Stoltenberg jól hazudja, hogy a NATO nem akar hidegháborút Oroszországgal

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta, az észak-atlanti szövetség nem akar újabb hidegháborút Oroszországgal.

Miközben az észak-atlanti szövetség a hidegháború óta először kelet-Európára is kiterjeszti parancsnoki struktúráját, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg egy német lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogyan tervezi a kapcsolatépítést Oroszországgal.

Elmondása szerint a NATO nem akar újabb hidegháborút, és megtesz mindent annak érdekében, hogy fenntartsa a politikai párbeszédet Moszkvával.

“Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy ma egy jóval magabiztosabb Oroszországgal van dolgunk. Ugyanakkor, az is egyértelmű kell legyen: nem akarunk egy új hidegháborút, és nem akaruk fegyverkezési versenyt. Mi politikai párbeszédet akarunk Oroszországgal – még ha ez nem is lesz könnyű” – mondta.

Stoltenberg kijelentése szerint intenzívebb kapcsolattartás kell kezdődjön a NATO és Oroszország közt. Azt mondta; “Arra számítunk, hogy több találkozónk lesz, és a katonai csatornákon gyakoribbá válik a kommunikáció. Mindkét területen van előrelépés, és a szövetség egésze támogatja ezt.”

Novemberben a NATO tagállamai megállapodtak arról, hogy egy új adaptív parancsnoki struktúrával próbálják elősegíteni a fegyveres erők gyorsabb áthelyezését Európában. Stoltenberg szerint ez egy garancia arra, hogy a NATO a jövőben gyorsabban tudjon “szövetségesei segítségére sietni”.

Az utóbbi évek során a NATO az ukrán válságra hivatkozva fokozta katonai jelenlétét Kelet-Európában. Moszkva számos alkalommal egyértelművé tette, hogy provokációként és fenyegetésként tekint az amerikai fegyveres erők Oroszország határain fokozódó jelenlétére, ami újabb fegyverkezési versenyt idézhet elő.

http://www.hidfo.ru/2018/01/stoltenberg-szerint-a-nato-nem-akar-hideghaborut-oroszorszaggal/

Rozsdapattintás

A migránserőszak miatt erődítménnyé alakítják a német városokat

Karácsonyi vásár Németországban.

Németországban megszaporodtak a külföldi állampolgárok által elkövetett erőszakos bűncselekmények. A Welt német lap azt írja, a terrorveszély miatt gyakorlatilag erődítménnyé kell formálni a német városokat.

Berlinben, Barcelonában, Londonban, Párizsban és más európai nagyvárosokban ártatlan nők, férfiak és gyermekek válnak erőszakos bűncselekmények áldozatává, pedig semmit nem tettek, mindössze el akartak menni egy karácsonyi vásárra vagy egy bevásárlóközpontba – áll a Welt német lap beszámolójában. Az újság szó szerint említi, hogy a német városok egyre inkább erődítménynek néznek ki a terrorellenes intézkedések miatt.

Egyre inkább az a benyomásunk támad, hogy a belvárosok erődítménnyé formálódnak

– írja a német lap, majd kifejti, hogy a terrorellenes intézkedések szükségessége miatt a hatóságok egyre több fém- és betonakadályt helyeznek el a német nagyvárosokban, hogy ezzel megakadályozzák a gépjárművel elkövetett gázolásos terrortámadásokat. Az újságíró szerint, ezen a látványon az sem segít sokat, hogy a karácsonyi vásárok védelmére kihelyezetett méteres betontömböket ajándéknak becsomagolták színes papírokba. Hiszen ezek a betontömbök nem ajándékok, a németek kényszerűségből együtt kell éljenek a látványával, mely a terrorfenyegetés jelenlétére emlékezteti őket.

“Az akadályként elhelyezett betontömbök mindenhol jelen vannak Németországban. Különösen a karácsonyi vásárokon, de gyakorlatilag minden nagyobb tömegrendezvényen nélkülözhetetlenné váltak.”

A német lap kifejti, hogy a becsomagolgatott betontömbök kihelyezése csak átmeneti megoldás, ami állandó terhet ró a rendőrségre, és akadályozza a közlekedést. Eközben folyamatban van egy hosszú távú koncepció kidolgozása, ami alapján a német városok méginkább erődítménynek fognak kinézni; a kölni dóm körül már ez a koncepció körvonalazódik, ahogy a rendőrség jól védhető, de a közlekedést kevésbé zavaró helyekre helyezi ki a betontömböket. Emellett zárható kerítéseket, kordonokat építenek, hogy nagyobb tömegrendezvények esetén könnyen ellenőrizhetővé tehessék a környéket.

