Magyarországi Ley-vonalak

Igen sok ismeretet sikerült összegyűjteni az angliai felfedezőről elnevezett Ley-vonalakról, vagy ahogy a Föld különböző tájain nevezik: istenek ösvényeiről, sárkány-vonalakról, tündérösvényekről vagy ugarvonalakról. A nevek sokfélesége egyúttal számos, egymástól messze eső helyszínt jelöl. Az ősi tudás nyomában Őseink – akik még sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a természettel, mint a ma rohanó embere – könnyebben felismerték az ilyen helyeket.

Megpróbáltuk a magyarországi fővonalak elrendeződését megtalálni, és ehhez alapvetően a szent helyek elrendeződése adott kiinduló pontot. Hazánk ezen pontjai általában búcsújáró helyek, vagy csodálatos látomások, jelenések, illetve gyógyforrások helyszínei.

(Az összefüggések felismerése után kiderült, hogy a fővonalak a repülő csészealjak repülésének is kitüntetett irányai, valamint az ufóélmények és ufóesemények nagy része is ezen vonalak közelében történtek és történnek.)

A fővonalak meghúzása után néhány mellékvonal is előbukkant, ekkor mutatkozott meg az összefüggés a vonalrendszer és az ingókövek, illetve a kunhalomként (más vidékeken kurgán, mound, stb. néven) ismert dombok között. Ugyanis kiderült, hogy ezek az olykor tízezer évvel ezelőtt mesterségesen emelt halmok olyan rendszert alkotnak, ami pontosan beillik a korábban említett fővonalak rendszerébe. Ráadásul, amikor a vonalakat meghosszabbítottuk a környező országok felé, azt tapasztaltuk, hogy azok gyakorlatilag tökéletesen egybeesnek a Daniken és mások kutatásai alapján feltárt egyenesekkel. A kérdéseket mi is feltettük: Mi ez? És mi ennek az egésznek az értelme?

Az országos fő- és mellékvonalak a szent helyek alapján.

Már korábban is használtunk különböző típusú sugárzásmérőket ufóleszállási nyomok helyszínének, gabonaköröknek de a Hartmann-háló (földsugárzási háló) vizsgálatára is. Az eredeti (nem hamisítvány) nyomok mindig fokozott háttérsugárzást mutattak, mely sugárzásnak sem keletkezését, sem pontos viselkedési módját, sem minden egyes összetevőjét nem ismerjük pontosan, ám tulajdonságaiban annyira jellegzetes, hogy egyértelműen megkülönböztethető, és a rendelkezésre álló fizikai ismeretek alapján ilyen típusú sugárzás sem mesterséges sem természetes keletkezéséről nem tudunk.

A sugárzásmérőkkel aránylag pontosan fel tudtuk deríteni azokat a tartományokat, ahol a műszerek dolgoztak (elektromágneses – mikrohullámú, infravörös és ultraibolya tartomány -, valamint alfa, béta és gamma) A Ley-vonalak szélessége olykor a 200 métert (!) is elérte, a jellemző érték ennek az értéknek tizedrésze körül volt, de egész keskeny vonalakkal is találkoztunk. A vonalak mentén elektromos töltésáramlást is kimutattunk, ami jó magyarázat lehet a gyógyforrások kialakulására. (A töltések folyamatos jelenléte miatt a kőzetek piezoelektromos tulajdonságai megváltoznak, emellett a felfakadó forrás ionösszetételében is bekövetkezhetnek változások, emiatt a víz gyógyvízzé válhat, révén egyes beteg sejtek nem tudják elviselni a normális vízétől eltérő ionösszetételt.) A síkvidékeken a dombok, a hegyes vidékeken az ingókövek jelzik a vonalak haladási irányát, egyben gyakran erősítőkként is működnek. (Nem feltétlen minden domb és minden ingókő, hiszen azoknak csillagászati, temetkezési és egyéb szerepük is volt.)

