2017. szeptember 1., péntek

Hamarosan indul a nagybankok saját Bitcoinja

A nagybankok közül hat csatlakozott újonnan a UBS által vezetett projekthez, mely során egy új digitális kriptopénzt hoznak létre bankok közötti elszámolásra - írja a Financial Times.

A Barclays, a Credit Suisse, a Canadian Imperial Bank of Commerce, az HSBC, az MUFG, a State Street csatlakozott újonnan a svájci UBS projektjéhez. A bankok egy blockchain alapú digitális pénzt fejlesztenek, mely a tervek szerint jövőre indulhat el élesben. A digitális pénzzel végzik az elszámolást és a kiegyenlítés egymást között a bankok, a fejlesztés kapcsán a jegybankokkal is egyeztetnek, illetve a bankok egymás között kibervédelmi és adatvédelmi egyeztetéseket tartanak.

A Clearmatics Technologies és a UBS közösen fejlesztett megoldását használják majd (Utility Settlement Coin), a technológia lényege, hogy a bankok egymás közötti kötvény vagy részvénytranzakcióit úgy számolják el, hogy nem kell a hagyományos pénzküldési rendszert használniuk. Az elszámoláshoz használt belső digitális pénz egységei közvetlenül átválthatók a jegybankokban hagyományos devizára. A projektben egyébként még részt vesz többek között a Deutsche Bank, a Banco Santanderm, a BNY Mellon és a NEX.

Hogy mégis mi az a blockchain, arról korábban mi itt írtunk, külsős szerzőink pedig nemrégiben ebben a cikkben foglalták össze.

(Financial Times)

Tízezrek követelik George Soros terroristává nyilvánítását

A Fehér Ház weboldalán már több mint hetvenezren írtak alá egy petíciót, ami követeli G. Soros terroristává nyilvánítását és a hozzá köthető szervezetek teljes vagyonának lefoglalását.
“Az Igazságügyi Minisztérium azonnal nyilvánítsa George Sorost és szervezeteit, azok tagjait belföldi terroristává, és foglalja le a hozzájuk köthető összes szervezeti- és magánvagyont a civil vagyonelkobzás (Civil Asset Forfeiture) törvény alapján” – áll a petícióban.
Az augusztus 20-án indult petíció azzal vádolja Sorost, hogy zendülést szít és destabilizálni próbálja az Egyesült Államokat, azáltal, hogy olyan szervezeteket hoz lére és finanszíroz, melyek az alkotmányos rend összeomlását próbálják előidézni.
A petícióban emellett az áll, hogy Soros befolyás alá vonta a Demokrata Pártot és az amerikai kormány jelentős hányadát.
A dokumentumot mostanra több mint hetvenezren írták alá. Az amerikai törvények szerint szeptember 19-ig százezer aláírást kell összegyűjtsön, hogy a Trump-adminisztrációnak foglalkoznia kelljen ezzel a kérdéssel.

http://www.hidfo.ru/2017/09/tizezrek-kovetelik-george-soros-terroristava-nyilvanitasat/

2017. augusztus 31., csütörtök

Több mint ezren jelentették fel Merkelt hazaárulásért (Mit lehet belőle leszűrni, ezer körül vannak a német családok Németországban)

Mióta 2015 végén elmérgesedett a migrációs válság, több mint ezer német állampolgár tett feljelentést Angela Merkel ellen hazaárulás miatt.
Frauke Köhler, a szövetségi ügyészség szóvivője a Mannheimer Morgen lapnak nyilatkozva elmondta, hogy természetesen valamennyi ilyen Merkel elleni feljelentést alaptalannak találtak.
A Mannheimer Morgen német lap információi szerint az esetek többségében olyan személyek tettek feljelentést, akik a muszlim bevándorlást ellenző Alternatíva Németországnak (AfD) pártot támogatják.
Az AfD programjában az áll, hogy az iszlám gyakorlása sérti a “szabad, demokratikus társadalom alapjait, az európai kultúra humanista értékeit és a német törvényeket”, emellett hangsúlyozzák, hogy a német menekültügyi törvény szerint Németország nem lenne köteles befogadni az afrikai és közel-keleti menekülteket.
Merkel egy keddi konferencián azzal indokolta korábbi döntését, hogy 2015 végén azonnal reagálnia kellett a kialakult válsághelyzetre, és nem hosszú távú stratégia mentén, hanem humanitárius megfontolások miatt engedte be a “menekülteket”.