A Welt információi szerint Düsseldorfban szintén készül egy hasonló koncepció, emellett Duisburgnak már van egy kezdetleges zárt rendszere. A tömegrendezvények állandó biztosítása során ugyanis egyértelművé vált, hogy a fém- és betontömbök rendszeres áthelyezése nem csak logisztikailag megterhelő a hatóságok számára, de kifejezetten drága is. Szerintük a legésszerűbb megoldás, hogy állandó jelleggel ott maradnak az ellenőrzési pontok. Így a tömeges bevándorlás miatt pár éven belül gyakorlatilag egy hatalmas fém-beton gettóban fognak élni a németek, ahol a városon belüli kerítések, kordonok, betonfalak közt igazoltatásra használható állandó beléptetési pontok működnek.

Hatalmas erényövet építenek a németek Berlin központjában

http://www.hidfo.ru/2018/01/a-migranseroszak-miatt-eroditmennye-alakitjak-a-nemet-varosokat/

Németország a “nyílt társadalom” dogmája miatt korlátozza a szólásszabadságot

Németország új “gyűlöletbeszéd” törvénye, ami az online közösségi média használatát szabályozza, valójából egy a szólásszabadság ellen intézett támadás, és az emberek ellenvéleményének elhallgattatását szolgálja.

Németország új gyűlöletbeszéd-törvénye egy a szólás szabadságát korlátozó eszköz, melynek célja a politikai ellenvélemények elhallgattatása – mondta az Alternatíva Németországnak párt tagja, Albert Breininger a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva.

“Az AfD-ben éles kritikával fogadtuk ezt a törvényt. Ez egy újabb korlátozó intézkedés, és a szabad véleménnyilvánítás elleni elnyomó eszköz, ami a szabad sajtó működését is ellehetetleníti. Az a célja, hogy ellehetetlenítse, hogy az emberek és a politikusok felhozzanak bizonyos témákat, és ezzel kapcsolatban kifejtsék véleményeiket, beleértve az iszlamizációt is” – mondta.

Breininger visszaidézte, hogy az AfD parlamenti frakciója vezetőjének egy Twitter-üzenetét kedden egyszerűen elérhetetlenné tették, mert ellenkezett a kormány által képviselt nézetekkel. A német rendőrség ráadásul eljárást indított Beatrix von Storch ellen, amiért újév éjszakáján kifejezte nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy Kölnben a rendőrség arab nyelven tett közzé újévi üzenetet.

Hivatalos: a németek kisebbségbe jutottak egy német városban

Az új német gyülöletbeszéd törvény arra kötelezi az online közösségi média üzemeltetőit, hogy távolítsanak el minden olyan bejegyzést és hozzászólást a hálózatról, ami gyűlöletbeszédet vagy terrorista propagandát tartalmaz. A gyakorlatban ez általában a migrációt ellenző vélemények elhallgattatását jelenti.

A törvény, melyet júniusban fogadott el a Bundestag, a bevándorlóországok egy valószínű fejlődési irányát vetíti előre. Korábban Angela Merkel német kancellár egyértelműen kijelentette, hogy szerinte Németország “nyílt társadalommá” kell váljon. A német rendőrség pedig a “nyílt társadalom” értékeinek sértésére hivatkozva tartóztatott le kommentelőket az éjszaka közepén egy-egy bevándorlás-ellenes hozzászólás miatt.

A „nyílt társadalom” védelmében: kommentelőket tartóztat le a német rendőrség

http://www.hidfo.ru/2018/01/nemetorszag-a-nyilt-tarsadalom-dogmaja-miatt-korlatozza-a-szolasszabadsagot/

Európai állampolgárt fogtak az iráni tüntetéseken

Külföldi állampolgár szervezte a tüntetőket egy iráni nagyvárosban kezdődő tömegdemonstráción – derült ki a helyi sajtó beszámolóiból. A tüntetéseknek már 20 halálos áldozata van.

Az iráni hatóságok európai állampolgárt vettek őrizetbe egy Borujerd utcáin folyamatban lévő tömegdemonstráción. A New York Times szerint a Tasnim hírügynökség beszámolójában az áll, hogy az őrizetbe vett személyt európai titkosszolgálatok képezték ki, és vezette a felkelőket egy erőszakos cselekményekbe hajló tüntetés során.

December 28. óta több nagyvárosban is tüntetések zajlanak, a romló életkörülmények miatt. A kezdődő zavargásoknak eddig 20 halálos áldozata van, és 450 embert vettek őrizetbe a résztvevők közül.

Hasszán Rohani, Irán elnöke hétfőn azt mondta, a zavargások létező belföldi problémák kapcsán, és ezekre építő külföldi befolyás eredményeként kezdődtek.

http://www.hidfo.ru/2018/01/europai-allampolgart-fogtak-az-irani-tunteteseken/

Átveheti-e az ember helyét a mesterséges intelligencia?

Szinte minden iparágban a munkaerőigény csökkenését hozza a mesterséges intelligencia terjedése, de ez főként a monoton munkát végzőket fogja érinteni – a gépekkel nem helyettesíthető emberi kreativitás fokozottan felértékelődik a közeljövőben.

