Trump tovább bővíti az amerikai katonai jelenlétet Kelet-Európában

Az Egyesült Államok 214 millió dollárt költ kelet-európai légibázisainak modernizálására, emellett számos új létesítményt is építenek a térségi országokban.

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy mintegy 214 millió dollár értékben modernizálja és bővíti katonai létesítményeit térségünkben. Kelet-Európában, Norvégiában és Izlandon újabb létesítményeket is építenek, amit azzal indokolnak, hogy el akarják rettenteni Oroszországot a katonai agresszitól.

A pénzeket a European Deterrence Initiative (EDI) keretein belül kezdik átcsoportosítani Európába, a 2018-as nemzeti védelmi törvény alapján, amit Trump kedden írt alá – derült ki az Air Force Times beszámolójából.

Az “európai elrettentés kezdeményezést” azt követően hozták létre, hogy 2014-ben a Krím-félsziget lakossága népszavazást tartott az Ukrajnától elszakadástól és az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásról, ami után az Egyesült Államok és annak külpolitikáját követő országok Moszkvát kezdték okolni az ukrán válságért. A program részeként 3000-5000 NATO-katonát küldtek Oroszország határaira, hogy “elrettentsék” Moszkvát az agressziótól.

Az orosz kormány mindeddig következetesen tagadta, hogy beavatkozott volna az ukrán válságba, és tiltakozott az orosz határ mentén történő NATO haderő-bővítés miatt, amit provokatív cselekménynek és a térség destabilizálásának nevezett.

http://www.hidfo.ru/2017/12/trump-tovabb-boviti-az-amerikai-katonai-jelenletet-kelet-europaban/

Német titkosszolgálatok segítik az Oroszország elleni médiakampányt

Német titkosszolgálatokkal is együttműködhettek azok az újságírók, akik rendszeresen jelentetnek meg Oroszországgal szemben kritikus újságcikkeket. A lap szerint az újságírók konspiratív módon találkozgattak a német ügynökökkel.

A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) titokban Oroszországgal szembeni kritikus hozzáállást erősítő tartalmakat adott át számos újságírónak – derült ki a Tagesspiegel beszámolójából. A lap szerint az újságírók konspiratív módon találkozgattak a német ügynökökkel, ekkor került sor az információk átadására.

Mint kiderült; a német titkosszolgálatok már az előtt is felhasználtak ilyen célra általuk kiválasztott újságírókat, hogy a BND vezetője nyíltan felszólította a sajtóalkalmazottakat Oroszország kritizálására.

Képernyőmentés az Index.hu címlapjáról Novemberben a BND vezetője, Bruno Kahl maga is felszólította a nyugati országokat arra, hogy ellensúlyozzák “azt a potenciális fenyegetést”, amit Oroszország jelent. Kahl a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva azt mondta;

“Ahelyett, hogy az európai biztonság szempontjából partnerként tekintenénk Oroszországra, potenciális fenyegetésként kell tekintenünk rá.”

A Tagesspiegel azt írja, az újságírók nem csak konspiratív módon találkozgattak titkosszolgálati alkalmazottakkal, de emellett a német kormány is szoros kapcsolatot tart fenn bizonyos “kiválasztott” sajtóalkalmazottakkal.

A német lap nem említi kifejezetten, hogy melyik ország újságíróinak adagolták az információt a német titkosszolgák. Ugyanakkor, egy amerikai hackercsoport korábban olyan adatállományt hozott nyilvánosságra, mely bizonyítja, hogy a liberális újságírók rendszeresen kapnak külföldről kifizetéseket.

Kifizetéseket kaptak, külföldre jelentettek liberális újságírók

http://www.hidfo.ru/2017/12/nemet-titkosszolgalatok-segitik-az-oroszorszag-elleni-mediakampanyt/

Németországban már antiszemitizmus elleni biztos kell a migránsok miatt

Angela Merkel kormánya hozott több százezer erőszakos antiszemitát a Közel-Keletről, ezért Németországban be kell vezetni az “antiszemitizmus elleni biztos” tisztségét.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter javasolta az antiszemitizmus elleni biztos tisztségének bevezetését. A javasolt intézkedés oka, hogy megszaporodtak az antiszemita indíttatásból elkövetett bűncselekmények, mióta az amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.

Donald Trump bejelentését követően több mint 2500 migráns vonult utcára Berlinben, emellett számos német nagyvárosban zajlottak párhuzamos tüntetések. Az egyik ilyen demonstráció során – Berlinben – izraeli zászlót is égettek.

