Kiutasították egy orosz hírügynökség vezetőjét Lettországból

Pénteken kiutasították a Rosszija Szegodnya hírügynökség producerét Lettországból. Ella Taranova egy nemzetközi fórumon vett volna részt, ám a hatóságok őrizetbe vették, miután megérkezett a fővárosba.

A Ria Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint Taranova a Balti Fórumon vett volna részt, és Rigában került letartóztatásra, közvetlen a városba érkezését követően. A fórum igazgatója szerint az orosz újságírót feketelistára helyezte a lett külügyminisztérium.

Oroszország külügyminisztériuma közleményben reagált a történtekre. Eszerint Lettország hatóságainak lépése az újságírók jogainak sértését jelenti, és

bármilyen, újságírók neveit tartalmazó feketelista létezése elfogadhatatlan egy önmagát “demokratikusnak” nevező országban.

Az intézkedés emellett sérti mindazon, a szólásszabadságra vonatkozó elveket, melyek betartására Lettország nemzetközi szerződésekben kötelezettséget vállalt.

Ha nyugati sajtóval történik ilyen, már diktatúráról beszélnének

A Balti Fórum egy az Európai Unió, a balti országok és Oroszország közti kapcsolatokat tárgyaló nemzetközi rendezvény, mely a mai napon veszi kezdetét. Taranova saját elmondása szerint nem tudott arról, hogy létezik egy ilyen feketelista, mely alapján kiutasították az országból, a Balti Fórumra pedig közvetlen meghívásnak eleget téve érkezett.


http://www.hidfo.ru/2016/10/kiutasitottak-egy-orosz-hirugynokseg-vezetojet-lettorszagbol/

Olaszország kiadja a biometrikus adatokat az Egyesült Államoknak

Az amerikai Department of Homeland Security közleménye szerint Jeh Johnson, a szervezet főtitkára, és Angelino Alfano olasz belügyminiszter aláírtak egy új megállapodást a két ország közti információ-megosztásról, a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni harc jegyében.

Az információ-megosztás terén kötött új megállapodás részeként Olaszország valós idejű adatmegosztással kiadja a bűnügyi nyilvántartásban szereplő és a bevándorlási hivatal által rögzített biometrikus adatokat az Amerikai Egyesült Államoknak, hogy ezzel segítsék a terrorcselekmények és más bűncselekmények megelőzését.

Johnson és Alfano október 20-21-én, a G6 országok belügyminisztereinek Rómában tartott találkozóján írták alá az egyezményt. A rendezvény, melyen Franciaország, Németország, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság vezetői is részt vettek, az európai biztonságpolitika, a bevándorlás és a kiberbiztonság terén való együttműködés fokozása köré szerveződött. Az új megállapodás szerint Olaszország az amerikai Department of Homeland Security által 2015 óta használt rendszeren keresztül, automatikus adatmegosztással fogja átadni a biometrikus adatokat az amerikai hatóságoknak.


http://www.hidfo.ru/2016/10/olaszorszag-kiadja-a-biometrikus-adatokat-az-egyesult-allamoknak/

Drábik János : a pénz, kriptovaluták , bitcoin

A német parlament megszavazta a hírszerzés feletti nagyobb kontrollt

A német parlament egy új törvénnyel korlátozta annak a titkosszolgálatnak a mozgásterét, ami idegen hatalom megbízása alapján kémkedett saját állampolgárai ellen.

Október 21-én a német parlament elfogadott egy új törvény, ami nagyobb kontrollt biztosít a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) munkája felett. Ez az a hírszerző szerv, amiről korábban bebizonyosodott, hogy amerikai titkosszolgálatok kérésére figyelt meg európai politikusokat és vállalatokat.

Hónapokkal ezelőtt hatalmas botrányhoz vezetett, amikor információk jutottak nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy a BND az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) együttműködve figyel meg német állampolgárokat, emellett szó szerint tömeges megfigyelést folytat Európában, az adatokat pedig átadja az amerikaiaknak. Az információkat egy amerikai nemzetbiztonsági alkalmazott, Edward Snowden hozta nyilvánosságra, aki emiatt arra kényszerült, hogy átmeneti politikai menedékjogot kérve külföldre meneküljön.

