Totálisan félresiklik a Bitcoin, ha ez tényleg bejön

A Bitcoint eredetileg a pénzügyi válság hajnalán arra találták fel, hogy a pénzintézeteket és a nemzeti szabályozókat megkerülve is működőképes pénzügyi rendszer alapjait teremtse meg. Ehhez képest most úgy áll, hogy a bankok a saját javukra fordíthatják ezt a zseniális találmányt. 2021-re évente 11-16 milliárd dollárt spórolhat meg a blockchain, vagyis a Bitcoin működési elvén alapuló technológia a bankoknak, illetve további 6 milliárd dollárnyi tőkét szabadíhat fel az iparágban - jósolják az Autonomous Research elemzői. A blockchain ráadásul radikálisan felgyorsíthatja az elszámolásokat, a mostani több napról akár napon belülire csökkenhet az elszámolási idő.

Miközben a Bitcoin, mint tisztán fizetési eszköz több botrány és nagy Bitcoin-tőzsdék csődje után kikerült a reflektorfényből, addig a kriptopénzt működtető rendszert egyre több cég kutatja, és az embereket is egyre inkább ez érdekli. Ez a trend a Google keresési statisztikáin is meglátszik:

A blockchain egy megosztott, decentralizált adatbázis üzleti szereplők részere. A Bitcoinhoz hasonlóan az egyes felhasználók mindegyike tárolja és hozzáfér a folyamatosan növekvő adatbázishoz (“distributed ledger"), miközben nincs szükség egy központi egységre vagy nyilvántartásra. Ez a technológia hatalmas összeget spórolhat meg a bankoknak pár éven belül, ráadásul gyorsabbá teheti az elszámolást. Az Autonomous Research idevágó tanulmánya szerint:

a bankok évente 163 milliárd dollár költséget számolnak el sales és kereskedési tevékenységekre, ebből kb. 54 milliárd dollár megy el klíringre és elszámolásra.
2021-re évente 11-16 milliárd dollárnyi költséget, vagyis ez említett 54 milliárd dollár 20-30 százalékát takaríthatják meg a bankok (back office és közvetítői költségek csökkentésén keresztül) a blockchainnel,
és további 6 milliárd dollárnyi partnerkockázat (elszámolási kockázat) miatt tartott tőkét szabadíthat fel a technológia,
az elszámolások ideje pedig a mostani T+3 napról (egyes esetekben akár T+30-ról) T+0 napra csökkenhet.

A kilenc legnagyobb befektetési banknál (Goldman Sachs, Morgan Stanley, Citigroup, Bank of America, JP Morgan Chase, Deutsche Bank, Credit Suisse, Barclays, UBS) ez úgy nézne ki, hogy

évente 8 milliárd dollárnyi költséget takaríthatnak meg a blockchainnel, amelynek nettó jelenértéke 28 milliárd dollár lehet,
és 4 milliárd dollárnyi tőke szabadulhat fel, amelynek nettó jelenértéke 2 milliárd dollár,
e kettő együtt összesen 30 milliárd dollárt tesz ki, ami a kilenc nagybank piaci kapitalizációjának 11 százaléka volt 2016 januárjában.



A blockchainről

A distributed ledger alapon működő rendszerek legfontosabb jellemzője, hogy a rendszer résztvevői egyesével, saját maguk kezelik az egymás között végrehajtott tranzakciókat rögzítő könyvelést, és nincs szükség semmilyen központi főkönyvre, elszámolóra vagy hatóságra ahhoz, hogy ez a könyvelés megbízható legyen. Ez a könyvelés egy adatbázis, amelyben az összes korábban végrehajtott tranzakció szerepel, és a blockchain által megvalósított ellenőrzési séma következtében mindenhol ugyanazt tartalmazza.

A bankok egymás közötti üzleteit - legyen szó akár pénzről, értékpapírról, vagy szindikált hitelekről - tipikusan egy harmadik személy hajtja végre, vagyis például elszámolóházak, központi hatóságok, átutalási rendszerek, értéktárak. Ha ehelyett egy megosztott könyvelést használnának, azzal az akár néhány napig tartó elszámolási időket közel valós időre csökkenthetnék, és rengeteg pénzt megspórolhatnának.


Mennyire felforgató technológia a blockchain?