http://www.hidfo.ru/2017/08/tobb-mint-ezren-jelentettek-fel-merkelt-hazaarulasert/

2017. augusztus 30., szerda

Újabb kasmíri háború? – Már India is provkálja Kínát: Fizikai összecsapás indiai és kínai határőrök között

A ‘Béke sziklája’ a kínai-indiai határon

Miközben a világ összes médiája a koreai konfliktussal van elfoglalva, szép csendben a fű alatt kibontakozóban van egy újabb és minden eddiginél súlyosabb konfliktus, melynek katasztrofális hatása lehet a világbékére nézve.

India, mely atomhatalom, már több hete ingerli a kínai sárkányt, vitatott területi igényével, s csak a kínai vezetés hidegvérének, diplomatikus tárgylókészségének, s nem utolsósorban a kínai hadsereg felvonulásának is köszönhető, hogy immáron megoldhatónak tűnik az eddig súlyosnak ígérkező konfliktus.
Míg keletről a tengeren az Egyesült Államok, nyugaton Ujgurisztánban az Iszlám Állam, dél-nyugaton a Himalájában, Tibet és Kasmír határán, pedig India hergeli és provokálja a Kínai Népköztársaságot.
Ismereteink szerint a magas hegyekben történt indiai-kínai konfliktusról eddig (a kínai médián kívül), csak nagyon kevés média tudósított.
A történések tehát a következők:
CRI, 2017. augusztus 25. – A Kínai Nemzetközi Rádió információi szerint;

Folytatódik a konfrontáció kínai-indiai határnál

Az indiai határőrség a határt illegálisan átlépve behatolt Kína területére, és immáron két hónapja dacol a kínai határőrséggel.
Indiai egység a Pangong tónál
Kína többször tudatta határozott álláspontját Indiával, és követelte, hogy az indiai hadsereg vonja vissza az országhatáron keresztül eljuttatott berendezéseket, személyi állományt, és közölték: minden lehetséges módon készek tárgyalni.
Az elmúlt két hét során súlyosbodott a feszültség a kínai-indiai határ mentén. A határ nyugati részén fekvő Bangonghu (Pangong-tó) területén találkoztak a kínai és az indiai katonák, és fizikai konfliktus is történt.
Erről Hua Chunying kínai külügyi szóvivő a héten elmondta, hogy augusztus 15-én a kínai határőrség járőrözött a kínai-indiai határ nyugati részén fekvő Bangonghu területén, a határt meghatározó tényleges vonal kínai oldalán. Őket akadályozta és zavarta meg az indiai határőrség.
Az indiai fél erőszakosan lépett fel, és ekkor került sor a fizikai tettlegességre, amelynek kínai sérültje is van.
Az indiai fél tette sérti a két fél által a határterület békéjéről és nyugalmáról kötött konszenzusokat és ez veszélybe sodorja a kínai-indiai határ nyugati részének státusát. Kína határozott felháborodásának adott hangot, és a határkérdéssel kapcsolatban komoly tárgyalásra tett javaslatot az indiai félnek.
2017. augusztus 29.

A kínai hadsereg határozottan megvédi az ország területi integritását és szuverenitását