A BND ezen tevékenysége amiatt váltott ki közfelháborodást, mert a német társadalom különösen érzékeny a személyes adatok védelmével kapcsolatban, emellett a BND által végzett tömeges megfigyelés alkotmányellenes volt. Ráadásul kiderült, hogy Berlinben az amerikai nagykövetség épületében működtetett egy különleges központot a CIA és az NSA, ahonnan lehallgatták a Reichstagban és a kormánynegyedben zajló telefonhívásokat.

A BND azonban nem csak politikusokat, hanem nagyvállalatokat – pl. Airbus – is megfigyelés alatt tartott az amerikaiak kérésére, ami ipari kémkedésnek minősül. A történtek konkrétan egy olyan memorandumot is sértenek, amit 2002-bn kötött Németország és az Amerikai Egyesült Államok, és kimondja, hogy se amerikai, se német személyek és vállalatok nem lesznek megfigyelés célpontjai.

A német parlament azt követően álíltott fel külön bizottságot a történtek kivizsgálására, miután kiderült, hogy Angela Merkel hivatala tudatában volt az amerikaiak Európában folytatott tömeges megfigyelési programjának.

A mai nap folyamán hozott törvény határozott a BND munkája feletti szigorúbb ellenőrzésről, és egy új szervezet létrehozásáról, amitől a BND felhatalmazást kell kérjen minden egyes esetben, ha külföldi állampolgárt akar megfigyelni – beleértve az uniós hivatalokat és a tagállamok állampolgárait is.

Az új törvény szerint a BND továbbra is együttműködhet az NSA-val, de ez az együttműködés nem léphet túl a terrorizmus elleni harc és a német nemzetbiztonsági érdekek védelmének keretein.



http://www.hidfo.ru/2016/10/a-nemet-parlament-megszavazta-a-hirszerzes-feletti-nagyobb-kontrollt/

A kormány 13,5 milliárdot különített el arra, hogy „méltó legyen” október 23. megünneplése

A kormány mintegy 13,5 milliárdot különített el a különböző ’56-os programokra. A pontos elszámolásra azonban várni kell, mivel az ígéretek szerint csak az egész ünnepségsorozat után fogják nyilvánosságra hozni tételesen, hogy mire is ment el pontosan ez a rengeteg pénz.

Ez azt is jelenti például, hogy egy ideig még bizonyosan nem fog kiderülni, hogy az ünnepsorozat hivatalos dalán mi került 50 millióba, ha mindenki azt állítja, ingyen vett részt az elkészítésében, és még a közmédia is ingyen adta oda a stúdióját a zenészeknek.

Forrás: Magyar Hírlap

13,5 milliárd félretéve

A kormány mintegy 13,5 milliárd forintot tett félre, illetve bízott rá a forradalomügyi kormánybiztos, Schmidt Mária által vezetett '56-os emlékbizottságra, hogy igazán méltó legyen október 23. megünneplése. Ebből az összegből 4,5 milliárd megy a központi programra, 7 és fél milliárd pedig a civil szervezetek, közintézmények és önkormányzatok számára az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékeit, hőseit és áldozatait megidéző programokra.

A „pontosabb” elszámolásra még várni kell: Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt mondta, a részletes és tételes elszámolást csak az egész ünnepségsorozat után adják közé, mert a nyilvánosság „zavarná a lebonyolítást, és nem is lenne tisztességes azokkal szemben, akik megvalósítják a programokat”. Balog Zoltán szavai azért sajnálatosak, mert még mindig várni kell, hogy kiderüljön például, miért került 50 millió forintba Desmond Child újrahasznosított dala, miközben mindenki azt állítja, ingyen vett részt az elkészítésében, és még a közmédia is ingyen adta oda a stúdióját a zenészeknek.

Magyarország halszagú….

