Amerikai helikopter kényszerleszállást kellett végrehajtson Japánban

Technikai hibák miatt kényszerleszállást kellett végrehajtson egy amerikai helikopter Japánban – derült ki a Japan Today beszámolójából. A lap szerint rendszeresen hullik az égből az amerikai csúcstechnika, a helyiek besokalltak.

Kényszerleszállást kellett végrehajtson szombaton az amerikai tengerészgyalogság egy UH-1 szállító-helikoptere Okinava szigetén. A helyi hatóságok elmondása szerint egyelőre ismeretlen technikai hiba történt, emiatt kaptak utasítást a kényszerleszállás megkezdésére.

Az incidens során sikerült megmenteni a személyzet életét, és ezúttal a helikopter sem semmisült meg.

Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai hadsereg helikopterei meghibásodnak és kényszerleszállást kell végrehajtsanak. A Kyodo hírügynökség szerint rendszeresen esnek le az amerikai gépek, és ez az újabb eset is csak hozzájárul ahhoz, hogy a helyiek többsége az amerikai haderő kivonását, a bázisok költöztetését akarja.

A beszámoló szerint a meghibásodott helikopter alig száz méterrel egy lakóház mellett ért földet.

Ismeretlen okból az óceánba zuhant egy amerikai helikopter

A hírügynökség beszámolója visszaidézi, hogy a múlt hónap folyamán Ginova városában zuhant le egy amerikai helikopter, melynek eredményeként tömeges tüntetések kezdődtek az amerikai katonai jelenlét ellen. A heves tiltakozást az váltotta ki, hogy a helikopter ablaka egy iskola udvarába zuhant – akkor több mint 50-en tartózkodtak a helyszínen, gyermekek is meghalhattak volna.

Taro Kono külügyminiszter a sorozatos balesetek miatt azt mondta, “szorgalmazni fogja, hogy az amerikai fél lehetőleg akadályozza meg az ehhez hasonló incidenseket.”

Lezuhant egy amerikai gyártású helikopter Görögországban

http://www.hidfo.ru/2018/01/amerikai-helikopter-kenyszerleszallast-kellett-vegrehajtson-japanban/

Leváltották a lengyel védelmi- és külügyminisztert

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kormányátalakítást hajt végre, mielőtt megkezdi az EU-val a Lengyelország elleni szankciókkal kapcsolatos tárgyalásokat.

Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki leváltotta Witold Waszczykowski külügyminisztert és Antoni Macierewicz nemzetvédelmi minisztert – derült ki a Wiadomosci lengyel lap értesüléseiből.

A sajtóhírek szerint a miniszterelnök az államfő Andrzej Duda elé terjesztette a döntést egy kormányátalakítási ceremónia keretén belül. Waszczykowski és Macierewicz azonban nem vett részt a rendezvényen, hanem öt perccel annak kezdete előtt elhagyta az elnöki palotát.

Amerikai kém volt a lengyel külügyminiszter-helyettes

Waszczykowski helyére a volt belügymi államtitkár-helyettes Jacek Czaputowicz lép, Macierewiczet pedig a volt belügyminiszter Mariusz Blaszczak váltja.

Beata Szydlo volt kormányfő 2017 végén mondott le, miután elmérgesedett a szuverenitási vita az Európai Unió és a lengyel kormánypárt közt. Szydlo helyére Mateusz Morawiecki lépett, akit a nemzetközi körök megbízhatóbbnak tartanak.

Támogatta az idegen haderő jelenlétét - miniszterelnök lett

Decemberben a Európai Bizottság döntést hozott arról, hogy jogi eljárást indít Lengyelország ellen, amiért eltér a bevándorláspártiság és a liberális demokrácia eszméjétől.

http://www.hidfo.ru/2018/01/levaltottak-a-lengyel-vedelmi-es-kulugyminisztereket/

Fenevad beszélni akar Irán vezetőivel az iráni tüntetésekről

Sigmar Gabriel német külügyminiszter elmondása szerint meghívta Javad Zarif iráni külügyminisztert Európába.
Meghívta az iráni külügyminisztert Sigmar Gabriel német külügyminiszter, hogy megbeszéléseket folytasson az Európai Unióval az Iránban folyamatban lévő tüntetésekről. Elmondása szerint a meghívás az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel egyetértésben történt, és a következő hétre időzítették.
“Megállapodtunk az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőjével, hogy jövő hétre meghívjuk az iráni külügyminisztert, ha lehetséges” – mondta Sigmar Gabriel vasárnap a ZDF televíziónak adott interjú során.
A német politikus hozzátette; Németország tiszteletben tartja a tüntetések szabadságát.