Maiziere a Bild am Sonntag lapnak nyilatkozva megerősítette, hogy az antiszemitizmus elleni biztos tisztségére amiatt van szükség, mert megszaporodtak a zsidók elleni erőszakos bűncselekmények, illetve egyszerű utcai beszólogatások, más “diszkriminatív megnyilvánulások.”

A miniszter szerint az új tisztség azt hivatott megakadályozni, hogy Németországot újra hatalmába kerítse az antiszemitizmus.

December 11-én a német kormány arra kényszerült, hogy elítélje a Berlin utcáin zajló zászlóégetéseket. Steffen Seibert kormányszóvivő azt mondta, a kormány mélyen elítéli az országban zajló antiszemita és Izrael-ellenes tömegdemonstrációkat.

http://www.hidfo.ru/2017/12/nemetorszagban-antiszemitizmus-elleni-biztos-kell-a-migransok-miatt/

“Megegyeztünk”: az észak-írek is lehetnek írek

Eddig egy három év alatt épült szimbolikus jelentőségű híd, a Mary McAleese Bridge kötötte össze Írországot Észak-Írországgal, de a Brexit-kampány kiötlői inkább drótkerítésben gondolkoztak. A szenvedő felek megállapodást írtak alá, miszerint mégis inkább közelíteni kell a két Írországot.

Írország lehet a győztese a folyamatban lévő, ám átmenetileg holtpontra jutott Brexit-tárgyalásoknak – írja a The Times brit napilap. Az ír kormány az Európai Unióból való kilépés kapcsán tartott népszavazás óta próbál kialkudni egy különegyezményt, mely garantálná, hogy az Egyesült Királyság a Brexit után sem vezet be határellenőrzést Írország és Észak-Írország közt. Mint kiderült: sikerült egyfajta megállapodásra jutni, és ennek eredményeként a két Írországnak – függetlenül az Európai Unióra vonatkozó esetleges későbbi egyezményektől – hozzáférése lesz a teljes brit piachoz.

“Az EU és az Egyesült Királyság megállapodott az EU-val kötött határkezelési szabályozás fenntartásáról. Ez azt jelenti, nem lesz ellenőrzés, nem lesznek ellenőrzött határátkelőhelyek vagy más infrastruktúra az ír határon. Mindez garancia a Belfast Egyezmény megvédésére, emellett védelmezi az Észak-Írországban élő emberek ahhoz fűződő jogát, hogy írek, következésképp uniós állampolgárok legyenek” – írták.

Az állampolgárság védelme mellett a brit kormány arra is ígéretet tett, hogy Észak-Írországnak továbbra is “korlátlan hozzáférése” lesz az Egyesült Királyság többi részéhez.

Írország régóta próbált elérni egy ehhez hasonló eredményt, de mindezt leginkább a Brexit-tárgyalások kapcsán kialakult nehéz helyzet tette lehetővé. A tárgyalássorozat sikertelensége, és az a fenyegetés, hogy a Brexit után határellenőrzés kezdhet működni a két Írország közt, Észak-Írország legnagyobb unionista pártját is elkezdte eltávolítani saját országától; a Demokrata Unionista Párt – ami Theresa May Kormányának eddig legerősebb támogatója volt – brit kormánnyal ápolt viszonya komoly károkat szenvedett a kényszerű választás miatt.

Írország és Észak-Írország határán jelenleg semmilyen látványos jelzés vagy határátkelőhely nem emlékezteti arra az utazókat, hogy közigazgatásilag más régióba lépnek át. Mindkét terület része az európai közös piacnak, a határ teljesen nyitott, 1993 óta a termékek szabad áramlása is biztosított. A Dublin és Belfast közt húzódó főútvonalat egy rekord sebességgel épült szimbolikus híd, a Mary McAleese Boyne Valley Bridge támasztja alá, ami látványos türkiz-kék kivilágításával vaksötétben is emlékezteti az észak-íreket arra; valójából az Egyesült Királyság részeként is írek maradhatnak.

A helyzet iróniája, hogy végső soron a Brexit-tárgyalásokkal felszínre jutott fenyegetés tette egészen egyértelművé az észak-írek számára, hogy ez a kapocs az ő számukra mindennél fontosabb – de az Egyesült Királyság területi egységénél biztosan. Az uniós tagságról tartott népszavazást követően politikai elemzők arról kezdtek spekulálni, hogy a Brexit katalizátor szerepet tölt be; valójából ez a válsághelyzet volt szükséges ahhoz, hogy a két Írország újra egyesüljön, miután a britek kilépnek az Európai Unióból.

