Kazettás bombák és ballisztikus rakéták a civil lakosság ellen

Az ukrán hadsereg augusztus elsejének éjjelén bevetette a BM-27 "Hurrikán" kódnevű nehéz rakéta sorozatvető rendszerét Luganszk ellen. A 220 mm űrméretű rakétákból a 9M27K típusúakkal lőtték a város lakott területeit. A megnevezett rakéta 1,8 kg tömegű kazettás robbanótesteket juttat a célba, melyekből 30 kilogrammnyi van egy-egy rakétafejben. A rakétafej a célpont felett robban és elszórja a másodlagos robbanótölteteket, melyek nagyobb területen szétszóródva komoly pusztítást tudnak okozni élőerőben és a könnyen páncélozott katonai eszközökben, járművekben. A célok között szerepelt az áramellátást biztosító transzformátorház is. Az ukrán tüzérség a közműhálózat központi egységeit támadja az utóbbi időben, mint ahogy tette Szlavjanszk esetében is, hogy a helyi lakosság és a fegyveres ellenállás helyzetét megnehezítsék.

Nyugati források is megerősítették, hogy az ukrán hadsereg a konfliktus övezetébe, ezen belül Kramatorszk városa közelébe vezényelt három egységnyi OTR-21 Tochka (SS-21 Scarab)  nevű ballisztikus tüzérségi rakétavető rendszert. A rakéta 482 kg robbanótöltetet képes a célba juttatni, maximum 185 km távolságban. Ez a rakétafegyver nem számítható a precíziós eszközök körébe, legjobb esetben is 70 méter a szórása.

A Donyecki Népi Köztársaság vezetőinek csütörtöki sajtótájékoztatóján Igor "Sztrelkov" Girkin arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az ukrán katonai vezetés valószínűleg a Milícia által ellenőrzött területen lévő szennyvíztelepeket veszi majd célba. Ha támadás éri ezeket, akkor az ott tárolt jelentős mennyiségű klór és ammónia égés melletti szabadba jutása ezrek halálával járó vegyi katasztrófát okozhat.

Kijev célja, hogy a felkelőket terrorszervezetté nyilvánítsa, ezért bármilyen jellegű, a konfliktus zónájában történő tömeges és váratlan halálesetet igyekeznek ennek megfelelően felhasználni, és akár előidézni is.

http://www.hidfo.net/2014/08/02/kazettas-bombak-es-ballisztikus-raketak-civil-lakossag-ellen

Azért jó ha van kéznél egy-két láncfűrész!

Sztyepanovkánál ravasz trükkel zsákmányoltak a népfelkelők egy lator BTR-t.

Ma reggeltől meglehetősen heves harc alakult ki Sztyepanovkánál. A valcmanista pribékhorda páncélosok sokaságát vetette be, de a “rajtaütés-stratégiával” nem igen boldogultak.

A milicisták egy csapata felfigyelt egy furcsán viselkedő BTR-re. Már egy ideje nem lövöldözött. Csak Kalasnyikovjuk lévén, megszórták párszor. Kárt tenni benne persze nem tudtak, viszont kiszimatolták, hogy a BTR lőszerkészlete valószinűleg kifogyott.

A latrok el is indultak visszafelé – vételezésre. Ezt használták ki a milicisták. Néhányan felkapaszkodtak a járműre, és értesitették a kollégákat. Elmondták, hogy merre is megy a BTR.

Azok meg…-keritettek gyorsan két láncfűrészt. És elkezdték kidöntögetni a fákat az út két olalán. Rá az úttestre.
A kanyarból előbukkanó BTR megtorpant. A milicisták leszálltak, és segitettek a kollégáknak. Fadöntésileg. A BTR mögött ezúttal. Az pedig előre-hátra jött-ment, de a fák egyre csak dőltek.

Végülis a BTR-ben tartózkodó bérgyilkosok megadták magukat. Állitólag nagyon serényen dolgoztak az ezután már kissebb darabokra fölvágott fák eltakaritásán.

Amint az út járhatóvá vált, a milicisták beleültek, és a zsákmánnyal behajtottak Sztyepanovkába. A BTR immár őket szolgálja, a latrok pedig fogságba estek.

https://balrad.wordpress.com/2014/08/02/azert-jo-ha-van-keznel-egy-ket-lancfuresz/

Minden, állami, tartományi és önkormányzati tulajdonban levő sajtóorgánumot magánkézbe kell adni legkésőbb 2015. július 1-ig Szerbiában.