Augusztus közepén jelent meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának hivatalos dala, az „ Egy szabad országért”, amit Desmond Child és Andreas Carlsson írt, igaz, kilenc évvel korábban. Az emlékbizottság a botrány hatására hallgatásba burkolózott, és azóta sem árulják el, miért költöttek 50 millió forintot a dalra, amelyet a művészek ingyen énekeltek fel, és a szerző sem kért érte pénzt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal próbált magyarázkodni, hogy Desmond Child '56-os dalát korábban nem bocsátották kereskedelmi forgalomba, ezért az, hogy a Miami Egyetem sportolóinak himnusza volt, csak egy tesztelésnek számít. Igaz, azt nem magyarázták meg, mire is sikerült 50 millió forintot elkölteni…

Forrás: index.hu

A konkrét költségvetés bemutatásáról Rétvári azt mondta: „erre majd az emlékév lezárásakor kerülhet sor. Az emlékév végén az internetre is felkerülő teljes beszámolóból forintra pontosan kiderül, hogy mi, és mennyibe került a dallal kapcsolatban”. Majd hozzátette: „az ellenzéki pártok csak és kizárólag a rövid távú politikai haszonszerzés érdekében, nyíltan keresik a lehetőséget arra, hogy az emlékév egészét és ezzel együtt 1956 emlékét megszégyenítsék, azt lejárassák”.

Hogy nincs minden rendben az '56-os dal körül, jól bizonyítja, hiába közeledik október 23., a forradalom 60. évfordulójára, kifejezetten a fiataloknak írt dal továbbra sem szerepel a Petőfi Rádió lejátszási listáján. Sőt, a Magyar Nemzet azt is kiderítette, hogy az ünnepség „slágerét” október 23-án még a Kossuth téren sem fogják lejátszani. Ezt a dalban közreműködő zenészek is megerősítették a lapnak. Az is kiderült, hogy az ötvenmillióért agyonhallgatott dal helyett az emlékbizottság a Sportarénában szervez „szabadságkoncertet” Vastag Csaba, Deniz, a Beatrice és Ákos fellépésével.

Programok

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának programjai október 22-én kezdődnek: megtekinthető az Országházban a Szent Korona, délután pedig az 1956-os Műegyetemi emlékműnél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. A központi programok 23-án a Kossuth téren kezdődnek, ahol délelőtt Áder János államfő, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében felvonják a nemzeti lobogót.

Délután három órakor Orbán Viktor miniszterelnök, illetve az egyetlen meghívott külföldi államfő, Andrzej Duda, Lengyelország köztársasági elnöke mondja el a beszédét a Kossuth téren. Este hétkor a már említett „Szabadságkoncert” lesz a Papp László Budapest Sportarénában.

Akiket az ellenzéki megemlékezések, illetve megmozdulások érdekelnek: a Jobbik a Corvin közben emlékezik meg '56-ra délután 4-től. A rendezvényen felszólal Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Baranyi László színművész, '56-os szabadságharcos, Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, Ásotthalom polgármestere, valamint Murányi Levente, '56-os szabadságharcos, az '56-os Pesti Srácok Intézet igazgatója.

A baloldalon is van választási lehetőség: Juhász Péter felhívása alapján el lehet menni Orbán Viktor beszédére, és szétfütyülni azt, vagy részt lehet venni az többi baloldali ellenzéki párt és a civil szervezetek által közösen szervezett rendezvényen, amely délután 3-kor kezdődik a Blaha Lujza téren. A Mossuk le a gyalázatot! címmel meghirdetett demonstráción a civil felszólalók mellett pártpolitikusok is beszédet mondanak - a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért részéről is.

Hogy minden rendezvényt megtartanak-e, azt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni: Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyanis bejelentette, hogy terrorveszélyre hivatkozva korlátozhatják a hatóságok az október 23-ára, a központi ünnepségidejére tervezett ellenzéki fellépést.