Honvágy

http://www.hidfo.ru/2017/12/megegyeztunk-az-eszak-irek-is-lehetnek-irek/

Tusk: több szolidaritást kell mutatni a migránsválságban

A kelet-európai országok több szolidaritást kell mutassanak a menekültekkel kapcsolatban – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken, miután a tanács találkozóján nem sikerült konszenzusra jutni az EU migrációs politikájával kapcsolatban.

Csütörtökön az EU vezetői Brüsszelben gyűltek össze, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni az EU migrációs politikájával kapcsolatban. A találkozón elsősorban a teljes megosztottság vált mégjobban láthatóvá, a leglátványosabban Németország tiltakozott a kelet-európai országok követelése ellen, miszerint el kell törölni a kötelező migránsbetelepítési kvótákat. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a kvóták egyébként sem voltak hatékonyak, viszont megosztó tényezőként kezdtek működni a tagállamok közt.

“Elsődleges célom, hogy az EU 28 tagállama konszenzusra jusson ebben a kérdésben. Nincsenek kétségeim afelől, hogy az én régióm – Kelet-Európa – országai nagyobb hajlandóságot és szolidaritást kell mutassanak ezen a téren. Nagyon csalódott leszek, ha az én országom valami ezzel teljesen ellenkezőnek válik példaképévé” – mondta.

Európa nemet mond az Európai Egyesült Államokra

Tusk emellett kijelentette, hogy a kötelező migránselosztási kvóták nagyon fontosak, de “nem ez a megoldás a problémára”, emellett az Európai Uniónak elsősorban olyan módszerekre van szüksége, amivel megállíthatja vagy legalább lassíthatja az illegális bevándorlást. Elmondása szerint a közeljövőben megpróbálják majd meggyőzni a hezitáló országokat, hogy jussanak közös nevezőre a nyugat-európai tagállamokkal.

A kötelező elosztási kvóták bevezetése folyamatosan mélyülő megosztottsághoz vezetett az Európai Unióban. A visegrádi csoport országai – Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – lényegéből adódóan elutasítják a kötelező elosztási kvótát, mert az mesterségesen megváltoztatja a befogadó országok etnikai összetételét, emellett újabb jogköröket vonna meg a tagállamoktól.

http://www.hidfo.ru/2017/12/tusk-tobb-szolidaritast-kell-mutatni-a-migransvalsagban/

Franciaország elkezdi korlátozni a Facebook használatát

A francia kormány előterjesztett egy törvényjavaslatot, ami életkorhoz kötné a Facebook használatát. A javaslat szerint 16 éves életkor alatt nem lehetne szülői engedély nélkül regisztrálni a közösségi hálóra.

Nicole Belloubet igazságügyi miniszter szerint a javasolt törvénymódosítás arra kötelezné a 16 éven aluli felhasználókat, hogy a Facebook-on vagy bármely más közösségi hálón fióknyitáshoz szülői hozzájárulást kérjenek.

Az előzetes információk szerint a törvényjavaslat arra kötelezné a fiatalokat, hogy regisztrációkor egy olyan mezőt is be kelljen jelölni, amivel nyilatkoznak arról, hogy szülői engedéllyel regisztrálnak. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy a francia hatóságok ezt tényleg ellenőrizni fogják-e, és ha igen, akkor milyen eszközökkel.

A francia kormány december 13-án állt elő egy új adatvédelmi törvénnyel, mely azt hivatott elérni, hogy az internetszolgáltatók és techcégek ne élhessenek vissza a begyűjtött személyes adatokkal, de a francia hatóságok könnyebben hozzáférhessenek azokhoz – ennek szellemében kezdenék el a Facebook használatát is korlátozni.

http://www.hidfo.ru/2017/12/franciaorszag-elkezdi-korlatozni-a-facebook-hasznalatat/

99 év - a magyarok története a Romániához csatolt Erdélyben

Készült a Bornemisza Péter Gimnázium 2017. december 14-i Magyar Önrendelkezés Napja című rendezvényére. Forgatókönyv és narráció: Sugár Joel Videó: Mező Levente Külön köszönet: Magyary Ferenc Tanár úr, Dömötör Simon, Grüll Benjámin