A szerbiai parlament szombati rendkívüli ülésén elfogadta az új tájékoztatási törvénycsomagot, amely értelmében - az uniós jogharmonizációval összhangban - privatizálják a tömegtájékoztatási eszközöket, kivéve a közszolgálati médiát és a nemzeti tanácsok tulajdonában lévő sajtótermékeket.

A képviselők 182 igen szavazattal fogadták el a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvényt. A jogszabályok előirányozzák, hogy minden, állami, tartományi és önkormányzati tulajdonban levő sajtóorgánumot magánkézbe kell adni legkésőbb 2015. július 1-ig. Amennyiben egy adott sajtótermékre nem találnak vevőt, részvényeit felajánlják a dolgozóknak, de ha elutasítják az ajánlatot, a sajtóorgánum megszűnik létezni.

A törvényalkotók szerint a jogszabály minden feltételt biztosít a független, szakmai médiumok meg a médiarendszer szabad fejlődéséhez, ennek a rendszernek pedig biztosítani kell a polgároknak a társadalmi élet miden területével kapcsolatos információk és egyéb tartalmak iránti igényét. A köztársasági képviselőházban szerdán vette kezdetét a médiatörvény-csomagról szóló vita. Három új jogszabály javaslata került a ház napirendjére: a tömegtájékoztatásról, az elektronikus médiáról, illetve közszolgálati médiáról szóló törvény.

A javaslatokat bemutatva Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter elmondta, hogy az új médiatörvény-csomag reformtörvény, amely nagyban hozzá fog járulni a társadalom modernizálásához és fejlődéséhez.

Az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) kifogásolta, hogy a szerb kormány egyeztetés nélkül, gyorsított eljárással egyeztetés nélkül terjesztette a törvénycsomag tervezetét a parlament elé.

A tömegtájékoztatási eszközök közpénzekből történő finanszírozásának tilalma nem vonatkozik az országos és a tartományi (vajdasági) közszolgálati televíziókra, Koszovó területén a lakosság köztájékoztatáshoz való jogának megvalósítása érdekében létrehozott intézményekre, valamint azokra a sajtóorgánumokra, amelyek alapítói jogait átvették a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai. Ebből kifolyólag nem kell privatizálni a Magyar Nemzeti Tanácshoz (MNT) tartozó magyar nyelvű sajtóorgánumokat sem.

A törvény elfogadása után az MNT társalapítója maradhat a Pannon RTV-nek és a Mozaik TV-nek, illetve a Magyar Szó Lapkiadó Kft.-nek, a Hét Nap Lapkiadó Kft.-nek és a Fórum Könyvkiadó Intézetnek. Az előterjesztő szerint az állam tulajdonában maradó két közszolgálati intézményt, a Szerbiai Rádió és Televíziót (RTS) és a Vajdasági Rádió és Televíziót (RTV) az állam 2016-ig fogja finanszírozni, utána pedig előfizetés útján, járulékokból kell fenntartania magát.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője a szerb parlamentben emlékeztetett arra, hogy a VMSZ az utóbbi tíz évben nagy küzdelmet folytatott két cél megvalósítása érdekében: egyrészt azért, hogy a nemzeti tanácsok a kisebbségi sajtótermékek alapítói lehessenek, illetve maradhassanak, valamint, hogy a helyi önkormányzati alapítású sajtóorgánumok megmaradhassanak közszolgálati tájékoztatási eszközöknek, és ne kelljen őket kényszerprivatizáció alá vetni. Ez utóbbi céljukról még januárban le kellett mondani, mert az alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy nemcsak az állam, hanem a tartomány és a helyi önkormányzatok sem lehetnek tömegtájékoztatási eszközök alapítói.