TényTár

A kommunista és a liberális terror áldozataira emlékeznek október 23-án

A kormánypárt és a Jobbik egyaránt párhuzamot vont az 1956-os forradalom és annak ötvenedik évfordulója közt, amikor a Gyurcsány-kormány vérbe fojtotta a megemlékezéseket. A pártok a kommunista és a liberális terror áldozataira emlékeznek október 23-án.

Az 1956-os forradalomra, és a forradalom ötvenedik évfordulójára is megemlékeznek ma a pártok; tíz évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tüntetésekre brutális erővel reagáltak azok a politikusok, akik ma a demokrácia képviselőjének nevezik magukat.

“Az őszödi beszéd árnyékában feszülten kezdődött tíz évvel ezelőtt a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplése. Azt azonban reggel, a Kossuth tér kiürítésekor senki sem sejtette, hogy este lovasroham, kardlapozás, gumilövedékes sortűz és barikádharc következik. A jogszerűtlen tömegoszlatás sérültjei közül sokan máig várnak az igazságtételre.” – írja a Magyar Idők publicistája.

A máig aktív, ma már a magyar államiság felszámolását nyíltan követelő balliberális politikusok akkor brutális erővel léptek fel a tüntetők ellen, és október 23-án az ellenzék megemlékezéseire is terrorral válaszoltak. “Nagy László 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlése után hazafelé indult. A rendőrök lovasrohama miatt beszorult a Dob utcába, ahol – szemtanúk és videofelvételek tanúsága szerint ok nélkül – célzott lövést adtak le az arcára. A férfit kórházba szállították, ahol megoperálták. A gumilövedéket a szájpadlásán keresztül vették ki az arcüregéből. Arccsontja szilánkosra tört, fél szeme odalett.” – írja a kormányközeli lap publicistája.

A tíz évvel ezelőtti eseményekre visszaemlékezés a Jobbik 56-os visszaemlékezésének is középpontjában áll. Toroczkai László, a párt alelnöke saját Facebook-oldalán ismételten arra hívja fel a figyelmet, hogy a tüntetők ellen brutális fellépést szorgalmazó balliberális vezetőket máig nem sikerült eltüntetni a közéletből. “A Fidesz kétharmadával és a megtizenhétszerezett erejű Jobbikkal sem sikerült azonban eddig elérni, hogy a 2006 és 2010 között az utcán harcolt hazafiakat rehabilitálják, így történhetett meg, hogy idén hazafiakat első fokon 125 év fegyházzal sújtanak, miközben Gyurcsány a képünkbe röhög, és felveszi az újabb több száz millióját, amit Brüsszelből küldenek neki.”

A Jobbikos vezető ugyanakkor azt mondta, az évek során számos pozitív fejlemény is történt, például, hogy széthullott az SZDSZ nevű szélsőséges párt, és nemzetközi érdekeket szolgáló balliberális pártok ma már nem állnak közel ahhoz, hogy újra kormányra jussanak. “Bár mindenképpen győzelem, hogy most nem az eszelős Gyurcsány Ferenc kormányoz, hiszen akkor többek között már milliós migráns-áradat sújtaná Magyarországot, azért még messze a teljes győzelem, hiszen a Habony-, Andy Vajna-féle világ nincs annyira messze Gyurcsányék pénzközpontú, beteg világától.” – mondta.

Magvasi Adrián, az Alfahír főszerkesztője Facebook-oldalán pedig saját tapasztalatairól számolt be a 2006-os eseményekkel kapcsolatban, képi anyaggal illusztrálva, hogyan lépnek fel az úgynevezett demokraták a kormányellenes tüntetőkkel szemben.

“2006. október 23-a kemény nap volt, és volt, amikor nem tudtam, hogy megélem-e a másnapot.”

