számos kulcságazat jelentős többlettámogatást kap:

- Oktatásra 261 milliárd forinttal jut több, mint idén, az egészségügyre pedig 164,4 milliárd forinttal. Ezzel gyakorlatilag enyhíteni próbálják az elmúlt hónapok presztízsveszteségét, hiszen a tanárok és egészségügyi dolgozók körében kialakult elégedetlenség már elérte azt a szintet, amely cselekvésre kényszeríti a kormányt. Az viszont biztosra vehető, hogy ennyi pénzzel nem lehet megoldani a két kulcságazatban uralkodó áldatlan állapotokat, csupán tompítani lehet az elégedetlenséget. Az oktatási kiadásokkal kapcsolatban azonban nem egyértelmű, hogyan is jön ki a többletforrás: vélhetően az a Klik jut többletforráshoz, amellyel nagyon sok probléma volt az elmúlt években. Felsőoktatásra 84 milliárd forint plusz jut, azonban ennek jelentős hányadát adja ki a Testnevelési Egyetem új kampuszának építése. Az egészségügynek juttatott többletforrások a kórházi ellátásba kerülnek (fogorvosoknak, háziorvosoknak nem jut több), vélhetően a nővérek siralmas helyzetén próbálnak javítani, bár ennyi pénz biztosan nem elegendő arra, hogy a súlyos munkaerőhiányt mérsékelni tudja.

- Rendvédelemre és közbiztonságra 196 milliárd forinttal többet tervezett be a kormány, ezzel gyakorlatilag a Jobbik vitorlájából próbálják kifogni a szelet, mivel az ellenzéki párt programjának középpontjában mindig is ott volt a közbiztonság kérdése.

- Közlekedésre és távközlésre 471 milliárd forinttal jut több, ami átfogó infrastrukturális beruházásokat vetít előre.

- A sportrajongóknak sincs okuk a panaszra, a különböző sportok direkt támogatásai 178 milliárd forintra emelkednek.

A közmunkaprogram jövőre is dübörögni fog, az idei 340 milliárd forint után, jövőre 325 milliárd forintot terveztek be. A kormány azzal számol, hogy a foglalkoztatásbővülést már nem a közmunkaprogram fogja hajtani, azonban az így is jelentős összegnek köszönhetően a közmunkaprogramnak továbbra is meghatározó szerepe lesz.

A Lázár János által beharangoztatott átfogó bürokráciacsökkentésből viszont semmit sem látni a költségvetési tervben, mi több, a közszférában dolgozók létszáma 2017-ben 0,9 százalékkal fog emelkedni.

Adóváltoztatások

2017-ben az adórendszerben is várható több változás:

- A friss tej, baromfihús, és tojás áfakulcsa 5 százalékra csökken, az éttermi szolgáltatások és internet áfakulcsa pedig 18 százalékra mérséklődik.

- A kétgyermekes családok családi adókedvezménye 5 ezer forinttal 15 ezer forintra emelkedik.

- A kkv-k további kedvezményekben részesülnek.

- A dohánykedvelők viszont nem fognak örülni, mivel másfél év alatt 29 százalékkal emelkedne a dohánytermékek jövedéki adókulcsa.

Távol vagyunk a nullás hiánytól

A 2017-es költségvetés egyik legnagyobb trükkje az, hogy a kormány úgy próbál meg beállítani egy nullás költségvetést, hogy az valójában nem is nullás. A költségvetést gyakorlatilag három részre bontották: működési költségvetés, hazai felhalmozási költségvetés és európai uniós fejlesztési költségvetés, majd a számokat úgy variálták, hogy a működési költségvetés részben az nullára jöjjön ki. Az áfabevételek például nemes egyszerűségre két részre bontották, és egy bő 1000 milliárdot a fejlesztési költségvetés alá pakoltak be. Hogy mi ebben a logika? Semmi, csupán annyi, hogy a működéi költségvetésben jól néz ki, hogy az összes bevétel egyenlő az összes kiadással.

A pénzforgalmi szemléletű hiány ennek ellenére várhatóan magasabb lesz, mint az idei: közel 1200 milliárd forint. A hiánycél 2,4 százalék, magasabb, mint az idei, ez pedig szintén azt mutatja, hogy a kormány a lazítás irányába lép el jövőre. Azzal, hogy a jövő évi hiány 2,4 százalékra emelkedik, a strukturális hiány is várhatóan emelkedni fog, Magyarország pedig megsérti a középtávú költségvetési célra (MTO) vonatkozó előírást, mivel az előírt 1,7 százalék helyett 2,1 százalék lesz. A kormány ezzel nemcsak a stabilitási törvényt sértené meg, hanem az uniós előírásokat is. A törvénysértésre az általában csendben lévő Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet, de az eddigi reakciók alapján elmondható, hogy a kormány nem vette komolyan a figyelmeztetést.