ATV

Hatvan évhez közel, mondja már meg, hova a francba menjek

Végjáték a Nokiában. – Különös parti ez: lépni kell, s órára csapni, teljék az idő az ellennél, mert akinél az óra mutatója „lezuhan”, veszít. Későbbi vitát előzve figyelnek is, minden szabályosan történjék, utóbb senki se reklamáljon. Pedig már látni, nyertes nem, csak vesztes lesz. Ki többet, ki kevesebbet bukik: állást, jövőt, jó hírnevet. Komáromban, a Nokiánál, az ipari parkban járunk, hol majd minden az üzemről szólt. Az utcanév még a régi, de a gyári feliratot lecserélték, Microsoft, olvashatjuk. Meddig? November végéig talán…

Két éve, februárban jártunk itt. Mínusz 10 fokot mértek, a jókedv akkor is fagyos volt. Az emberek értetlenül, kóvályogva jöttek a munkásgyűlésről, az ott hallottaktól mint a bokszolók, kikre a ringben nyolcat számoltak. Nem voltak padlón, csak majdnem, még reménykedtek, van visszaút, innen jó nyerni. Minden szép, jó, mindennel meg vagyok elégedve, mondta a gyűlésen Niklas Savander akkori ügyvezető alelnök. Látták már itt, jött, járt, kelt, homloka barázdált, mint kit gondok gyötörnek, s ki a nap 24 órájában töpreng, hogyan tovább? Őszintének tűnt, nem volt behízelgő, s nem is lódított nagyot, mikor ezt mondta. A gyár 4000 dolgozója a magyar gazdaság GDP-jének 3,6 százalékát állította elő. Rég matekoztunk, de a szorzás még úgy-ahogy megy. Érték volt az üzem! Jó, adódtak intő jelek: a 12 órás műszakokból lett előbb 8, de aki a nyolc órát becsülettel átdolgozza, nem jár cigizni, kávézni, ettől is elfárad. Jól mondja, néztek össze a gyűlés résztvevői, tényleg jók vagyunk, legjobbak a világon. Hanem a mondatnak még nem volt vége.

Savander torkot köszörült, hogy van még bejelenteni való, változás itt is lesz, nem fogynak jól a készülékek, olcsósítás okán a gyártás egy részét Vietnamba, Hanoiba viszik. Sértődést előzve még megdicsérte a helyieket, hogy ilyen felkészült, szorgos néppel, mint a miénk, nem találkozott, de az üzlet, az üzlet, változtatni kell, ám senkit nem hagynak cserben. Szólt még üzleti eredményekről, nyereségről is. Hiba volt, ezzel a résztvevőket még jobban megkavarta. Összenéztek a munkások hirtelen, hogy akkor mi van? S az okosak szóltak, a többnél lehet még több haszon, ilyen világot élünk.

S volt még akkor több gyűlés, napokig minden műszak előtt, után egy-egy összejövés, kiokosítás, míg a dolgozókban összeállt a kép, hogy a cég leépít, a komáromi üzem 4400 dolgozója közül 2300-tól megválik. Hanem akkor még az emberek reménykedtek, s Molnár Attila polgármester, jó tempóban, közleményt adott ki: a finn tulajdonos jó gazda, jó ember, mindenki megkapja, mi jár. Sőt még többet is, mert első a humánum, sőt ő ígéretet kapott, a kormány is segít, pánikra nincs ok.

S pánik nem volt. Az emberek számolgattak, lehet, elküldik az üzem felét, de én például pályakezdő vagyok, kevés pénzért biztosan maradhatok, mondta Horváth Adrienn anno, majd kis szünet után hozzátette: kevesebbért vietnami se dolgozik. Épp fordítva lesz, mondta erre Steiner József, neked sem rokkant szülőről, sem három gyerekről nem kell gondoskodnod, miért tartanának meg? Komoly vita nem lett, Steiner első munkahelyesként ugyan, de három évvel idősebb volt a lánynál. A lány biccentett, jól okoskodsz, de ne neked legyen igazad.

És szaladgáltunk akkor is induló, érkező munkásbuszok között: a Nokia száz kilométeres körzetből, ötven településről, határon innen s túlról is hordta a dolgozókat, akik a kérdéseinkre többnyire sajnálkozva intettek, nem válaszolnának. Nem tiltották meg nekik, de ki az az ostoba, aki a tervezett leépítés előtt szól? Ha „jót, okosat” mond, a kolléga orrol meg, ha nem, akkor magának árt. S gyújtottak rá buszra szállás előtt az utolsó cigarettára, csöndben, merengve, s ültek a helyükre, fejüket az üveghez nyomva, néha álomba is szenderülve, hogy az élet szép, igazságos, az nem lehet, hogy ők ne maradjanak itt.