A technológia alapjait már most kutatják a bankok, az alapvető infrastruktúra nagyjából 3 éven belül épülhet fel, de jelentősebb elterjedtségre 5 éves időtávon lehet számítani. Az Autonomous közel 150 iparági szereplőt és befektetőt kérdezett meg arról, hogy mennyire felforgató technológia a blockchain, és mennyivel csökkenti a költségeket a várakozásaik szerint. Ez alapján nem készülnek hatalmas változásokra, hiszen

csak a válaszadók 15 százaléka gondolta úgy, hogy a költségek érezhetően csökkenhetnek,
és csak negyedük vélekedett úgy, hogy a blockchain jelentős felforgató technológia lesz.

Mennyi tőkét szabadíthat fel?

A bankok a világon összesen 120 milliárd dollárnyi tőkét tartanak partnerkockázat fedezésére (vagyis arra, hogy az elszámolásban részt vevő másik fél esetleg csődöt jelent), persze ennél jóval több tőkét kell tartaniuk hitelezési és működési kockázatokra. A partnerkockázat jó része, közel háromnegyede azonban OTC derivatívokhoz kötődik, ahol a blockchain nem sokat tud segíteni. Ezért az Autonomous becslése szerint a 120 milliárd dollárnyi lekötött tőkének legfeljebb 5 százalékát, kb. 6 milliárd dollárt tud majd felszabadítani a technológia.

Totálisan félresiklik a Bitcoin, ha ez tényleg bejön


Mi a helyzet a szabályozásával?

A blockchain szabályozása még gyerekcipőben jár, a szabályozók túlnyomó része nincs is igazán tisztában azzal, hogy egyáltalán mi az a blockchain. Néhány jegybank, mint például a Bank of England vagy a a Bank of Canada, illetve a hírek szerint az ausztrál szabályozók viszont már a kockázatokat és a lehetőségeket vizsgálják. Mindeközben konkrét kidolgozott szabályozási rendszerrel gyakorlatilag egyetlen országban sem lehet találkozni. Egy szemléletes ábrán a tanulmány bemutatja, 2015-ben a BIS, a BoE és a Fed hány oldalnyi blockchaines/kriptopénzes, és hány oldalnyi egyéb banki szabályt publikált. Az tehát jól látszik, hogy akad még elvégzendő munka a területen, de összességében egy ígéretes technológiáról van szó.

Fapipa

Kereszténydemokraták, előre!

Az Egyesült Államok arra készül, hogy újra előtérbe helyezze a keresztény identitásra hivatkozást a politikai érdekérvényesítés során. A nagykövetségek munkatársai a jövőben “szilárd keresztény identitással” kell rendelkezzenek, ami előrevetíti, mik lesznek az amerikai diplomaták preferenciái a politikai kapcsolatépítések előremozdítása terén.

John Kerry amerikai külügyminiszter Houstonban, a Rice University rendezvényén beszélt arról, hogy az Egyesült Államok a világ minden egyes országában fokozza az amerikai diplomaták vallással kapcsolatos képzését, és az amerikai nemzetbiztonsági érdekérvényesítés részeként kapcsolatokat épít a helyi vallási vezetőkkel. Kerry azt mondta, “fokozzuk az ilyen irányú kiképzést, abból a célból, hogy a több mint 240 nagykövetségünk és konzulátusunk mindegyikén legyenek olyan képzett személyek, akik kiváló kapcsolatokat tudnak ápolni vallási szereplőkkel.” Kerry egyértelműen kijelentette, hogy ez a törekvés “biztonságosabbá teszi Amerikát”, és a vallási irányú kapcsolatépítés az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok egyik prioritásává válik.

A külügyminiszter megjegyezte: az Egyesült Államok nem azért kezd kiterjedt kapcsolatépítést vallási szereplőkkel más országokban, hogy ezáltal érdekes beszélgetésekkel gazdagodhasson. “Azért tesszük, hogy előrelépést érjünk el a külpolitikában, és nemzetbiztonsági célkitűzések terén.” – mondta.