Néhány év múlva jöhet a visszaesés

Közgazdászok egybehangzó véleménye alapján - leszámítva a kormányközeli Századvéget - a jövő évi költségvetés nagyon optimista számokkal számol, és azzal, hogy kiköltekeznek jövőre, az azt követő években  jelentősen mérséklődni fog a szerkezetileg amúgy is gyenge lábakon álló gazdasági növekedés. A növekedést eddig a kormányzati költekezés és az uniós források húzták, 2019 környékén viszont könnyen visszaüthet a kormánynak az a terve, hogy a ciklus első felében megpróbálják lehívni a források jelentős hányadát. A fenntartható növekedés tehát egyértelműen nincs megalapozva, de még az sem biztos, hogy a kormány által 2017-re kivetett 3,1 százalékos növekedés meg fog valósulni. Az optimista becslések pedig az adóbevételek is érintenék, így várhatóan az elsődleges egyenleg vonatkozó hiány is magasabb lehet. Valószínűleg ez azonban kevésbé érdekli a kormányt, és a fejekben már a 2018-as választás jár, nem véletlen, hogy ehhez szabták a 2017-es költségvetés tervét.

TényTár

Megbomlott tekintély: Nem fogadja el a pártelnök döntését Hegedűs Lórántné

Hegedűs Lórántné továbbra sem fogadja el Vona Gábor pártelnök döntését, amivel a Jobbik négy politikusának – köztük három alelnöknek – megtiltotta, hogy alelnökjelöltként induljanak a párt következő tisztújító kongresszusán. Miközben a párt egysége ebben a tekintetben megbomlani látszik, alternatív sajtóorgánumok Hegedűsné esetleges ügynök kapcsolatával kezdtek foglalkozni.

Intenzív pozícióharc zajlik a Jobbik soraiban az idei tisztújító kongresszust megelőzően, és mint kiderült, a pártelnök által háttérbe szorítani szándékozott politikusok közül nem mindenki fogadta el az elnöki vétóra vonatkozó döntést. Novák Előd a fővonalú sajtó részéről intenzív pszichológiai nyomásgyakorlás alá került, amelyből úgy tűnhetett, elsősorban az ő elhamarkodott reakcióitól várhattak egy esetleges pártszakadást. Később kiderült: Hegedűs Lórántné maga is jelölteti magát alelnökként, erről a tervéről pedig Vona Gábor kérésére nem volt hajlandó lemondani, illetve egyértelművé tette, hogy akkor is jelölteti magát, ha a pártelnök később vétóval él az ő esetében.

A politikus május 2.-án saját Facebook-oldalán így számolt be a történtekről: “A mai napon Vona Gáborral folytattam egyeztetést a tisztújításról. Az ott elhangzottak alapján, továbbra is elhatározott szándékom, hogy induljak a Jobbik alelnöki jelöltségéért. Ebben a megmérettetésben számítok mindenkire, akik azonosulnak az általam képviselt értékrenddel”. Emellett kifejezésre juttatta, hogy a pártban tapasztalt közösségi támogatást erősebb köteléknek érzi, mint egy pártvezető által adott utasítást. “Egy értékközösségen alapuló bajtársi szövetség erősebb felhatalmazást adhat, mint bármely jogi regula.” Hegedűsné a horizontális/vertikális választóvonalak mentén ezáltal egyértelművé tette, hogy a párt hierarchiáját nem ismeri el, ami jobboldali közösségek számára ismét új kontextusba helyezte a Jobbikon belül zajló változásokat.

A politikus saját Facebook-oldalán tegnap egy újabb, a tisztújítással kapcsolatos bejegyzés jelent meg, amiben arra kéri híveit, hogy ne jelezzék szimpátiájukat a nyilvánosság számára is látható módon: “Kedves Barátaim! Arra kérem a jobbikos tagtársakat és tisztségviselőket, hogy biztonsági okokból az országos tisztújításig ne lájkolják, ne kommenteljék posztjaimat. Megértéseteket, türelmeteket köszönöm!”