Mondták, hogy munkásbusz annyira csendes, mint akkor, talán sosem volt. Most még halkabb, bár ismerős a sofőr, s kérdi is mindig, mit tudtok, mi lesz? Ő is a helyéért, a munkájáért aggódik: ha bezár a gyár, oda a fuvar, s lehet, rá sem lesz szükség. De hiába a kérdés, senki nem tud semmit. Illetve, amit tudnak, az sem jó, legfeljebb biztos: november 30-án vége a gyárnak, 1800 munkásnak jönnie ide többet nem kell.

Okítják sok helyütt, a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalan jövő. De buszról leszállva, nevet, település címét szigorúan elhallgatva, cigarettát szíva mondják, hülye volt, aki ezt vigaszul kigondolta. Hatvan évhez közel, mondja már meg, hova a francba menjek, hová kellek, kérdi egy Szlovákiából jött magyar asszony. A férjem öt éve munkanélküli, otthon ül, ha búcsúzunk, sóhajtozik, ha hazaérek, sóhajtozik, most majd együtt sóhajtozhatunk. Számlákkal trükközhetünk, hogy ez néhány napot ráér, ezt meg befizetjük. Vagy a másik: augusztus végére tűztük ki az esküvőt. Igazán szerény lett volna, csak a szűk család s két tanú, összesen tízen. A párom tavaly áprilisban veszítette el a munkahelyét: informatikus, úgymond keresett szakma. Jelentkezik is, harminc helyre küldte el az életrajzát, sehová nem hívták. Engem, ha igaz, novemberig fizetnek. Erre házasodjunk? És érkeznek a buszok, ma szerda van, de a sofőrnek szólnak, a héten már nem kell többé jönnie. Nem ma kezdte, nem is kérdi, miért. Tudja, áll az üzem, nincs termelés, ő otthon buszt pucolhat.

S mennénk a polgármesterhez. Mondjon valami vigasztalót, adjon ki közleményt, ahogyan szokta, így a választásokhoz közelítve, erre van igény, de bár folyamatosan tárgyal, érdeklődő s ígéret akad is, de az eredmény vékonyka, most ő is szabadságon van. Nokia ügyében egyébként se nyilatkozna, nagy a tét, minden mondatnak különös jelentősége lehet. S megyünk a munkaügyi kirendeltséghez. Barátságosak minden érkezőhöz, érdeklődőhöz, hozzánk is. Hallottak ugyan eztazt, de nem mondhatnak semmit. Talán Czomba államtitkár úr, ha időszerűnek találná. Pedig lenne itt szólni miről: a múltkori nokiás leépítés idején a helyi álláskeresők száma 7,6 százalékról 5,6 százalékra csökkent. Hogy történt? Ők se értik, vagy ha értik, tudják, nem mondhatják.

Hát válaszokért a gyárhoz robogunk, s nem is hiába, a sok szomorú tekintet mellett végre egy mosolygós férfit találunk. Azt mondja, az asszony okította, több lábon kell állnia. Na, most ő belevágott, bevásárolt. Ő, ha ideges, rosszkedvű, édességet eszik. Vett is sok kürtős kalácsot. Úgy tervezi, ezt némi haszonnal a gyár előtt eladja, de alig kezdi mondani, hogy „kürtős kalács, vegye, vigye, egye”, leszakad az ég, ömlik, mintha dézsából öntenék. Csak egy trikó van rajta, azt lekapja, a kalácsra teríti, ne már, hogy rögtön tönkremenjen.

Mi a kapuhoz húzódunk, de máris frissen borotvált őr jön, utasításba kapták, itt senkinek, főleg médiamunkásnak semmi keresnivalója nincs, nyilatkozni senki sem fog, menjünk innen. Azért nem rossz ember ő, mutatja, úgy ötvenlépésnyire a biciklitárolóhoz beállhatunk.

Ott várjuk be László Zoltánt, az üzem Vasas Szakszervezetének a vezetőjét.