Az idei 56-os megemlékezések során immár láthatóan közös nevezőt jelent a politikai jobboldalon a liberális terrorral való szembehelyezkedés. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke egy szoboravatón elmondott beszédében szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a demokráciát és különféle szabadságjogokat hirdető liberálisok brutális erővel próbálták elhallgattatni a demokratikus ellenzéket. “Tíz évvel ezelőtt az ötvenedik évfordulót már a forradalmárok által kiharcolt szabad demokráciában kellett volna ünnepelnünk. De a hatalmon lévő posztkommunisták és liberális csatlósaik ekkor is meggyalázták a személyes áldozatot – a kivégzést, a börtönt, a kínzást, az ellehetetlenítést, a megalázást – is vállaló ’56-os hősök emlékét. Az akkori Gyurcsány-kormány erőszakot, rendőrterrort, gumilövedékeket, gumibotot, könnygázt, vízágyút, lovas rendőröket és viperát vetett be a békésen ünneplő tömeg ellen.”

Bár esetenként nem mondták ki kellő hangsúllyal, de ezekből a visszaemlékezésekből mégis látható: a meghatározó politikai erők október 23-án már nem egyedül 1956. október 23-ra, de 2006. október 23-ra is emlékeznek. Ezen a napon a pártok a kommunista terror, és a demokrácia hazug álarcát magára öltő liberális terror emlékeit egyaránt visszaidézték. Október 23. emléke újraértékelődik. Az elnyomás és önkény a történelem során különféle formákat öltött; ma épp a liberalizmus formájában próbál rátelepedni a társadalomra, és elvenni az emberektől a szabadságot, amiért, úgy tűnik, tényleg minden generáció meg kell vívja a saját harcát.

http://www.hidfo.ru/2016/10/a-kommunista-es-a-liberalis-terror-aldozataira-emlekeznek-oktober-23-an/

Orbán kordonok mögé bújva ment neki az Európai Uniónak

Kordonbontó Orbán Viktor semmit sem bízott a véletlenre, és kordonokkal záratta körbe a Kossuth teret, akadályt állítva az ellenzéki véleménynyilvánításnak. Bár a nemzet főtere mindenki előtt nyitva kell hogy legyen, a miniszterelnök most sem kért a vele egyet nem értők véleményéből, hiába van demokrácia, és szabadság Magyarországon.

A miniszterelnök ünnepi beszéde a korábbi évekhez képest sokkal visszafogottabbra sikerült. Központi eleme a Szovjetunió és az Európai Unió összemosása volt, már nem először. Orbán nem először mosta rá Brüsszelre az elszovjesedést, a motívum már évekkel ezelőtti beszédeiben is előkerül. Magyarország nem kér függetlenségének megnyirbálásából, ez volt a miniszterelnök legfőbb mondanivalója. Nacionalista kirohanásának sok alapja nincsen, erős ellenzék híján azonban nem maradt más választása, mint a kritikus uniós vezetés ostorozása.

Demokráciadeficit

Mélypontjára zuhant a magyar demokrácia. Ilyen körülmények között kellett volna méltóságteljesen megemlékezni az '56-os forradalomról, és annak áldozatairól. '56-ban az elnyomás ellen mentek az utcára a magyarok, harcoltak a demokráciáért, a sajtószabadságért. A harmadik magyar köztársaság kikiáltásával ezt meg is kaptuk, rá 25 évvel viszont az az Orbán Viktor kezdte meg ennek leépítését, aki '89-ben még a demokrácia egyik legnagyobb szószólója volt.

Úgy fordultunk rá a 60 éves évfordulóra, hogy nemcsak nevében, hanem szimbolikusan is háttérbe szorult a köztársaság fogalma Magyarországon. Önkényes alapon záratnak be ellenzéki újságokat, amikor azok a kormány korrupt ügyeiről cikkeznek, oligarcháknak osztják szét a nemzet vagyonát és az uniós forrásokat, vegzálják a civilszervezetek, amikor azok a kormány kínos ügyeit kapargatják, és kidobóemberekkel akadályozzák meg, hogy az ellenzék élni tudjon politikai felhatalmazásával.