A fentiekből látható; a Jobbik soraiban továbbra is intenzív pozícióharc zajlik, ennek részeként az alelnöki posztért mégis induló jelölt annak lehetőségével számol, hogy támogatóit esetleg a pártvezetés részéről retorzió éri, vagy látható támogatásukat a média érdeklődése övezheti.

Annak okán, hogy Hegedűsné ebben a nehéz helyzetben az adott szervezet hierarchiája ellenében foglalt állást, a jobboldali közösségekben számos alternatív magyarázat kezdett terjedni arra vonatkozóan, hogy Vona Gábor és az általa megvétózni szándékozott politikusok milyen szerepet töltenek be a pártban, illetve, hogy radikálisnak tekinthetőek-e egyáltalán.

A Médiavadász.info hasábjain megjelent, “Az igazi radikalizmus” c. publicisztika részletezi, hogy az egyes, Vona Gábor által háttérbe szorítani szándékozott politikusok milyen szerepet töltenek be a Jobbikban. “A liberális média ugyanis azt állította, Vona Gábor megválik a „radikálisaitól”, tovább erősítvén a „cukiskodó” és „néppártosodási” törekvéseket. Mint majd látni fogjuk, az állítás nemcsak azért hamis, mert a vezetőségben továbbra is maradtak úgynevezett radikálisok, hanem azért is, mert – tüzetesebben megvilágítva a kérdést – a szóban forgó alelnökök a szó eredeti értelmében nem is nevezhetők radikálisoknak.”

A szerző értelmezése szerint a Jobbik vezetője által háttérbe szorított politikusok nem tekinthetőek kifejezetten radikálisnak, ennek részeként pedig kifejti, hogy Szávay és Apáti olyan “intellektuális hiányosságokkal” küzdenek, ami felelős vezetői pozícióban megengedhetetlen, valamint “értetlenséget mutatnak a vallás és hagyomány irányába.” Novák Előd kapcsán pedig azt írja, “annak az útszéli vagdalózásairól elhíresült, a kádári proletárok stílusát továbbvivő Kuruc.info-nak az egyik meghatározó alakja, amelyik, még ha tartalmaz is értékes írásokat, elsőlegesen a nemzeti gyűlölködést és – ahogy a honlap neve is sugallja – a pártoskodást és az ellenségeskedést hivatott táplálni olvasóiban egy folyamatos társadalmi feszültség fenntartása érdekében.”

Hegedűs Lórántné kapcsán azonban állítja; ő még a református valláson belül is olyan irányvonalat képvisel, amit a párt vezetősége kínosnak tart, mert “erősen szektás jellegű”, valamint politikusként a pártban betöltött szerepének pozitív szerepe erősen megkérdőjelezhető. “Emellett van itt más érdekesség is. Elgondolkoztató, hogy id. Hegedűs Lóránt – akinek egyébként felmenőit némelyek szerint még Horowitznak hívták –

nem volt-e ügynök az átkosban, vagyis nagy „radikális” létére, ha éppen az érte meg, nem simult-e bele elvtelenül a fennálló rendszerbe?”

A szerző értékelése szerint, miközben a sajtó Vona Gábor döntése kapcsán beszél pártszakadásról, a gyakorlatban éppen ennek ellenkezője történhet: Hegedűs tanúsított megalkuvó hozzáállást a mai modernitás felé, ami éppen ellentétes irányú a radikalizmussal – Vona Gábor döntésének következményeként pedig utat nyerhetne a valódi radikalizmus a Jobbikban. Miközben Lórántné közvetlen önkormányzati tapasztalattal nem rendelkezik, más “kiváló szakértelmű és radikalitásában megkérdőjelezhetetlen politikusoknak” tesz keresztbe a pártban, akik nála alkalmasabbak lennének az alelnöki posztra – így gyakorlatilag azáltal, hogy jelöltként indul a tisztújító kongresszuson, valaki más helyét foglalja.

Ebben az intenzív pozícióharcban annyi bizonyossá vált: egyes politikusok elfogadják a hierarchiát, mások nem. Kérdéses, hogy a szélsőjobboldali szimpatizánsok mennyire fognak tolerálni a Jobbik vezetői közt olyan politikus karaktereket, akik a hierarchiát nyilvánvalóan nem fogadják el.

http://www.hidfo.ru/2016/05/megbomlott-tekintely-nem-fogadja-el-a-partelnok-donteset-hegedus-lorantne/

Obama importtilalmat vetett ki a szíriai műkincsekre

Barack Obama amerikai elnök elrendelte a Szíriából származó régészeti anyagok importjának tilalmát, a Fehér Ház hétfői közleménye szerint. A közel-keleti ország a műkincscsempészek célpontjává vált a háború kezdete óta.