A Szentes közelében tapasztalt fő-Leyvonalak. Jól látható, hogy egyikük városunk főutcájával egybeesik, s öt templommal is közvetlenül érintkezik.

A mérésekből az derült ki, hogy a Ley-vonalak rendszere szorosan összefügg a földmágneses térrel, annak mintegy felszíni megjelenése. Habár a naptevékenység, a földmágneses viselkedések olykor gyorsan változnak (a vonalak energiatartalma igen széles határok közt ingadozik, még az időjárás hatására is!), a fővonalak helye hosszútávon megmarad, miközben egyes kisebb energiájú alhálózatok időlegesen megszűnhetnek, illetve újra kialakulhatnak. Ha a fővonalak megmaradnak – márpedig így tesznek – akkor felfoghatók állóhullámokként, és mivel a mellékvonalak rendszere változik az összenergia mennyiségétől függően, a fővonalak ráadásul minimál-potenciálfelületet is alkotnak (hasonlóan a szappanbuborékokat egymástól elválasztó síkokhoz). Tehát kimondható: a Ley-vonalak nem mások, mint a földmágneses tér földfelszínen tükröződő alakzatainak minimál-potenciálfelületei.

Az ország egyik legnagyobb erővonal-csomópontja látható itt, Csobánka közvetlen közelében, a Pilisben. Közel hasonló jelentőségű csomópont található Gyulán és Lentiben. Ezek a helyek sok szempontból kitüntetettek.

Az egyes nagyobb csomópontokban impulzus-mágnesestér van jelen. Ráadásul ez a tér asszimetrikus és a felharmonikusok igen nagy frekvencián oszcillálnak. Ez a fajta tér nemcsak az agyra és a viselkedésre hat (jelenések, parajelenségek, stb.), hanem magának a térnek a szerkezetére is. Ilyen helyeken – adott időpontokban – nyílik meg az időkapu, tárul fel a jövő vagy a múlt. De a térkapu is megnyílhat, vagyis ha valaki ismeri ezen helyek titkát, a tér egy másik pontján is meg tud jelenni, esetleg egy párhuzamos világban is. Vagy térben vagy időben lehet utazni, a kettőben együtt sohasem. A tér és az idő kapcsolatában hasonló az összefüggés az Einstein által felismert anyag-energia ekvivalenciához azzal a különbséggel, hogy az idő és a tér vonatkozásában még helyet kap a dimenziószám, valamint néhány egyéb érték.

Az idő és térkapuk helyes használatával a természet szinte korlátlan uraivá válhatunk. Kérdés: alkalmasak vagyunk-e már erre?

Ha manapság valaki fel szeretne töltődni vagy újra vissza szeretne találni a természetbe, nem kell mást tennie, mint felkeresnie egy magyarországi erőhelyet, és ott feltöltenie lemerült energiaraktárait.

Andocs,
Badacsonytomaj,
Búcsúszentlászló,
Bodajk, Budakeszi,
Budapest – Gellérthegy,
Csatka,
Csobánka,
Dobogókő,
Dömös,
Egerszalók,
Esztergom,
Fertőszentmiklós,
Gencsapáti,
Gyöngyös,
Hédervár,
Gyula,
Kaposszerdahely,
Kékkő,
Mártaszentimre,
Petőfiszállás,
Röjtökmuzsaj,
Sümeg,
Szigetvár,
Székesfehérvár,
Varsád,
Vác,
Vértessomló,
Visegrád,
Zirc. 

A Magyarországon található Szent György-vonalak, ide érdemes ellátogatni:
– Majki remeteség
– Pilisszentkereszttől nyugatra a cisztercita kolostor romja
– Pilisszentiváni Ördög-szikla
– Dömös mellett a Vadálló-kő
– Csodafa kápolna, mely szintén nem messze Dömöstől épült Az eredeti forrás: http://aranylaci.hu/leylines/leylines.htm

Jól teljesít a magyar adóstársadalom! Dagad a negatív adóslista

Szeptemberben 1,883 millió lakossági mulasztást tartottak nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), amely 187 ezerrel – 11 százalékkal – magasabb a múlt év végi mennyiségnél – derül ki a BISZ Központi Hitelnformációs Zrt. honlapján közzétett friss adatokból.