Kordonbontóból kordonállító

Jól jellemzi, hogy mennyire megváltozott minden 2010 óta, hogy az egykori kordonbontó miniszterelnök a nemzeti ünnepen kordonokkal záratta körbe a Kossuth teret, kizárva azokat, akik nem értenek egyet politikájával. Bár egy demokráciának pont az a lényege, hogy a vezetésnek meg kell hallgatnia a vele nem egyet értők véleményét is, a miniszterelnök ettől minden formában merően elzárkózik. Az ellenzéki pártok vezetőivel nem áll le vitázni, a tüntetőket pedig kordonokkal és biztonsági emberekkel tartja magától távol.

Ennél is visszatetszőbb, hogy Magyarország miniszterelnöke szimplán lekommunistázta az ellenzéket. Azokat a füttyögőket, akik azért vonultak ki az utcára, hogy kifejezzék nemtetszésüket a demokratikus intézményi rendszer lebontása miatt. Még ha a fütyülés nem is a legelegánsabb formája a véleménynyilvánításnak, egy miniszterelnök nem teheti meg, hogy lekommunistázza azokat, akik '56 szellemiségének lebontása ellen emelik fel hangjukat.

Uszítás az Unió ellen

A kordonállítás és az indokolatlan kommunistázás ellenére Orbán Viktor beszéde sokkal mérsékeltebbre sikerült az elmúlt évekhez képest. A kormány nem létező sikereinek dicsőítése háttérbe szorult, helyette Brüsszelt ostorozta beszédében. A miniszterelnök szerint Magyarország és a kelet-európai országok feladat, hogy megvédjék az Európai Uniót az elszovjesedéstől, ami egy új Európai birodalom kiépülését jelentené. A nacionalista lózungokkal teli beszéd egyértelműen az Unió elleni hangolásra épült: „Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az elszovjetesedéstől. Mi magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában”.

Hogy a szorosabb uniós integráció jó-e, vagy sem, azt egy hosszabb elemzés segítéségével lehetne kifejteni. Két dolgot azonban le kell szögezni. Egyfelől, az Európai Unió részéről senki sem fenyegeti Magyarország önállóságát, másfelől, Brüsszel sokkal jobban dolgozik azon, hogy Magyarország meg tudja őrözni demokratikus jellegét, mint bárki más. Orbán Viktornak lehet, nem tetszik, hogy a brüsszeli bürokraták megálljt parancsolnak a demokratikus intézményi rendszer leépítésének, ezzel azonban '56 szellemét köpi szemben, hiszen '56 hősei nemcsak azért harcoltak, hogy Magyarország egy szabad ország legyen, hanem, hogy jó kapcsolatot alakítson ki, majd felzárkózzon Nyugat-Európához. Az indokolatlan uszítással fel lehet tüzelni a Fidesz törzsszavazóit, előrébb viszont nem viszi az országot.

Beszéde gyűlölködéstől sem volt mentés. Ismét kitért a migrációs válságra, magát pedig Európa megmentőjének tekinti azzal, hogy megvédjük a határokat: „2016-ban nekünk kell lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről jövő népvándorlást.” A miniszterelnök a migránsokat terroristának és szerencsevadásznak tekinti, megalapozva egy ellenségképet a Fidesz választóinak. Az alkotmánymódosításról és a kudarcba fulladt népszavazásról viszont egy szó sem esett, jól jellemezve, hogy a miniszterelnök még saját választói előtt is kerüli a számára kényes témát, a kudarcokat.

Nem volt mondanivalója a miniszterelnöknek...

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a miniszterelnöknek nem volt új mondanivalója 1956 hatvanéves évfordulóján. A Fidesz bukott politikájának dicsőítése helyett saját magát helyezte középpontba azzal, hogy Európa megmentőjeként tünteti fel a kormányt, annak migráns és Nyugat-Európa ellenes politikájával. A miniszterelnök beszéde semmi forradalmit nem hozott, azonban megerősítette saját politikai doktrínáját, ami egy olyan külön utas politika az Európai Unióban, ami falakat emel Nyugat-Európa és Magyarország közé.