Szíriában a 2011-ben kezdődő háború alatt számos világtörténelmi emlék sérült ill. semmisült meg, valamint számtalan értékes műkincs jutott a Daes kezére; a műkincscsempészet a terrorszervezet egyik elsődleges bevételi forrása volt az illegális olajkitermelés mellett, emiatt országosan szervezett módon zajlottak a műkincsrablások, valamint az illegális ásatások.

Május 9.-én Barack Obama a “nemzetközi kulturális értékek” védelmére hivatkozva vezetett be importkorlátozást a szíriai régészeti anyagokra vonatkozóan, abból a célból, hogy ezáltal megnehezítse a lopott műkincsek továbbértékesítését. Szíria régiség- és múzeumügyi bizottságának vezetője szerint a háború alatt több mint 300 régészeti lelőhelyet semmisítettek meg vagy fosztottak ki nemzetközi bűnszervezetek és terrorista csoportok.

Irina Bokova UNESCO-vezető novemberben azt mondta, a terroristák olyan mértékű pusztítást folytattak Irakban és Szíriában, hogy az szándékos kulturális tisztogatásnak tekinthető, melynek célja az adott ország kulturális identitásának eltörlése. A terroristák kezdetben “bálványok megsemmisítése” címszó alatt számos propaganda-videót is közzétettek, de a háború sokadik évében már a nemzetközi közvélemény számára is ismertté vált, hogy az értékes műkincseket többnyire nem megsemmisítik, hanem külföldre értékesítik a feketepiacon, és ez képezi a terrorszervezet egyik elsődleges bevételi forrását.

http://www.hidfo.ru/2016/05/obama-importtilalmat-vetett-ki-a-sziriai-mukincsekre/

Miért fontos a kvótaellenes referendum?

Elfogadta a parlament a kötelező betelepítési kvótáról népszavazás kiírását; referendummal dönthetünk arról, akarunk-e befogadni afrikai és arab migránsokat, illetve elfogadjuk-e Magyarország felszámolását. Nem csak a migránsokról, de az Európai Egyesült Államokról is szól ez a referendum.

A népszavazáson a következő kérdést teszik majd fel a választóknak: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Az Európai Bizottság korábbi döntése szerint 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett menekültet osztanának szét az Európai Unió tagállamai közt. Ezek az országok nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeik ellenére nem védték meg a schengeni övezet határait, ehelyett humanitárius indokból partra hozzák a világ különböző régióiból érkező ismeretlen személyeket, majd személyazonosságuk megállapításáról – addig is az ismeretlen személyek őrizetéről – nem gondoskodnak maradéktalanul. Emiatt akarja a bizottság alapjaiban átrendezni a tagállamok és az Európai Unió közti viszonyt, ahelyett, hogy Görögország és Olaszország ellen indítana kötelezettségszegési eljárást, és elrendelné a schengeni övezet, valamint a két említett ország közti határszakaszok lezárását.

Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország 1294 menekültet kellene elhelyezzen. Ez abból a 120 ezer emberből került leosztásra, akiknek a tagállamokban elhelyezéséről már döntést hozott a bizottság. Az Európai Unió területére azonban mintegy kétmillió menekült érkezett a 2015-ös év folyamán, és a balkáni országokban épülő kerítések ellenére a migránsok továbbra is bejutnak az Európai Unió területére. Amennyiben a bizottság az első 120 ezer ember után a további 1800000 menekült elosztásáról is újabb döntéseket hozna, ez további mintegy 19500 migráns erőltetett letelepítését jelenti Magyarország számára, csak a tavaly érkezettek közül.

Ez a mintegy 21 ezer fő azonban csak a 2015-ös évben Európába érkező migránsok szétosztását jelenti, miközben 2016 első negyedévében közel 190 ezer újabb migráns érkezett Európába, és a schengeni övezet külső határainak lezárásig mindig újabb és újabb néhány ezer főt kellene elhelyezni Magyarországon, ha a gyakorlatban is működni kezd a kötelező elosztási kvótarendszer. Amennyiben az Európai Unióba irányuló migrációt nem állítják meg az uniós hatóságok, ez a kvótarendszer Magyarország számára tíz év alatt negyedmillió közel-keleti és afrikai migráns elhelyezését jelentené, ha a migráció nem mérséklődik.