Ő tárgyalásról jön s tárgyalásra megy, két éve sem volt jó helyzetben, de most még bonyolultabb a helyzete. Lefogyott, fáradt, de erőt, optimizmust mutatna. Nem tudok semmi biztosat, augusztus 11-én lesz talán végső döntés. Mi készek vagyunk a harcra, mondja mindenkinek, de hozzáteszi, most kell nyugodtnak, bölcsnek maradni. Hát állunk a biciklitárolóban, olyas, akár a fogadóóra: jönnek az emberek sorra, de nem azt kérdik, hogy Zolikám, azután mihez kezdünk, mi lesz velünk, sokkal inkább azt, mi lesz az elkezdett munkákkal?

És László Zoltán elérzékenyül, vagy csak fáradtan szemet dörzsöl, ezt sem tudni, itt semmi sem biztos. De megmaradunk, kérdik reménykedve, s ő fejet csóvál, nem, arra nincs remény. Mi lesz, mi lehet az emberekkel? Valami majd csak történik, remélik. S halljuk is, a rádió hírolvasója szerint 70 000 embernek munkát kínál az állattenyésztés. Marha vagy telefon?

(szabadföld)

Kijev már október 15 előtt elzárja a melegvizet

A kijevi városi adminisztráció fenntartja annak a lehetőségét, hogy még október 15-e előtt lekapcsolják a melegvizet a fővárosi lakásokban. Ezt a Lakhatásügyi Hivatal igazgatója, Dimitrij Novickij jelentette be egy televíziós interjú során. A városi közigazgatás már kiadta a szükséges értesítéseket a közműveknek, mert a melegvíz lekapcsolása szükséges ahhoz, hogy minél több gáz maradjon az idei fűtési szezonra. "Jelenleg fennáll annak a lehetősége is, hogy már október 15-i dátum előtt leállítjuk a szolgáltatást, de mindenféleképpen meg kell tennünk ezt a lépést még a fűtési szezon előtt. A későbbiekben az ország rendelkezésére álló gáztartalék mennyisége alapján fontolóra vesszük a melegvíz szolgáltatás visszakapcsolását" (a távfűtéses lakásokban).

Novickij hozzátette, hogy a melegvíz lekapcsolása kizárólag a gáztartalékok elégtelen mennyiségére vezethető vissza. "Mindenkinek meg kell értenie, ha nem kezdünk el spórolni a gázzal, a télen még nagyobb probléma állhat elő." Azt is elmondta, hogy az állam korlátozza az egyes régiókba juttatható gázmennyiséget. "Kijevnek mintegy 1,2 milliárd köbmétergáz áll rendelkezésére. Ez elegendő egy fűtési szezon végéig, emiatt döntöttünk úgy, hogy inkább a melegvízen takarítsunk meg annyi gázt, hogy tavaszig a fűtéssel ne adódjanak problémák."

Egyes információk szerint Kijev már most átállt a gázmegtakarításra, és egyre növekszik azon háztartások száma, ahol elzárták a melegvizet. Korábban Jurij Prodan energiaügyi miniszter jelentette be, hogy Ukrajnának nincs elegendő gáztartaléka a fűtési szezon átvészeléséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy a gázkészlet elosztása is politikailag motivált, a kijevi rezsim fennmaradásának céljába lett állítva. Kijevbe elegendő gáztartalékot összpontosítottak a fűtési szezon átvészeléséhez, hogy egy esetleges forradalmi hullámot elkerüljenek. A vidéket azonban magára hagyja a kijevi junta, mert a kieső helyeken bekövetkező tömeges fagyhalál nem fenyegeti az atlantista bábkormány fennmaradását Kijevben.

http://www.hidfo.net/2014/08/02/kijev-mar-oktober-15-elott-elzarja-melegvizet

Meg ne fagyjon a télen Európa! - Az orosz gázra nem érvényesek az EU-s szankciók?

Mától Magyarországra ezer köbméterenként 300 dollárnál olcsóbban érkezik az orosz gáz, amiért 2012 utolsó hónapjaiban még 560 dollárt fizettünk. Az augusztusban behozott mennyiség jelentősen nőni fog. Ha elakadna az Ukrajnán keresztüli behozatalunk, akkor a télen csak a tárolt mennyiségre, saját termelésünkre és némi nyugati importra számíthatnánk!

 

Mik ezek?