A „nyílt társadalom” védelmében: kommentelőket tartóztat le a német rendőrség

2017. december 28-án Teheránban és több iráni nagyvárosban kezdődtek tüntetések. Az emberek eredetileg a munkanélküliség, a szegénység, a növekvő megélhetési költségek ellen tiltakoztak, majd elkezdték követelni Irán legfelsőbb vezetőjének lemondását. A hatóságok közleménye szerint teljes mértékben irányítás alatt tartják a helyzetet.
Korábban Irán ENSZ-nagykövete nyilvánosan közölte, hogy bizonyítékaik vannak, melyek alátámasztják, hogy a tüntetéseket külföldről szervezték, a felbujtók az Egyesült Államokból és Európából adnak utasításokat az erőszakos cselekmények kiprovokálására. A tüntetések során egy európai állampolgárt is letartóztattak.

http://www.hidfo.ru/2018/01/az-eu-beszelni-akar-iran-vezetoivel-az-irani-tuntetesekrol/

Meg nem erősített hírek szerint letartóztatták a volt iráni elnököt

Brit sajtóorgánumok nemhivatalos értesülésekre hivatkozva azt írják, hogy az iráni hatóságok letartóztatták Mahmud Ahmadinezsád volt elnököt.

Mahmud Ahmadinezsád volt iráni elnököt letartóztatták kormányellenes lázadás szítása miatt – írja a Daily Mail brit napilap egy londoni központtal működő nemhivatalos forrásra hivatkozva. A sajtóhírek szerint Ahmadinezsád december 28-án tett látogatást Busehr városában, ekkor fogták el.

A volt iráni elnök letartóztatásának oka, hogy nyilvánosan olyan kijelentéseket tett, amit a hatóságok a külföldről támogatott tüntetések támogatásaként értékeltek. Ahmadinezsád kijelentette, hogy az ország vezetői elszigetelődtek az egyszerű emberektől, és semmit nem tudnak a mai társadalmi valóságról. Emellett azt is állította, hogy Irán a jelenlegi elnök helytelen kormányzásának következményeitől szenved.

Iránban december 28-án kezdődtek tüntetések a romló életkörülmények és emelkedő megélhetési költségek miatt. A hírek szerint a volt elnököt már aznap letartóztatták. Azóta kezdeményezték házi őrizetbe helyezését.

Decemberben Ahmadinezsád volt helyettesét, Hamid Baghaeit 15 év börtönbüntetésre ítélték gazdasági bűncselekmények miatt, de a vádak között szerepelt többek közt a “bírósági tisztviselők inzultálása” is. Korábban, 2015-ben már letartóztatták egyszer 7 hónapra, de ennek okát később nem hozták nyilvánosságra.

2011. májusában Ahmadinezsád kabinetfőnökét és több kollégáját letartóztatták okkultizmus vádjával. A vádak szerint “dzsinneket idéztek meg”.

http://www.hidfo.ru/2018/01/meg-nem-erositett-hirek-szerint-letartoztattak-a-volt-irani-elnokot/

Stoltenberg jól hazudja, hogy a NATO nem akar hidegháborút Oroszországgal

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta, az észak-atlanti szövetség nem akar újabb hidegháborút Oroszországgal.

Miközben az észak-atlanti szövetség a hidegháború óta először kelet-Európára is kiterjeszti parancsnoki struktúráját, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg egy német lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogyan tervezi a kapcsolatépítést Oroszországgal.

Elmondása szerint a NATO nem akar újabb hidegháborút, és megtesz mindent annak érdekében, hogy fenntartsa a politikai párbeszédet Moszkvával.

“Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy ma egy jóval magabiztosabb Oroszországgal van dolgunk. Ugyanakkor, az is egyértelmű kell legyen: nem akarunk egy új hidegháborút, és nem akaruk fegyverkezési versenyt. Mi politikai párbeszédet akarunk Oroszországgal – még ha ez nem is lesz könnyű” – mondta.