Kapcsolódó: Brüsszel az osztrák határzárral zsarolja Magyarországot

Ezért fontos, hogy a lakosság egyértelműen nemet mondjon a kötelező betelepítésre, hiszen Brüsszel mostanra technikai feltételeit is megteremtette annak, hogy az erőszakkal letelepített migránsokat Magyarországon tartsa: az ország szinte összes határvonalán működik már valamifajta határellenőrzés – vagy Magyarország, vagy a szomszédos ország részéről -, ami lehetővé teszi, hogy a hazánkban elhelyezett migránsok külföldre menekülését megakadályozzák, így a multikulturalizmus építőkockái itt rekedjenek Magyarországon.

Amennyiben az Európai Bizottság döntéseket hozhat arról, hogy Magyarország be kell fogadjon tetszőleges, általuk előírt létszámú idegen kultúrájú közösséget, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy elvették Magyarország hatásköréből a döntés jogát – ehelyett egy idegen hatalom dönthet valamiféle mesterséges lakosságcsere programról, amibe a demokratikusan megválasztott kormányunknak nincs beleszólása. Mivel a magyarországi választók nem választják az Európai Bizottság tagjait, az ország lakosságának nincs közvetlen ráhatása arra, hogy az idegen hatalom hogyan formálja Magyarország belügyeit. Ez az Európai Egyesült Államok felépítésének egy lépcsőfoka, ezért a kvótaellenes referendum egyben az Európai Egyesült Államok elleni tiltakozás is:

akarjuk-e a gyökértelen Amerika mintájára formálni Európát, és benne Magyarországot?

Az Európai Unió más országaiban szintén éles ellenállás fogadja ezt az erőszakos lakosságcsere programot. Németországban, Svédországban egyetlen év alatt több ezer támadást hajtottak végre menekülttáborok ellen; számos menekülttábort felgyújtottak, de Németországban több olyan eset történt, hogy a hatóságok által egy bevándorlónak kiutalt házat gyújtottak fel ismeretlen elkövetők. Ezeket a támadásokat többnyire nem extrémista csoportok követik el, hanem a lakosság elkeseredett akciói, gyakran magányos elkövetők által, aminek motivációja nem valamilyen szélsőséges eszme, hanem, hogy a saját, választott kormányuk elárulta az embereket, és nem látnak más kiutat.

Magyarországon mindeddig nem történtek ilyen bűncselekmények, hiszen a kormány felszólalt a kvótarendszer ellen, és az országgyűlés Európában egyedülálló módon lehetővé teszi a népszavazást. Mindez azonban nem jelenti, hogy a jövőben sem lehetnek nyugat-európai állapotok Magyarországon: ez elsősorban azon múlik, hogy a kormány a gyakorlatban is komolyan gondolja-e a kvóta elleni tiltakozást, amikor ténylegesen megkezdődik a több tízezer migráns betelepítése.

http://www.hidfo.ru/2016/05/miert-fontos-a-kvotaellenes-referendum/

Volt titkosszolgálati vezető támogatja a szankciók eltörlését

Alain Juillet, Franciaország külföldi hírszerző szolgálatának volt igazgatóhelyettese szerint el kell törölni az Oroszország elleni szankciókat, mert a Washington nyomására hozott gazdasági korlátozásokkal a francia kormány a hazai mezőgazdaságot teszi tönkre.

A Külső Védelmi Főigazgatóság volt igazgatóhelyettese a Paris Match magazinnak adott interjú során kijelentette; a francia kormány részéről hibás lépés volt az oroszellenes szankciók életbe léptetése, mert ez az intézkedés a hazai mezőgazdaság számára is hatalmas csapás volt. Elmondása szerint a francia kormány úgy hozta meg a döntést a szankciók bevezetéséről, hogy figyelmen kívül hagyta saját nemzetbiztonsági tanácsadóinak ajánlásait – ehelyett inkább az amerikai külpolitikához igazodott hozzá, ami az “európai partnerek” részéről is elvárta a szankciók bevezetését.

“Az amerikaiak által megkövetelt politikához igazodás során nem számoltunk a Moszkva elleni embargó következményeivel. Természetesen, ez okozott számos problémát Oroszországnak is, de nézzék, mi történik a saját mezőgazdaságunkkal! Elvágtuk magunkat az orosz piactól.”

Juillet szerint a francia kormány helytelen döntéseket hozott a szíriai és ukrán válság kapcsán is, ami két okkal lenne magyarázható: vagy helytelen információk alapján hoztak döntést, vagy a helytálló információk ellenére a politikusok olyan irányba akartak menni, ami összeegyeztethetetlen a valósággal. “Szíria esetében egyszerűen nem vettünk tudomást a valóságról.” – mondta.