Augusztus 1-től is rendben érkezik Magyarországra az orosz gáz, ami azért hangsúlyozandó, mert az üzletben érintett orosz Gazprombank is rajta van azon a szankciós listán, amelyet az Egyesült Államok a Krím elcsatolására válaszul állított össze. Az import jelentős része a magyar-orosz Panrusgáz Zrt-en keresztül érkezik, a kisebb, de szintén számottevő hányada pedig a közvetve Gazprombank ellenőrzésű Centrex Zrt. közreműködésével. "Bár Günther Oettinger uniós energiabiztos is hangsúlyozta, hogy a szankciók a napi gázügyleteket nem érintik, magyar és amerikai jogi szakértők bevonásával és a bankok aktív részvételével megvizsgáltuk, mi a teendő az új helyzetben. A gázszállításhoz szükséges minden akkreditív időben megnyílt, minden garancia rendelkezésre állt, a behozatal zavartalan” – válaszolt a Világgazdaságnak a Centrex vezérigazgatója.

Szitó János tájékoztatása szerint a Centrex augusztusban ezer köbméterenként 300 dollárnál kicsit olcsóbban adja el Magyarországon a gázt, mert alacsonyabbak az európai árak is. Igaz, ez utóbbiak szeptemberi jegyzése már 10 százalékkal magasabb a mostaninál, vélhetőleg a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget tükrözve.

Az európai ár azért fontos, mert a magyar kormány 2011-es döntése alapján az egyetemes piacon eladó hazai nagykereskedő árában a hosszú távú szerződés szerinti tarifa mellett érvényesíteni a kell hollandiai gáztőzsde árait is. Ehhez a döntéshez igazodott árával az orosz eladó is. Információink szerint a Centrexhez hasonlóan kevert áron értékesítő Panrusgáztól is 300 dollárnál olcsóbban veszi a gázt a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MF). Akkori értesülésünk szerint 2012 utolsó negyedében még ezzel az árkeveréssel is 560 dollárt fizettünk az orosz gáz ezer köbméteréért.
Augusztustól a Centrex megnöveli Magyarországra történő gázeladásait. Úgy tudjuk, hogy így tesz az MF-nek eladó Panrusgáz is, hiszen az MF-re hárul az a feladat, hogy a hazai gáztárolóknak a szokásosnál nagyobb szintre kell feltölteni.

Az MMBF Földgáztároló biztonsági tárolóban már 1,452 milliárd köbméter gáz van, a Magyar Földgáztároló kereskedelmi létesítményeiben pedig 1,2 milliárd köbméter. Az együttes mennyiség így 2,652 milliárd köbméter. Ukrajna felől ezekben a napokban mintegy 16,4 millió köbméter gáz érkezik, és abba az irányba 5,4 millió köbméter hagyja el az országot. Ausztria felől napi 19,8 millió köbméter gázt kapunk, ebben oroszon kívül más eredetű is van.

Ha elakadna az Ukrajnán keresztüli orosz tranzit – ami az Ausztria felől várt orosz tételeket is érintené –, akkor télen csak a már betárolt mennyiségre, a hazai termelésre és némi nyugati importra számíthatnánk. Ez utóbbi 2015. január 1-től bővülhetne a magyar-szlovák összekötőn keresztüli behozatallal, ám minden további lehetőség csak ígéret, vagy annyi sem.

Az észak-dél gázfolyosónak például hiányzik az évi ötmilliárd köbméteres, szlovák-lengyel szakasza, amelyet 2018-ban adnának át.

A gázfolyosó északi végén, a lengyelországi Swinoujscie mellett épülő cseppfolyós gázt (LNG) fogadó terminál 2014 helyett csak 2015-re készül el évi 2,5 milliárd köbméteres, bár bővíthető kapacitással. Szintén az idén kellett volna üzembe helyezni a horvátországi Krk-szigeti terminált, most 2019 a céldátum évi 6 milliárd köbméteres induló-, és szintén bővíthető kapacitással.

Fuccs: Sovány LNG-lehetőségek

A lengyel és a horvát LNG terminál tervezett indulókapacitása szerény segítség abban az esetben, ha a térség nem kap orosz gázt. Ráadásul egy LNG fogadó évi 10 milliárd köbméteres kapacitás mellett kifizetődő, de ekkora viszont aligha fér el a turistaparadicsomnak számító és olajkikötőkkel alaposan ellátott Krk-szigeten. Egy nagy tanker fogadására egyébként is 18 méter mély víz kell, az ilyen partszakaszokat a Krk-en a katonaság használja. A szállítóhajók gyártókapacitása szűkös, a tankereket sok évre előre kell megrendelni, kibérelni.