Bár az első kilenc havi növekedés igen jelentősnek tekinthető, mindenképpen biztató jel, hogy az utóbbi hónapokban lelassult a mulasztások számának emelkedése. Augusztusról szeptemberre például csak ötezerrel nőtt a nyilvántartott mulasztások száma, de április óta is csak 37 ezerrel emelkedett. A megszűnt mulasztási ügyek számáaban nem következett be jelentősebb változás, azok száma 11 ezerrel, 310 ezerre emelkedett az év első kilenc hónapjában.

A nyilvántartásban szereplő lakossági adósok száma szeptemberben 9,134 milliót tett ki, amely 150 ezerrel haladja meg az év eleji értéket. A fennálló, és a rendszerben szereplő hitelszerződések száma ugyanakkor érezhető mértékben, 213 ezerrel, 8,174 millióra csökkent, ami még mindig a kevés új hitelszerződéssel lehet összefüggésben. A megszűnt szerződések száma viszont – hasonló okokból – 597 ezerről 960 ezerre emelkedett szeptemberre.

A KHR-ben nyilvántartott természetes személyek száma változó irányban, de igen szűk sávban mozgott az év első háromnegyedében, és szeptember végén 4,875 milliót ért el. A KHR 2011 óta úgynevezett teljes listás nyilvántartás, vagyis mind pozitív információkat, mind negatív adatokat tartalmaz. A törvényi szabályozásnak megfelelően a pénzügyi szolgáltatóknak valamennyi hitelszerződésre vagy hiteljellegű finanszírozásra irányuló szerződés adatait rögzíteniük kell a lakossági KHR-ben.

A jelenlegi szabályozás szerint az ügyfél nyilatkozatával meghatározhatja, hogy a rögzített hiteladatok a bankok számára lekérdezhetőek-e a hitelbírálat során, vagy pedig nem. Azt is megszabhatja, hogy a szerződés lezárását követően az információk további öt évig szerepeljenek-e a KHR-ben, vagy sem. A nyilatkozattételi lehetőség ugyanakkor nem vonatkozik a hitelmulasztásokra, bankkártya-visszaélésekre és csalásokra.
(vg.hu)

Szíria: Amerika beismerő vallomása

A Fehér Ház és a Pentagon is igyekszik bizonygatni az Obama-adminisztráció egységes álláspontját Szíria kérdésében, miután Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter kritizálta az amerikai stratégiát amiatt, hogy annak szándékai Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szemben nem világosak, adta hírül a Guardian. Chuck Hagel nem kommentálta az általa elmondottakat, azonban egy, a szíriai stratégiával kapcsolatos kérdésre elismerte, hogy Aszad valószínűleg sok hasznot húz az Iszlám Állam elleni légicsapásokból, valamint hangsúlyozta, hogy Szíria stabilitásához diplomáciai, politikai megoldásra van szükség. A Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest elmondása szerint az Egyesült Államok Iszlám Állam elleni stratégiája működik, valamint tagadta, hogy Amerika a dzsihadista szervezet gyengítése mellett megfeledkezett volna azon céljáról, amely a szíriai elnököt kívánja eltávolítani a hatalomból.

"Aszad elnökhöz való hozzáállásunk világos: tudjuk, hogy elveszítette legitimációját ahhoz, hogy kormányozhasson", mondta a szóvivő egy CNN-nek adott interjúban.