Ugyanakkor, hiba lenne azt gondolni, hogy az amerikai nemzetbiztonsági hivatalok nem ápolnak “kiváló kapcsolatokat” európai keresztény szervezetekkel, és keresztény identitásra építő jobboldali politikai erőkkel. Joan Roelofs, a New Hampshire-i Állami Egyetem politikatudomány professzora februárban a CounterPunch nevű magazinnak nyilatkozva kifejtette, hogy a hidegháború idején az amerikai nemzetbiztonsági hivatalok számára a szovjet befolyás visszaszorítására alkalmazott egyik hatékony eszköz volt, hogy Európa-szerte “segítették” kereszténydemokrata politikai közösségek kialakulását, mert a keresztény identitás stabil ellenpólust jelentett a kommunizmus materialista létszemléletével szemben. Ennél fogva, az évtizedekkel ezelőtt Európa szinte összes országában “hirtelen előbukkanó” kereszténydemokrata pártok létrehozásában jelentős szerepet töltött be a CIA, valamint a későbbiekben is meghatározta azok működését. John Kerry nyilatkozata azt mutatja, hogy ez az irányzat a közeljövőben újra az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok európai érdekérvényesítésének frontvonalát képezi majd.

http://www.hidfo.ru/2016/04/keresztenydemokratak-elore/

Törökország is Iszlám Államot épít

Ismail Kahraman török országgyűlési képviselő javasolta, hogy Törökország törölje el a szekuláris alkotmányt, és ehelyett inkább az iszlám törvényeire alapozza államiságát.

Törökország első alkotmányát 1921-ben alkották meg, Mustafa Kemal Atatürk, Törökország első elnökének iránymutatása alapján, aki eltörölte a szultáni rendszert és megkezdte a szekularizációt, illetve a modernizálás útján elindította az országot. Ezt az alkotmányt később 1924-ben megváltoztatták, amit 1961-ben egy újabb változás követett, a mostani alkotmányt pedig 1982-ben fogadták el. Az 1982-es alkotmány kijelenti, hogy Törökország szekuláris, demokratikus ország, és köztársaság. Az alkotmány 4. cikke tiltja is ezen alapelvek megváltoztatását.

A Hürriyet napilap beszámolója szerint azonban Kahraman javasolta, hogy Törökország törölje el a szekuláris alkotmányt, és az iszlám vallási törvényeire alapozza államiságát. “Muszlim országként miért tartanánk fenn olyan állapotot, amelyben nem a vallási előírások alapján kormányzunk? Muszlim ország vagyunk, vallási alapú alkotmányunk kell legyen.” Kahraman hétfőn egy Isztambulban tartott konferencián jelentette ezt ki, amiről elsőként a Hürriyet számolt be. Az eset kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a politikus a Recep Tayyip Erdogan által alapított, jelenleg is hatalmi pozícióban lévő kormánypárt tagja.

A politikus azzal indokolta javaslatát, hogy Franciaország, Írország és Törökország egyaránt olyan alkotmánnyal rendelkezik, amely megfogalmazásában a szekularizmusra hivatkozik – ám miközben ezeket a törvényeket mindenki máshogy értelmezi, az iszlám törvényei világosak és egyértelműek.

Törökország különböző politikai erői az utóbbi évek folyamán intenzív kapcsolatépítést folytattak az Európai Unió szinte összes országában, így Ankara számos európai szélsőjobboldali szervezetre kiterjesztette befolyását. Mostanra a Szürke Farkasok vált Németország legnagyobb tagsággal bíró radikális jobboldali szervezetévé, Ankara európai befolyásának növekedésével pedig az Európai Unió számos engedményt tett Törökországnak; a közeljövőben nem csak vízummentességet kaphatnak a törökök, de akár az uniós tagságot is megadhatják nekik.

Miközben Törökország vízummentességével és uniós csatlakozásával megkezdődhet a török “munkaerő” (lakosság) beözönlése az Európai Unióba, már számos európai országban mutatkoznak annak jelei, hogy a muszlim országokból érkező migránsok nem fogadják el a befogadó ország alkotmányát, ehelyett azt akarják, hogy az európai ország is a saría jogrendet vezesse be, és a Koránra alapozza az alkotmányt, vagy a muszlim vallási törvények “figyelembe vételével” módosítsa azt.

http://www.hidfo.ru/2016/04/torokorszag-is-iszlam-allamot-epit/

Ezeknek tényleg elvette az eszét a hatalom: fejedelmi luxusvagon is lesz a felcsúti kisvasúton

Már csak a színarany főnöki klotyó hiányzik ebbe az országba.

Ehhez mérhető kisebbrendűségi alapú kivagyisággal még Molière komédiáiban sem nagyon lehet találkozni!

Légkondicionáló, vajszínű műbőr ülések és gyönyörűen kidolgozott belső tér, áram és folyó víz is lesz a Vál-völgyi kisvasút egyik vagonjában, amelyben az egymás felé fordított foteleknek köszönhetően akár tárgyalásokat is lehet tartani.