Egyre több iparágban terjed a mesterséges intelligencia használata, ami alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiaci viszonyokat – áll egy a Forbes hasábjain megjelent vélemény-publicisztikában. Anna Powers szerint a közeljövőben a mesterséges intelligencia és automatizáció terjedésének hatására drámaian lecsökken az egyes iparágak munkaerő-igénye, ugyanakkor fokozott piaci igény mutatkozik majd a kreatív, gépekkel nem helyettesíthető munkaerőre.

Kétségkívül mostanra mindannyian találkoztunk a mesterséges intelligencia valamilyen formájával, akár tudunk erről, akár nem. Legyen szó online vásárlásról, “önnek ajánlott” termékek megtekintéséről, a Facebookon felugró hirdetésekről, vagy bankautomata használatáról, a mesterséges intelligencia kezdeményeivel találkozhatunk. Más iparágak – kezdve az egészségügytől és fitnessztől a médiáig, akár párkereső alkalmazásokig – a mesterséges intelligencia bizonyos korlátozott formáját kezdi alkalmazni, hogy optimalizálja, automatizálja a folyamatokat – írta.

A szerző szerint, bár a mesterséges intelligencia csak most kezd széleskörűen ismertté válni, valójából már a ’90-es évek óta folyamatban van a terjedése, és a közeljövőben ez alapjaiban változtatja meg a különböző iparágak munkaerőigényét. Minden olyan munkakörben, amiben gépek használatával ki lehet váltani az emberi munkaerőt, ez meg fog történni. Ugyanakkor nagy mértékben felértékelődik majd a gépekre le nem cserélhető, kreatív emberi munka.

Powers azt írja, az AI terjedése az emberi képzelőerő felértékelődését hozza; az ember el tud képzelni és meg tud teremteni eddig soha nem látott dolgokat, de ez olyan adottság, amit egy program nem tud leképezni. Ahogy Walt Disney mondta; “Ha megálmodod, megteheted.” Az AI erre nem képes, bár a matematikailag leképezhető tevékenységeket extrém hatékonysággal végzi; a mesterséges intelligencia korszakában az emberi kreativitás minden eddiginél jobban felértékelődik.

http://www.hidfo.ru/2018/01/atveheti-e-az-ember-helyet-a-mesterseges-intelligencia/

Toborzó terroristát fogtak egy szíriai menekülttáborban

Egy francia állampolgár, Emilie König letaróztatásra került egy szíriai menekülttáborban, miután a hatóságok arról értesültek, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet számára toborzást folytat.

Emilie König az Egyesült Államok és az ENSZ által is körözött terrorista, aki ezúttal egy kurd menekülttáborban – Észak-Szíriában – próbált migránsokat toborozni a terrorszervezet számára.

Az Ouest-France francia lap szerint a terrorista anyja elmondta, hogy lányával utoljára a múlt hét folyamán beszélt, azóta “fogva tartják a menekülttáborban és kínvallatásnak van kitéve.” Elmondása szerint azt tervezi, hogy Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter személyes közbenjárását kéri lánya hazajuttatása érdekében, majd kegyelmet fog kérni a francia hatóságoktól.

A 33 éves Emilie König azt követően került a radikális iszlám hatása alá, hogy kapcsolatba került első férjével, aki egy algériai migráns volt. 2012-ben elhagyta Franciaországot és – két gyermeket hátrahagyva – Szíriába utazott, ahol több mint 200 francia állampolgárt szervezett be az Iszlám Állam harcosának.

König korábban nyíltan arra buzdította a terrorszervezet tagjait, hogy a francia kormány tagjai és kormányhivatalok ellen hajtsanak végre támadásokat.

http://www.hidfo.ru/2018/01/toborzo-terroristat-fogtak-egy-sziriai-menekulttaborban/

Franciaországban több mint ezer autót gyújtottak fel szilveszteri mulatságként

Franciaorszában több mint ezer gépjárművet gyújtottak fel az újévi zavargások során – derült ki a belügyminisztérium által kiadott hivatalos közleményből.

“Mint az minden évben megtörténik, voltak bizonyos zavarkeltések: 1031 autót gyújtottak fel. Ez a szám kisebb mint 2012-ben és 2013-ban, amikor 1193, illetve 1067 gépjármű égett le, de valamennyivel több a tavalyi 932-nél” – áll a hétfőn megjelent közleményben.

Franciaországban a zavargásokba átcsapó újévi ünnepségek során 510 embert tartóztattak le. Ez szintén meghaladja a tavalyi adatokat, amikor is 454 embert vettek őrizetbe egyetlen éjszaka alatt.

A zavargások során nyolc rendőr is megsérült.

Franciaországban az újévi ünnepségek idején 140000 (140 ezer!) rendőr, polgárőr, katona és tűzoltó gondoskodott a közbiztonságról és az okozott károk minimalizálásáról.

http://www.hidfo.ru/2018/01/franciaorszagban-tobb-mint-ezer-autot-gyujtottak-fel-szilveszteri-mulatsagkent/