Barack Obama amerikai elnököt gyakran éri vád, hogy nem lépett/lép fel keményen Bassár el-Aszad és rezsimje ellen, amellyel aláássa a szíriai elnök ellen harcoló "mérsékelt" lázadó ellenzéket, akikre nagy szüksége van Washingtonnak. Az Obama-kormányzat érvelése szerint Aszad gyűlölt vezető, akit el kell távolítani a hatalomból - ezt már a polgárháború 2011-es kitörése óta hangoztatja Amerika -, ugyanakkor jelenleg ezt a célt el kell halasztani az Iszlám Állam jelentette fenyegetés miatt. Ebbe az is belefér, hogy a dzsihadista szervezet bombázásával az Egyesült Államok hallgatólagosan Aszad elnököt és a kormányzati erőket támogatja. Pénteken a Pentagon szóvivője is megszólalt az ügyben. John Kirby elutasította, hogy bármilyen nézeteltérés lenne a Pentagon és a Fehér Ház között a szíriai stratégiát illetően, valamint hozzátette, hogy Amerika folyamatosan vizsgálja a lehetőségeket a szíriai konfliktusban. A szóvivő kijelentette továbbá, hogy Washington legfontosabb nemzetbiztonsági célja, hogy biztosítsa, hogy az Iszlám Állam ne vethesse meg a lábát hosszú időre Szíriában.

Amerika nincs könnyű helyzetben Szíriát illetően: a polgárháború komplexitása miatt lényegében egyik opció sem túl pozitív számára. Egy olyan háromoldalú konfliktusban próbálja pozícionálni magát Washington, amelyben mindhárom felet elutasítja. Aszadot már 2011 óta távozásra szólította fel Barack Obama; a "mérsékelt" erők csak mérsékeltebbek, számos radikális elem található köztük, így támogatásuk, felfegyverzésük is igencsak veszélyes; az Iszlám Államot pedig jelenleg Amerika a legveszélyesebb szervezetnek tartja, amely fenyegeti a régiót és az egész világ biztonságát is. Egy ilyen környezetben rendkívül nehéz jó döntés hozni. Barack Obama legfőbb célja jelenleg a dzsihadista szervezet teljes felszámolása, amelynek eléréséhez ideiglenesen lemond Aszad gyengítéséről, és az Iszlám Állam elleni légicsapásokkal hallgatólagosan a szíriai vezetőt támogatja.

Hírfigyelő Szolgálat

Nyomorindexben mérik a világot - Magyarország hármas osztályzatot kapott

Magyarország a világ nyomorindexének középmezőnyéhez tartozik egy, a washingtoni Cato Intézet által a hét végén nyilvánosságra hozott, 2013-os adatokra támaszkodó felmérés szerint. A Steve N. Hanke, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott közgazdaságtan-professzora és a Cato Intézet projektigazgatója vezetésével összeállított nyomorindex a munkanélküliségi, a fogyasztói inflációs ráta és a hitelkamat összegéből áll, amiből levonták az egy főre számított éves reál GDP-változást. Ennek alapján a világ 109 országát rangsoroló listán a legkedvezőbb, utolsó helyre Svájc került, a maga 4,5-es mutatójával. A legmagasabb 147,4-es pontszámmal Szíria vezeti a nyomorlistát. A táblázat érdekessége, hogy a 67. helyre került Magyarország (15,3) egy helyezéssel megelőzi az Egyesült Államokat (15,6). Hanke az amerikaival megegyező nyomorindexet számolt a románoknál is, ám Romániát mégis az eggyel rosszabb, 65. helyre osztályozta. Az európai országok közül ennél kedvezőbb eredményt a 101. helyre sorolt,8,4 pontos Norvégiánál, illetve Ausztriánál (99./9,0), Németországnál (98./9,1), Svédországnál (94./10,8), Dániánál (88./11,5), Lettországnál (81./12,9), Nagy-Britanniánál (82./12,9), Litvániánál (77./13,4), Belgiumnál (76./13,4), Izlandnál (74./13,4), Franciaországnál (73./13,8), Moldovánál(72./13,9), Finnországnál (71./14,0) és Csehországnál (69./14,7) mutatott ki a felmérés. A földrész országai közül a Hanke által figyelembe vett mutatók alapján Szerbia áll a legrosszabbul (7./39,1), de nem fényes Örményország (10./37,1), Spanyolország (11./36,9), Macedónia(12./36,5), Görögország (13./35,9), Fehéroroszország (14./35,3), valamint Bosznia-Hercegovina (16./32,8) helyzete sem. Az élmezőnyben Svájc és Norvégia között hat ázsiai ország - Japán, Kína, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia és Thaiföld - található. A sereghajtóknál Szíria és Szerbia közé Venezuela, Szudán, Irán, Sao Tome és Principe, valamint Jamaica került.