Mi a tanulság

Érdek és nagyotmondás a nyugati gazdaság és annak számító politikája!!!

Gölöncsér Miklós összeállítása

Magyar buszt ne!

A magyar közlekedési vállalatok nem vesznek magyar buszt! Ebben része van az Orbán által előírt tilalomnak is, amely megtiltotta buszok vásárlását a Volánnak. Orbán király 1 millió munkahelyet hazudott, de minden intézkedésével munkahelyeket vett el a magyar emberektől! Ha a még meglévő buszgyárak nem tudnak értékesíteni, akkor bezárnak, elbocsátanak! Sajnos, ha Orbánia agyát Föld méretűre nagyítanánk, akkor sem lenne képes felfogni ezt az alap dolgot.

A RÁBA-Volvo megállapodás révén 1400 munkahely jön létre… mialatt legalább ennyi munkahely fog megszűnni, amikor a maradék buszgyártó vállalat teljesen tönkremegy!

A 100%-ban magyar tulajdonú Kravtex például már egy éve raktárra gyártja buszait, hogy ne kelljen megválnia alkalmazottaitól! A vállalat 2012-ben összesen 2 darab, nem elírás, kettő darab buszt tudott eladni! (Raktárában már 170 autóbusz vár eladásra!) Ha a helyzet nem változik, a Kravtex és a buszgyártó vállalatok, beleértve a NABI-t is, hamarosan leépítésbe kezdenek.

A BKK és a kormány rendre azt hazudja, hogy EU előírás szerint nem részesíthetik előnyben a hazai vállalatokat! EU előírás szerint a magyar földeket sem lehet előnyben részesíteni stb. Az alkotmányt sem lehetett volna úgy módosítani, ahogy tették!

Minden európai ország a hazai vállalatait részesíti előnyben – kivéve Magyarországot!

Vitézy Dávidka – a rokoni szálak révén kinevezett tapasztalatlan, taknyos vezér az 1,7 milliós fizetésével – ilyen Mercedes Citaro típusú 150 darab buszt rendelt! Amiért természetesen meg is kapta az éves 6 milliós jutalmát!

Mekkora zseni, nem jutok szóhoz! Az immár BKK irányítása alatt milliárdos veszteséget felhalmozó BKV (veszteségességük terhére) külföldi buszokat vásárol, amiért jár a 6 milliós jutalom! Szerintem a böfögésért is járjon neki minimum 1 millió!

Ami a legdurvább, Vitézy egyszerűen nem érti, miért is kéne neki magyar buszokat vásárolnia!

Egy másik magyar busz

Mindeközben a budapesti NABI-üzemben készült buszokkal népszerűsíti a tömegközlekedést San Diego városa.

A NABI 60 BRT típusú autóbuszok 2008 októberében érkeztek a városba és a magyar mérnökök által tervezett modern formavilágukkal annyira megnyerték az amerikaiak tetszését, hogy a közlekedési vállalat reklámcélokra is felhasználja őket.

A NABI buszok a város óriásplakátjain csábítják az utazóközönséget. A tömegközlekedési vállalat elsősorban az autósokat célozza meg a kényelmes és megbízható közösségi közlekedés üzenetével, így a magyar buszokat naponta több millió autós láthatja az autópályák és legforgalmasabb utak mentén. Az óriásplakátokon kívül fotópályázatra is hívják a lakosokat, hogy a tetszetős NABI autóbuszokat munka közben örökítsék meg. Az új gépjárművek az igen szigorú amerikai környezetvédelmi előírásokat is teljesítik, mivel gázüzemű (CNG) motorokkal rendelkeznek. A NABI autóbuszok tengerentúli sikere kedvező hatással lehet a magyarországi munkahelyekre is. Az Obama-csomag ugyanis a tömegközlekedés fejlesztését komoly erőforrásokkal támogatja, így a Budapesten és Kaposváron is üzemet működtető NABI az amerikai igények függvényében adott esetben bővítheti kapacitását, és vele együtt akár a foglalkoztatottak számát is.

http://jovonk.info/2014/08/02/olvasoi-level-magyar-buszt-ne