Ezzel együtt bemutatják a rendes, hétköznapi vagont is: fapados stíl valahonnan a múlt század húszas éveiből – a plebsznek jó lesz az is.

Szinte látjuk magunk előtt a kis gázszerelőt, s hű barátját, amint az asztal körül kergetik őket gyerekkorukban…
(Mancs)

Bal-Rad komm: És íme: A MI AJÁNLATUNK! Kevésbé komfortos, de a célnak éppen megfelelő.

Haveri cégeket tömtek ki közpénzzel Matolcsy alapítványai

Miután a Kúria és az Alkotmánybíróság (Ab) is arra kötelezte a jegybanki alapítványokat, hogy hozzák nyilvánosságra a gazdálkodásukat, múlt héten az MNB összes alapítványa nyilvánosságra hozta, hogy pontosan milyen cégeknek, milyen célból, mekkora összeget adott.

A már eddig is ismert ingatlan és műkincsvásárlások mellett további érdekességek derültek ki: haveri és rokoni bizniszek támogatása, valamint megrendelések, túlárazott rendezvények, egzotikusabbnál egzotikusabb, méregdrága tanulmányutak, könyvkiadók támogatása, ingatlanbérlések egyaránt szerepelnek a tételek között.

Ezek után már semmi meglepő nincs abban, hogy a Fidesz megpróbálta elrejteni, hogy a szorosan Matolcsy Györgyhöz köthető alapítványok mire is használták fel a közpénzeket, azt kommunikálva, hogy több mint 250 milliárd forint elvesztette közpénz jellegét.

kép forrása: index.hu

Megpróbálták eltitkolni

2014 óta egyre több kérdés merült fel a jegybank alapítványainak gazdálkodása körül, de egészen 2016 áprilisáig kellett arra várni, hogy a nyilvánosság megismerhesse, mire is költöttek el Matolcsyék több mint 250 milliárd forint közpénzt.

2014 nyarán talán sokat felhördültek, amikor a jegybank túlárazva vásárolt meg méregdrága ingatlanok (bizonyos esetekben offshore-eredetű cégektől), de ez a néhány tízmilliárd forint eltörpül attól az összegtől, amit az MNB oktatási kiadásokra szánna: a 200 milliárd forint több mint a teljes felsőoktatás éves állami támogatása.

Az MNB költekezésére már sokan kíváncsiak voltak, azonban a Pallas Athéné Alapítványok folyamatosan megtagadták a gazdálkodásukról szóló iratok kiadását. Miután első- és másodfokon is arra kötelezték az alapítványokat, hogy tegyék nyilvánossá, mire is használták fel a közpénzeket. A bíróság ekkor már egyértelműen kimondta, hogy közpénzekről van szó -, a kormánypártok sebtében elfogadtak egy botrányos törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy az adatokat ne kelljen kiadni.

A legfelsőbb bíróság ezután megerősítette: a Pallas Athéné Alapítványok közpénzekkel gazdálkodnak, így kötelességük kiadni a gazdálkodásukról szóló iratokat és adatokat, majd ezt követően az Alkotmánybíróság is megsemmisítette a botrányos jegybanktörvény módosítást. Az Ab egyértelműen kimondta, amennyiben az MNB pénzt utal az alapítványainak, az a jogalkotó érvélésével szemben közpénz marad, és a nyilvánosság előtt elszámoltathatónak kell maradnia az alapítványnak. Továbbá, a jogalkotó nem korlátozhatja a már folyamatban lévő bírósági eljárásokat, és a korábban indult perekben az adatigénylő jogai nem korlátozhatóak.

Mindezek ismeretében az alapítványoknak nem maradt más választásuk, mint kiadni az adatokat.

Haveroknak adott pénzek és luxuskiadások

A lista rengeteg érdekes elemet tartalmaz. Azt például eddig is lehetett tudni, hogy az MNB-alapítványok államkötvényeket vásároltak, most viszont már pontos számok is vannak: a 7 Pallas Athéné Alapítvány közel 200 milliárd forint értékben vásárolt forintban és euróban denominált magyar államkötvényeket. Mindez azért érdekes, mert joggal merülhet fel a tiltott állami finanszírozás lehetősége, tudván azt, hogy az átutalt pénzek nem vesztették el közpénz jellegüket. Az EKB emiatt már vizsgálódott az MNB körül, egyértelmű döntés egyelőre nem született. A maradék pénzeket bankbetétekben tartják, valamint ingatlanvásárlásokra és cégrészesedések megszerzésére fordították.