A táblázatba nem vették fel azokat az országokat, amelyek 2013-ra vonatkozóan nem szolgáltattak magukról megfelelő adatokat.

Hírfigyelő Szolgálat

Megromlott az EU és Britannia viszonya?

Angela Merkel kancellár a legutóbbi uniós csúcson négyszemközti beszélgetést folytatott David Cameronnal, és elmondta neki, hogy a német kormány nem áll ki többé Nagy-Britannia uniós tagságának megtartása mellett, ha a brit kormány valóban megteszi a kilátásba helyezett intézkedéseket. Amennyiben London bevándorlási korlátozásokat vezet be, "akkor ennyi volt" - idézek egy meg nem nevezett kormányzati forrást. Kétséges, hogy Londonban megértették a kancellár üzenetét, hiszen Cameron néhány nappal később ismét "vöröslő fejjel" szónokolt a törvényhozás alsóházban az EU-társállamokból érkezők letelepedésének korlátozásáról. Angela Merkel már többször közreműködött a London és az EU viszonyában kialakult feszültségek enyhítésében, például amikor Cameron elutasította Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság elnökének. A társállamokból érkező munkavállalók betelepülésének korlátozása viszont megkérdőjelezi a négy szabadság - a személyek, az árucikkek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása - elvét, amely "az európai integráció DNS-e", és aki ilyet tesz, azzal még "a közismerten kompromisszumkereső kancellár is felmondja a szolidaritást".

A német kormány szerint David Cameron nagy sebességgel közelít ahhoz a határhoz, amelyen túl már nem lehet visszafordulni, hiszen amennyiben valóban szigorítja a bevándorlást, akkor Németország és sok más tagállam ellenállása miatt vesztesként tér haza Brüsszelből, és végül elveszíti a brit európai uniós tagságról rendezendő népszavazást.

A Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - külügyi bizottságának egyik csoportja a napokban látogatást tett Londonban, és a brit kollégákkal találkozva válsághangulatot tapasztalt. Norbert Röttgen, a bizottság elnöke rémülten számolt be arról, hogy milyen nagy befolyásra tettek szert az EU-ellenes erők. "A politikai diskurzust az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) uralja" - mondta Röttgen a májusi európai parlamenti választáson legtöbb szavazatot begyűjtő pártról, amelynek politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból, és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése. A Konzervatív Párt a UKIP utánzásával, témáinak átvételével próbálkozik, és "úgy tűnik, mintha nem működne túl jól ez a stratégia" - mondta a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a Der Spiegelnek, amely szerint Berlinben azzal számolnak, hogy ha Cameron továbbra is ezt a politikát követi, akkor akarata ellenére teljesítheti ellenfelei legnagyobb vágyát, Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetését. David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerőmozgást. Cameron szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok korlátozhassák a munkavállalók bevándorlását az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból addig, amíg azok gazdaságai fel nem zárkóznak az övékéhez hasonló fejlettségi szintre. A brit kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől. Brit sajtóértesülések szerint a londoni vezetés egyebek között azt fontolgatja, hogy bevezetik a "vészfékként" emlegetett jogszabályi megoldást, amely felhatalmazná a kormányt az EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállításra bizonyos előre meghatározott szint elérése után, azon az alapon, hogy a további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a közszolgáltatási rendszerre és a társadalmi kohézióra.