Kínai katonák Tibet határán
Wu Qian kínai védelmi szóvivő egy hétfői sajtókonferencián elmondta, hogy hétfőn 14 óra 30 perckor India visszavonta a kínai–indiai határon átkelt embereit és berendezéseit India oldalára, amit már megerősített a kínai egységek helyszínen tartózkodó szóvivője is.
A kínai hadsereg továbbra is éber és határozottan megvédi a területe fölötti fennhatóságát.
A szóvivő szerint június 18-án az indiai határőrök illegálisan belehatoltak a határon túli oldalra és beléptek a Kínában fekvő Donglang területre, amivel feszültséget okoztak. A kínai hadsereg határozottan ellenezte ezt a cselekedetet, megerősítette a határellenőrzést, határozottan megvédte az ország területi integritását és törvényes jogait – jegyezte meg a védelmi szóvivő.
„A kínai–indiai határ békéje és csendje a térség békéjét és stabilitását érinti, megfelel a két ország és két nép érdekeinek. Indiának le kell vonnia a tanulságot az incidensből, be kell tartania a határról szóló megállapodásokat és tiszteletben kell tartania a nemzetközi norma alapelveit” – hangsúlyozta a kínai védelmi szóvivő.

A Pangong-tó

A Pangong tó látképe
Pangong Tso egy gyönyörű sós tó, mely 4350 méter magasan fekszik a Himalájában. Pangong Tso jelentése: “hosszú vékony elbűvölő tó”. Ennél pontosabb nevet nehezen adhattak volna neki. A 134 kilométer hosszú tó 60%-a Kínához, Tibethez, – 40%-a pedig Indiához tartozik. Összesen 604 négyzetkilométeren terül el. A Pangong tó legszélesebb része meghaladja az 5 kilométert. Kopár, barna hegyek ölelik körbe.
Ezt az egzotikus tavat a geopolitikai helyzete teszi olyan fontossá a környező katonai hatalmak számára. Mivel India és Kína határán, vagyis Tibet és Kasmír határán fekszik. Ám Kasmírra a muzulmán Pakisztán is igényt tart, s ezért évtizedek óta elmérgesedett konfliktusban áll Indiával, (számtalan fegyveres összecsapással és halottal). Így könnyen meglehet, hogy a Pangong-tó körül kialakult konfliktusba előbb utóbb Pakisztán is belekeveredik.
És, ha a három ázsiai atomhatalom között komoly fegyveres konfliktus alakulna ki, egy valójában kicsiny lakosságú magashegyi tartomány miatt, – az beláthatatlan következményeket vonhat maga után.
CRI – Szabad Riport / Fort András

Továbbküldték az ukrán frontra az amerikai fegyvereket

Az Egyesült Államok által Ukrajnába küldött “katonai segély” egy részét továbbküldték a konfliktus-zónába – derült ki az ukrán Nemzeti Gárda kedden kiadott közleményéből.
Szombaton az Egyesült Államok ukrán tárgyalásokért felelős különmegbízottja, Kurt Volker azt mondta, James Mattis védelmi miniszter augusztus 23-24-i kijevi útjával “védelmi felszereléseket” is vittek Ukrajnába. A látogatás során Mattis elismerte, hogy az USA az utóbbi évek során 750 millió dollár értékű “katonai segítséget” küldött Ukrajnába.
Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata szerint ráadásul Jurij Allerov, az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka egyértelműen kijelentette: “Ebben az évben lényegi segítséget kaptunk az Egyesült Államoktól, ennek egy része már a Donbassz területén van, az ott zajló katonai művelet részeként.”
Ukrajna korábban számos alkalommal kért fegyvereket az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól. Oroszország ennek kapcsán kifejezte tiltakozását, mert a külföldi katonai jelenlét nem segíti elő a konfliktus békés rendezését, ehelyett eszkalálódáshoz vezet.

http://www.hidfo.ru/2017/08/tovabbkuldtek-az-ukran-frontra-az-amerikai-fegyvereket/