A szerződésekből az is kiderült, hogy milyen cégek kaptak megrendelést az alapítványoktól. A lista első helyén több mint 3,5 milliárd forinttal az a Magyar Építő Zrt. áll, ami Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségei közé tartozik. Második helyen a New Wave Productions áll, ami az Origo és a VS.hu kiadója. A cég Szemerey Tamáshoz köthető, aki nem más, mint Matolcsy György unokatestvére.

Harmadik helyen pedig egy viszonylag rejtélyes vállalkozás, a Made in Heiszler Kft., amelyet 2013-ban alapítottak, és néhány év alatt hatalmas növekedés indult be a belsőépítészettel foglalkozó cégnél, miután az összes berendezési feladatot megkapta az alapítványoktól. A lista további helyezettjei is ingatlanfejlesztéshez köthető feladatokkal jártak jól, amelyek szorosan kapcsolódnak a jegybank aktív ingatlanvásárlási programjához.

A VS.hu főszerkesztője, és meghatározó újságírói sorra felmondtak hétfőn, miután kiderült, hogy az MNB támogatást adott a New Wave Kiadónak.

Jól járt a Kairosz könyvkiadó is, amely egészen csődközeli helyzetből táncolt vissza az alapítványi támogatásoknak köszönhetően. Matolcsy botránykönyve, amely a jegybank elnök korábbi titkárnőjéhez köthető például 349 százalékkal dobta meg a kiadó bevételeit. A jegybanki alapítványoknak természetesen arra is volt pénzük, hogy különböző nyelvekre lefordítsák a könyvet. Jól járt Käsler Miklós is, akinek könyvkötete például úgy kapott 39 millió forintos támogatást, hogy mindeközben kuratóriumi tag az egyik alapítványban.

De nemcsak a médiába, ingatlanfejlesztésekbe vagy könyvkiadásokba invesztáltak az MNB alapítványai is, hanem furcsa utazásokra is költöttek: egy rejtélyes magánszemélynek például háromszor 1,3 millió forintot fizettek ki ruandai tanulmányútra, egy másik személy pedig kétszer 3 millió forintot kapott kelet-afrikai tanulmányútra. Mondani sem kell, egyik kutatás témája sem köthető a monetáris vagy gazdaságpolitikához (ez a legtöbb tanulmány esetében szintén ténymegállapítás).

Emellett további milliókat költöttek el fellépésekre, rendezvényekre vagy éppen egy-egy szakértői előadásra. Milliárdok jutottak egyetemi kutatásokra, de a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek is jutott némi pénz. (Ez utóbbi Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló beszéde miatt vált igazán híressé.)

Az MNB bármennyire is el akarja különíteni magától az alapítványokat, az köztudott, hogy az alapítványok kuratóriumában ott ülnek az MNB vezetői.
Polt Péter legfőbb ügyész felesége, aki a jegybankban a HR-vezetői pozíciót tölti be, például három alapítványban is fontos pozíciókat tölt be.
Néhány héttel ezelőtt ráadásul Matolcsy György együtt ebédelt Polt Péterrel, pont akkor, amikor a Fidesz titkosítani próbálta az alapítványok költekezéseit.

Matolcsy és a jó munka...

Mindeközben pedig Matolcsy György annyira jól végezte a munkáját, hogy fizetését duplájára emelték. A jegybankelnöktől sem áll távol az öndicséret:

„...mivel 2010 óta a magyar állam vezetői sikeres gazdaságtörténelmi tetteket hajtottak vége, a magyar állam vezetőit meg kell fizetni” .

Ha történelmi sikerekről nem is beszélhetünk, azt azért nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Matolcsynak nem sok köze van a MNB hirtelen jött rekord nyereségéhez. A profit jelentős része abból az árfolyamnyereségből származik, amely még az IMF hitelfelvételhez kötődő devizabeáramláshoz kapcsolódott. A forint leértékelődésnek köszönhetően jóval a bekerülési érték felett tudták átváltani a devizatartalékokat, jelentős profitra szert téve.

Ezeket a pénzeket azonban célszerűbb lett volna 100 százalékig tartalékképzésre felhasználni, hogy egy jövőbeli nagyobb veszteség esetén ne a költségvetésnek kelljen kiegyenlítenie az MNB költségvetését. A jegybanki vezetésnek azonban úgy tűnik, hogy fontosabb az ész nélküli költekezés.