TényTár

Nyugati értékek? A brit sajtóban sem létezik a szólásszabadság

A brit bankok felfüggesztették a Russia Today orosz hírszolgáltatóhoz kötődő bankszámlákat, a RT főszerkesztőjének hétfői közleménye szerint. A NatWest Bank szintén bejelentette, hogy eltávolította a hírszolgáltatót ügyfeleinek listájáról. Úgy tűnik, ország alapon válogatnak, mert az Egyesült Királyságban más külföldi állami média is működik, melyek működését azonban nem próbálják megzavarni.

Margarita Simonyan, a RT főszerkesztője hétfőn saját Twitter-oldalán azt mondta, a döntésről egyeztetni nem hajlandó a másik fél, egyszerűen egyik napról a másikra blokkolták a számláikat, ami igen sokat elárul a “szólásszabadság” helyzetéről az Egyesült Királyságban.

A Royal Bank of Scotland részeként működő National Westminster Bank nem adott semmilyen magyarázatot arra, hogy miért blokkolják a számlákat; a RT-nek küldött levélben mindössze annyi állt, hogy a döntést alapos mérlegelés alapján hozták meg. A brit médiatérben azonban láthatóan azokat a sajtóorgánumokat nem hagyják nyugodtan működni, melyek nézeteivel a kormány nem ért egyet.

Bár a nyugati országokról azt szokás gondolni, hogy tiszteletben tartják a szólásszabadságot, a brit média esetében sem egyedülálló jelenség a cenzúra: egy iráni újságíró, Roshan Salih arról számolt be, hogy a történtek arra emlékeztetnek, ami korábban a Press TV – iráni tulajdonú nemzetközi média – esetében is történt. Salih szerint ez egy politikai döntés, melynek célja, hogy megzavarja a sajtóorgánum működését, és egyben közvetlen támadás is a szólásszabadság ellen, hiszen szándékosan egy adott sajtóorgánum finanszírozásában próbálnak zavart előidézni, ezze. Az újságíró azt mondta, ezzel a brit kormány megpróbálja elhallgattatni a Russia Today-t, akik most ugyanolyan korlátozó intézkedésekkel kell szembenézzenek, mint az iráni sajtó a szankciók idején, amikor a brit bankok a Press TV számláit tették elérhetetlenné.

Salih szerint a bankok egyértelműen a kormány nyomásgyakorlásának hatására cselekszenek, hiszen a brit média is ellenséges alapállást képvisel Oroszországgal szemben, a kormány politikai döntéseinek következményeként. A tágabb médiaviszonyokhoz képest azonban irracionális és értelmetlen a Russia Today elleni támadás. Salih azt mondta, “a brit propagandagépezethez képest a Russia Today csak egy apró hang, ahogyan a Press TV is egy jelentéktelen tényező volt a brit propagandasajtó mellett. Ennél fogva ez a támadás teljesen értelmetlen, és kontraproduktív lehet, mert ezzel a britek saját értékeik ellen foglalnak állást. Olyan értékek ellen, amire egyébként gyakran hivatkoznak – mint a ‘szólásszabadság’.”

Az újságíró ennek kapcsán kifejtette, hogy az Egyesült Királyságban jelen van számos más, külföldi állami tulajdonban lévő médiafelület, és ezek mind saját nézeteiket képviselik. Az Al Jazeera, a France 24 és a TRT azonban nem kell ehhez hasonló nyomásgyakorlással szembesüljön; a brit cenzúra országok szerint válogat, és politikai alapon döntik el, milyen sajtó működhet az országban. Ennek érdekében pedig – úgy tűnik – a kormány pénzintézeteken keresztül is tudja érvényesíteni az akaratát.

http://www.hidfo.ru/2016/10/nyugati-ertekek-a-brit-sajtoban-sincs-szolasszabadsag/

Ha nyugati sajtóval történik ilyen, már diktatúráról beszélnének

Skócia volt miniszterelnöke szerint nem a demokráciával, hanem sokkal inkább a diktatúrával társítható lépés, hogy a brit bankok elérhetetlenné tették egy hírügynökség bankszámláit.