Bíró Dalma összeállítása

Ez a fotó nem pusztán egy támadás következményének látlelete, hanem sokkal több annál.

Pénteken, az 55 éves általános iskolai osztálytalálkozónk után, miközben a kaput nyitottam, valaki mögém lopakodott és tarkón ütött. Ennek következtében az ajtó szegélyének csapódott a fejem, szemüvegem összetört, szemöldökön felrepedt, jobb szemem megsérült, jobb oldali fogaim egy része meglazult, arcom jobb oldala azóta is zsibbadt.

Miután semmit nem vitt el az elkövető tőlem - pedig módja lett volna rá, hiszen legalább negyed óráig eszméletlen voltam -, a rablótámadást ki kell zárnom, tehát egyértelműen politikai merénylet történt.

Mivel a nyugati civilizáció az összeomlás határán van, és jelenlegi, nyilvánosságra hozott tevékenységem a tényleges gyökeres (radikális) átalakulást készíti elő, nem mondvacsinált összeesküvés-elmélet, hanem egy összeesküvés leleplezése annak megállapítása, hogy a támadást fenyegetésnek szánták. Ez a fenyegetés viszont pusztán kétségbeesett kísérlet annak elérésére, hogy a megbukott rendszer alternatíva-nélkülinek tüntethesse fel magát, és a hátrányos következmények látszat-orvoslásával erőt gyűjtsön a továbbélésre.

A nevetséges és szánalmas támadás megsokszorozta erőmet és folytatom munkámat: ez év végére elkészül minden magyarországi településre az összehangolt önellátást kiszolgáló rendszer, amely megalapozza az alulról épülő társadalomszervezést és ennek részeként a megosztottság (pártrendszer) nélküli hatalomgyakorlást.

Ezt követően, 2015. januárjától elkezdem korábbi munkám folytatásaként annak az adatbázis-kezelő rendszernek az elkészítését, amely eszköze lesz az összehangolt önellátás gyakorlati megvalósításának.

Eddig jogi ismereteimet használtam, most elérkezett az idő, hogy matematikusi képességeimet is hasznosítsam.

Mit mondhatnék mást: köszönöm a támadást.

Szeretettel, Halász József

Tiltakoznak, de beletörődtek a rabszolgaságba

Mellár Tamás közgazdász, aki 2010-től volt a Századvég kutatási igazgatója, egy interjún keresztül bekapcsolódott az amerikai külügy magyar kormányra történő nyomásgyakorlásába. Mellár az interjúban kifejtette, hogy az intézet pénzmosodaként működik, és a minisztériumokból érkező megbízások mögött nincsen érdemi munka, azt gyakorlatilag csak kifizetések legalizálására használják.

A botrányként tálalt esetnek több lényeges vonása is van. Egyrészt, aki átlát a mai magyarországi politika állapotain, az nem feltételezhette, hogy a Századvég vagy bármely másik intézet nem pénzmosodaként és propagandaüzemként működik. A pénzmosási gyanú mellett ugyanis a Századvég feladata, hogy a kormánypártot pozitív színben tüntesse fel és azt kutatási eredményekkel támassza alá. Aki emiatt kezdene kormánykritikus lenni, az azonban jobban teszi, ha más kutatóintézetek tevékenységét is szemügyre veszi, teljesen általánosnak tekinthető ugyanis, hogy amelyik párt holdudvarához tartozik az adott intézet, annak kedvező eredményeket mutat (beleszámítva azt is, hogy a mérési módszertől függő hibaértéknél nagyobbat nem lehet hazudni). Ennek megfelelően pl. az egyes kutatóintézetek által közölt eredmények több százalékponttal is eltérő értéket mutatnak az egyes pártok támogatottságával kapcsolatban, mindegyik a maga tábora felé torzítva az eredményt.