TényTár

Brit tudósok szerint nem szabad kritizálni az amerikai elnököt

Kitiltotta a londoni polgármestert egy brit egyetem, amiért kijelentette, hogy az amerikai elnök félig kenyai, és származását tekintve semmi köze az angolszász kultúrához.

Boris Johnson, London polgármestere többé nem szólalhat fel a Kings College London rendezvényein, amiért kritizálni merte az amerikai elnököt. A The Sun brit napilapnak adott interjú során Johnson ugyanis azt mondta; Obama amiatt távolíttatta el Winston Churchill mellszobrát az Ovális Irodából, mert sérti az önérzetét, hogy Kenya 1963-ig brit fennhatóság alatt állt. “Valaki azt mondja, ez Nagy-Britanniának szánt sértés volt. Mások szerint ez annak következménye, hogy a félig kenyai elnök elődjei ellenszenvvel viseltettek azzal a brit birodalommal szemben, amit Churchill olyan elszántan védelmezett.”

Barack Obama Londonban tartott beszéde során arra biztatta a briteket, hogy maradjanak az Európai Unió tagjai. Johnson szerint azonban ez annak köszönhető, hogy az EU amerikai fennhatóság alatt áll, és Obama ezáltal akar revansot venni a briteken, akiknek elődjei az “amerikai” elnök elődjei felett uralkodtak.

Később a King’s Think Tank weboldalán jelent meg az a levél, amelyben elítélik London polgármesterét az őszinte kritika miatt. Szerintük ez “tiszteletlenséget mutatott az amerikai elnök kenyai származásával szemben, amire ő okkal büszke”, és Johnson “nem megfelelő hangnemben beszélt az Amerikai Egyesült Államok elnökéről”. Ezért formálisan visszavonják a Kings College London rendezvényére szóló meghívást, ahol a meghívott prominens személyek az uniós tagságról kiírt referendumról fognak vitát folytatni.

http://www.hidfo.ru/2016/04/brit-tudosok-szerint-nem-szabad-kritizalni-az-amerikai-elnokot/

Franciaországot is kizárnák az eurozónából

Az Alternatíva Németországnak párt szerint nem fenntartható a közös európai fizetőeszköz, ha minden jelenlegi tagállam része marad az eurozónának – ezért kizárnák Franciaországot.

Jörg Meuthen, az AfD társelnöke arról nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy Németország nem létezhet egy monetáris unióban Franciaországgal, mert a kulturális különbségek a pénzügyekre is kihatnak, ezáltal hosszú távon nem fenntartható ez az állapot. Meuthen szerint “senki nem akarja kizárni Franciaországot, de egyértelmű, hogy Franciaország egy politikai probléma, amire nincs megoldás”.

A párt alelnöke, Alexander Gauland kifejtette, hogy alapvetően nem ellenzik a franciák tagságát, de Franciaország nem rendelkezik olyan gazdasági stabilitással mint Németország vagy az északi országok, ami lehetővé tenni a közelebbi unió fenntartását. Beszélt emellett a stabilitás kultúrájáról, szerinte ugyanis a forradalmaikról híres franciák inkább hasonlíthatóak a déli népekhez, mint Európa vezető népeihez. “Természetesen, lehet közös fizetőeszközünk Hollandiával, Ausztriával, Finnországgal, vagy a balti államokkal. Ők rendelkeznek a stabilitás kultúrájával, akárcsak mi. Ugyanez nem mondható el a franciákról” – mondta.

Elmondása szerint Franciaországnak más kultúrája van – “hogy az olaszokat, spanyolokat, portugálokat, görögöket már ne is említsük”. Meuthen szerint ez megnyilvánult abban, ahogy nem voltak hajlandók elfogadni a gazdaság stabilizálása érdekében hozott nehéz döntéseket, ehelyett azóta is állandó zavargásokat folytatnak.

A politikus ennek ellenére nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Európai Parlamentben szoros együttműködést folytassanak a francia Nemzeti Fronttal, mert ez egy szükséges lépés ahhoz, hogy az Európai Parlamentben megkezdje működését egy egyesült “euroszkeptikus” erő, ami meg tudja akadályozni, hogy Brüsszel ideológiai döntések mentén megpróbálja integrálni az egymással összeférhetetlen európai országokat.

http://www.hidfo.ru/2016/04/franciaorszagot-is-kizarnak-az-eurozonabol/