Stoltenberg kijelentése szerint intenzívebb kapcsolattartás kell kezdődjön a NATO és Oroszország közt. Azt mondta; “Arra számítunk, hogy több találkozónk lesz, és a katonai csatornákon gyakoribbá válik a kommunikáció. Mindkét területen van előrelépés, és a szövetség egésze támogatja ezt.”

Novemberben a NATO tagállamai megállapodtak arról, hogy egy új adaptív parancsnoki struktúrával próbálják elősegíteni a fegyveres erők gyorsabb áthelyezését Európában. Stoltenberg szerint ez egy garancia arra, hogy a NATO a jövőben gyorsabban tudjon “szövetségesei segítségére sietni”.

Az utóbbi évek során a NATO az ukrán válságra hivatkozva fokozta katonai jelenlétét Kelet-Európában. Moszkva számos alkalommal egyértelművé tette, hogy provokációként és fenyegetésként tekint az amerikai fegyveres erők Oroszország határain fokozódó jelenlétére, ami újabb fegyverkezési versenyt idézhet elő.

http://www.hidfo.ru/2018/01/stoltenberg-szerint-a-nato-nem-akar-hideghaborut-oroszorszaggal/

Rozsdapattintás

A migránserőszak miatt erődítménnyé alakítják a német városokat

Karácsonyi vásár Németországban.

Németországban megszaporodtak a külföldi állampolgárok által elkövetett erőszakos bűncselekmények. A Welt német lap azt írja, a terrorveszély miatt gyakorlatilag erődítménnyé kell formálni a német városokat.

Berlinben, Barcelonában, Londonban, Párizsban és más európai nagyvárosokban ártatlan nők, férfiak és gyermekek válnak erőszakos bűncselekmények áldozatává, pedig semmit nem tettek, mindössze el akartak menni egy karácsonyi vásárra vagy egy bevásárlóközpontba – áll a Welt német lap beszámolójában. Az újság szó szerint említi, hogy a német városok egyre inkább erődítménynek néznek ki a terrorellenes intézkedések miatt.

Egyre inkább az a benyomásunk támad, hogy a belvárosok erődítménnyé formálódnak

– írja a német lap, majd kifejti, hogy a terrorellenes intézkedések szükségessége miatt a hatóságok egyre több fém- és betonakadályt helyeznek el a német nagyvárosokban, hogy ezzel megakadályozzák a gépjárművel elkövetett gázolásos terrortámadásokat. Az újságíró szerint, ezen a látványon az sem segít sokat, hogy a karácsonyi vásárok védelmére kihelyezetett méteres betontömböket ajándéknak becsomagolták színes papírokba. Hiszen ezek a betontömbök nem ajándékok, a németek kényszerűségből együtt kell éljenek a látványával, mely a terrorfenyegetés jelenlétére emlékezteti őket.

“Az akadályként elhelyezett betontömbök mindenhol jelen vannak Németországban. Különösen a karácsonyi vásárokon, de gyakorlatilag minden nagyobb tömegrendezvényen nélkülözhetetlenné váltak.”

A német lap kifejti, hogy a becsomagolgatott betontömbök kihelyezése csak átmeneti megoldás, ami állandó terhet ró a rendőrségre, és akadályozza a közlekedést. Eközben folyamatban van egy hosszú távú koncepció kidolgozása, ami alapján a német városok méginkább erődítménynek fognak kinézni; a kölni dóm körül már ez a koncepció körvonalazódik, ahogy a rendőrség jól védhető, de a közlekedést kevésbé zavaró helyekre helyezi ki a betontömböket. Emellett zárható kerítéseket, kordonokat építenek, hogy nagyobb tömegrendezvények esetén könnyen ellenőrizhetővé tehessék a környéket.

A Welt információi szerint Düsseldorfban szintén készül egy hasonló koncepció, emellett Duisburgnak már van egy kezdetleges zárt rendszere. A tömegrendezvények állandó biztosítása során ugyanis egyértelművé vált, hogy a fém- és betontömbök rendszeres áthelyezése nem csak logisztikailag megterhelő a hatóságok számára, de kifejezetten drága is. Szerintük a legésszerűbb megoldás, hogy állandó jelleggel ott maradnak az ellenőrzési pontok. Így a tömeges bevándorlás miatt pár éven belül gyakorlatilag egy hatalmas fém-beton gettóban fognak élni a németek, ahol a városon belüli kerítések, kordonok, betonfalak közt igazoltatásra használható állandó beléptetési pontok működnek.