2017. augusztus 29., kedd

Juncker: Oroszországgal együtt kell garantálni Európa biztonságát

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerint az Európai Unió a jelenleginél megfelelőbb retorikát kell találjon az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban, mert Moszkva nélkül nem garantálható Európa biztonsága.
Az Európai Unió fontolóra kell vegye az Oroszországgal ápolt kapcsolatok javítását, mert a következő néhány évszázadban Európa biztonsága nem lesz garantálható Oroszország nélkül – mondta kedden Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
“El kell gondolkoznunk azon, hogyan érhetünk el jobb kapcsolatokat Oroszországgal. Oroszországon és rajtunk egyaránt múlik. Európa biztonságát a következő évszázadok során nem lehet garantálni Oroszország nélkül” – mondta Juncker az uniós nagykövetek konferenciáján.
A Bizottság elnöke hozzátette, hogy az EU a jelenleginél helyénvalóbb retorikát kell találjon Moszkva vonatkozásában, de anélkül, hogy elutasítaná az európai értékeket és alapelveket.
“Európa 5,5 millió négyzetkilométer, Oroszország pedig 17,5 millió négyzetkilométer. Van kérdés?” – mondta.
Juncker beszédében kifejtette, hogy az európai GDP a globális termelés 24-25%-át teszi ki, de ez az arány tíz éven belül 20 százalékra csökken. Az európai lakosság az évszázad kezdetén még a világ összlakosságának 10%-át jelentette, de az évszázad végére ez alig néhány százalékra csökken.
A nagykövetek éves konferenciája, melyen 140 uniós delegáció vezetői és az EU vezető tisztviselői gyűlnek össze, hétfőn vette kezdetét, és péntekig tart.
2014-ben az Európai Unió és Oroszország közti viszony az ukrán válság miatt jutott mélypontra. Juncker azonban több évszázados távlatokról beszélt az EU és Oroszország közti biztonsági együttműködés kapcsán.

http://www.hidfo.ru/2017/08/juncker-oroszorszaggal-egyutt-kell-garantalni-europa-biztonsagat/




Merkel:
Európa biztonsága csak Oroszországgal együttműködve garantálható

Angela Merkel német kancellár szerint Európa biztonsága csak Oroszország részvételével garantálható, ezért javítani kell a Moszkvával folytatott párbeszéden.
A biztonságos Európa csak Oroszország részvételével elérhető cél, emiatt tovább kell folytatni a NATO és Oroszország közti párbeszédet – mondta Angela Merkel német kancellár egy szombaton nyilvánosságra hozott videoüzenetben. A kancellár szerint ő mindig is támogatta a NATO és Oroszország közti párbeszédet, “annak ellenére, hogy Ukrajna kapcsán nézeteltérések merültek fel”.
“Európa biztonságának kereteit csak Oroszország segítségével formálhatjuk” – mondta, hozzátéve, hogy az Európai Unió állandó párbeszédet kellene folytasson Moszkvával az európai biztonsági és védelmi politika kapcsán.
Merkel ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy Európa Oroszországhoz közeledéséhez előbb szükség van arra, hogy teljesüljenek a minszki egyezmény feltételei.
“Ha ez sikerül, van egy kiindulópontunk az intenzív egyeztetések számára” – mondta.
A minszki egyezmény egy Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna által egyaránt elfogadott intézkedéscsomag, melynek célja, hogy elérje a konfliktus rendezését a kijevi hatóságok és az Ukrajna délkeleti részéről leszakadó független köztársaságok közt.

http://www.hidfo.ru/2017/09/merkel-europa-biztonsaga-csak-oroszorszaggal-egyutt-garantalhato/

Németország – 3 év börtön egy tüntetésen részvételért

31 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy holland állampolgárt, amiért részt vett a G20 csúcstalálkozó elleni tüntetésen.
Németországban 31 hónap börtönbüntetésre ítéltek egy 21 éves holland állampolgárt, amiért részt vett a G20 csúcstalálkozó idején, Hamburgban zajló tüntetéseken.
A július 7-8-án tartott találkozó alatt békés és erőszakos tüntetések egyaránt zajlottak a városban, utóbbiak során 476 rendőr sérült meg.
A bíróság által elítélt holland állampolgár július 6-án Hamburgban két üveget dobott rendőrökre. A Die Welt szerint életveszélyes testi sértéssel és közrend megzavarásával vádolták a holland fiatalt.
Ez az első bírósági ügy, ami kapcsolatban áll a G20 találkozó idején zajló tüntetésekkel. Egy másik külföldi személy – egy lengyel állampolgár – tárgyalása kedden kezdődik. Összesen 32 személy van előzetes letartóztatásban a zavargásokban részvétel miatt.

http://www.hidfo.ru/2017/08/nemetorszag-3-ev-borton-egy-tuntetesen-reszvetelert/