Most épp azért a Századvég került elő, mert ez Washington érdeke. Ugyanezek a vádak azonban elmondhatóak lennének a Tárki, vagy bármely másik intézet kapcsán is, ha éppen annak a pártnak a lejáratása lenne nagyhatalmi érdek. Mellár nyilatkozata tökéletesen illeszkedik az amerikai külügy azon tevékenységébe, hogy az Orbán-kormányt korrupciós ügyekre hivatkozva akarja hitelteleníteni.

Ugyanakkor nem csak ez került nyilvánosságra, Mellár a korrupciós munka felemlegetése mellett azzal vádolja a kormányt, hogy az internetadó célja a külföldi szolgáltatók kiszorítása az országból. Mivel valamennyi piacvezető internetszolgáltató a nyugati szolgáltatók leányvállalata, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány a nyugati internetszolgáltatók kiszorítására törekszik. Mellár kijelentése korábbi elemzésünket igazolja, az internetadó bevezetése kapcsán felkorbácsolt hisztéria kezdetekor kifejtettük, hogy mire vezethető vissza az új adónem bevezetése.

Mindez azonban egészen más kontextusba helyezi az internetadó kérdését. Mindenféleképpen részekre kell bontani az új adónem bevezetésének kérdését, mert enélkül elhamarkodott lenne arról ítéletet alkotni. Először is: az internetadó a szolgáltatókat sújtaná, nem a magánszemélyeket. A magánszemélyeknek azon a ponton jelentene költségeket az internetadó, amikor a szolgáltató továbbterheli a fogyasztóra (a kormány rendelkezése szerint ez maximum 700 forint lehet magánszemélyek esetében). Tehát nem az internetadóval van a probléma, hanem azzal, hogy a nyugati szolgáltató ráterhelheti azt a fogyasztóra. Ettől függetlenül, a nyugati szolgáltatók kiszorítása Magyarországról egy támogatandó dolog, ezért az internetadó sem alapjaiban elutasítandó. Az új adónem ugyanakkor jelentős módosításokra szorul: egy új szabályozásban gondoskodni kell arról, hogy a szolgáltatók egyáltalán ne tudják ráterhelni az adót az előfizetőkre. Nem a szolgáltatókat kell védelmeznünk ugyanis, hanem az előfizetőt, akinek érdeke az olcsó internet.

Mellár interjújából azonban kiderül egy másik lényeges elem is: a kormány nem csak a nyugati szolgáltatók kiszorítására törekszik, hanem várhatóan lesz majd állami internet, ami lényegesen olcsóbb, vagy ingyenes lesz. Mivel Mellár Orbán holdudvarának tanácsadói köréből kerül ki, ezt akár konkrétumnak is vehetjük. Ha pedig lesz ingyenes állami internet, akkor máris látható, hogy az internetadó ellen gerjesztett tiltakozás nem a fogyasztót, hanem a nyugati szolgáltatót védi. A nyugati szolgáltatók védelmére pedig semmi szükség.

Ki akarna tüntetni egy olyan szolgáltató védelmében, amely saját profitérdeke miatt az új adót azonnal ráterhelné az előfizetésekre?

Ha lesz állami internet, az csak alátámasztja azon meglátásunkat, miszerint a kormány mesterségesen piaci rés kialakítására törekszik, és az internetadó bevezetése egy eszköz ennek megvalósítására. A nyugati szolgáltatók kiszorítása semmiféleképpen nem elítélendő dolog. Az internetadó elleni tiltakozás groteszk vonását pedig hűen tükrözi, hogy mindenki - még aki tiltakozik, az is - teljesen természetesnek tartja, hogy a nyugati szolgáltató profitjához ragaszkodni kell és ennek érdekében az ráterhelheti az adót az előfizetőre. Ennyire beletörődtünk volna a rabszolgasorsba? Az ellen kell tiltakozni, hogy a szolgáltató ránk terhelhesse az adót, nem az extraprofitjuk megvonása ellen.

http://www.hidfo.net/2014/11/02/tiltakoznak-de-beletorodtek-rabszolgasagba