Alex Salmond, Skócia volt miniszterelnöke szombaton reagált a Russia Today nemzetközi hírügynökség bankszámláinak blokkolására. Szerinte ez egy rendkívüli lépés volt, amiről, ha az érintett felek megnevezése nélkül hallanánk, mindenki biztosra venné, hogy egy diktatúrában történt.

A történteket követően Alex Salmond interjút adott a Russia Today-nek, melyben kijelentette;

ha fordított helyzetben történt volna mindez, a nyugati országok már diktatórikus lépésről beszélnének.

Például, ha a BBC működtetne számlát egy orosz bankban, és ez a bank blokkolná a BBC számláit, a nyugati sajtó a diktatúra-vádtól és a szabad sajtó ellehetetlenítéséről lenne hangos.

Salmond egyben azt is kijelentette; reménykedik abban, hogy azok a brit politikusok, akik tényleg hisznek a szólásszabadságban, legalább annyira hevesen felszólalnak majd a NatWest bank lépése ellen, mintha a BBC számláit tették volna hasonló módon elérhetetlenné egy másik országban.

A volt miniszterelnök szerint a hírügynökség ellehetetlenítése elfogadhatatlan, mert a szólásszabadság nevében gondoskodni kell arról, hogy az emberek a lehető legtöbb eltérő nézőponttal, és a lehető legtöbb információval találkozzanak, és maguk dönthessenek arról, hogy a látottakat hitelesnek tartják-e.

A Russia Today számos országban működtet az adott nyelven hírszolgáltatást, és gyakran végez akár több órás élő közvetítést is olyan eseményekkel kapcsolatban, melyekről a főbb nyugati sajtóorgánumok néhány perces, vágott felvételekkel számolnak be, ezáltal lehetővé téve az információ hatékonyabb szűrését.

http://www.hidfo.ru/2016/10/ha-nyugati-sajtoval-tortenik-ilyen-mar-diktaturarol-beszelnenek/

Az EU nyomásgyakorlással Oroszország ellen fordítaná Szerbiát

Ivica Dacic szerb külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Unió megpróbálja nyomásgyakorlással rákényszeríteni Szerbiát az oroszellenes szankciók támogatására.

A szerb külügyminiszter szó szerint kijelentette, hogy az Európai Unió nyomásgyakorlással próbálja befolyásolni Szerbia külpolitikáját, és ki akarja kényszeríteni, hogy a szerb kormány támogassa az Oroszország elleni szankciókat. Dacic egyben elfogadhatatlannak nevezte a brüsszeli nyomásgyakorlást, és kijelentette, hogy Szerbia nem fog az Európai Unió miatt saját nemzeti érdekeivel ellentétesen cselekedni.

“Szerbia soha nem fog olyat tenni, ami ellentétben állna nemzeti érdekeinkkel. A nagyobb nyugati országok mindannyian képviseltetik magukat olyan konferenciákon, mint a “Koszovó Barátai” nevezetű, mégis azt várják tőlünk, hogy Szerbia barátai ellen szankciókat hozzunk. Mi jó kapcsolatokra törekszünk mindenkivel, de nem fogunk olyan lépéseket tenni, amivel saját magunknak ártanánk.” – mondta.

A külügyminiszter elmondása szerint “Szerbia megfélemlítése nem működik többé”, és Belgrád saját nemzeti érdekeinek képviseletét helyezi előtérbe, emiatt mindenkivel együttműködésre törekszik, a szankciós politikát pedig nem támogatja.

Az Európai Unió Szerbiához közeledésében elsődleges konfliktust jelent, hogy a nyugati országok többsége támogatta Koszovó függetlenségét, miután a NATO Szerbiát bombázta. Koszovó 2008-as elszakadása óta az ENSZ több mint 100 országa támogatja a terület elszakadását. Oroszország – és számos nem-nyugati ország – azonban Szerbia álláspontját támogatja, és ennek megfelelően nem ismeri el Koszovó függetlenségét.


http://www.hidfo.ru/2016/10/az-eu-nyomasgyakorlassal-oroszorszag-ellen-forditana-szerbiat/