A volt titkosszolgálati vezető rámutatott, hogy egy francia állampolgárt pusztán annak köszönhetően tartottak fogva a terroristák több mint egy éven át, mert a francia kormány felszámolta minden hivatalos kapcsolatát a szíriai kormánnyal, és a legitim hatóságok közreműködése nélkül nem volt lehetséges a kiszabadítása. Párizs ehelyett a szíriai kormányt vádolta, és az államhatalom ellen harcoló fegyveres csoportokat kezelte elfogadott tárgyalópartnerként, szintén az amerikai standard alapján.

Áprilisban azonban a francia nemzetgyűlés elfogadott egy határozatot, ami az oroszellenes szankciók eltörlését sürgeti. A nem kötelező érvényű döntés során 101 képviselő 55 ellenében támogatta a szankciók eltörlését, mert Franciaországban mostanra mezőgazdasági válság bontakozott ki az orosz embargó miatt.

http://www.hidfo.ru/2016/05/volt-titkosszolgalati-vezeto-tamogatja-a-szankciok-eltorleset/

Schulz ideológiai alapon kizárna politikusokat az EU vezetéséből

Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz hétfőn azt mondta, megengedhetetlen, hogy olyan emberek irányítsák az Európai Uniót, akik “az Európai Unió ellen dolgoznak”. Szerinte ideológiai alapon kellene meghatározni, ki számít európainak, és ki nem.

Martin Schulz korábbi nyilatkozataiból kitűnik, hogy szerinte európainak számítanak olyan afrikai és arab bevándorlók leszármazottai, akik már Európában születtek. Ellenben az EP elnöke nem tartja európainak azokat az európaiakat, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy Brüsszel felszámolná a nemzetállamokat, és egy senki által meg nem választott “bizottságon” keresztül akarná irányítani az Európai Unió 28 tagállamát, a demokráciát követelő hangokat pedig gazdasági szankcióknak vetné alá.

Schulz hétfőn azt mondta, “nem engedhetjük meg, hogy olyanok uralkodjanak, akik az Európai Unió ellen vannak.” Az ő értelmezésében egy politikus akkor dolgozik az Európai Unió ellen, ha nem engedi, hogy Brüsszel kivegye a tagállami jogköröket a nemzeti kormányok kezéből – hanem ehelyett saját választóinak akarna megfelelni, és a lakosság többségének véleményét figyelembe véve elutasítja a további “központosítási törekvéseket”.

Ebben a vonatkozásban tetten érhető, hogy Schulz az “Európai Unió” kifejezést immár nem az Európai Unióra, hanem az általa képviselt ideológiai kisebbség által vizionált Európai Egyesült Államokra használja. Önmagában ugyanis nem az Európai Unió ellen való, ha egy tagállam népszavazást tart annak kapcsán, hogy akar-e közel-keleti és afrikai bevándorlókat befogadni, vagy nem. Ez a demokrácia működésére utal, aminek továbbra is sajátossága, hogy egy ország néha népszavazást tarthat egy-egy meghatározó társadalmi kérdésben. Ellenben a választói akarat figyelembe vétele éles ellentétben áll az Európai Egyesült Államok elgondolásával, mert ebben az egyelőre csak hipotetikusan létező rendszerben a senki által meg nem választott Európai Bizottság lenne Európa kormánya, ami elvenné és saját kezében összpontosítaná a nemzetállamok jogköreit. Schulz immár láthatóan ezt az ideát nevezi “Európai Uniónak”, és szerinte nem megengedhető, hogy Európát olyanok irányítsák, akik nem ezt a ideológiát képviselik.

Az EP elnöke ráadásul május 9.-én, az “Európa nap” alkalmából tartott beszédében jelentette ezt ki. Az Európa Napot annak emlékére tartják, hogy 1950-ben az akkori francia külügyminiszter, Robert Schuman tett egy közleményt, ami körvonalazta az ő Egyesült Európára vonatkozó elképzeléseit. Később ennek mentén alapították meg az Európai Szén- és Acélközösséget, ami az Európai Unió elődjének tekinthető. Schulz ezúttal az Európa Nap alkalmából már egyértelműen az Európai Egyesült Államokról beszélt, amikor az Európai Unió kifejezést használta.

http://www.hidfo.ru/2016/05/schulz-ideologiai-alapon-kizarna-politikusokat-az-eu-vezetesebol/