Hatalmas erényövet építenek a németek Berlin központjában

http://www.hidfo.ru/2018/01/a-migranseroszak-miatt-eroditmennye-alakitjak-a-nemet-varosokat/

Németország a “nyílt társadalom” dogmája miatt korlátozza a szólásszabadságot

Németország új “gyűlöletbeszéd” törvénye, ami az online közösségi média használatát szabályozza, valójából egy a szólásszabadság ellen intézett támadás, és az emberek ellenvéleményének elhallgattatását szolgálja.

Németország új gyűlöletbeszéd-törvénye egy a szólás szabadságát korlátozó eszköz, melynek célja a politikai ellenvélemények elhallgattatása – mondta az Alternatíva Németországnak párt tagja, Albert Breininger a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva.

“Az AfD-ben éles kritikával fogadtuk ezt a törvényt. Ez egy újabb korlátozó intézkedés, és a szabad véleménnyilvánítás elleni elnyomó eszköz, ami a szabad sajtó működését is ellehetetleníti. Az a célja, hogy ellehetetlenítse, hogy az emberek és a politikusok felhozzanak bizonyos témákat, és ezzel kapcsolatban kifejtsék véleményeiket, beleértve az iszlamizációt is” – mondta.

Breininger visszaidézte, hogy az AfD parlamenti frakciója vezetőjének egy Twitter-üzenetét kedden egyszerűen elérhetetlenné tették, mert ellenkezett a kormány által képviselt nézetekkel. A német rendőrség ráadásul eljárást indított Beatrix von Storch ellen, amiért újév éjszakáján kifejezte nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy Kölnben a rendőrség arab nyelven tett közzé újévi üzenetet.

Hivatalos: a németek kisebbségbe jutottak egy német városban

Az új német gyülöletbeszéd törvény arra kötelezi az online közösségi média üzemeltetőit, hogy távolítsanak el minden olyan bejegyzést és hozzászólást a hálózatról, ami gyűlöletbeszédet vagy terrorista propagandát tartalmaz. A gyakorlatban ez általában a migrációt ellenző vélemények elhallgattatását jelenti.

A törvény, melyet júniusban fogadott el a Bundestag, a bevándorlóországok egy valószínű fejlődési irányát vetíti előre. Korábban Angela Merkel német kancellár egyértelműen kijelentette, hogy szerinte Németország “nyílt társadalommá” kell váljon. A német rendőrség pedig a “nyílt társadalom” értékeinek sértésére hivatkozva tartóztatott le kommentelőket az éjszaka közepén egy-egy bevándorlás-ellenes hozzászólás miatt.

A „nyílt társadalom” védelmében: kommentelőket tartóztat le a német rendőrség

http://www.hidfo.ru/2018/01/nemetorszag-a-nyilt-tarsadalom-dogmaja-miatt-korlatozza-a-szolasszabadsagot/

Európai állampolgárt fogtak az iráni tüntetéseken

Külföldi állampolgár szervezte a tüntetőket egy iráni nagyvárosban kezdődő tömegdemonstráción – derült ki a helyi sajtó beszámolóiból. A tüntetéseknek már 20 halálos áldozata van.

Az iráni hatóságok európai állampolgárt vettek őrizetbe egy Borujerd utcáin folyamatban lévő tömegdemonstráción. A New York Times szerint a Tasnim hírügynökség beszámolójában az áll, hogy az őrizetbe vett személyt európai titkosszolgálatok képezték ki, és vezette a felkelőket egy erőszakos cselekményekbe hajló tüntetés során.

December 28. óta több nagyvárosban is tüntetések zajlanak, a romló életkörülmények miatt. A kezdődő zavargásoknak eddig 20 halálos áldozata van, és 450 embert vettek őrizetbe a résztvevők közül.

Hasszán Rohani, Irán elnöke hétfőn azt mondta, a zavargások létező belföldi problémák kapcsán, és ezekre építő külföldi befolyás eredményeként kezdődtek.

http://www.hidfo.ru/2018/01/europai-allampolgart-fogtak-az-irani-tunteteseken/